Magyarország, 1909. december (16. évfolyam, 284-309. szám)

1909-12-01 / 284. szám

Budapest, 1909. szerda, dec­emb­er­ T.­tt AGYAKOR SZÁ- nak kihallgatása megmutatta, hogy teljesen lehetet­len oly szituációt előidézni, melyben a korona és a kormány álláspontja teljesen találkozhatnék. Fel­merült tehát az a kérdés, hogy mi történjék most, s a legvalószínűbb, hogy arra fognak törekedni, hogy felkerüljék az ex-lex állapotot és hogy azután január 1-je után a megoldásra vonatkozó törekvéseket foly­­ tassák. Most tehát­­szükséges annak a kérdésnek a felvetése, vajjon nem volna lehetséges egy provi­zórikus állapot teremtése, mely legalább azt tenné lehetségessé, hogy az ex-lex elkerülhető legyen. A­ provizórikus megoldásnak két előfeltétele van. Az felső, egy oly kormány megalakítása, mely hajlandó ennek a feladatnak elvállalására és az e­x-lex el­kerülésére szükséges lépéseket megtenni. Úgy lát­ ■ szák,azonban, hogy egy színtelen kabinet találására vonatkozó törekvések épp úgy sikertelenek volná­nak most, mint ahogy sikertelen volt annak ide­jén a Wlassics-féle kísérlet. Ebből az következik, hogy csakis a jelenlegi kabinet képes egy oly szi­­tuác­iót teremteni, mely esetleg lehetségessé teszi egy provizórium keresztülvitelét. A másik előfel­tétele a provizórikus megoldásnak az, hogy a kép­viselőház ellenzéke ne akadályozza meg­ erőszako­san az alkotmányos állapot fentartását és ne al­kalmazza a­ kormány esetleges indemnitási­ javas­latával szemben az obstrukc­ió fegyverét. Ebben a tekintetben jellemző, hogy J­u­s­t­h Gyula a leg­utóbbi napokban energikusan megc­áfolta azt a hírt, minthogy h­a pártja technikai obstrukc­ióval akarna az imfemvitás ellen dolgozni. Beszélnek arról is, hogy Justhot meghívják a felséghez, még­pedig azzal a cééllal, hogy reábírják arra, hogy pártja egy budget-provizórium megszavazását ne akadá­lyozza meg. Nem bizonyos, hogy csakugyan meg­történik-e az a kihallgatás, azonban mindenesetre a lehetőség meg van rá. A Neues Wiener Tagblatt azt jelenti, hogy a minisztérium mai tanácskozásában Wekerle azt jelentette, hogy a király ismét a Wekerle-kabi­­nettől várja­­a kibontakozásra vonatkozó előterjesz­téseket, miután Tisza semmiféle missziót vállalni hajlandó nem­ volt.­­ A Reichspost kitűnő forrásból nyert érte­sülése aalpján azt jelenti, h­ogy Tisza nem kapott a koronától semmiféle mandátumot, nem bíztak reá semmiféle feladatot. Meghívása a magyar mi­nisztérium javaslata alapján történt azon okból, mert Tisza bukása előtt éppen oly helyzetben volt, mint a jelenlegi kabinet és különösen, mint Andrássy Gyula gróf. Ez az analógia felettébb ironikus, de teljesen találó. Az informácziót megerősíti — fejezi­­be a lap tudósítását, — hogy Tisza már ma visszavonult birtokára. ZSmérey nyilatkozata. M­é­r­e­y Lajos országgyűlési képviselő úr a kö­vetkező levelet intézte lapunk főszerkesztőjéhez: A breue Freie Presse mai, reggeli száma azt írja rólam, hogy én itt e napokban a Justh-i párt érdekében kerestem érintkezést a Sueger­­párttal! Régen nevettem­ oly jóizót, mint ma reggel e hír olvastánál! E kérdésben csak az lehet vitás, hogy mi benne több s nagyobb, az ostobaság-e, vagy a nevetsé­gesség? • Mi mindnyájan jól tudjuk, hogy az úgynevezett világlapnak, a N. Fr. Pressének ezen híréből egy­ szó,­­ egy betű sem igaz, de mégis jónak­ vé­lem, ha lennél szíves becses lapodban ezen soraim­nak helyt adni. Az újvidéki fényes sikerű nagygyűléshez. Már megszokhattuk­, hogy a közös bankos la­tok, minden nagyobb sikerű gyűlésről hazug híreket térejsztenek, hogy a gyűlés sikerének lebecsmérlésével a jóhiszemű embereket meg­tévesszék, így tettek a temesvári és a bé­kési igazán impozáns nagygyűlések alkalmával is, így tettek most az újvidéki nagygyűlés al­kalmával is. Hogy milyen jól mulat ezen az erőlködésen Újvidék lelkes közönsége, arról ta­núskodik az