Magyarország, 1919. november (26. évfolyam, 142-167. szám)

1919-11-08 / 148. szám

A tény pártok Friedrich megmaradását kért az antanttól. A minisztertanács végeztével a miniszterek egy tekintélyes része átment Friedrich laká­sára, ahol a helyzet felől továbbra is beszélget­tek. Hogy ott mi történt, azt kevesen tudják és akik tudják, titok gyanánt ,őrzik. Bizonyos, hogy ezen a megbeszélésen határozták el, hogy még­sem megy el Friedrich. Tegnap t atután váratlanul újra minisztertanácsra hívta egybe. Frie'fi­ eh a kormány tagjait, amelyen egész érthe­tetlenül megállapították, hogy kormány, válság nincs. Ilyenre nincs is szükség, mert a kormány helyzete szilárdabb, mint valaha. A kiadott kommünikében még arról is szó van, hogy a jelenlegi kabinet távozását sem politikai szükség,­­ sem semmi olyan illetékes tényező, amelynek befolyása lehet a magyar politikai viszonyokra, egyáltalában nem is kí­vánja. De, folytatja tovább a nyilatkozat, mi­niszterelnök-válságról sem lehet szó, mert a kabinet tagjai Friedrich hol, mint miniszterel­nökkel, teljes mértékben szolidárisak. A mi­ -m­i­nisztertanács az ország nagy érdekeit gondo- '­ san mérlegelve, messzemenő megállapodásra i­s. jutott további magatartására nézve és fölkérte a miniszterelnököt, hogy ez irányban Clerkkel tárgyalásokba bocsátkozzék. A minisztertaná­cson tehát valami érthetetlen, olyan új fordu­lat történt, amelyről minden felvilágosítást megtagadnak. Friedrich és a Nemzeti Párt tanácskozása Már tegnap is érthető feltűnést keltett, hogy Friedrich István szerdán magához ké­rette az Országos Nemzeti Párt vezetőit, hogy velük a párt feltételei felől tanácskozzon. Az Országos Nemzeti Pártban meddőnek talál­ták ezeket a tanácskozásokat, de udvarias­­sági szempontból megfeleltek a miniszterel­nök felkérésének. A tárgyalásra Simontsits Elemér és Platthy György mentek el. A mi­­niszterelnök ezúttal már részletesen tár­gyalt a párt kiküldötteivel az elébe terjesz­tett pontozatok felől és külön-külön minden egyes pontnál precizírázta a maga állás­­pontját. A párt megbízottai a­ miniszter­­elnök kijelentését ad referendum vették és tegnap este jelentést tettek ki­­küldetésükről a párt elnöki tanácsának. Az elnöki tanács — értesülésünk szerint — igen hosszasan foglalkozott a kiküldöttek be­számolójával. A hosszas tanácskozásból meg kell állapítanunk, hogy a jelentés felől a párt elnökségében ellentétek merültek fel. Hogy ezek az ellentétek komolyak-e, azt ma még nem lehet tudni, de bizonyos, hogy ilyenek vannak és ha nem sikerül szombat előtt , amikor a párt választmánya e tárgyban és a politikai helyzet ügyében fontos ülést tart — a diffe­renciákat megszüntetni, esetleg komoly ne­hézségek is származhatnak. A párt vezetői azonban remélik, hogy az ellentéteket sike­rül eloszlatni és egységes megállapodásra jutni. Ibiket hajlandó, Friedrich kormányába venni? Politikai körökben sokat beszélnek arról, hogy Friedrich megváltoztatta a kabinet ki­egészítésére eddig vallott álláspontját, kormá­nyaiban a liberális pártoknak már egy tárcát szánt, a szociáldemokrata pártból pedig Rády Sándornak hajlandó a kabinetben helyet adni. Ezt a fordulatot annak tulajítonítják, hogy hír szerint a keresztény­­pártoknak ilyen ér­telmű határozata és fdősítása van. 2 MAGYARORSZÁG Budapest, 1919 szombat, novem­ber 8. ar