Magyarország, 1900. június (7. évfolyam, 149-177. szám)

1900-06-07 / 154. szám

Budapest, 1900, csütörtök, június 7. MAGYARORSZÁG Tibor: Vitéz Benő, későn jövél,­­ Korábban kelt szép Abigél, Csengett már szép ezüst hangja, Rózsáit szétosztogatta!. .. Abigéltől kaptam ezt! Benő: Hazudsz! Ezt nem adta néked, Nem illet e rózsa téged! Tibor: Vakmerő, ezért lakolsz! (Kardot ránt.) Leventék: Megálljatok, megálljatok! Bocsássátok le kardotok,­­ Ne rontsátok el e napot! Benő: Másutt végzünk, Csáky Tibor! Tibor: Készen várlak én bármikor! Ez a jelenet fejleszti a tulajdonképpeni drámai cselekményt. Kiélesíti a két ifjú közötti torzsalko­dást s fölkelti később Tibor ellen a gyilkosság gyanúját. Abigél: Benő maradj, kérlek, maradj velünk! Veled álmodtam, szivem súgta meg, Hogy a békét meghozza ez a nap. Benő: Hogy az úgy legyen, tőled függ csupán, Tedd meg, mit én kívánok, oh leány, A­míg vadásznak völgyön, bérczeken, Maradj te itt egyedül én velem! Végre megérkezik az öreg Bárczy, üdvözli vendé­geit s reggelihez ülnek. (Ide köz­zenének be van ,ékelve egy tárogató-szóló, mely a dalműnek egyik igaz magyar motívuma.) Ismét szól a kürt, kezdődik a vadászat. Csak a szerelmesek maradnak vissza. Benő szemrehányásokkal illeti menyasszonyát ka­­czérkodásáért. Abigél pedig jegyesének szerelmesen szemébe néz, boldogságukról álmodozva igyekszik kételyeit eloszlatni, de vonzza szenvedélye. Abigél: Hallod a vadászzajt, oh mint izgat engem, Gyerünk Benő, gyerünk, nekem ott kell lennem. Benő: Abigél, ne menj el! Ne játsz hűséges szivemmel. Ha ma itt hagysz, elborul világom, S élve nem látsz többé ezen a világon Abigél: Tán megölöd magad? Nosza hát! Aranyos tőrömet adom át! Ez még nem elég, Tibor kiáll az erdőből és Abigél elszalad, Bárczy Benő megöli magát. Ezzel végződik az első kép, mely — mint látjuk — az eredeti balladából csak sejthető. A két képet hatal­mas gyászhangok kötik össze, mely a kápolnából felhangzó orgona hangjaiba olvad. Gyászban az egész udvar, gyászban a nép, siratják Benőt. Kar: Sirassuk el Bárcz letört virágát, Szörnyű vesztét, korai halálát. Nemes törzsnek végső sarjadéka, Faja dísze volt Ez a drága holt. Bárczy megtörve fohászkodik az Ítélő úrhoz: Bárczy: Ég ura, oh örök Isten, Megtörve látsz engem itten. Oh jelöld meg, kit ér bányád, , Esdve könyörg a te szolgád! Porosztó : Törüljétek le könnyetek S egyenkint sorra lépjetek, A holt elé, Bárcz lakói! És aztán a ballada menete szerint lép a tetem­hez a falu népe, ifjú barátai s a gyilkossággal vá­dolt Tibor. Majd anyja, húga,­­ végre idézik Abigélt. Bárczy: Jöjjön utolszor, boruljon rája Szép szeretője, édes arája ! Abigél: Szivem megtört, kuszált agyam Rémképekkel mind telve van, Bár nem terhel bűn engemet, Megtör, lesújt a rémület ! Egek! E tőr, e tőr enyém, E tőrt neki én adtam, én! Kikapja a tőrt a vértől buzogó sebből s őrült zavarodással az ismert dalba kezd: Volt egyszer egy leány Ki csak úgy játszott a legénynyel, Mint macska szokott az egérrel. Egyet sikolt s a tetemre borulva meghal. Mindnyá­jan letérdelnek: — Az Isten Ítélt! * * * A két főszerepet a szerző Operánk két nagy mű­vészének , Ney Dávidnak (Bárczy) és Takács Mihály­nak (Benő) kezeibe óhajtja adni. Csak Abigél sze­­mélyesítőjéről nem határozott még. Vajha egy megérdemlett siker meghozná a sokat mellőzött mesternek azt a babért, melyhez komoly törekvéseivel, lankadatlan kitartásával eddig még nem juthatott. Csiky János: KÜLÖNFÉLÉK. jf A mohamedán nők helyzete. Az a kétségbe­ejtő helyzet, a­melybe a