Magyarország, 1920. május (27. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-30 / 129. szám
MAGMffifflág BUDAPEST, 1920 MÁJUS 30. VASÁRNAP XXVII. ÉVFOLYAM 129. SZÁM Aranyszínű tenger Aranyszínű tenger — többet ér ten* ger szinaranynál — a magyar róna, duz* zadt teltségben várja a férfi dolgos ke* zét, amely megkörmyebbitse őt az áldás terhétől, isten e tavaszon nem feledkezett meg kedves magyar földjéről. Most ráj* tünk a sor. A termés egymagában nem elegendő. Tudni kell hozzá. A kaliforniai aranyföldet is barbár értetlenséggel taposta a bennszülött lába, míg nem jött a fehér ember. Még talán nem is mondunk eleget, ha hat esztendő háborús és forradalmas kínja után csak az aranyhoz hasonlítjuk a termést, amit ez idén nem elég, ha éppen hogy Isten nevében learatunk. Ezt a ter* mést fel is kell osztani okosan és ember* ségesen, értékesíteni igazságosan és böl* csen. Minden magyar embernek kell, hogy jusson a magyar kenyérből. A gabona nemcsak valutajavító pénzügyi egység, ez az Isten áldása is, amihez egyforma joga van mindenkinek, aki dolgozik, magyar gyógyszer a magyar ínség esztendeiben. A termés egy békés hadikincstára ennek a régi erkölcseiben újraéledő nemzetnek, több ma mindenféle ércfedezetnél, sok egyebek között jelentheti a munka konszolidálódását is és azt, ami ma mindennél becsesebb: a társadalmi békét. Mert igen sokfélék lehetnek az or* szágban a pártok és a frakciók, de van valami, aminek pártja egyetemes és min* den mást kizáró. Ha titkos szavazással megkérdeznék az országot, nem volna, itt egy szavazat sem, amely a kenyér ellen esne. A magyar kenyér pártja a magyar egység pártja. Nemcsak belső, hanem külső, a mai fájdalmas országhatárokon túl terjedő egységünkké is. Az Alföld áldott, termékeny medencéje az a legfőbb mágneses vonzóerő, amelynek delejes kisugárzása állandóan irritálja Erdély és a Felvidék még nem magyar ajkú lakosait is. Az Alföld, ahol véglegesen megállapodtak a hegyek közül leereszkedő honfoglaló hősök, — sik voltában is bevehetetlen vára a magyar gondolatnak, — bölcseje a jövendő, a holnapi Magyarországnak — tegnapi Nagy*Magyarországnak. ízes való* sággá itt válik a földetsvizet nyerő SzVa* topiákslegenda mélységes értelme. Méltóságos növényzet a magyar búza* kalász, hozzá méltó legyen az ember, kinek térdéig ér. A magyar búza egy óriási nyersanyag és ha jelenti is a magyar egységet, jelenti ezt csak úgy, ha körüllőtte, ha fölötte kialakul a verejtékezve is bizakodó magyar munka egysége. A föld méhéből érkező istenáldásához járuljon az emberi elméből érkező megismerés, a munka, a békesség és az egyetértés gondolata. A nemzet, mint egy szoros kéve szárai, egymást tartsa, támogassa. Sorsdöntő aratás előtt vagyunk, a bőség két magyar apostolának Péternek és Pálnak különös gondja kell hogy legyen ránk ezidén. És mi magunknak is. Tizennégy óta ez az első békességes aratás Magyarországon, szimbolikusan is befejezője annak a mérhetetlen kiírnak és szenvedésnek, amivel háború, majd még inkább polgárháború elborított bennünket az özönvíz gyilkos bőségével Most rajtunk a sor, hogy a természet kegyes* ségéhez hozzátegyük a magunk igyekeze* tét. Ha dolgozunk egységben, megdupláz* hatjuk a magyar aratást._________ | Budapest, május 29. (A Magyarország tudósítójától.) Hírt adtunk a Kisgazdapárt kebelében keletkezett arról a mozgalomról, mely egyrészt elégedetlenkedik a földbirtok reform - javaslat politikai részleteivel, másrészt a gabonaforgalom szabályozásáról, illetve értékesítéséről szóló rendelettervezetet tartja sérelmesnek. Tegnap este a Kisgazdapárt helyisége szenvedélyes vita színtere volt. Azok, akik szabad gabonaforgalmat kivonnak, élükön Gaál Gasztonnal, hosszú ideig tartó szóharcba keveredtek Rubinek Gyula és Korányi Frigyes báró miniszterekkel, akik az eredeti rendelettervezetet védték. Gaál Gasztofiék azt kívánják, hogy a kormány a kivitelre kerülő