Magyarország, 1920. február (27. évfolyam, 28-52. szám)

1920-02-14 / 39. szám

BUDAPEST, 1920 FEBRUÁR 1-I. SZOMBAT XXVII. ÉVFOLYAM 39. SZÁM viasza / A magyar béke delegáció t­egnap nyúj­totta át viaszát a béketervezetre. Világ* történele*mi dokumentum ,ez. Benne van minden, ami erő és igazság, érv és adat felsorakoztatható^amellett, hogy nem* csak egy nemzet katasztrófáját okozhatja az, ha minden­, történelmi, gazdasági és politikai parancsoló indok ellenére meg* szabdalnak, jt nemzeti létében tönkretesznek egy ezeresztendős államot, hanem világ* történelmi katasztrófát is jelent, ha mes*­terséges tűzfészkeket teremtenek, ahon­­nan minden kis szellő szétszórhatja az egymással ellenségesen farkasszemet néző, millió ellentéttől, gyűlölködő világba a há­­ború szikráját. Amint a nagy világháborúk kataklizmája egysége kis belgrádi, cetim­jei, kieli vagy madridi afférből robbantak ki, vájjon kinek érdeke, hogy egy nemzeti öntudatában intranzigens, faji életéhez makacsul ragaszkodó, ezeresztendős tradi*­ciókban nevelt kemény fajtát belehajtsa* nak az irredentizmus karjaiba és egy olyan tűzfészket teremtsenek, ahol a szikra Soha ki nem alszik, csak hamu alatt lap­ panghat, várva a legelső szelet, a legelső vihart, amely felgyújthatja vele­ Európa nyugalmát. Ha van történelmi lelkiismeret, ha az antant hatalmasai, akik ma látszólag nérói vagy napóleoni gőggel csinálnak új föld* rajzot és mint a szabász szabnak kényük­­kedvük szerint uj államokat, öntudatos előrelátással tudják mérlegelni egy min­­den jogot felrúgó és minden észszerűséget­ nélkülöző béke nemzedékekre kiható kö­vetkezményeit, akkor nyert ügyünk van. Ma talán pillanatnyilag el lehet oszlatni a viharokat, ki lehet elégíteni a nagy győzők uszályába csimpaszkodó kis államocskák mohó telhetetlen­ségét, ha Magyarország eleven testét kimérik fontszámra, koncs­ként nekik, de hogy mily veszedelmet rejt az, ha minden jogi, történelmi és gazda­­sági alap nélkül, pusztán az önkény vak erőszakával építik fel ama kis államok monumentális palotáit gyűlöltségből, össze nem egyeztethető faji és gazdasági érdek­­ellentétekből és lerombolnak egy ezer" esztendős organizmust, amely nemcsak a kereszténységet és a" kultúrát védte, hanem feltartott minden barbár inváziót, amely nem is balkanizálta, hanem Ázsiává tette volna Európát, s azt bizonyította be megcáfolhatatlan erővel a magyar béke* delegáció válasza. Beigazolta azt a wilsoni elvet, hogy nem lehet fajtákat innen oda terelni, mint a juhnyájat szokás, nem lehet egy évezre­­den át meggyökeresedett földrajzi, gazda*­sági és kulturális, érdekközösséget hatalmi szóval megszüntetni, nem lehet a hegyeket az új mesterséges határok gránicára átk­í­tani, a folyókat elvágni torkolatuktól, a sok nemzedéken át beidegződött politikai öntudatot szerződéssel megszüntetni. A történelmi jogra hivatkozunk, amely hogy őt, alkot, azt éppen az egész­ máig lefolyt világtörténelem igazolja. Arra a történelmi jogra, amelyet respektált az antant, amikor Lengyelországnak adta a rutén Kelet- Galíciát, Csehországnak Znaim vidékét, sőt Németországnak hagyta a lengyel többségű Felsősziléziát. Beigazoljuk azt, hogy a természet alkotta egységes Magyar* ország gazdaságilag szét nem szaggatható. Rámutatunk arra, hogy nem lehet követ­­kezmények nélkül egy organizmussá szer*­veződött államtest húsát széjjelszaggatni és 3.825.000 színtiszta magyart idegen álla­ mokba bekebelezni. És megkérdezzük, hogy melyik a helyesebb: megtartani azt a régi, ezer éven át kifejlődött és jól bevált Magyarországot, amelynek 50,6% magyar Budapest, február 13. (A Magyarország tudósítójától.) Az Or­szágos Kisgazda és Földművespárt nemzetgyű­lési csoportjának tegnapi határozata, amely a fúzió ellen foglalt állást, élénken foglalkoztatta ma a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának vezetőit. A Keresztény Nemzeti Egyesülés felhívásának ezt a határozott elutasítását a történtek dacára is ideiglenes