Korán szigora juttatta a mohamedán nőket, a huszadik században sem vál­tozott meg. A nők a mohamedán népeknél csak na­gyon alárendelt szerepet töltenek be és ehhez képest szellemi kiművelésük is felette kezdetleges. A nagy városok előkelő asszonyai között akad talán egy néhány modern, művelt nő, de a tömeg még min­dig abban a sötét elzárkózottságban és tudatlanság­ban leledzik, a­melybe a nőket az izlámban sok év­század előtt juttatták. Ennek a szörnyű állapot­nak a megváltoztatására igyekszik most mozgal­mat indítani Lebedey Sergyeevna Olga asszony, a kiváló orosz orientalistanő. A keleten való hosszas tartózkodása alatt alaposan megismerte a mohamedán nő belső világát és belátta, hogy a nőkérdés felszínre jutását csak a nők fokozatos mivelődése eredményezheti. Lebedey asszony ekkor hazájának számos klasszikusát fordította török nyelvre, sőt az orosz irodalomról is írt török ismer­tetést, hogy azt az asszonyokkal valamiképp meg­­kedveltesse. A lelkes orientalistanő a tavalyi római kongresszuson a régi arab czivilizáczió emlékeiből kimutatta, hogy a mohamedán nők nem voltak mindig ilyen tudatlan és alárendelt személyek és a műveltség terjesztésével most is javítani lehetne szánalmas helyzetükön. Azt kívánja első­sorban, hogy éppúgy, mint a francziák Tuniszban tették, létesítsenek Törökországban és Egyiptomban modern nőnevelő intézeteket és ha majd az asszonyok elég felvilágosodottak lesznek ahhoz, hogy megértsék helyzetüket, eszközöket is fognak találni a reformtervek megvalósítására. Ezeknek a tervek­nek a legfontosabbjai, hogy a nők maguk választ­hassák férjüket, a­kinek aztán ne legyen azon­ban joga az asszonyt minden ok nélkül haza küldeni szüleihez. Merészebb ezeknél az az óhaj, hogy tiltsák el a többnejűséget is. Bizonyára sok ideig fog tartani, míg ezek közül csak egy is telje­sedésbe megy, de érdekes már magában véve az is, hogy a mohamedán asszonyok helyzetével egyáltalá­­ban kezdenek foglalkozni. Hh Magasan szálló reklám. A Matin e napok­ban új szenzácziós regény folytatásos közlését kezdte meg és ebből az alkalomból ügyes reklámot eszelt ki. Vulkani nevű léghajóssal megállapodott, hogy az léghajójából hószerű papírszeletkéket hajitgat a földre, s ezeken a szeletkéken csillogó betűkkel lesz olvasható a Matin reklámja. Ez a reklámcsinálás azonban majdnem végzetessé vált, mert a léghajó több mint 6000 méternyi magasságba emelkedett és Vulkana közel volt a megfulláshoz. A szelep vala­hogy elromlott és a léghajós csak nehezen tudott leereszkedni. Végre is felnyílt a szelep és a gömb szédítő gyorsasággal ereszkedett lefelé. A léghajó utoljára is magas fa tetején akadt meg, a­honnan csakhamar leszállott a merész aeronauta. két végleges minőségben m. kir. vasgyári tisztjelöltté, a nyíregyházi pénzügyigazgatósághoz Jedlovszky József budapesti lakost állami végrehajtóvá ideigle­nes minőségben, a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök Sopron vármegyében a kóp­­házi anyakönyvi kerületbe Zvitzkó Mihály községi bírót, a beő-sárkányiba pedig Perepatits Jenő segéd­jegyzőt, mindkettőt korlátolt hatáskörrel, anyakönyv­vezető helyettesekké, a m. kir. tengerészeti hatóság Mann Gyula tolnai és Russich Ferencz costrenai születésű kereskedelmi hadnagyokat hosszújáratu tengerészkapitányokká, továbbá Mikulicich Alajos buccari születésű tengerészt hosszujáratu tengerész­­hadnagygyá, a budapesti ítélőtábla elnöke dr. László Sándor és Reismann Sándor ügyvédjelölteket a bu­dapesti ítélőtábla kerületére díjas joggyakornokokká nevezte ki. Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Kiss Gyula váczi járásbírósági végrehajtót az újpesti járásbíró­sághoz helyezte át. Megerősítések. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter Karádi Győző jászberényi állami főgimná­ziumi ideiglenes rendes tanárt, Hornyánszky Gyula dr. kaposvári állami főgimnáziumi ideiglenes rendes tanárt rendes tanári minőségében véglegesen. Az igazságügyminiszter a szilágysomlyói járásbíróság­nál ideiglenes minőségben alkalmazott Jancsovics András írnokot ebben az állásában végleg megerő­sítette. Kivonat a hivatalos lapból — június 6. Kinevezések. A pénzügyminiszter az országos kataszteri felmérésnél Soós Aladár főmérnököt fel­mérési felügyelővé a VIII., Piringer Ede és Scultéty László mérnököket főmérnökökké a IX., Gera János, Kresztics Balázs, Urhegyi Bódog, Sándrik Mihály, Ohm Jenő, Jani Bálint és Martinié József mérnök­segédeket mérnökökké a X., Mudris Antal, Alföldy Gyula, Joó Endre, Porgesz Jenő, Szereday Ferencz, Su­di Aladár, Niklász Gyula, Weisz Mihály és Gyurik Mihály felmérési növendékeket mérnöksegédekké a XI. fizetési osztály harmadik fokozatába való soro­lással, továbbá Benk Árpád, Poppl János, Siposs Rezső, Podvinecz Arthur, Nagy József, Brumm Teofil, Schulz Péter, Breberin Miklós és Drienka Mihály dijnokokat ideiglenes minőségű felmérési növendékekké; a pénzügyminiszter a bányászati tisztviselők összesített létszámában Kizely Sándor mérnököt és Szentistványi Gyula czímzetes főmér­nököt főmérnökké, Szembratovics Sándor és Richter Géza segédmérnököket mérnökökké, végül Deutsch Aladár tisztjelöltet segédmérnökké ; az igazságügy­miniszter Lisszel Albert vízaknai kir. járásbirósági írnokot a vízaknai kir. járásbírósághoz segédtelek­­könyvvezetővé; a pénzügyminiszter a pénzverésnél, fémbeváltásnál és fémjelzésnél alkalmazott tisztvise­lők létszámában Lukatsik Ferencz segédmérnököt mérnökké. Nagy Dániel m. kir. vasgyári segédmér­nököt mérnökké és Markó Tivadar vasgyári tiszt­jelöltet számfeletti segédmérnökké; a nagy­enyedi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez Kiss Lajos ottani pénzügyi számellenőrt pénzügyi szám­­vizsgálóvá végleges minőségben, Kardos Géza buda­pesti lakost ideiglenes minőségű pénzügyi számtiszttá a miniszteri számvevőséghez, Cser­iiczky Andor bu­dapesti lakost a zombori pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez ideiglenes minőségű pénz­ügyi számtiszttá, a vukovári adóhivatalhoz Fa­­biancsics István díjas adóhivatali gyakornokot adó­hivatali tisztté ideiglenes minőségben. Istvánfi László vajda-hunyadi ideiglenes m. kir. vasgyári gyakorno­ Napirend. Csütörtök, június 7. Római katholikus: Hóbort an. — Protestáns: Róbert. — Görög-kel. (május 25.) Iván feje. — Zsidó: Schab. 2. — Nap kél 3 óra 48 perczkor, nyugszik 7 óra 36 perczkor. — Hold kél 1 óra 54 perczkor, nyugszik 0 óra 24 perczkor. A miniszterek, fogadnak, Miniszterelnök fogad pénteken d. n. 4—5 óráig. — Felügymin­iszter fogad csütörtökön d. n. fél 4—6-ig.