Magyarország, 1919. október (26. évfolyam, 116-141. szám)
1919-10-09 / 122. szám
Budapest, 1919 csütörtök, október 9. MAGYARORSZÁG Budapest és az ország szénellátása Causey ezredes nyilatkozata • A magyar bányák el tudják látni szénnel az országot Budapest, október 8. Magyarország és a főváros széninségének Súlyos napjaiban felette megnyugtató az a kijelentés, amit Causey amerikai ezredes, aki az antant fiatalmak szénügyeinek egyik vezetője, tett az ország szénnel való ellátásáról. Kedden este, amikor Causey ezredes elutazott Budapestről, Az Est munkatársa a pályaudvaron beszélt vele. Causey néhány napon keresztül a fővárosban tárgyalt szénügyekről s nyilatkozata így hangzott: — Felvilágosítást voltaképpen nem adhatok, — mondta az ezredes, — ez nem tartozik rám. Különben is a tárgyalások még nem értek véget. Forduljon Rauh úrhoz, aki a magyar szénügyeket vezeti. Ő mindenről kimerítően beszélhet. — Csak annyit mondjon ezredes úr, hogy van-e remény Budapest és az ország szénellátására? —■ Mindenesetre Budapestnél sokkal jobb a helyzete, mint Bécsnek, mert még a mai határokon belül levő magyar bányák is annyit termelhetnek, hogy a köznapi szükségletet elláthassa. Azt a szenet, amire a gázgyárnak és bizonyos speciális üzemeknek van szükségük, a münisch-ostraui európai szénbizottság fogja kiutalni Magyarországnak és Budapestnek. Mindenesetre baj az, hogy körülbelül egész Európában a termelés hatvanhatvanöt százalékát teszi ki a béketermelésnek, a magyar bányákban az arány, talán még rosszabb. — Az antant nem fogja ellenőrizni a magyar, bányák termelését? — Semmiesetre. Ez teljesen Magyarország belső gazdasági ügye és kormányzati kérdés. Meg kell találni a módokat, hogy a munkásság teljes energiával végezze a termelést és akkor Magyarország szénellátásával nem lesz baj. — Kaphatnánk-e a lupényi-petrozsényi bányákból szenet? — Nem hiszem. Ezek román bányák és szükségesek, hogy Erdélyt lássák el szénnel. Még egyszer hangsúlyozom, hogy a magyarbányák teljesen elegendők az ország szénellátására. . * 4 * Félhivatalosan jelentik: Causey W. B. ezredes, aki egyben a szövetségesek dunai bizottságának amerikai tagja és az amerikai segélyintézmények közép- és déleurópai igazgatója, Moore ezredes és Leach kapitány kíséretében tegnap reggel különvonaton Budapestre érkeztek. Az amerikai kiküldötteket Zerkovitz Emil miniszteri tanácsos fogadta, mire legelsőbb is Bandholz tábornok, az amerikai katonai misszió vezetőjénél tisztelegtek. Causey ezredes még a délelőtt fohsimán hoszszasabban tanácskozott Troubridge admirálissal a szénellátás dolgában, majd délután Rau Gottlobbal, az Országos Szénbizottság igazgatójával, ifjabb dr. Chorin Ferenccel és Vida Jenő vezérigazgatókkal behatóan megvitatta a hazai széntermelés fokozása érdekében szükséges és azonnal foganatosítandó intézkedéseket. Este hét órakor Friedrich István miniszterelnök és gróf Somsich József külügyminiszter kereste fel Causey ezredest. A megbeszélés során Causey ezredes közelebbről vázolta a szénellátás enyhítésére irányuló akcióját és nagyérdekű kijelentéseket tettt a vonatkozó munkálatok dolgában. Friedrich István miniszterelnök kifejezte a kormány köszönetét, közölve azokat a munkálatokat, amellyel a magyar kormány a fűtőanyagok problémáit megoldani igyekszik, mindenben számítva az antantnak is kiváltképen nélkülözhetetlen támogatására is. Causey ezredes meleg érdeklődéssel és rokonszenves figyelemmel hallgatta a miniszteri pűnök és a feöügyBVeischei közlését, biztosítva őket mindazoknak a hatóságoknak igaz készségéről, amelyeknek