jelentőségűnek tartják. A vezetőség tagjai ugyanis változat­lanul bíznak abban, hogy a fúzió ügye még nincs eltemetve és azok, akik a fúzió híveinek háta mögött állanak, rövidesen minden követ meg fognak mozgatni, hogy valamilyen formában nyélbe­­üt­sék és ha másképpen nem lehetséges, akkor tíz-tizennégy ember kivársával több­ségi párt alakulását tegyék lehetővé. Ennek bekövetkezését a németgyűlés ülésezé­sének tartama alatt remélik és várják. Feltűnő és váratlan esemény volt az is, hogy a kisgazdapárt a nemzetgyűlés elnökévé Appamji Albert grófot jelölte. Ez a váratlan elhatározás so­k kommentárra adott alkalmat, a titok igazi rugóját azonban még nem isme­rik. Vannak olyanok, akik azt hiszik, hogy a Kisgazdapárt vezetősége fél Rakovszkytól és azért nem akarja az elnöki székben látni, mert ezzel a képviselőházi tanácskozások so­rán hátrányosabb helyzetben éreznék magu­kat. Egy másik verzió szerint Apponyi jelö­lése mellett azért foglaltak állást, mert bár az eddigi megállapodások szerint a képviselőház elnöki tisztsége a Keresztény Nemzeti Egyesü­lés pártját illetné, tekintettel arra, hogy a kis­gazdapárt a többséget magának vindikálja, úgy gondolják, hogy maga a Keresztény Nem­­zeti Eresülés pártja sem ragaszkodik ehhez a megállapodáshoz, mert azzal, ha a képviselő­lakossága volt, vagy helyébe csinálni min­­den jogi, gazdasági, földrajzi indok elle­­nére, lakosai nagy többsége akaratával­­szemben egy olyan Csehországot, amely­­nek csak 45,9 a szláv többsége és egy olyan Szerbiát, hol az uralkodó fajta csak 38,7-el van képviselve? Hia az antant vezetői tényleg törté­­nelmi perspektívájú államférfiak, bölcsek és előrelátók, akkor győztünk. Ha nem, olyan világtörténelmi dokumentumot­­szol­gáltattunk, amely kiáltó szemrehányás, beszélő panasz és fenyegető mementó lesz az elkövetkezendő nagy világfelfordu­­lásokban. Alap, amelyre mi mindig hivat­­kozhatunk és vádpont, amelylyel nem fognak tudni védekezni soha a történelem ítélő­széke előtt, ház­elnöke az ő soraiból kerülne ki, újabb neheztelést vonhatna magára. Ezért találnák a kisgazdák helyes megoldásnak, ha egy sem­leges személyt választanak. A Kisgazdapárt egyik vezetője, akihez ebben az ügyben kérdéssel fordultunk, igen zárkózottan nyilatkozott, érdemi felvilágositá­­sokat adni nem volt hajlandó és mindössze annak kijelentésére szorítkozott, hogy Appo­nyi Albert grófnak a képviselőhöz elnökévé­ való választását minden irányban megnyug­tatónak tartja. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjá­nak vezetőit persze kellemetlenül érinti a Kisgazdapárt újabb meglepetésszerű­ állásfog­lalása miatt. Furcsálják, hogy erről a hatá­rozatról csak a lapokból értesülhettek, kü­lönösen azért is, mert a képviselőhöz elnök­ségének Apponyi Albert gróffal való betölté­séről eddig nem volt szó. Nem tartjuk érdektelennek­­fölemlíteni azt a verziót sem, mely szerint a Kisgazdapárt Ap­ponyi grófot azért jelölte a képviselőhöz el­nökévé, hogy Apponyi parlamenti szereplését bizonyos fokig csökkentse, mert fél szónoki készségétől, amely nagy jelentőségű ügyek­ben bizonyára befolyással lehetne a kisgaz­dapártiak felfogására. A többség kérdése természetesen ma is élénk szóbeszéd tárgya. Kommentálgatták a belügyminiszternek a választási biztosoktól beérkezett ajánlási és szavazási lista alapján tett nyilatkozatát, amely szerint a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának többsége bizto­sítva van, illetőleg, hogy a párton kívüli hat, illetve hét ,,keresztény gazdapárti“ képviselő állásfoglalása dönti el a kérdést. Az az állás­pont alakult ki, hogy egyik párt sem könyvel­heti el a maga számára a többséget addig, amíg a szóbanforgó hat képviselő hovacsatja­ Appoldi légyenne a házelnök? A pártosf vetélkedése — Többség vagy nem többség —­ A kisgapdák progr­amja — Jó blokk tanácskozása az állam■ fmm és a házszabályokról — Horthy Mi­klós egyhangú jelölése — Fúzió helyett együttműködés Egyes szám ára 30 fillér

Next