Magyarország, 1913. április (20. évfolyam, 77-102. szám)

1913-04-01 / 77. szám

Budapest, 1913. kedd,április Tsihagtaepesség térré. Kihallgatásának egyszerűen az volt a czélja, hogy javaslatokat tegyen a jövő föladatait illetőleg.A következőkben Lukács Andrássynak Zemplén- M megye közgyűlésén mondott beszédével polemizált és azt vitatta, hogy nagyobb pártabszolutizmust el se lehet képzelni, mint aminő a koaliczió idejében volt. ’A Désy-perre nézve megjegyzi, hogy nem tehetett többet, mint hogy független bíróságra bízta a döntést. 11 Nárvay Lajos » Kibontakozásról. ffi Niá Vay Lajos, a képviselőház volt elnöke,' A bécsi «Zeit» hasábjain elmélkedik a magyar parlamenti béke lehetőségeiről ,éstöbbek között ezeket írja: Általános az országban az óhajtás, hogy a magyar parlamentben helyre kell állítani a normális viszonyokat. Végzetes hiba lenne, ha politikusaink ezt a közóhajt figyelmen kívül hagynák. Mindent el kell követni, hogy a Pártok között a megértés létrejöjjön. Titkos tanácskozások nem szolgálják a megértés ügyét. ! ! Azt hiszem, minden pártban vannak elfogulatlanul gondolkodó, vezető szerepre hivatott elemek. Hát olyan nehéz lenne azt keresztülvinni, hogy a pártok küldjenek ki kebelükből arra hivatott férfiakat, akik az egymással való közvetlen érintkezés útján megállapíthatnák, milyen feltételek mellett jöhetne létre az általánosan óhajtott béke? Ha ezeken a tanácskozásokon az a meggyőződés jut érvényre, hogy a tanácskozás konkrét eredményétől függnek a nemzet legnagyobb érdekei, akkor nem lehet kétséges a siker. Mint minden nagy elhatározáshoz, úgy ehhez is csak az első komoly és határozott lépés megtétele szükséges. Adja Isten, hogy ne kelljen sokáig várni erre a lépésre. Szabolcs vármegye a kormány ellen fogja megengedni, hogy ez a nemzetünkre életbevágó kérdés lekerüljön a szőnyegről, és minden erejével azon lesz, miszerint — amint a politikai élet felszabadul — a mai rendszer nyomása alól — alkotmányos tör-* vényrevízió útján valósuljanak meg a nemzetnek e kérdéshez fűzött jogos kívánságai. Az állandó választmány javaslatához Mezőssy Béla volt államtitkár szólalt fel és nagy tetszéssel fogadott hosszabb beszédben a maga, valamint Meskó László és társai nevében indítványozta, hogy az átirathoz a következő pótlást fűzzék. —* Nem hallgathatja el a vármegye közönsége azt a meggyőződését, hogy az ország belső békéjére és alkotmányos rendjének helyreállítására égető szükség van. Azonban ezt másként nem képzelheti el, mint hogy az a kormány, amely az állam pénzé,négyoldalú pártczélokra használta fel és ezzel a ténynyel eljátszotta minden törvénytisztelő ember becsülését és bizalmát, állását mielőbb ön ki hagyja. " A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az állandó választmány javaslatát, Mezőssy pótlásával együtt. Körülbelül százhúsz tag vett részt a közgyűlésen. köztük mintegy ötven munkapárti is. Az ellenzék győzelme megyeszerte nagy lelkesedést keltett. M Szabolcs vármegye szombaton tartott törvényhatósági közgyűlésén tárgyalta Kassa város átiratát a választójogi törvénytervezet ügyében. Mikecz István második aljegyző ismertette az állandó választmány javaslatát. A javaslat kimondja, hogy az elfogadott törvény egyáltalában nem alkalmas arra, hogy ezt a hazánkra korszakalkotó kérdést jól és a nemzetre nézve megnyugtatóan intézze el. Megdöbbenve tapasztalta a törvényhatóság, hogy a választójogi törvényt a parlamentáris formák mellőzésével az ellenzék távollétében szavazta meg a képviselőház. Megállapítja, hogy a választójogi törvényalkotás úgy a törvény tartalma, mint a törvényalkotás módja tekintetében a legtávolabbról sem elégítheti ki azokat a várakozásokat, melyeket a törvényhatóság e nagy kérdés megoldáshoz fűzött és azon reményének ad kifejezést, hogy a magyar nemzet közvéleménye nem * — Tanulni kell! — hangzott a