kereszténypárt hangulata A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjá­ban tegnap este a kormány távozásának hí­rére sokan gyűltek össze. A körülbelül öt-hat­­száz párttag előtt H­aller István tartott nagyobb beszédet. Haller hangoztatta, hogy a kormány nem hajlandó eltérni a mostani keresztény kurzustól és nem is akceptál semmi néven ne­vezendő irányváltozást. Ebben a kabinet tag­jai egységesek. Utána Csikény András a mi­niszterelnök üdvözletét tolmácsolta a pártagok előtt. Bethlen miniszterelnöksége meghiúsult ? A Magyarország tegnap jó forrásból vett értesülés alapján jelentette, hogy a politikai életben Bethlen István gróf m­inisz­tere­nök­­ségéről beszélnek egyedül komolyan. Mára megállapították, hogy „Bethlen István nem alkalmas a koncentráció megoldására." Beth­len ellen a keresztény pártok körében az volt a legtöbb kifogás, hogy nem tagja egy keresz­tény pártnak sem. Most újabban Zichy János gróf, Hadik János gróf és Heinrich Ferenc esetleges miniszterelnökségéről beszélnek. Giesswein és az egyházi körök Bécsi jelentés alapján tegnap este sokat beszéltek az Országos Nemzeti Pártban arról, hogy magas egyházi körökbe­l élénk vissza­tetszést szült a keresztény egyesülés részéről a Giesswein Sándor személye ellen kezdett kampány. A válság megoldását éppen az egy­ház személyének részvételével tartják a pápai nunciaturánál a legkivan­alosabbnak. Punicatiune In urna hotararei Marelui cuarfier general roman si a avizului Comisiiunei milita­re intera­­liate, Commandamen­­t­ul roman in dorinta de-a inlesni reintoa­r­cerea cat mai jgrabnica la casele lor, va proceda in curand la predarea prizonerilor de nalionaiitatea ungara (originari din teritorhil ce revine Ungariei) Mini$­terului de­ razboiu ungar, care, din cat moment va de,­veni responzabil de scarat­­or, sub controlul Misiunei militare intera­­liate. Commandementul informeaza populatiunea pentru­ ca, pe viitor toate chestiimile referitoare la prizioneri sa nu mai­­e indreptate autoritaritor militare romane. Commandamentul Trupelor Din Transylvania General Mardarescu. Inait Román Comisar al Guvernului Ministru Diamandi. Hirdetmény a­ román főparancsnokság, a román főhadi­szállás határozata és a szövetséges katonai tanács értesítése alapján els­egíteni kívánván a magyar nemzetiségű fa Magyarországhoz tartozandó terü­letekről valók­ hadifoglyok mielőbbi hazatérését, el fog járni mielőbb ezen foglyoknak a magyar hadügyminisztériumnak, való átadási ügyében, amelyik ezen pillanattól kezdve felelős lesz a sor­sukért a szövetséges katonai küldöttség ellenőrzés alatt. A parancsnokság értesíti a közönséget, hogy a jövőben a hadifoglyokat érdeklő ügyeik ne intéz­­tessenek már a román katonai hatóságokhoz. Az Erdélyi Román Csapatok Parancsnoka, Mardarescu tábornok. A román kormány legfelsőbb megbízot­tja: Diamandi miniszter. rég­ül Jurányi Miklós A TRIANONT PÁVA és A SZENT HEGY szerzője »Domosziy László« cimmel, a „Magyarország” részére új regényt írt, amelynek közlését noe­mbsz 12­5 számunkban kezdjük meg Nem zárják el a Margithidat A jövő nyárra készül el a Lánchíd kocsi­ba Budapest, november 7. , (A Magyarország indusítójától.) A budapesti hidak szomorú helyzetben vannak. Az ötéves há­ború alatt (a háború­­elején újraépíts® Lánchidat kivéve­ az egy éve tartó forradalmi munkátlanság­­ban