— Té.nsügyminiszter fogad hétfőn d. u. 3 órakor. — Honvédelmi miniszter fogad­ csütörtökön d. u. 10—1 óráig. — Fél­mivelésügyi miniszter fogad kedden d. u. 4 órakor. — Horvát-szlavonországi miniszter fogad naponkint (vasárnap kivételével) 10—1 óráig. — Igazságügyminiszter fogad csütörtökön d. u. 4 órakor. — Vallás- és közoktatásügyi miniszter fogad csütörtökön d. u. 4 órakor. — Kereskedelmi miniszter fogad csütörtökön d. u. 4 órakor. — Nemzeti múzeum: Természetrajz­ tár. A néprajzi osztály nyitva d. u. 9 órától délután 1 óráig (Csillag utcza 14. sz.). A többi tárak megtekinthetők 50 kr. belépti­ dij mellett. Nemzeti Szalon téli kiállítása (Ferencziek­ tere 9. sz.) nyitva egész nap. Belépő dij 20 kr. Országos képtár a Magyar Tud. Akadémiai palotájában (Aka­­démia-utc­a 2. sz. II. emelet) ingyen megtekinthető szerdán, pénteken és vasárnap d. e. 9—1 óráig, a többi napon és délutánonként 1 korona belépődíj fizetendő. . Magyar kir. Kereskedelmi Múzeum, Igé.egatóság: V-, Váczi­­körút 32. sz. Hivatalos órák 9—2-ig. Tu­dakozó-osztály, kereskedelmi szakkönyvtár és keleti mintatár. Ugyanott. Hivatalos órák 9—12-ig és 3—6-ig. A hazai termékek állandó kiállítása, a kereskedelemtörténeti gyűjtemény­­és háziipari Hdlditás (melyben az üzletvezetőség árusítá­sokat is eszközöl), a Városligeti Iparcsarnokban, nyitva: 9-től 12-ig, délután 3-tól 6-ig. Fenészövő-, ruházati és­­ordiszmó-ipari kiállítás, nyitva: reggel 9-től délután 6-ig, a Városligeti Iparcsarnok­ban. A külföldi kirendelt­ség­ek központi üzletvezetősége (Magyar keres­kedelmi részvénytársaság) V., Váczi-körút 32. szám. Könyvtárak. Az Akadémia nyitva d. u. 3­ 7 óráig. Vasárnap zárva. Museum nyitva d. e. 9 órától d. u. 1 óráig. Vasárnap zárva — Magyar földrajzi társaság nyitva d. e. 9 órától d. u. 1 óráig. Vasárnap zárva. — Egyetemi könyvtár nyitva délelőtt 9 órától este 8 óráig. Technológiai iparmúzeum József-körut és Népszinház-utező sarkán. Nyitva délelőtt 8 órától 1 óráig, délután 3 órától 5 óráig, a Szerkesztői üzenetek. ,4 G. Helyben. Mese. Sajnálatunkra ezt nem hasz­nálhatjuk fel. Bácskai. Igaza van, az «imádja» szó nem volt megfelelően használva. Ha olvasó. Nem ismerjük azt a művet, de azt hisszük erős tendencziával van megírva. R. M. Kolozsvár. Elkerülte figyelmét. Harmadnap volt csak az Ítélet kihirdetés, melynek eredményét közöltük is. K. Zs. Tutrakan (Bulgária). Kérjük ismételje meg kérdését. VÍZÁLLÁS. Felelős szerkesztő: Dr. LOVÁSZY MÁRTON. Laptulajdonos: a «Magyarország» hírlapkiadó vállalat részvénytársaság. jun. 5. m . Inn Schirding 2, Dana Passau 3 I.in­ 0, Bécs 0. Pozsony 2, Komárom 3, Budapest 3, Paks Mohács Gombos Újvidék Pancsova Orsová Morva Magyarfalva 2. Zsolna 0, Trencsén 0, Szered 1 Sz.-Gotthárd 0, Sárvár 0, Győr 3 Dráva Pettau Zákány 0, Barcs 1 Eszék 1 M.­Szerdah. 1 Zágráb 1 Sziszek 2 Mitrovica 5. Szamos Deés 0. Szatmár 0, Kraszna N.­Majtény 0, Latorca Munkács 0, Laboron Hom­onn­a 0. Ung Ungvár 0. Rába Mura Száva jun. 6. tér :10 120 1.25 3.27 .75 0.81 .84 0.85 .08 2.94 .70 3.65 .49 3.44 .10 3.11 .41 4.45 .04 5.05 .34 4.36 .60 4.56 .37 4 32 .38 2.26 .98 0.84 .89 0.77 .09 0.98 .12 0.10 .68 0.61 .20 3.13 .70 1.75 .90 0.68 .86 1.78 .56 3.47 .40 1.40 .28 1.80 .90 3.20 70 5.52 .11 0.03 .86 0.78 .18 0.1­0.02 .10 0.0 .09 0.09 Tisza Ondóvá Tapoly Bodrog: Sajó Hernád Berettyó Kőrös Maros Temes Béga jun. M. -Sziget Tekehaza V.-Namény Tokaj Tisza-Fü­red Szolnok Csongrád Szeged T.-Becse Titei Bártfa Hoér Zemplén Zsolcza H.Németi Margita B.-Ujfalu Csúcsa N. -Várad Bolényos Tenke Gurahoncz Borosjenő Békés Gyom­a Sy.-Fehérv. Branyicska Sobrin Arad Máké K.-Kastély Kiszetó Temekvár Becskerek 5. jun. 6. éter 0.52 0.60 0.24 0.20 0.35 0.28 0.77 0.65 1.34 1.26 1129 1.22 1.60 0.— 2.47 2.36 2.59 2.53 4.16 4.14 0.65 0.65 0.80 0.81 1.46 1.36 1.87 1.85 0.34 0.28 0.50 0.50 0.06 0.— 0.20 0.— 0.05 0.01 0.54 0.51 0.12 0.08 0.30 0.26 0.— 0.02 0.94 0.80 1.26 1.04 0.08 0.04 0.86 0.80 0.— 0­— 0.30 0.40 0.95 0.85 1.06 1.1 0.93 0.91 0._0.14 0.70 0.66 13

Next