az ügyek intézéséhez vonatkozása van. A Causey ezredes társaságába, érkezett Moore ezredes Budapesten marad és Bandholz tábornok missziójánál fog működni. Leach kapitány, aki a gyermekek élelmezésének időleges akcióját Budapesten intézte, Hoover élelmezési főbiztos megbízásával most azért jött Budapestre, hogy egy nagyszabású általánosabb jellegű akciót szervezzen a csecsemők, tizennégy éven aluli gyermekek és szülőanyák élelmezésének feljavítására. Ebben az ügyben az Egyesült Államok közönsége körében is élénk érdeklődés nyilvánult meg, amelyet hathatós mértékben óhajt éleszteni az amerikai magyarság. Csilléry népegészségügyi miniszter tegnap délben behatóan megbeszélte ez akció magyarországi vonatkozásának részleteit. Az akció további szervezését Richardson amerikai kapitány fogja Budapesten intézni. Millés Ssr gálám as Ékszerainsen Eladják az ékszereket, aranyneműeket, régiségeket Budapest, október 8. (A Magyarország tudósítójától.) Vízumos kellemetlenségek, útlevélakadályok, utazási gyötrelmek ellenére is nagy, szomorú kivándorlás folyik Budapestről. Szomorú, mert ha okait keressük, megtaláljuk abban az elszegényedésben, abban a pénztelenségben, amely mindjobban ránehezedik erre a városra. Folyik a kivándorlás, az ékszer, drágakő, arany, ezüst naponta útrakél és elhagyja Budapestet, mert azok, akik eddig drága kincsként őrizték az ilyesmit, most sorra pénzre váltják, hogy tetjék belőlekenyérre, zsírra, fára. Néhány hét óta Budapesten hallatlanul megnövekedett drágakő- és ékszerforgalom van. Szakértők becslése szerint a napi forgalom meghaladja a kétmillió koronát. De ezen nem is csodálkozhatunk. Egyrészt az elsőrendű szükségleticikkek folytonos drágulása, másrészt a kereseti lehetőségek csökkenése arra kényszerii az embereket, hogy lassanként pénzzé tegyék azokat a dolgaikat, amelyeket nélkülözni tudnak. A nélkülözhető dolgok sorában pedig első helyen van az ékszer és azaranynemü. Utána néztünk ennek a nagy ékszer és nemesfémforgalomnak és a következő érdekes adatokat tudtuk meg: Az egészen gazdagokat leszámítva, ma Budapesten jóformán mindenki eladja ékszerét, drágakövét, arany- és ezüstneműjét. A nagy kínálat mellett is az árak horribilisan magasak, amenynyiben egy gramm finom aranyért, amelynek békében 3 korona 20 fillér volt az ára, ma 40 koronát adnak, a 14.karátosért pedig, mely békében 1 korona 98 fillérbe került, 24 koronát fizetnek. Egy ezüst koronáért ma már 11 koronát, az ötkoronásért pedig 55 koronát adnak. Az eladók nemcsak apróbb ékszereket, gyűrűket kínálnak, hanem rendkívül sokan hoznak a piacra régi családi ékszereket, évszázados ezüst- és aranytárgyakat, híres miva tányérokat, gyertyatartókat, érmeket, plaketteket. A budapesti kereskedő a megvásárolt drágaságot Bécs felé irányítja. Az arany elindul és mire Bécsbe ér, már felszökött az ára. Ott a finom arany gramja 44 korona, vagyis 4 koronával több, mint Budapesten. De azt ne higyjük, hogy az osztrákoknál vevőre talpak az ékszerek. A bécsi középosztály sem gazdagabb mint a budapesti, ott is csak közvetítő kereskedelemről van szó, onnan megy az ár tovább Olaszország felé, ahol több pénzük van az embereknek, ahol telik ékszerre, aranyra, drágaságra. Ezzel a nagy eladással szemben vásárlás alig van. Először, mert a gazdag emberek száma elég csekély, másodszor mert az ékszerészek, arany serű s sművesek nem is igen adnak el. Hiszen egy hét múlva néhány száz koronával -többet ér az árgyiik, átesik értéke naponta 5 emelkedik, a kereset, a haszon annál több, mennél később adnak el valamit. Az