se nem javították, se szem tatarozták őket, a burkolat besüppedt, tönkrement és az utóbbi idő­ben már szinte lehetetlen volt nyaktörés vesze­delme nélkül, különösen a Lánchídon, vagy Mar­­githídon kocsival keresztü­batenni. Illeték­es helyen tehát még a nyáron elhatározták, hogy hozzáfog­nak a pesti hidak kijavításához, még­pedig első­sorban a lánchíd rendbehozásá­hoz. A munkát azonban közbejött akadályok miatt csak október huszadikán kezdhették el. Ekkor elzárták a Lánc­híd kocsiútját, s megkezdték a földlan­kolat féle szedését. A napokban azután az a hír terjedt el a fővárosban, hogy rövidesen a Margithíd javítását is megkezdik és ebből a célból a Margi hidat szin­tén elzárják. Természetes, hogy ez a­ hír nagy konsternációt keltett, mert hiszen ha a Margit­hidat is elzárják, akkor Pest és Buda között szinte lehetetlen forgalmi viszony áll elő. Az Erzsébet híd csak könnyű teherbírásra lévén alkalmas, minden forgalomnak a Ferenc József-hídon kellene lebo­nyolódnia, már pedig elgondolni is képtelenség, hogy ez az egy flid még a legsúlyosabb nehézségek árán is, képes legyen nagyobb bajok, nélkül pó­lóim a Lánchidat és Margithidat. A Magyarország tudósítója érdeklődött id­ejen, két helyen a Margithid elzárásáról, s azt a felvi­lágosítást kapta, hogy erről egyáltalában szó sincs. Informátorunk a hidak javítása ügyében a követ­kező felvilágosítást adta: — Tény az, hogy­ úgy a Lánchíd, mint a Margithíd burkolata a lehető legrosszabb álla­potban van, ami nem is csoda, hiszen a Margit­­hídon már tizenötéves a burkolat és ez bizony­ hosszabb idő óta rászorulna az alapos javításra.­ A háború alatt munkaerő hiánya miatt, a for­ra­dalom és a komimus alatt anyag- és pénzhiány miatt nem lehetett még csak gondolni sem a javításra. A Margithidat azonban most nem zár­ják el, mert a burkolat teljes kicserélése annyi pénzbe kerülne, amennyivel most nem rendelke­zünk. Tizenöt évvel ezelőtt az új burkolat­ ötvenezer koronába került, míg most erre a célra öt-hatmillió koronára volna szükségünk, vagyis több pénzre, mint amennyibe annak idején a Fe­renc József-híd teljes elkészítése került. A Mar­­githídnál egyelőre mindössze arról van szó, hogy ideiglenesen segítsünk a bajon és a bur­kolatot annyira kitatarozzuk, hogy legalább egy ideig meg tudjon felelni a forgalomnak. Éppen ezért a Tánchíd faburkolatának használ­ható kockáit átvisszük a Margithidra, ahol css­zel az anyaggal a főbb hibákat kijavítjuk. Ez a munka tegnap megkezdődött és ha az időjárás kedvez, akkor néhány hét alatt a Margithíd út­­testét annyira helyre tudjuk hozni, hogy ezzel az úttest­­ teljes megújítását elodázhatjuk egy-két évre, amikor remélhetőleg jelentősen olcsóbb lesz a munkaerő és az anyag. Persze, ha az idő kedvezőtlen marad és a folytonos esőzés to­vább tart, a­kkor ebből súlyos bajok származ­hatnak.­­ A Lánchíd kocsiútjának elzárására múl­hatatlanul szükség volt. Itt az egész últest annyira leromlott, hogy teljes rekonstruálásra van szükség. Nemcsak a faburkolat s az alatta levő anyagok mentek tönkre, d­e az úgynevezett Zóré-vasak közötti műpatalemezek is eltörtek, alkalmatlannak bizonyultak, úgy hogy helyükbe vaslemezeket kell tenni. Ha különösebb aka­dály közbe nem­ette, akkor a jövő nyárra elké­szül­üink a munkával és átadhatjuk a Lánchidat újból a kocsiforgalomnak is.

Next