Magyarország, 1920. augusztus (27. évfolyam, 182-206. szám)
1920-08-04 / 184. szám
MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1920 AUGUSZTUS 4. SZERDA XXVII. ÉVFOLYAM 184. SZÁM *----------------------------~ 'Ts~ I............................. Politikai gyilkosságok Mélységes emberi tanulságaikkal fe* küsznek a bi^agok asztalán a gyilkossági pörök pontosan a háború kitörésé* nek hatodik évfordulóiig, ’^zek a főtár* gyalások mintha drámai epilógusai lenné* nek annak a hat es.^tendenjsk, amelynek lőporfüstjében, verejtékében és vértócsái* ban olyan emberi indulatok oldódtak fel, melyeknek rettenetes sejtezredői eltorzít* ják a kor arcaid Manxjlicherek , dördültek, tőrök villantak meg és a gyilkosok a kiöm* lőtt vérre mutatva azt mondják: ime ez a politika vérbosszúja. Tegnap a Clpb*kávészi gyilkosság főtárgyalásán akkorig megállapította, hogy ebben az esetben nem politikai bűn* tényről, de közönséges gyilkosságról van szó s ha ugyanakkor a Tisza*gyilkosság megdöbbentő részleteit olvassuk, meg kell állapítanunk, hogy mindaz, ami itt az utolsó években és napokban politikai gyil* kosság jelszava alatt történt, — ebbe a csoportba sorozva a népbiztosok perét is, — távol áll attól az eszmei megkülön* böztetéstől, amely a politikai gyilkosságo* kat a közönséges bűncselekményektől el*választja. Szükség van ennek a megállapítására, hogy gyökerestől kiirtsuk a közfelfogásból azt a tévhitet, hogy embert ölni nem bűn, csupán politika és a politikai vonatkozás enyhíti, sőt bizonyos szempontból expiálja a bűntényt. ■ Legyünk tisztában vele: mit értünk politikai gyilkosság alatt? A nemzetközi jog, amely a viszonosság kérdései* ben szigorúan szem előtt tartja ezt a megkülönböztetést, a politikai gyilkosságok indító okainak eszmei és etikai tartalmat tulajdonít és két feltételhez köti a politikai gyilkosság fogalmát. Ezek szerint politikai gyilkosságnak csak az nevezhető, ahol az áldozat politikai jelentősége és szerepe nyilvánvaló, másrészt a gyilkost elhatározásában tisztán politikai indulat vezette. Nem szólva most a proletárdiktatúra alatt elkövetett indokolatlan vandalizmusokról, azonnal szembetűnik e tétel igazsága, ha a Margit körúton folyó két perre gond dolünk. Mindkettőből hiányzik a politikai gyil* kosság egyik, és másik generális feltétele: Tisza ugyan éppen eléggé jelentékeny politikus volt ahhoz, hogy eltegyék láb alól, de hiányzik az enyhítő eszmei tartalom, mert akik megölték, a holttestén keresztül akartak miniszterek és diplomaták lenni. Szinte rablógyilkosság. A Club*kávéházi verekedés közben pedig olyan emberek estek áldozatul, akiknek semmi közük nem volt a politikához. Nem jöhet tehát olyan kor, olyan változás, amely ezeket a bűntényeket mint politikai gyilkosságokat explálja. Ennek a sok kiömlött vérnek csak annyi köze van a politikához, hogy messze, a sötét háttérben, mint kísérteties felbujtó áll — maga a politika. Alfidossy Imre az uj főkapitány Mattyasovszky belügyi helyettes államtitkár lett Nmagyar Híradó jelenti: Mint értesülünk, Keetffy Miklós kormányzó Mattyasovszky György dr. főkapitányt ezen állásától felmentette és belügyminisztériumi helyettes államtitkárnak nevezte ki. ,az uj főkapitány Nádassy Imre dr. igazságügyminisztériumi miniszteri tanácsos lett. £jx x x x x x x •i jf/ ------------------- X /X Budapest, augusztus 3. X x xxx X xxx? x^rx x x x x x x x x x x xxx x X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X XXX X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X XXXXXXXXXX XX X X,XX XX VX XX XX XX XX XX X X k xxxxx — Mattyasovszky utóda Nádassy Sztanykovszky beszélt ma Pogány, jKéri és Fiie szerepéről Elmondta a gyilkosság összes részleteit és előzményeit — Holnap Dobó István kerül sorra ! Budapest, augusztus 3. László Zölöm ezredes elnök negyedik órakor nyitotta meg ártárgyalást és