a közlés is, amelyet ma kaptunk Újvidékről, és amelyből közöljük a követke­zőket:­­ Nagy derültséggel olvasta Újvidék város­a­­­­t­fórósága azokat a tudósításokat, amelyek az új­vidéki nagygyűlésről a kormánypárt lapjaiban megjelentek. Nagyon meg lehetnek rémülve ezek az urak, hogy az igazságot ilyen fegyverrel akar­ják elnémítani. De egyben nagy naivság is tőlük, ha azt hiszik, hogy az újvidéki fényes sikert ilyen festoha hazugságokkal lekisebbíthetik. — Hogy mennyire valótlanok ezek a jelenté­sek, arra nézve csak rámutatunk a külsőségekre, amelyek közt Újvidéknek ez a remek szép ünnep­napja lefolyt. A hosszú bevonulási útvonalon alig volt egy-két épület, amelyen nemzetiszinű zászló nem lengett volna. A vendégek megérkezésekor a­­z állomáson ember-ember hátán tolongott és a nagy tömeg ellepte még a pályatestet is, úgy, hogy a gyorsvonatnak is jó ideig kellett az állo­máson vesztegelnie. Pedig a megérkezés épp az ebéd idejére esett, amikor máskor alig szokott egy ember is az utczán lenni. A bevonulás hasonló sikerű volt A hosszú ko­csisor az egész útvonalon, az emberek sorfala közt haladt végig. Ami­­magát a nagygyűlést illető­i a redout nagy-­ terme, amelynek méretei csaknem a Lovardáé­val vetekszenek, az utolsó zugig megtelt érdek­lődő közönséggel s a karzatok­ora is mintegy 1500 előkelő hölgy foglalt helyet. A gyűlés színhelyé­ről különben fotográffelvétel is ké­szült, úgy hogy a sok füllentés csakugyan nem k ér semmit. De hisz Holló is éppen azzal kezdte beszédét mennyire meglepte az a szivet-lelket gyö­nyörködtető kép, amelynek úgy a fogad­tatásnál, mint a gyűlésteremben tanúi voltak. A lapok tudósítása azt is hangoztatta, hogy a Kossuth Ferencz-párt és az alkotmánypárt nem vett részt a nagygyűlésen. Ezt annyival könnyeb­ben elüthetjük, mert hiszen Újvidéken mindenki tudja, hogy itt se Kossuth Ferencz-párt se alkotmány párt nincsen. Kossuth­ Feren­cz lapjainak kesergése. Kossuth Ferenczék­ lapjai nagy kesergéseket foly­tatnak mostanában. Szörnyen panaszkodnak, hogy mennyi személyeskedő támadásban van párthiv­ei­­nek részük. Annyit­ kétségtelenül meg lehet állapítani, hogy az ország közönsége nem valami túlságos lelkese­dést mutat Kossuth Ferenczék iránt, amióta az ön­álló bankért folytatott küzdelmet olyan sajnálatra­­méltóan cserben hagyták. Különösen lehet tapasz­talni ezt, a vidéki gyűléseken, ahol bizony sokszor szenvedélyesebb kifakadásokkal kísérik a szónokok beszédét, olyan kifakadásokkal, amelyekkel Kossuth Ferenczék­­eljárását nagyon erőteljes szavakban ítélik el. Így történt ez legutóbb Újvidéken is, ahol nemhogy Kossuth Ferenczet éljenezték volna, de éppen a gyűlés szónokai arra kérték a közönséget, hogy tartózkodjék a folyton felhangzó illetlen és­­ sértő megjegyzésektől, amelyeket Kossuthékra tet- ' tek, mert hiszen nem személyi kérdésekről, hanem elvekért folyó küzdelemről van szó.­­­­ De figyelmükbe kell ajánlanunk a kesergő lapok­nak azt is, hogy ezt a mostani nagy küzdelmet az elvek teréről éppen azok igyekeztek átvinni a sze­mélyes térr­e, akik folytonos fenyegetéssel akartak az ország képviselőire hatni. Egyre fenye­­getődztek, hogy a választásoknál Kossuth Ferencz , majd így nem ad ajánló levelet, úgy nem ad. Majd megfosztja az önálló bank harcrosait man-­­dátumaiktól. Mintha bizony a mandátum fölött nem az ország közönsége rendelkeznék. Ez olyan ízetlen dolog, amely az egész pártban méltán keltette és kelti ma is a legnagyobb visszatetszést. A függetlenségi és 48-as pártnak­­­ semmiféle öröme nem telik abban, hogy Kossuth Ferencz és hívei az önálló bankért folytatott harcztól elálltak, a pártból kiléptek, és­ a 67-es pártokkal léptek szövetségre. De ha már Kossuth Ferenczék­ ezt meg­tették, ez­ nem lehet ok arra, hogy a függetlenségi pártnak azok­ a tagjai, akiknek meggyőződése sz­i­­lárd és megingathatatlan, azok is kö­vessék