Magyarország, 1906. január (13. évfolyam, 1-27. szám)
1906-01-02 / 1. szám
z alkotmányunk épségéért a törvények fegyvereivel folytatott küzdelmünkben és nem veszi el és ne is vegye el reményünket egy szebb jövő iránt Hiszen miképp a világ teremtését is egy nagy káosz előzte meg és ebből a káoszból emelkedett ki az isteni remekmű , akként történetünk tanúsága szerint alkotmányunknak úgyszólva minden fejlődési stádiumát, védbástyát és erősítő oszlopainak lerakását egy-egy káosz előzte meg, amelyből azonban mindig a nemzeti eszme, a nemzeti állam diadala tört elő és alkotmányunk megszilárdítása következett be. Meg vagyunk győződve, hogy ez most is így leend, mert nemzetünk múltját meg nem tagadhatja, s azt nem is fogja megtagadni, hanem teljes határozottsággal és minden áldozatra készen fogja folytatni az általa nem keresett, de rákényszerített harcot s küzdelmet és bármily hoszszúra nyúljon is az, a nemzet erejében nem fog elpuhulni, kitartásában nem fog ellankadni s ennek folyományaképp nemcsak megérdemelt elismeréssel övezi, hanem védőszárnyait is minden irányban kiterjesztetdi azon derék tisztviselőkre, kik a törvénytelen kormány törvénytelen erőszakoskodásainak áldozataivá lesznek. Azért sziklaerősen áll hitünk és reményünk, hogy országunk e mostani káoszából Magyarország állami függetlenségének, jövő nagyságának és jólétének fényesen ragyogó képe int felénk és fog megvalósulni. Talán nagy viharok között, de amelyek a káros és ártalmas miazmáktól fogják hazánk politikai levegőjét megtisztítani, fog az megszületni, de meg fog születni, mert meg kell születnie ; mert nem hiába mondta a költő, hogy „megbűnhődte már e nép a múltat és jövendőt,, ; s nem hiába jövendölte, hogy „jönni fog, mert jönni kell, egy jobb kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán“, hozzá teszem milliók ayakán! Semmiféle erőszakoskodás, semmiféle behízelgő csábítás sem fogja a nemzetet letéríteni kijelölt útjáról s megakasztani kitűzött nagy nemzeti czéljainak megvalósítására irányzott törekvésében, nem fog engedni jogaiból, hanem utolsó csepp vérig fog azokhoz ragaszkodni és fogja azokat védelmezni, miként tiszteletben tartja minden másnak, tehát koronás királyának a nemzeti akarat forrásából származott jogait is, de nem fogja megengedni, hogy akárcsak azoknak félremagyarázásával is saját jogai csorbulást szenvedjenek. Talán a mostani súlyos megpróbáltatásokat is azért bocsátotta Isten magyar népére, hogy azok útján egy igazi megtisztulás által jövő nagy hivatására előkészítse és megedzze. Át fogja törni a nemzet erélyével, tetterejével mindazon gátakat, mely nemzeti fejlődésének, állami függetlenségének ma még útjában állanak. Fel fogja robbantani azokat a gálád és hazaáruló szövetségeket, melyek ellene törnek s meg fogja találni Isten segítségével útját és módját annak, hogy a megzavart összhang a nemzet és király között egymás jogainak kölcsönös tiszteletbentartása és a nemzet által egyaránt féltékenyen őrzött magyar állami méltóság és királyi tekintély megóvásával helyreálljon és nemzet s király együttes érzéssel egymással karöltve működjenek a nemzet nagyságán és a magyar nemzeti állam hatalmának, jólétének és dicsősége sugarainak terjesztésén. E szép reménynyel lépjük át az újév küszöbét, melynek teljesedése lángoló hazaszeretettől dobogó szíveink hő vágyát képezi. Amihez kétségtelenül egy hatalmas lépés előre az országgyűlés mindkét Házának az alkotmány védelmében