parancs és becsapódott mögötte a tanulószoba ajtaja, mikor pedig kicsi szive majd elepedt a vágytól, hogy a nagy menyasszonybabával játszhasson. És így tovább. Mindent parancsszóra, mindent órára... <— Férjhez fogsz menni, ■—■ mondták most és eszébe se jutott, hogy egyetlen szava islehetne az újabb rendelet ellen. Hat hét volt az esküvőig. Ez alatt az időalatt természetesen többet volt a vőlegényével, aki most is olyan idegen volt neki, mint teddig. Csak néha-néha esett meg, hogy a férfi lopva megsimogatta a kezét és csendes, biztató hangon mondta : — Ke féljen. Jó lesz minden... Mária ilyenkor csodálkozva nézett rá, honnan sejti az az ember, hogy ő fél?... A hat hét is eltelt, mintha csak álom lett volna. Mire felocsúdott, már az egyházi szertartáson is túl voltak, már el is búcsúztak és vágtatott velük a kocsi, ki, az állomás felé... A már hervadt lomha ákáczok most mintha így suttogtak volna:— Megint rád ismerünk... Ezeket az ijedt Szemeket is láttuk már... Csakhogy akkor szomorú, zimankós hajnal volt... És a szép asszonynyal, akire mi emlékezünk, nem volt senki. _Egymagában járt le és fel a perronon, mindig türelmetlenebbült, a pesti gyorsra várakozva. Aztán nesztelenül siklott be a vonat és az egyik fülkéből, mint a prédára éhes vad, egy férfi ugrott le és csaknem az ölében vitte be a zsákmányát... A szép asszonyt pedig, aki éppen igy tűnt el egy lefüggönyözött ablak mögött, mint te most, sohasem láttuk többé „2 ■ , 1 J'- 1 IV. Kétheti olaszországi kóborlás után Fejér elhatározta, hogy szabadságának hátralevő részét aszüleinél fogják eltölteni. Az öreg Fejér bányamérnök volt egy felvidéki városkában. Már nyugalomba vonult ugyan, de annyira megszokta a helyet, ahol évek hosszú során át kutatott a föld rejtett kincsei után, hogy megpihenni is ott akart, ahol eddig dolgozott. A furcsa kis házukat, mely fecskefészek módjára lapult meg a hegy tövében, természetesen lázasan csinosítgatták a fiatal pár jöttének hírére. Az öreg asszony, aki maga volt a polgári tisztesség, de azért szelíd jóságáért és irgalmas szívéért valósággal bálványozták, az ő régimódi szürke lüszter-köntösében, borkos, szalagos fökötőjében otthon várta be őket, míg a bohém természetű bányamérnök már messziről lengette puha, nemez kalapját a döczögő viczinális felé... Mialatt pedig menyét a kocsiba segítette, lelkes dithiramb úszókat zengett a szépség és fiatalság hatalmáról, a podgyászokkal bajlódó fiáról egészen megfelejtkezve. Néhány nap alatt Máriát mintha kicserélték volna. Az öregek versenyeztek a kényeztetésében és ő úgy adta át magát a soha nem ismert szülői szeretetnek, mint a kiéhezett, gazdátlan kis czicza, ha a zimankós utczáról véletlenül meleg kemencze mellé jut, ahol fejecskével kínálják... ■ Az ura... Nem tudott volna magának számot adni az érzésről, mely hozzá fűzte. De ha a lelke mélyére tekintett, be kellett vallania, hogy sok félluden máskgPP van,, mint ahogy ő gondolta. Eleinte, igaz, hogy félt tőle. Később akaratlanul is néhány olyan tulajdonságot fedezett fel benne, ami rokonszenves volt neki. Ekkor már becsülte is. Szeretni? Ez a szegény, agyonfegyelmezett teremtés, akinek minden gondolatát, érzését a fegyelmezettség vaspántjai közé szorították, nem lehetett tisztában ezzel a világokat alkotó és romboló érzéssel. Hallott és látott ő is. Hisz minden érzék© ép volt. De a külső világ mindez kdeigágy tűnt fel előtte, mintha a többi, húsból és vérből való, boldog és boldogtalan, síró kacsagó, szerető vagy gyűlölködő embert légy vastag üvegfal választaná el tőle. Gyakran érzett kedvet hozzá, hogy betörje ezt az üvegfalat is összevérezve bár, közéjük rohanjon, hogy az ő életüket élje ő is. De a kellő pillanatban mindig megsuhogtattak felette egy láthatatlan korbácsot, amiről nem tudhatta, hogy miből van fonva, mégis ösztönszerűleg, gyáván meghunyászkodott alatta,-, A láthatatlan korbács nem került át az óra kezébe, mint ahogy ő rettegte, de az idő még rövid volt ahhoz,hogy teljes felszabadulásában hinni is tudjon, mig egyszer... IV. " Két napjuk volt hátra, mikor óriási sárga *és piros plakátok hirdették, hogy a fővárosi egyik cabaret-társaságának töredéke, a nagyobb vidéki városokban aratott sikerek után," Istennek ebben az eldugott fészkében is tart néhány magasnívóju előadást. Úgy a fiatalja, mint az öregje, a tilalmas gyönyörökkörzetétől bővülő szívvel olvasta; a furcsa ..