Magyarország, 1918. november (25. évfolyam, 260-281. szám)

1918-11-06 / 260. szám

( MÜ*R.'9®Í8;­ szearda, no*N?íHifel KAOTASOBSZáO3 Az SndNa Magyar Bank A népkormány első feladatául tekinti az SfeSlló jegybank felállítását és megtervezését. Be­ck Kajos dr., az Osztrák-Magyar Bank fő­­intézetének kormányzója, mint értesülünk, már meg is kezdte az önálló Magyar Bank fel­állítására vonatkozó előmunkálatokat. Nem is szabad késlekedni egy percig sem, mert csak az önálló bank fogja megszüntethetni azokat a súlyos viszonyokat, amelyek a közös banknak Magyarországgal szemben még tanúsított eljá­rásából származik. A közös bank bécsi vezető­cége különböző ürügyek alatt meg­szüntette a budapesti főintézetnek bank­jegyekkel való ellátását és a népkor­mány ezért tartotta szükségesnek, hogy min­den eshetőséggel szemben biztosítsa a piac­nak pénzzel való ellátását és ezért hatá­rozta fel, így egy az Osztrák-Magyar­ Bank 1­udap­esti főint­ézete által kibocsátott ban­k­jegyeket f­ogj­a forgalomba hozni. Úgy, értesülünk, ''hogy, Beck Lajos, a budapesti főintézet kor­­mánybiztosa ma d­él után Bécsbe utazott, aiogy, a nehnebausztrisi Nemzeti Tanácscsal és a jegybank bécsi vezetőségével megbeszé­léseket folytasson. A n­émet-ausztráli Natizeli Tanács kiküldöttje , I­bogén dr., aki Bu­dapesten tartózkodott, maga is fur egy súlyt helyez arra, hogy a jegybank bécsi­­vezető­sége ne támasszon nehézségeket a budapesti piacon és Beck Lajossal folytatott megbe­szélése során kifejezést is adott ennek a fel­fogásnak. A budapesti főintézet által kibo­csátandó bankjegyek csak akkor kerülnek forgalomba, ha a jegybank bécsi vezetősé­gének viselkedése folytán a budapesti piacon bankjegyhiány mutatkoznék. Frigyes főherceg Németországba wtanekUít A Marabursok ma határosnak tevőb&l magatartásuk tetői­ ­József főhercegen és fián, József Ferenc­­ főhercegen kivül a Stabsburg-dinasztia egyet­len tagja sem tartózkodik magyar területen. Frigyes főherceg, akinek terjedelmes birtokai vannak Magyarországon, , Németországba uta­zóit és egész nyíltan jelentette ki elutazása­lőtt Bécsben, hogy a magyar Nemzeti Tanács­nak nem veti magát alá. A többi főherceg, aki Károly király elnöklete alatt­­oa határoz további magatartásuk fölött, egyelőre nem tett ilyen nyilatkozatot. Csupán Jenő főherceg je­lentette le, hogy aláveti magát az osztrák Nemzeti Tanácsnak. Az egri érsekség és káptalan to­rtettai a népkormány rendelke­zése alatt A Nemzeti Tanács egri bizottsága előtt vasárnap megjelent Szm­­ecsányi Lajos egri érsek és bejelentette, hogy csatlakozik ,a Nem­zeti Tanácshoz. Egyúttal azt is bejelentette, hogy az érsekség és a káptalan birtokait haj­landó a népkor­mány rendelkezésére bocsátani holdanként ezer koronáért, azzal a kéréssel, hogy a birtokokat kis parcellákban osszák ki a földmívesek között. Az érseknek ezt, a nagy átalakuláshoz méltó elhatározását Egerben óriás lelkesedéssel fogadták. A magyar köztársaság­­mellett Temesváron a Néptanács óriás tömeg je­­lenlétében gyűlést tartott, melyen Ke­llermann Gusztáv (Budapest) és Rott dr. (Temesvár) lelkes és mély hatást keltő beszédet tartottak a demokratikus átalakulásról. A gyűlés egyhan­gúlag a köztársasági államforma mellett fog­lalt állást. Téves azonban több lapnak az a híre, mintha a temesi bánság szeparatisztikus törekvéssel külön köztáraságot tervezne. Ilyes­miről szó sincs, akik