legutóbb tanúsított egyértelmű eljárása is. De hogy minden, ennek útjában álló akadályokat elháríthassunk és minden ármányt legyőzhessünk, arra e nemzetnek olyan vezérekre van szüksége, kik a nehéz idők és viszonyok követelményeit teljesen megértve és átérezve, előrelátó bölcseséggel vezetik át a hosszú sivatagon az Ígéret szent földjére. Ha igaz az, hogy a nagy idők mindig megszülik a maguk nagy férfiait — amint hogy igaz — úgy valóban az isteni Gondviselés különös kegyét kell látnunk abban, hogy a jelen nagy időkben nemzetünknek egyik legkiválóbb vezéréül éppen téged adott a magyarok Istene. Te vagy általa kijelölve arra, hogy a te határtalan és fölülmúlhatatlan hazagságod és hazaszereteted, mély bölcseséged, nagy tudásod, páratlan előrelátásod, kiemelkedő önuralmad és mérsékleted, viszont ott, hol kell, tántoríthatatlan érés,ved és lankadatlan kitartásod és végtelenül széles látköröd, kristálytiszta nemes jellemednek és egyéniségednek ezen szerencsésen egyesített tulajdonságaival államunknak folyton Scilla és Charibois között evező hajóját a biztos révpartra kivezessed. Isten adjon neked nagy föladatod és nagy munkádhoz erőt és egészséget és adjon neked hosszú és boldog életet, hogy megérhesd és láthasd nemzeted boldogulását és nagyságát! Bennünket, politikai családod tagjait pedig tarts meg barátságodban és szeretetedben, miként mi határtalan szeretettel és bizalommal viseltetünk irántad. Isten éltessen ! (Hosszantartó lelkes éljenzés.)Kossuth beszéde.) Az éljenzés lecsillapulása után Kossuth Ferencz a következő beszédet mondotta, melyet több ízben szakított félbe a kitörő lelkesedés: Kedves és tisztelt barátaim! Szivemből köszönöm jókívánságaitokat és kivánok nektek boldogságot, mint egyéneknek; győzelmet, mint küzdőknek; lelki nyugalmat, mint hazafiaknak. Abból a rám nézve nagyon hízelgő elismerésből, amelyre Sághy kedves barátom méltatott, köteles szerénységem a túlnyomó részt az irántam érzett baráti jóindulat sugallatának tulajdonítja ; és midőn hálás vagyok ezért az érzelemért, megelégszem azzal, ha bennem a haza hű fiát ismeritek fel, ki hű maradtam hazámhoz, hosszú hontalanságom alatt, s a távol idegenből magyar szivet, magyar lelket hoztam haza. Helyesen mondá Sághy, a lefolyt év küzdelemteljes volt, küzdelmünkkel nem értük el kitűzött czélunkat, de azért az év gazdag volt megbecsülhetetlen eredményekben. A közszellem felébredt: az önérzet, az önbizalom, az akaraterő visszatértek a nemzet lelkébe, és bebizonyult, hogy a nemzet ellenségeinek támadása össze tudja kovácsolni az eltérő úton járó pártokat. A válság, mely az egész év folyamán fenállt, sok anyagi kárt okozott kár, de ez nem érintette sem az ország átlagos közgazdasági állapotát, sem teljes mérvű hitelképességét. E tényről tudomást vehet a külföld. Az alkotmánysértések és törvénytiprások hoszszú láncolata folyvást növelte azok számát, akik meggyőződtek arról, hogy a nemzet ügyét, a függetlenségi és 48-as alapon lehet legjobban megvédeni, úgy, hogy ellenségeink támadásai fokozatosan a mi táborunkba hozzák az egész nemzetet. E tényről tudomást vehet a korona. Tudomást vehetett volna arról is, hogy a függetlenségi párt fentartja bár minden egyes programmpontját, hajlandó volt a szövetséges pártokkal együtt egy kormányalakításba belemenni a feliratban lefektetett kormányzási programm alapján, úgy, hogy több évig nem lettek volna közjogi harcrok az országban s az uralkodó élete végéig teljes nyugalmat