gabonát, — amelyet az állam monopolizálni akar, hogy ezzel államadósságunkon és valutánkon javítson, — ne vegye zár alá, hanem értékesítését bízza magukra a gazdákra, akik szerintük a háború terhét viselték és nem indokolt velük szemben az az eljárás, hogy kizárólag az ő révükön szanálják az állam pénzügyi helyzetét. A tárgyilagos többségben ezzel szemben megállapítást nyert, hogy itt az egyéni érdekek igen erős érvényesülést akarnak maguknak a gabona kereskedelménél biztosítani. Ha látszólag és pillanatnyilag jogosnak is látszik a javaslat ellenzőjének álláspontja, a közérdek, az állam valutáris helyzete mást parancsol — fejtegette a földművelésügyi miniszter, mert a gabona szabad forgalma révén elért X X ár visszahat a gazdasági élet minden terére, élelmi és iparcikkek árnívójára is és igen problematikus, hogy meglesz-e a kívánt cél akkor, ha a X X gabonaár mellett az ipari termelvények árai is emelkednek és nem tehet a kormány semmit pénzügyeink megjavítása iránt. A kérdés, bár igen élére állították, — a két álláspont hívei határozottan szembe állanak egymással, — mégis A párt tagjai egyébként a miniszterek kíséretében nagy számban a Tiszántúlra utaztak és így a vita anyagát szolgáltató kérdések ma semmivel sem haladtak előre. Változás a párt keddi értekezlete előtt nem várható. * A béke aláírásának kérdése foglalkoztatja leginkább az illetékes tényezőket. Teleki Pál gróf volt kiszemelve arra, hogy a kormány nevében a békét aláírja. X X X XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX Ma délelőtt egyébként Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnököt a béke ügyében nagy küldöttség kereste föl. Az összes erdélyi egyesületek, a kolozsvári, egyetem, Keletmagyarország főkormánybiztossági kiküldöttei és a társadalmi és tudományos egyesületek képviselői memorandumot nyújtottak át a miniszterelnöknek, amelyben elsősorban tiltakoznak a béke ellen. Az antifnt-bizottság javunkra döntött négy biharmegyei falu ügyében A románok a békeszerződés ellenére sem ürítették, ki Pocsaj, Kőrösapáti, Bedő és Kokad biharmegyei községeket. A magyar kormány a Budapesten tartózkodó nemzetközi bizottsághoz fordult, hogy ebben az ügyben intézkedjék. Az antanttábornokok egy külön vegyesbizottságot küldtek Bihar megyébe amely május 26-án le is utazott a helyszínre A bizottság úgy döntött hogy a négy fal feltétlenül a magyaroké, a románok tehá tartoznak ezeket a helyiségeket a legrövidebb idő alatt kiüríteni. A románok már el is hagyták a négy falut és átadták azokat a magyar hatóságoknak. Budapest marad a Duna-bizottság székhelye YerStrftfel, május 29. (A MTI. kiküldött tudósítótárlat szikratávirata a budapesti rádióállomás útján.) A francia képviselőház szerdai ülésén, melyen az osztrák békeszerződés ratifikálását tárgyalták, számos fölszólalásban szó esett Magyarországról is. Békét azt a szigort, amelyet Ausztriával és Magyarországgal szemben a legfelsőbb tanács tanúsított, ügyetlennek mondotta. A francia politikának az a feladata, hogy könyörületes legyen és támogassa a legyőzött országokat. Margaine előadó abból a nézőpontból indult ki, hogy Ausztria maga csak másodrendű szerepet játszott a történelmi fejlődésben. A főszerepet a Gadl Gaszton küzdelmea gabona szabad forgalmáért Erdélyiek a miniszterelnöknél mindkét félt kielégítő módon kerül megoldásra.x xxxxxxxxxx x xxxxxxxxxx x xxxxx xxxxx x xxxx xxxxxx x xxxxxxxx xxx xxxxxxxxxx xxxx xxxxxxx x xxxxxxxxxx xxxx xxx xx xx x xxxxxxx xxx x xxxxxx.xxxx x xxxxxxxxxx xxxx X X X X X X X XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX amely Erdélyt elszakítja Magyarországtól. X XXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXX x xxxxxxxxxx x xxxxxxxxxx x xxx xxxxxxx x xxxxxxxxxx x xxxxxxxxxx x xxxxxxxxxx xxxx xxxxxxx xx xxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xx xxxx xxxxx xxxxxxxxxxx X xxxxxxxxxxx Csives számára 1 korona