arany, ezüst tehát szomorú áradatban folyik kifelé ebből az országból. Elmegy és hirdeti szegénységünket, nincstelenségünket. De mi lesz, ha nemsokára elfogy, mit fognak akkor pénzzé tenni az emberek, ha már megváltak a régi, boldog idők minden drága emlékétül? • A bélyeggyűjtő Budapest Nagy bélyegkészletek a fővárosban — Külföldi bélyegajdosságok — Új katalógusok Budapest, október 8. (A Magyarország tudósítójától.) A kommunizmus a bélyeggyűjtemények lefoglalásával alaposan lehűtötte a bélyeggyűjtők kedvét. Ez a hatás azonban a fosztogató rendszer bukásával egyszerre szertefoszlott és reakciója gyanánt a bélyeggyűjtők száma hihetetlen arányokra megszaporodott. Egészen friss tábor csatlakozott nagy ambícióval a régiekhez, a kis iskolás fiúktól az ősz nyárspolgárokig úgy, hogy ma már a fővárosban a rettenetesen elharapódzott üzleti spekulánsok tábora mellett ezer és ezer amatőr leszohó kíváncsisággal minden bélyegújdonságot. Alkalom pedig erre bőven kínálkozik, hiszen Budapest Déleurópa bélyegkereskedésének középpontjában áll. Rengetegbélyegkészletek vannak itt fölhalmozva, szakértők becslése szerint legalább fél milliárd korona értékű bélyeg fekszik hadi, forradalmi és az új álkmalakulások következtében kiadott bélyegújdonságokból sajnos nem anynyira a kereskedők bélyegtartóiban és a gyűjtők albumaiban, mint inkább a spekulánsoknak mindig csak busás haszonra nyíló trezorjaiban. Bőven megvan az alkalom az érdeklődésre, hiszen a háború folyamán dühöngő fbélyegkiadási láz még ma sem szállott alá. Úgy a nagyobb államok, mint a háborúból született kisebb államalakulások egyre újabb kiadásokkal terhelik a bélyeggyűjtők zsebét, legulóbb Német-Ausztria új téglaalakú sorozatot bocsájtott ki, amelyből azonban eddig csak egyes értékek láttak napvilágot. Minthogy azonban ezek a bélyegek nem állnak összhangban a st.-germaini békeszerződéssel, az osztrákok legközelebb alkalmasint új sorozat kiadására szánják el magukat. . . A horvátok allegorikus sorozata, az ukránok, finnek, litvánok, észtek új bélyegei, az olaszok új Fiumei bélyegei, a lengyelek úgynevezett parlament-sorozata, mind olyan újdonságok, amelyek komolyan számítanak a bélyeggyűjtők érdeklődésére. Mint érdekességet érdemes kiemelni, hogy Rigában 1918. decemeeber 19-én olyan bélyegeket adtak ki, melyeket német katonai térképekre nyomtak. A bélyegek gummis hátsó lapján Lengyelország térképe látszik. Németországban szintén elhatározták, hogy új bélyegeket adnak ki. A kiírt pályázaton Németország minden jelesebb grafikusa résztvett úgy, hogy pár ezer pályázat érkezett be az új bélyegekre. A díjakat már ki is adták, de mindezideig nem sikerült még a bírálóbizottságnak a kivitelre alkalmas mintában megállapodnia. Svájcban most jelent meg a háború alatt kibocsátott összes bélyegek nagy katalógusa, a Kamin Beul-cég kiadásában. A katalógusban a háború és a forradalmak alatt kiadott összes magyar bélyegek is szépen fel vannak dolgozva. Úgy értesülünk különben, hogy a Bélyeg Hírek kiadásában újévre kimerülő katalógus fog napvilágot látni, amely az eddig megjelent összes magyar használt és használatlan bélyegekről alapos és elfogulatlan tájékoztatást ad majd a magyar bélyeggyűjtőknek. Ez a katalógus az összes magyar bélyegeknek a kiválóbb magyar bélyeggyűjtők által meghatározandó reális értékelését adja, ami bizonyára nagy haszonnal jár a magyar gyűjtőikre, hiszen eddig ilyen katalógus híján legjobb értékeinket a külföldi kereskedők aránylag potom pénzen vásárolták össze. A katalógus a speciális magyar ritkaságokat külön feldolgozza.