biztosíthatott volna magának. Ehelyett a korosa megmaradt a „non possumus“ merev álláspontján és az alkotmányosság alapelve feldulatott, mert a képviselőház többsége, a létező alkotmányba teljesen beleülő programmja alapján nem juthatott kormányra; ehelyett az ország ügyeit egy parlamenten kívüli, tehát alkotmány és törvényellenes kormány vezette, törvénysértéssel, erőszakoskodással, az ország pedig egész évben extra legem maradt. A nemzetnek alkotmányos fegyvere az adó és újonezmegtagadás ; mind a kettőhöz törvényes joga van, sőt az alkotmányosság alapelve ezekre utalja a nemzetet, ha kormányában nem bízik. A nemzet él alkotmányos fegyverével és törvényes jogával, s minthogy a végrehajtó hatalom nem vonta le ebből az alkotmányos következtetést, a nemzet nem szűnik meg élni jogával és használni fegyverét. A fegyver hatásos, mert lassan kint megfosztja a törvénytelen kormányt a kormányzás eszközeitől és elsorvasztja azt a hadsereget, amelyet a korona vonakodik nemzetivé is tenni. Mind a kettőből az országra is háramlik kár, de ez elválaszthatatlan lévén a nemzet egyetlen törvényes védekezési eszközeitől, a nemzet, a reá háramló kárt, mint a maga részét kész elviselni abban a tudatban, hogy minden küzdelem kárral és áldozattal jár. Ami a hadsereget illeti, erre nézve tudja a nemzet, hogy az összes hadsereg negyvenhárom százalékának összes újonczmennyiségéből egy egész harmadrész hiányzik s a törvény félremagyarázásával behívott póttartalékosok nem pótolhatják e hiányt, mert ezeknek nagy része szükséget szenvedő családot hagyván kenyérkereső" nélkül otthon, szolgálatát elkeseredett szívvel teljesiti. E ténynek közvetlen következése, nem lévén semmi közelgő veszély, hogy a külföldről megtámadtatunk, ez idő szerint nem más, mint a nagyhatalmi állás megrendülése, amelynek fentartása inkább dinasztikus,mint nemzeti érdek. A póttartalékosok családjairól — amennyire lehet — gondoskodni fog a nemzet, ha szóhoz juthat az elnémított országgyűlésen , addig pedig ítélje meg a hadügyi kormány, hogy milyen harczképességű hadsereg az, melynek egyharmadrésze elkeseredett emberekből áll. A nemzet küzdelmét a képviselőházból a törvényhatóságok mezejére vitte át a törvénytipró kormány, amelyen az eddig ismeretlen nemzeti hősök egész sorozata tűnik fel dicsfénytől övezve, azon tisztviselők sokaságában, akik egész exisztenciájukat teszik kockára azért, hogy esküjükhöz hívek maradjanak, s megvédelmezzék az ország törvényeit. A nemzet habért nyújt bű fiainak, és midőn majd igaz ügye diadalmaskodni fog, le fogja róni irántuk anyagilag és erkölcsileg háláját. És várjon, mit fog hozni a beköszöntött év? Egyelőre mást nem hozhat, mint a küzdelem folytatását. Ha az uralkodó kívánja a kibontakozást, ezt megtalálhatja úgy, hogy a helyreállítandó béke ne legyen a nemzet vágyainak letörése. A tisztességes békére a nemzet mindig kész. Az alkotmányos megegyezésnek és annak, hogy a nemzet álláspontja s a korona álláspontja egyformán tekintetbe vétessék, a nemzet nem fogná útját állani. Azok, kiket a nemzet bizalma a nemzet élére állított, mindig készek a nemzet akaratának megtagadása nélkül keresni a kiegyenlítést a korona álláspontjával. Most is folynak kísérletek ez irányban, de bár a király jóindulatának hírét halljuk, a kiegyenlítésre alkalmas alap eddig nem találtatott meg azok által, kik azt keresik. Az összeütközés a törvényhozás két tényezője közt van; a megoldás tehát nem lehet olyan, hogy