Kossuth Ferenczet és társait erre a vesze­delmes térre. ! '­­ 1 Különben nagyon érdekes dolog, hogy amíg ilyen támadásokon keseregnek, egyúttal mindjárt arrá­­£al®azá a kenyerét is f­egyvert­ják­,­­ami­kor örökösen arról a szövetkezésről beszélnek, amely a Justh Gyula elnöklete alatt álló függetlenségi párt és az ószabadelvűek egyes elemei között állí­tólag fennállana, holott tudvalevő, hogy semmi más érintkezés nem történt eddig senkivel sem, mint az, hogy annak idején a király által kiküldött homo regiust a függetlenségi párt tagjai Kossuth Fe­­renczczel együtt meghallgatták és közölték vele, hogy az önálló bank megoldása nél­kül részükről semmiféle kibonyolí­­tásba nem mennek bele. Ezen az álláspont­jukon azóta se történt sem­mif­él­e változás. Érdekes különben, hogy ezt örökösen arról az oldalról hánytorgatják fel, ahol a Tiszával való szeretkezést egész nyilvánosan űzik s amely­ részről esdeklő szóval fordultak a szabadelvű uralomnak ehhez az inkarnátus képviselőjéhez, csak hogy az ő segítségével valamiképpen ural­mukat továbbra is megtarthassák. Vasvármegye. Vasvármegye november hó 29-én tartott törvény­­hatósági közgyűlésén 5 közigazgatási bizottsági tag helye volt betöltendő. Gothard Sándor képviselő, ki tudvalevőleg a Justh Gyula elnöklete alatt álló függetlenségi anyapárthoz csatlakozott, a vár­megyei függetlenségi és 48-as pártnak a­z elnöke, ennél­ a választásinál a beadott ö­sszes szava­zatokat megkapta. Nagy Emil képviselő veresége Szolnokon, Szolnokról jelentik nekünk. Tegnap voltak a városi képviselőtestületi választások és a válasz­tás Nagy Emil pártjának teljes leveré­sével végződött, ötven képviselő közül csak tizenöt Nagy Emil-pártit választottak meg, holott azelőtt többségben voltak. Még Seewald­ Mihály is kibukott, míg Rónai Ferencz és Rónai Béla az országos függetlenségi és 48-as párthoz­­csatla­kozott. Zalaegerszeg búcsúja Batthyány Pál gróf főispántól.­­ Batthyány Pál gróf, volt zalamegyei főispán­tól, mint nekünk írják, tegnap búcsúzott el Zala­egerszeg r.-t. város képviselőtestülete. A város­házán délelőtt 11 órakor rendkívüli közgyűlés volt Korbay Károly dr. polgármester elnöklésével. A gyűlés elhatározta, hogy a távozó főispán érde­meit jegyzőkönyvbe iktatja és megörökíti. A jegyző­­könyvi kivonatot a képviselőtestület negyventagú­ küldöttsége nyújtotta át délben gróf Batthyány Pál­nak, ki meghatva tmondott köszönetét & Kitüntetésért* Csatlakozások.­ ­ Lőcse. Lőcséről táviratoztak: Máriássy Mihály képviselő vasárnapi beszámolója alkalmából egybe­­gyűlt nagyszámú választóközönség egyhangú lel­kesedéssel a következő határozatot hozta. A lőcsei választókerület függetlenségi­ és 48-as pártja Máriássy Mihály dr. képviselőjének­­ be­számolója alkalmából kijelenti­, hogy tántorítha­tatlan bizalommal és törhetetlen hűséggel ragasz­kodik az országos függetlenségi és 48-as párt programmjához, lángoló hazafias lelkesedéssel üd­vözli ezt a pártot s annak vezérférfiait, csügge­­detlenül kitart az ország teljes gazdasági és po­litikai függetlenségének kivívására irányuló küz­delemben és bizalmat szavaz képviselőjének az országos függetlenségi és 48-as párt elvei mel­lett való példás hűségéért A lapok mai híreivel szemben Nemes Bertalan kijelenti, hogy ámbár az obstruk­cziót a mostani időben nem óhajtja, de részéről a kormánypártba való kínálkozás­­ semmiféle formában nem történt meg. A hajdúmegyei függetlenségi párt állásfoglalása. A hajdumegyei függetlenségi és 48-as párt nagy­­választmánya ma délelőtt gyűlést tartott Debre­­czenben. A gyűlésen, amelyen Csana­k Já­nos, Tüdős János, Papp Elek és Rákosi Vik­tor képviselők is megjelentek, mintegy százan vet­tek­ részt. Justh János képviselő kimentette el­maradását. A gyűlésen, ahol Hajdú megyének min­den kerülete képviselve volt, egy- hangy lelkes­­edéssel elhatározták, .hogy a 3

Next