Magyarország, 1920. február (27. évfolyam, 28-52. szám)
1920-02-14 / 39. szám
BUDAPEST, 1920 FEBRUÁR 1-I. SZOMBAT XXVII. ÉVFOLYAM 39. SZÁM viasza / A magyar béke delegáció tegnap nyújtotta át viaszát a béketervezetre. Világ* történele*mi dokumentum ,ez. Benne van minden, ami erő és igazság, érv és adat felsorakoztatható^amellett, hogy nem* csak egy nemzet katasztrófáját okozhatja az, ha minden, történelmi, gazdasági és politikai parancsoló indok ellenére meg* szabdalnak, jt nemzeti létében tönkretesznek egy ezeresztendős államot, hanem világ* történelmi katasztrófát is jelent, ha mes*terséges tűzfészkeket teremtenek, ahonnan minden kis szellő szétszórhatja az egymással ellenségesen farkasszemet néző, millió ellentéttől, gyűlölködő világba a háború szikráját. Amint a nagy világháborúk kataklizmája egysége kis belgrádi, cetimjei, kieli vagy madridi afférből robbantak ki, vájjon kinek érdeke, hogy egy nemzeti öntudatában intranzigens, faji életéhez makacsul ragaszkodó, ezeresztendős tradi*ciókban nevelt kemény fajtát belehajtsa* nak az irredentizmus karjaiba és egy olyan tűzfészket teremtsenek, ahol a szikra Soha ki nem alszik, csak hamu alatt lap panghat, várva a legelső szelet, a legelső vihart, amely felgyújthatja vele Európa nyugalmát. Ha van történelmi lelkiismeret, ha az antant hatalmasai, akik ma látszólag nérói vagy napóleoni gőggel csinálnak új föld* rajzot és mint a szabász szabnak kényükkedvük szerint uj államokat, öntudatos előrelátással tudják mérlegelni egy minden jogot felrúgó és minden észszerűséget nélkülöző béke nemzedékekre kiható következményeit, akkor nyert ügyünk van. Ma talán pillanatnyilag el lehet oszlatni a viharokat, ki lehet elégíteni a nagy győzők uszályába csimpaszkodó kis államocskák mohó telhetetlenségét, ha Magyarország eleven testét kimérik fontszámra, koncsként nekik, de hogy mily veszedelmet rejt az, ha minden jogi, történelmi és gazdasági alap nélkül, pusztán az önkény vak erőszakával építik fel ama kis államok monumentális palotáit gyűlöltségből, össze nem egyeztethető faji és gazdasági érdekellentétekből és lerombolnak egy ezer" esztendős organizmust, amely nemcsak a kereszténységet és a" kultúrát védte, hanem feltartott minden barbár inváziót, amely nem is balkanizálta, hanem Ázsiává tette volna Európát, s azt bizonyította be megcáfolhatatlan erővel a magyar béke* delegáció válasza. Beigazolta azt a wilsoni elvet, hogy nem lehet fajtákat innen oda terelni, mint a juhnyájat szokás, nem lehet egy évezreden át meggyökeresedett földrajzi, gazda*sági és kulturális, érdekközösséget hatalmi szóval megszüntetni, nem lehet a hegyeket az új mesterséges határok gránicára átkítani, a folyókat elvágni torkolatuktól, a sok nemzedéken át beidegződött politikai öntudatot szerződéssel megszüntetni. A történelmi jogra hivatkozunk, amely hogy őt, alkot, azt éppen az egész máig lefolyt világtörténelem igazolja. Arra a történelmi jogra, amelyet respektált az antant, amikor Lengyelországnak adta a rutén Kelet- Galíciát, Csehországnak Znaim vidékét, sőt Németországnak hagyta a lengyel többségű Felsősziléziát. Beigazoljuk azt, hogy a természet alkotta egységes Magyar* ország gazdaságilag szét nem szaggatható. Rámutatunk arra, hogy nem lehet következmények nélkül egy organizmussá szer*veződött államtest húsát széjjelszaggatni és 3.825.000 színtiszta magyart idegen álla mokba bekebelezni. És megkérdezzük, hogy melyik a helyesebb: megtartani azt a régi, ezer éven át kifejlődött és jól bevált Magyarországot, amelynek 50,6% magyar Budapest, február 13. (A Magyarország tudósítójától.) Az Országos Kisgazda és Földművespárt nemzetgyűlési csoportjának tegnapi határozata, amely a fúzió ellen foglalt állást, élénken foglalkoztatta ma a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának vezetőit. A Keresztény Nemzeti Egyesülés felhívásának ezt a határozott elutasítását a történtek dacára is ideiglenes