Magyarország, 1909. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1909-03-02 / 51. szám
Budapest* 1909. kedd, márczius 2. A €?- Y A Bt of.sz.£ szó, amely évek során érvényben marad. Ennek keretében olyan határidőt kell megállapítani, hogy azzal ne zaklassuk a polgárokat. Polonyi Géza félreértettszavainak helyreigazítása czimén szól. . . , Wekerle Sándor miniszterelnök válasza után a Ház aszakaszt változatlanul elfogadja. A 47-ik szakaszt is változatlanul elfogadja. A 48-ik szakasznál Polónyi Géza az 5 százalékos adópótléknak büntetés alakjában való kirovását igazságtalannak tartja. Módosítást nyújt be, hogy ez a büntetés egy százalékban állapíttassák meg és ha a tulajdonos újabb felhívásnak se felelne meg, akkor sújtsák 4 százalékkal. Wekerle Sándor miniszterelnök hozzájárul a módosításhoz. A Ház a szakaszt Polónyi Géza módosításával fogadja el. A 49-ik szakasznál Polónyi Géza módosítást nyújt be, amely a főbérlők visszaéléseinek meggátolását czélozza. Wekerle Sándor miniszterelnök hozzájárul a módosításhoz. A Ház a szakaszt Polónyi módosításával fogadja el. ... ülnök az ülést tíz perczre felfüggeszti. Szünet után. Justh Gyula elnök az ülést újból megnyitja. Az 50. szakasznál Polónyi Géza módosítást nyújt be, hogy adószakértő ne lehessen, aki az érdekelttel szolgálati vagy alkalmazotti viszonyban van. Wekerle Sándor miniszterelnök hozzájárul a módosításhoz. A Ház a szakaszt Polónyi módosításával fogadja el. Az 51—58. szakaszokat változatlanul elfogadják. Az 59. szakasznál. Polónyi Géza: A rendbírságot csak abban az esetben tartaná kirovandónak, ha az illető azt a cselekményét adócsökkentés czéljából követi el. Kifogásolja azt is, hogy a bírságot a följelentő kapja, mert ezzel a spiezli-rendszert iktatjuk törvénybe. Mivel ez nem bizalmi kérdés, azt hiszi, ezt az intézkedést el lehet ejteni. Az erre vonatkozó pont eltörlését kéri. (Helyeslés.) Wekerle Sándor miniszterelnök: Németországban megpróbálták a följelentő-jutalék eltörlését, de nem vezetett eredményre. A visszaéléseket korlátozni másképp nem lehet, ha a följelentőket valami jutalomban nem részesítik. Arra ígéretet tesz, hogy a visszaéléseket minden erejével meg fogja gátolni. (Helyeslés.)'.. . . . A Ház a szakaszt az eredeti szövegben fogadja, el. Az '09—66. szakaszokat ’, változatlanulfogad- ják el. A 67. szakasznál Polónyi Géza módosítást nyújt be, hogy a házadóról szóló törvény 1910-ben lépjenétbe. Wekerle Sándor miniszterelnök hozzájárul a módosításhoz. . • .. • A Ház Polónyi módosításával fogadja el a szakaszt. A 68. és 69-ik szakaszokat változatlanul fogadja el a Ház s ezzel a javaslatot részleteiben is elfogadta. Következett a tőkekamatadóról szóló javaslat tárgyalása. ,Über Antal ismétli a pénzügyi bizottságban elfoglalt álláspontját. A tőkekamatadónak 10 százalékban való megadóztatását nagyon súlyosnak tarja, mert ezzel ,a takarékosságot adóztatjuk meg. Hoszszasan bizonyítja, hogy ezt az adót nem a takarékpénztár, hanem a betevő fizeti. Nem tartaná helyesnek, ha a miniszterelnök úr intenciója elenére , is ilyen magas százalékban állapítanék meg a tőkekamatadót. A legutóbbi négy esztendő alatt 500 millióval emelkedett a betétek összege, nem szabad most magakasztani ezt a szépen megindult takarékossági hajlamot. Polemizál Búza Barnának azzal az állításával, hogy mindegy annak a betevőnek, ha