ismerik az ottani lakos­ság hangulatát, tisztában lehetnek e híreszte­lés alaptalanságával. A lakosság csakis köztár­sasági hajlamának adott kifejezést — a rend fenntartása érdekében az összes társadalmi ré­tegekből tekintélyes ■ polgárőrzést akkuit#­ te Barna­s&Minivsstsfi­fl miniszter nyilatkozata a birtokpolitikáról Búza Barna, a népkormány földmivelés­­ügyi miniszterének tegnap nyilvánosságra ke­rült nyilatkozatával ma a „Népszava" is hosz­­szasabban foglalkozik s a nyilatkozathoz fűzött kommentárjában annak ad kifejezést, hogy nem mindenben írja alá a földművelésügyi mi­niszter nyilatkozatát. A „Magyarország” munkatársa ma felkereste a minisztert s a „Népszava" kommentárjában foglalt nyilatkozattól kért tőle véleményt. Bura Barna kijelentette, hogy ő még nem­ adott általános programmot, csak egy-két ki­szakított gondolatot fejezett ki. Bokros elfog­laltsága miatt nincs még ideje, hogy arról, amit megvalósítani akar, kész programmot­­ hozzon a myilvánossága, abban azonban mindenki megnyugodhatik, hogy minden gondolatát és tervét a nép iránti szeretet halja , át. .,nem szeretek én mást, csak a magyar népet, s ha módom­­lesz rá és alkalmam, a népért fogok és akarok dolgozni‘­«— mondta­ a miniszter. "­­ — A mezőgazdasági munkások szociális helyzetének javításáról azért nem nyilatkoz­hattam bővebben, — mondotta Búza Barna,­­ — mert ezek az ügyek úgyis a népjóléti mi­nisztérium hatáskörébe kerülnek, de ami tő­lem telik, azt el fogom követni a mezőgaz-­ dasági munkások szociális helyzetének javí­tására. \. — A földbirtokpolitikának fontos kérdéseit ma ■még a magántulajdon fenntartásával is­­ meg lehet oldani; sok szempontból helyes volna, hogy a nép az államtól nem bérletül, hanem tulajdonul kapná a földet. Az állami birtokok megváltását úgy értelmezem, hogy a vevők az államnak fizetik a vételárt , és a kamatot, a községek és egyházak birtokainak vételárát pedig állami kötvé­nyekben­­akarnám kifizetni. .4 földek véiel­­■­ árát semmiesetre se szándékozom a mai földárak szerint megállapíttatni, mert hiszen ez katasztrófába vinné a kisgazdákat, a vé­telár megállapítását az összes érdekeltektől szervezett bizottságra akarom bízni és ennek a bizottságnak azon az alapelven kell elin­dulni, hogy a vételár általában ne legyen nagyobb a­ háború előtti áraknál. A magán­tulajdon fenntartásának határain belül meg akarom valósítani azt, amit a szociális igaz­ság és a nép érdeke követel. Én ma sokkal előnyösebbnek tartom azt, ha a föld a nép­nek magántulajdonává válik. ) — A hitbizományok és nagybirtoknak a parcellázása céljából teljes kisajátítási jogot kell biztosítani az állam részére. Az én mű­ködésem irányelve az, hogy a szociális igaz­ság jusson érvét is bre a birtokpolitika minden vonalán és nem is akarnám azt, hogy­ a lé­tesítendő kisbirtokok elmozdíthatatlan tulaj­donosai a parasztok legyenek, csak azt óhaj­­­­­­lom megakadályozni, hogy ezek további fel­­t­ aprózása tilalom alá helyeztessék, mert ka­­r­tettben lehelet­lenné itátik a gazdaságos ki­­használása. Azt sem akarom, hogy a kisbir­­­­tok­ok újra egy kézbe kerülve, megint nagy­­­­birtokká váljanak és ennek­ a célnak megva­­­lósítása végett tartom szükségesnek a fialma­­zási tilalmat, amely legfeljebb két-három birtoknak egyesítését engedné meg, ezenkívül pedig szabaddá kell tenni a kisbirtok for­galmát. Búza Barna nyilatkozata bizonyára alkal­mas