Magyarország, 1920. március (27. évfolyam, 53-78. szám)

1920-03-25 / 73. szám

Budapest, 1920. csütörtök, március 26. XAQUAtOXSSifi Ipolyi-Keller államtitkár nyilatkozik az ország ellátásáról Aratásig biztosivá van a lisztkvóta — A kormány délamerikai búzát vásárol — A dunántúli és a tiszántúli készletek — Az új szerb kormány ratifikálta az élelmiszerszerződést — A zsírellátás nehézségei Budapest, március 24. (10 m magyarországi tudósítójától.) Az ország felstzükségletének és a lakosságnak élelmiszerekkel való ellátása nehéz mulkéra fojtja a közélelmezési minisztériumot, ahol nem igen törődnek azokkal a szenvedélyes vitákkal, amelyeket a közellátás ügye a nemzetgyűlésen felidéz, hanem szorgos munkával igyekeznek előteremteni azt, amire az országnak szüksége van. A magunk készletei, fájdalom, nem lennének elegendők arra, hogy mindenkinek kijusson a fél liszt fejadag, idegen segítségre szorulunk s idegen államokból kell pótolni a idényt. Búza, liszt jön külföldről és a hazai készletekkel együtt aratásig tudjuk kihúzni. Munkatársunk Ipolyi-Keller Gyula közélelmezési államtitkártól megkérdezte, hogy milyenek a kilátások aratásig, az államtitkár a következő felvilágosítást adta: ____ — Most érkezett vissza tiszántúli körútjáról Térfy Béla kormánybiztos és Paczor tábornok, a fővezérlettől kirendelt katonai különítmény vezetője, akik a Tiszántúlon szerzett tapasztalataikat közölték velem ésma délelőtt hosszasan tárgyaltunk azokról a készletekről, amelyekre a tiszántúli vidékeken számíthatunk. A tiszántúli készleteket reményem, sikerül megfogni és a délamerikai, valamint a jugoszláv területekről megszerzett búzával aratásig fel tudjuk tartani a jelenlegi fejadagokat, sőt reménységem van arra, hogy tengerivel még fel is fogjuk tudni javítani.A délamerikai búzát megvásároltuk. Ki is fizettük idegen valutában a vételárt, Hollandiában ,néhány hétig sakzájkoltak a kikötőmunkások és ez késlelteti az általunk megvásárolt búza szállítását. A holland kormány nagy előzékenységgel járt a kezünkre abban, hogy a vételár kifizetésénél kedvező árfolyamot érjünk el. A délamerikai gabonaexport szövetség útján jutottunk gabonához, amelyből Regensburgban 1800 métermázsa és Rotterdamban 32.000 mázsa búza van részünkre biztosítni, a készleteket részben hajón, részben vasúton fogjuk szállítani. De ezenfelül sikerült Amerikából 1800 vagyon búzátszerezni, amelyből 1500 vagy út új lisztre számítunk, ennek vételárát öt éven keresztül fogjuk törleszteni. Az új jugoszláv kormány ratifikálta az előbbi kormánnyal megkötött élelmiszerszerződést, s így Jugoszláviából mintegy 500 vagyon búzára számíthatunk, így állunk liszttel és gabonával. Remélem, hogy aratásig az ellátásban nem lesz fennakadás és valószínük a tengerivel sikerül majd valamivel kedvezőbbé is tenni a lisztszükséglet kielégítését. A zsírellátás, sajnos, nehézségekbe ütközik, alig hiszem, hogy tudunk olyan készleteket összeszedni, amelyből a szükségletet ki lehet majd elégíteni. Nagy segítségünkre lesz az amerikai zsír, amelyből néhány száz vagyont be tudtunk szerezni. A burgonya-szükséglet kielégítésében nagy segítségünkre van szabolcsi burgonyakészlet, amelyből már meg is érkezett Budapestre 40 vasgon és naponként érkeznek majd le így nő a vonatok. Így fest az ország közellátása. Ezek azok a készletek, amelyekre számítanunk lehet és amelyek segítségével remélem, hogy meg leszünk valahogy az uj búzáig. / A gothai lázadók leteteki a fegyvert Az esseniek ellen hadsereget küldensek—Nem lesz munkáskormány Berlinben ’ Lüttwitzet elfogták Budapest, március 21. (A .Jd0jfyaförSzág tudósítójától.) A sparlaTSRfpK felhasználták a Kapp—Lüttwitzféle puccsot és sikerült nekik a Ruhr vidéki munkások egy részéből hadsereget alakítani, amelyik ellenállás hiányában némi sikereket ért el. Dicsőségük azonban kérészéletű lesz, mert Stekt tábornok, aki Noske közétáis ideiglenesen átvette a parancsnokságot, rövidesen végezni fog velük. A gothai vörös sereg már kapitulált is, mégpedig minden feltétel nélkül és egészen bizonyos, hogy az esseni portyázók csakhamar követni fogják példáinkat, Németországban pedig helyreáll a régi rend, amelyet a koalíciós alapon újjászervezendő kormány fog biztosítani. Berlin, március, 24. A Wolff-ügynökség edfurti jelentése szerint a Thüringer Algemeh Zeitung arról ad hírt, hogy a gátai vörös hadsereg ma reggel minden kikötés nélkül letette a fegyvert. (MT) Berlin, március 24. A kormány klhatározta, hogy a Ruhr vidékén levő vörös hadsereg ellen 50.000 főnyi Reichswehr-csapattot kezd. (MTI.) Essen, március 24. Az ipari terület élelmiszerrel való ellátása egyre válságosabbra fordul. Az esseni főpolgármester a minap