egy-két százalékkal több vagy kevesebb kamatot kap. Statisztikával bizonyítja, hogy az a kisember igenis törődik azzal, hogy mennyi kamatot kap a pénzére. Majd azt bizonyítja, hogy a takarékpénztárak vagy az adósra vagy a betevőre hárítják át az adót. Igaz, hogy nálunk a takarékpénztárak terén túltermelés van, de a tőkekamatadó felemelésével nem lehet a bajokon segíteni. A javias-, lat 12. szakaszánál indítványozni fogja, hogy a tőkekamatadó a miniszterelnök eredeti álláspontja szerint10 százalékról 5 százalékra szállíttassák le. A függetlenségi párt tradícióinak is ez az álláspont felel meg. (Helyeslés.) ülnök atárgyalás folytatását a legközelebbi ülésre halasztja. A következő ülés idejének és napirendjének megállapítása után, az ülést két órakor berekeszti, ^ t ‡•.« fefkr' *£‹ .----------- •• ‡• Szerbia engedékenysége. Budapest, márczius T. Amióta megtörtént az osztrák-magyar-török egyezmény aláírása, a Szerbiával való konfliktusban is nagy változás állt be. Minden jel arra mutat, hogy Szerbia csöndesen visszavonul és csupán szégyenérzetből vonakodik derekát egyszerre beadni. A békés fordulat két okra vezethető vissza. Az első ok, és ez a legfontosabb, az, hogy Törökország, miután az annexió ügyét rendezte, megtiltotta török területen Szerbia részére a hadiszerek szállítását, Így tehát, miután Románia és Bulgária már régebben hasonló tilalmat adtak ki, Szerbia ezen a téren teljesen el van szigetelve. A másik fő ok a visszavonulásra Oroszország «barátságos» intése, amely Francziaország tanácsára történt. Oroszország kivonta Ugyan magát a közös akcióból és ezzel a coup-val azt remélte elérni, hogy Szerbiában fentartja presztízsét, de ez aligha sikerül neki, mert a szerb sajtó már Oroszországot is épp úgy árulással vádolja, mint Angliát és Francziaországot. Immár biztosra vehető, hogy Szerbia elejtette a területi kárpótlás követelését, és látván a «splendid isolation» helyzetét, meg fog elégedni azzal, amit jóakaratukig juttatni fogunk neki. A hónapokig tartó harczi lármának pedig valószínűleg az lesz az apotheozisa, hogy Mihály fejedelem belgrádi szobra előtt, ahol nemrég Aehrenthal bárót in effigie felakasztották, Iz vosz kilógó alakja körül fogják járni a hólót. * ; ' Mai jelentéseink a következők': Még a «Pravda» is, mely közel áll Novakovics miniszterelnökhöz, így kiált fel: «Hazugság és szédelgés volt minden, még a trónörökösnek és Pasicsnak pétervári fogadása, is. Most nem marad, hátra más, mint a véres háború, amelyet Szerbiának folytatnia kell, azért, hogy az ország becsületét és tekintélyét megvédje». Szerbia enged (?) Berlin, márczius 1. (Sat. tud.) A «Berl. TagH», jelenti Pétervárról: Oroszország Novákovics jegyzéke alapján, amelynek itt nagy jelentőséget tulajdonítanak, elhatározta, hogy Szerbiához jegyzéket intéz. Ezzel a válság éle pillanatnyilag el volna véve, anélkül, hogy Oroszország az intervenczió-javaslathoz csatlakozna. Sőt a válság megoldását is lehet remélni. Minthogy többé nincs szó területi kárpótlásról, biztosra veszik, hogy a konfliktust elintézik. A külügyi hivatal egy vezető személyisége is ebben az értelemben nyilatkozott. Kiábrándulás Szerbiában. Belgrád, márczius 1. .