lesz­­ megnyugtatni azokat, akik az ő bir­tokpolitikáját tévesen értelmezik. A népkor­mány ú­j földmívelési minisztere a magyar nép­nek igaz és önzetlen barátja, minden írása, szava és cselekedete a magyar nép iránt érzett rajongó szeretetének hűséges kifejezője , és ha — amint ő mondja alkalma és módja lesz megvalósítani azokat­­a terveket, amelyeket maga elé tűzött, ez a magyar föld népének bol-' dogulását fogja jelenteni. S. B. A nemzeti Tanács ülése Ujabb csatlakozások A Nem.:eL: Tan­ács ma délfelőM á.­város­háza (aPocálvrmében Hoth János elnöklete alatt ülést­­hűt­ik A jegyzőkönyvet Jaritz János vezette. Bokortyi Dezső indítvá­­­­nyozó, hogy :a Nemzeti Tanács bocsásson ki egy proklamációt, amelyben felhívja az ország minden lakosét, hogy a hazatérő kato­nákat­­szeretettel fogadják. Hajdfer Bar­­nalfe, az északi kaukázusi köztársaság kül­ügyminisztere érintkezést keres a Magyar Nemzeti Tanácsosal. A Nemzeti Tanács a magyar külügyminiszterhez utasí­tolja ebben az irányban. A Nemzeti Tanács elnöke 3­,ámos új­­csatlakozást jelen­tett be. Különösen érde­kes a baptistáknak jelentkezése, akik egyide­jűleg bejelentették, hogy a teljes demokráciát, a teljes vallásszabadságot, az egyháznak az államtól való teljes szétválását követelik. Ugyancsak csatlakoz­ott a Nemzeti Tanács­hoz a budapesti ortodox izraelita hitközség, vala­mint a­­központi papnevelő-szeminárium ta­nári kara is. Az igazságügyi közalkalmazottak Az igazságügyi közalkalmazottak ma dél­ben a központi járásbíróság nagy előcsarno­kában nagygyűlést tartottak. Záborszky Dezső felszólalásában fölhívta a megjelenteket, hogy a nagygyűlés mondja ki a Nemzeti Tanácshoz való csatlakozását, illetőleg lépjen be a Ma­gyarországi Közalkalmaoottak Szövetségébe. A szövetség nevében Büchler József beszélt, majd e mszül­ és,egyh­ogy telkes­edéssel kimondta, hogy­ felvonul a Nemzeti Táncsics felé és leteszi A­eétségesküt. Bizalommal üdvözlik az új kor­mányt, amelytől emberséges bánásmódot, az eddigi besúgórendszer megszüntetését, a szol­gálati pragmatika életbeléptetését és a létmini­mum m­egállapítását követelik. A gyűlés tagjai ezu­tán a Nemzeti Tanácshoz mentek, ahol le­tették a hüségeskfd. -t V A Saskör A Saskör nagygyűlésében egyhangúlag és lelkesedéssel a következő határozatot hozta: A­ Saskör, amely mindig az ország függetlensé­­géért és jogi hagyománya­ihoz híven a magyar nemzeti állam teljes kiépítéséért küzdött,­és évek sora óta a dolgozó polgárság megszervezésén és politikai érvényesülésén munkálkodott.• ha­zafias lelkesedéssel üdvözli a Magyar Nemzeti Tanácsot és a független szabad Magyarország első népkormányát. Egyben biztosítja a nép­kormányt önzetlen és hazafias támogatásáról és kéri az ország összes politikai és társadalmi köreit és egyleteit, hogy az ország eme­­sors­döntő napjaiban kivétel nélkül egyesült erővel támogassák a népkormányt, amely a belső rendnek és nyugalomnak h­elyreállílását, sí­nemzethez méltó békének megteremtését és az ország területi csorbizatlmságának és teljes függetlenségének megvédését tűzte ki felada­tául. Kereskedő- és Iparostanács A magyar kereskedők és iparosok­ egy te­kintélyes nagy csoportja lázas tevékenységet fejt ki, hogy megalakítsa a Magyar Kereskedő és Iparostanácsot. Az előkészítő bizottság egy, nagy küldöttséggel járult a Nemzeti Tanács elé, ahol H­oc­k János országgyűlési képviselő, a

Next