égokat ígérő művészi neveket ír.' ■ Budapest, márczius 31.: A kultuszminiszter Debreczenben. Ja nkov ich Béla dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter vasárnap délután Debreczenba utazott, hogy az ott felállítandó egyetem ügyében tanácskozásokat folytasson. 1 1 1 | Az adótörvények életbeléptetésének elhalasztása. A hivatalos lap vasárnapi száma közli, hogy a király az adótörvények életbeléptetésének elhalasztásáról szóló törvényt szentesítette. Egyidejűleg a hivatalos lap közli a pénzügyminiszternek körrendeletét az 1913. évi egyenes adók kivetése tárgyában. A rendelet szerint hatályukat vesztik azok a körrendeletek, melyeket az új adótörvény végrehajtása ügyében előzetesen a pénzügyminiszter kiadott, s érvényben maradnak az adókivetésre vonatkozólag ezen rendeleteket megelőzően életben volt rendeletek. Egyben pedig elrendeli a pénzügyminiszter a folyó évre az egyenes adók kivetését a régi eljárás alapján, a részletes utasítást ad a pénzügyigazgatáságoknak az adókivetési előmunkálatokra és az adókivetésre vonatkozólag, a dunavecsei mandátum". Platthy György dr., a szövetkezett ellenzéki pártok jelöltje tegnap kezdte meg körútját a dunavecsei kerületben. Vasárnap öt községben Dömsödön, Dabon, Szalkszentmártonban és Dunavecsén mondott programmbeszédet. Útjában Förster Aurél, Lovászy Márton, Kállay Uhui, Zlinszky István és Urmánczy Nándor orsz. képviselők, továbbá Horváth Pál kerületi pártelnök kísérték. A jelöltek a községekben mindenütt rendkívül nagy lelkesedéssel fogadták. Dömsödön a község egész lakossága megjelent a programmbeszéden. A nagy tetszéssel fogadott programmbeszéd után Lovászy Márton és Förster Aurél ajánlották a jelöltet a kerület hazafias választóbolgárságának. A választatok nagy tetszéssel fogadták a beszédeket és egyhangú lelkesedéssel kijelentették, hogy valamennyien a függetlenségi párt zászlaja alá sorakoznak. .Tasson a községháza előtt tartotta meg Platthy programmbeszédét. Szálkszentmártonban ,a református pap üdvözölte a vendégeket. Dunavecsen a község határában zászlókkal várta a függetlenségi polgárság és a kisgazdapárt a jelöltet. Lovászy Márton, Zlinszky István és Kállay Adül az ellenzék valamennyi árnyalatához tartozó polgárságot fölszólították, hogy a szövetkezett ellenzék közös jelöltjét támogassák. A választópolgárság nagy lelkesedéssel kimondotta, hogy csatlakozik a függetlenségi párt zászlaja alá. Hangoztatták, hogy az a körülmény, hogy valaki államtitkár, még nem képesítés arra, hogy egy kerületben, amely mindig függetlenségi volt és ahol senki sem ismeri, fölléptessék, platthy György dr. legközelebb folytatja körútját a kerületben és megválasztása egész bizonyosra vehető. a Távozó főispánok. Hir szerint a közeli napokban a főispáni karban több változás készül. Meczner Gyula Zemplén vármegye főispánja a legutóbbi vármegyei közgyűlés bizalmatlansági határozatából levonja a konzekvencziákat és beadja a lemondását. Ugyancsak otthagyja a főispáni széket Vay Tibor gróf Szabolcs vármegye főispánja, az ellenzéki May Gábor gróf testvére, aki Szabolcs vármegye szombati közgyűlésén már nem is vett részt .Wilczek Frigyes gróf, hontmegyei főispán szintén a távozásra készülő főispánok között van. Hir szerint az utódja is ki van szemelve Nyáry Alfonz báró országgyűlési képviselő szeemélyében.