(Sajtud.) A kormány egy kommünikében, amelyet az összes lapok közölnek, figyelmezteti a polgárságot, hogy bárha Ausztria-Magyarország különböző katonai intézkedéseket tesz a viszony Ausztria Magyarország és, Szerbia között korrekt és a szerb kormánynak az az óhaja, hogy ezt a korrekt viszonyt továbbra is fentartsa. Az afféle hírek, hogy osztrák és magyar csapatok betörtek Szerbiába és nem várva be Európa döntését- Belgrádnak vagy más szerb pozícióknak meglepetését tervezik, teljesen alaptalanok. A kormány inti a polgárságot, hogy viselkedjék korrektül és nyugodtan. A belgrádi politikát, köröket nagyon elkeserítette az a hír, hogy Oroszország csatlakozott a német-franczis intervenczió-indítványhoz. A szerb sajtó csaknem egyhangúlg Oroszországnak Szerbia ellen elkövetett újabb árulásáról beszél. A Politika ezt írja : «Nem ez az első eset arra, hogy Oroszország Szerbiát elárulta. Szerbiának élet-halálharczot kell majd folytatnia». A szerb hadiszerszállítás megtiltása. Köln, márczius 1. A «Köln. Ztg.». belgrádi jelentése szerint Törökország Francziaország lépéseire megtiltotta a szerbiai rendeltetésű hadianyag tranzitó szállítását. Ausztria ,Magyarország feltételei. Berlin, márczius 1. (Saj. tud.) A «Berl. Tgb.» jelenti Bécsből. Minthogy Ausztria-Magyarország és Törökország közt létrejött az egyezség, jól értesült körökben számítanak rá, hogy ezek után a monarchia és Szerbia közt is elsimítják a konfliktust. Mindenekelőtt bevárják a hatalmak esetleges közbenjárásának az eredményét és ha az kedvező lesz, akkor Ausztria-Magyarorság részéről meg fogják formulázni azokat a gazdasági előnyöket, s melyeket Ausztria-Magyarország Szerbiának hajlandó megadni, de csak a következő feltételek mellett:. 3. Szerbia megkezdi a demobilizálást. 2. Szerbia kijelenti, hogy lemond a területi kárpótlásról. • 3. Azt a követelését, hogy Bosznia és Herczegovinának autonómiát adjanak, elejti. 4. Biztosítékokat nyújt arra nézve, hogy a nagyszerb mozgalmat, amennyiben azt Belgrádból vezették, úgy Boszniában és Herczegovinában, mint Szerbiában beszüntetik. Két magyar félhivatalos kommüniké. A Magyar Tudósító és a Budapesti Tudósító czímű kőnyomatosok a következő kommünikét közük: Ausztria-Magyarországnak követnie kell, hogy Szerbia a Bosznia autonómiájára és a területszerzésre irányuló követeléseiről mondjon le, és nincs joga az annexióval szemben állást foglalni. Ha Oroszországnak sikerül Szerbiát ilyen nyilatkozatra bírni, evvel úgy Szerbiának, mint a békének szolgálatot tesz. Ausztria-Magyarország sohasem törekedett a hatalmak formális közbelépésére Belgrádban; ezt méltóságon alulinak tekintette volna. Egészen másképpen alakult volna a helyzet, ha a hatalmak Belgrádban arra törekszenek, hogy őszinte és okos magaviselet követtessék. De ha ugyanezen eredmény Oroszország tanácsai révén elérhető, annál jobb. Mindenekelőtt meg kell várni, hogy Szerbia ezeket a tanácsokat megfogadja-e? Ez esetben azonban a szerb kormány a bécsi külügyi hivatallal szemben közvetlenül és formálisan ki kell, hogy nyilatkoztassa, hogy az elkerülhetetlenbe belenyugszik: meg fogja tartani a békét, korrekt politikát fog követni és önmaga fogja maga előtt azt a kérdést felvetni, hogy minő gazdasági előnyöket lehetünk hajlandók neki adni. A további tárgyalásokat Ausztria-Magyarországnak és Szerbiának kell azután közvetlenül maguk között folytatnok. Izvorazsei ugratta be Szerbiát. Belgrád, márczius 1. (Magántár.) Kitűnő diplomácziai forrásból s közük, hogy a szerb kormány, köreiben Dies .