a népképviseleti tényezőknek a fejedelmi abszolút akarat előtt való letörését fejezze ki. E szavaim világosan jelzik, hogy meggyőződésem szerint még mindig bizonytalan a jövő, bár a törvénytiprő kormány gyors eltávolítása elsőrendű nemzeti érdek lenne. A küzdelemben, mely tovább folyik, a szövetkezeti pártok tartsanak össze. A czél közös, bár a küzdő pártok elvi útjai eltérők. Mi, a függetlenségi párt, megállunk sziklaszilárdan ismert elveink mellett és bízva bízunk abban, hogy elveink megvalósulására el fog jönni az idő," mert elhozza azt a történelem kérlelhetetlen logikája. Isten áldása legyen velünk és hazánkon! Kossuth beszédét perczekig tartó lelkes éljenzés és taps követte. A pártelnök ezután a párt minden tagjával kezet fogott és ismételte jó kívánságait. A képviselők egy ideig elbeszélgettek Kossuth Ferenczcel, majd testületileg a képviselőházba vonultak Juszh Gyula üdvözlésére. * A képviselők üdvözlése után a párt kültagjai nevében Nemes Bertalan dr. üdvözölte Kossuthot lelkes beszédben, mire Kossuth rövid válaszában megköszönte az üdvözlést. Kossuth Ferenczet, a függetlenségi és 48-as párt és a szövetkezett ellenzék elnökét ma délelőtt számos küldöttség kereste fel, hogy neki az újév alkalmából jókívánatait kifejezze. A küldöttségek közül elsőnek a Hazai Biztosító Intézet küldöttsége jelent meg Kossuth Ferencznél; a Hazai Biztosító egész tisztikara nevében Czövek Jenő vezértitkár üdvözölte Kossuthot lendületes szavakkal. Kossuth Ferencz röviden megköszönte az üdvözlést. A Budapesti Asztaltársaságok Központja tíztagú küldöttség által fejezte ki jókivánatait Kossuth Ferencznek. Az üdvözlő beszédet Szilágyi Károly titkár mondotta, amelyre Kossuth válaszolva, a többek között ezeket mondotta: — Az a harcz, amely most folyik a korona és a képviselőház, illetőleg az országgyűlés között, ez egy olyan harcz, amelynek fontossága sokkal nagyobb, mint maguk azok a kérdések, amelyek eldöntésre várnak, mert ezen harcz kimenetelétől függ az, hogy Magyarországnak van-e vagy nincs valódi alkotmánya és alkotmányossága. Ebben a harcban mi megértük azt, hogy bebizonyult, hogy midőn az ország alkotmányát veszély fenyegeti, akkor a magyar hazafiság összekovácsolja Magyarország minden pártját védekezésre. A magyar hazafiság olyannak bizonyult, mint a vas, mely annál tömörebbé válik, minél erősebb ütéseket kap. Így lévén a dolog, tisztelt barátaim, minden magyar ember szívében kell, hogy éljen a remény, sőt több, mint a remény, hogy a mi igazságos ügyünk diadalmaskodni fog. Gondoljuk meg azt, hogy a nemzetek élete nem olyan, mint az egyes emberek élete. A nemzetek életében a perczek, órák, napok, hónapok, sőt az évek is semmit se jelentenek és a mi ezeréves hazánk elég erős arra, hogy szabad, független és boldog életet éljen még egy másik ezredévig is. Az Isten áldja meg önöket. (Éljenzés.) Ezután a VII. kerületi függetlenségi és 48-as párt küldöttsége jelent meg Földiák Gyula elnök vezetése alatt, akinek üdvözlésére Kossuth Ferencz a következő beszédet mondotta : Tisztelt barátaim! Nagy örömet szereztek nekem azzal, hogy ma itt előttem megjelenni szívesek voltak és hogy előttem is kifejezték azt, amit már hallottam, hogy a függetlenségi eszme a VII-ik kerületben nagy hódításokat tesz. Remélem, hogy ott is meg fogják adni a feleletet az erőszakoskodásokra, alkotmánysértésekre és törvénytiprásokra, mert napról-napra fogy azok- MAGYARORSZÁG Budapest, 1906. kedd, január 2.