jelentőségűnek tartják. A vezetőség tagjai ugyanis változatlanul bíznak abban, hogy a fúzió ügye még nincs eltemetve és azok, akik a fúzió híveinek háta mögött állanak, rövidesen minden követ meg fognak mozgatni, hogy valamilyen formában nyélbeütsék és ha másképpen nem lehetséges, akkor tíz-tizennégy ember kivársával többségi párt alakulását tegyék lehetővé. Ennek bekövetkezését a németgyűlés ülésezésének tartama alatt remélik és várják. Feltűnő és váratlan esemény volt az is, hogy a kisgazdapárt a nemzetgyűlés elnökévé Appamji Albert grófot jelölte. Ez a váratlan elhatározás sok kommentárra adott alkalmat, a titok igazi rugóját azonban még nem ismerik. Vannak olyanok, akik azt hiszik, hogy a Kisgazdapárt vezetősége fél Rakovszkytól és azért nem akarja az elnöki székben látni, mert ezzel a képviselőházi tanácskozások során hátrányosabb helyzetben éreznék magukat. Egy másik verzió szerint Apponyi jelölése mellett azért foglaltak állást, mert bár az eddigi megállapodások szerint a képviselőház elnöki tisztsége a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártját illetné, tekintettel arra, hogy a kisgazdapárt a többséget magának vindikálja, úgy gondolják, hogy maga a Keresztény Nemzeti Eresülés pártja sem ragaszkodik ehhez a megállapodáshoz, mert azzal, ha a képviselőlakossága volt, vagy helyébe csinálni minden jogi, gazdasági, földrajzi indok ellenére, lakosai nagy többsége akaratávalszemben egy olyan Csehországot, amelynek csak 45,9 a szláv többsége és egy olyan Szerbiát, hol az uralkodó fajta csak 38,7-el van képviselve? Hia az antant vezetői tényleg történelmi perspektívájú államférfiak, bölcsek és előrelátók, akkor győztünk. Ha nem, olyan világtörténelmi dokumentumotszolgáltattunk, amely kiáltó szemrehányás, beszélő panasz és fenyegető mementó lesz az elkövetkezendő nagy világfelfordulásokban. Alap, amelyre mi mindig hivatkozhatunk és vádpont, amelylyel nem fognak tudni védekezni soha a történelem ítélőszéke előtt, házelnöke az ő soraiból kerülne ki, újabb neheztelést vonhatna magára. Ezért találnák a kisgazdák helyes megoldásnak, ha egy semleges személyt választanak. A Kisgazdapárt egyik vezetője, akihez ebben az ügyben kérdéssel fordultunk, igen zárkózottan nyilatkozott, érdemi felvilágositásokat adni nem volt hajlandó és mindössze annak kijelentésére szorítkozott, hogy Apponyi Albert grófnak a képviselőhöz elnökévé való választását minden irányban megnyugtatónak tartja. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának vezetőit persze kellemetlenül érinti a Kisgazdapárt újabb meglepetésszerű állásfoglalása miatt. Furcsálják, hogy erről a határozatról csak a lapokból értesülhettek, különösen azért is, mert a képviselőhöz elnökségének Apponyi Albert gróffal való betöltéséről eddig nem volt szó. Nem tartjuk érdektelennekfölemlíteni azt a verziót sem, mely szerint a Kisgazdapárt Apponyi grófot azért jelölte a képviselőhöz elnökévé, hogy Apponyi parlamenti szereplését bizonyos fokig csökkentse, mert fél szónoki készségétől, amely nagy jelentőségű ügyekben bizonyára befolyással lehetne a kisgazdapártiak felfogására. A többség kérdése természetesen ma is élénk szóbeszéd tárgya. Kommentálgatták a belügyminiszternek a választási biztosoktól beérkezett ajánlási és szavazási lista alapján tett nyilatkozatát, amely szerint a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának többsége biztosítva van, illetőleg, hogy a párton kívüli hat, illetve hét ,,keresztény gazdapárti“ képviselő állásfoglalása dönti el a kérdést. Az az álláspont alakult ki, hogy egyik párt sem könyvelheti el a maga számára a többséget addig, amíg a szóbanforgó hat képviselő hovacsatja Appoldi légyenne a házelnök? A pártosf vetélkedése — Többség vagy nem többség — A kisgapdák programja — Jó blokk tanácskozása az állam■ fmm és a házszabályokról — Horthy Miklós egyhangú jelölése — Fúzió helyett együttműködés Egyes szám ára 30 fillér