repülőgépen Berlinbe utazott, hogy élelmiszert kérjen a kormánytól Essen városának lakossága részére. .A kérést elutasította a kormány. A Vörösöknek az a törekvése, hogy Hollandiából kőszénért élelmiszert kapjanak, eddig eredménytelen maradt, érthető tehát, hogy ilyen körülmények között a kommunisták és a független szocialistái vezérei is lehetetlennek tartják, hogy az ipari területen kikiáltsák a tanácsköztársaságot. Berlin, március 24. Abirodalmmi kormány meghatalmazottjának az esseni vörös hadsereggel folytatott tárgyalásán fegyverszünetet kötöttek 48 órai fidmondói határidővel. (MTI.) Berlin, március 24. A,birodalmi kormány átalakításáról szóló jelentések még most is nagyon ellentmondanak egymásnak. Míg a mai lapok egy része azt a hírt közli, hogy a tisztán munkásokból alakítandó kormányról tegnap terjesztett hír megfelel a valóságnak és a Deutsche Allgemeine Zeitung is azt jelenti, hogy a kormány a szakszervezetek vezetőivel tárgyal a kormány átalakításáról, a Berliner Jageblatt taátadja ezeknek a híreknek alaposlgát és .ff? . kijelenti, hogy a német nép" nagy’többségét képviselő három koalíciós párt. ‘"marad továbbra is a kormányon. Berlin, március 24. (Wolff.) Trotha tengernagy őrizet akut áll. Lüttwitz tábornokra, aki Berlinen kívül a kormány rendelkezésére bocsátotta magát, szintén elrendelték az őrizetet. (MTI.) Majdnem négyezer halottja vám /a forradalomnak / j 'í Berlin, március 24. (A Mauüíl£úé*ztfjí ‘ tudósítójának távirata.) Hivatalos statisztika szerint Németországban a tíz nap óta tartó zavargásoknak és utcai harcoknak 3100—3800 áldozata volt. Egyedül a Ruhr-vidéken 1200 embert öltek meg. „Az utolsó istennő*4 Az otrantói csata egy francia regényben Irlande Farrare és a frét „osztrák“ cirkáló Budapest, március 21 .*f*TAiMae Furrére, a divatos regényíró, új regénnyel ajándékozta meg a francia irodalmat. Tipikus háborús, regény, amelynek alacsony rendű, romantikáján még a párisiak is csodálkoznak s amely semmiképpen sem méltó az egyébkéntjeles franciához, kinek számos műve amagyar közönség előtt is meglehetősen népszerű. La derneére éltessé az uj regény cime s c cím süait a háború véres istennőjének hódol az író. A regény hőse egy fiatal tengerész tiszt, Jean de Folguet, afféle easép lélek, aki a zenében és a kémia tudományában való búvárkodásában leli örömét. Az 1014. év Granadában találja, ahonnan július 28-án mit sem sejtve érkezik Parisba. Őz 1éri a mozgósítás híre s ennél a pontnál a royalista Fairére nem állhatja meg, hogy politikai érzületének ■megfelelően egy kis gúnyolódással és szidalommal ne könnyítsen a lelkén. Gúnyolja a köztársaságot, a, demokráciát, szidja a köztársasági hadvezetést és azt mondja, hogy a régi háborúk érdekesebbek, romantikusabbak voltak, majd e kis kitérés filám folytatódik a regény. A tengerésztiszt szerelmes egy párisi nőbe, Madame Flaing-be és július 31-én kimegy Auteuilbe a kedveséhez elbúcsúzik. Lopva megy meglátnyalni az asszonyt, átugrik a kert kerítésein és az asszony szobájának függönye mögül egyszerre árnyakat vesz észre. Félreismerhetetlen árnyakat. Az aszomnál van valaki. Az árnyak mozdulataikat is elárulják. Semmi kétsett, Jean rutais meg van csalva. Beront a szobába és eevű tengerészliszttársát találja kedvesénél. Revolvert ránt, agyon akarja, lőni a csábitól, azután ő limaitól, de lehányalik a karja. A nagy jelenetnél az a vége, hogy Jean belátja, hogy nem raakad mejdreloi, de nem halhat meg a vetélytársa sem. Nekik most más a kötelességük. És elmennek, várja őket az utolsó istennő. A háború. A két tengerésztiszt közös hajóra kerül, a 624-es torpedónaszádra, amelyen az Adriára hajóoztak, ahhol a francia Kussel hajóhadat kell utólörniök. A csatlados sziva ,Toartnak csak egy vágya Van, miután érnie már úgy sem érdemes: meghalni a csaták, tüzében. Az alkalom nem is a várost magára. Hét osztrák ciríráió jön szembe hajójukkal. És megkezdődik a csata. A tengeri csataleírása: nyilván «*t m részt szánta Furnéréa regénye c Ionjának. Francia kritikusai szerint Fairére ebben a fejezetben — anélkül, hogy néven nevezné •*— « viléghirij otramipi csatárunk külső képét írja le. (Megjegyezzük, hogy Farlére mielőtt író lett volna, maga is tengeréig, liszt volt, távoli hajóujjain gyűjtött színeket és impressziókat ekzótikus regénye számára.) Ám az iró, aki kínai, japán s más ekzótikus tárgyú regényeivel alighanem Pieve Loti babéraira vágyott s nagyon sokat tart tudására és alaposságára, azt mégsem tudja, hogy az otrantói osatölu® osztrákmagyar flotta nyerte meg , az ütkületnek Horthy Miklós volt a diadalmas bőre. Az otrantói csata ugyanis * regényben » valósággá! is gpgiyost elleptek.* be*ó,ptj^8|i egerénél.