a védőkhöz fordulva kérdezi: — Van-e valami kérdezni valójuk? Török Sándor: Miért vett részt a gyilkosságban’! Fizikai vagy lelki kényszer hatása alatt cselekedett? Hüttner: Október 29-én az Astoria-szállóbeli értekezleten megállapították, hogy nem merek vállalkozni. Hiúságomban éreztem magamat találva, amikor azt mondták, hogy csak addig van bátorságom, amíg biztonságban ülök a szobában. Erre mondtam, hogy elhozom a grófot elevenen a Nemzeti Tanácsba, de le nem gyilkolom. Most Sztanykovszky védője, Lengyel dr. intéz kérdéseket a vádlotthoz. Arra a kérdésére, hogy az október 27-iki tárgyaláson, amikor a forradalmat elhsztározták, tud-e Friedrich szerepéről, nemmel felel. Arra a kérdésre, ismeri-e Friedrich írását, Hüttner igennel felel és kijelenti, hogy meggyőződött a százezer koronás levelén lévő aláírás eredetiségéről. Lengyel Zoltán: Kinek a szerepe volt döntő abban, hogy ön erre az útra tért? Hüttner: Az, amikor Friedrich István október 29-én azt mondotta, hogy gyáva vagyok. Ez volt a végső motívum. A százezer koronás jutalomból egy fülért se láttam. Pogányt is le akarta lőni?. Lengyel: Önök —a vádlottak — között bizonyos ellentétek menültek fel. Hüttner: November 16-áról kiáltották ki a köztársaságot, erre a kaXmaság és a munkásszervezetek kivonultgíkt az egész város üres volt, a kormány támaszai egy csoportban voltak. Akkor olyan híreket beszéltek, hogy Pogányék már akkor kommunista puccsot terveztek, hogy megszállják a középületeket. Erre ■ Csernyák és Friedrich arra akartak rábírni, hogy löjjem le Pogányt, amire vállalkoztam is, de a közbejött akadályok miatt ez meghiúsult. Kottra őrnagy kérdésére elmondja, hogy azért ment ki a Tisza-villába, mert Friedrich azt mondta, neki, hogy mi urak egymás között intézzük el ezt és ne vonjuk bele a parasztokat .4 tárgyalásvezető: Tudta ön, hogy miért men** nek ki? Kapott szerepet Kölntől? ■ >.■. : Hüttner: Igen. Hüttner kihallgatása ezzel véget ért. Sztanykovszky Tibor a bírák előtt Tárgyalásvezető főlszxililására .Sztanykovszky a követkeT>S vallomást teszi: Csernyák,délután négy^árara felrendelt az Astoriába, mint a tiwricgall-i katonatanács tagját, hogy kimenjtek Tíszít villájába. . Határozottan emlékszem arra, hogy Hüttner, Dobó, Horváth-Samvics, Pogány, egy tengerész, Kundecker, láng hadapród, én, Csernyák, Kéri, Friedrich és Fényes volt jelen. Friedrich délelőtt is jelen volt. Kéri Pál mutatott egy skiccet, amely a Poheim-villet alaprajza volt. megmagyarázta, hogyan kell bemenni, kinek hova kell állnia, elmondotta, hogy Dobó, Horváth-Sanu pics és Pogány fognak bemenni a faluba. Pogány ésítélt a rendesek Az volt a megllapodás,hogy a villában Pogány fos f megmondani, mit N^jiufyanal. Kapacitált Friedrich és Csernyák is engemet, hogy löjjem te Tiszát, én azonban azt mondtam, hogy nem. Tárgyalásvezető: Akkor is kellett kapacitálni, mikor indultak? Sztanykovszky: Igen, a szállodában is, mert nem akartam belemenni. Ezután elmondja, hogy Kéri intézésébe a többiek is beleszóltak. Négy-öt óra felé értek a villához, már sötét volt. Kiszálltak az autóból. Kéri ment előre, öt perc mu'ga visszajött és azt mondta, mehetünk. Pogány vezetésével bementünk a kapun keresztül. Elöl ment Pogány, azután Ildiválfi Sanovics, Dobó és én. Küzvetlenü utánunk jött Gartner. Négyen mentünk be az előszobába. ,4 halinak színes üvegajtaja mögé állított engem Pogány. . * Tárgyalásvezető: Nem emlékszik, hogy egy vörösbajuszú csendőr jött, akitől Pogány elvette fegyverét? • ... Sztanykovszky: Nem, de lehetséges. Ezután elmondja a gyilkosság ismert lefolyását. Horváth és Poj^Wty lőtt • Az első két lövés Elhangzása ,tfran rloíla — beugrottam ss hallba Jet valamit — megkiáltottam, de nem emlékszem e JjPlőtt mit. Nagyon ideges voltam. Megijedtünk és mindnyájan visszaszaladtunnk, ki az udvarból ,az udvaron lévők már a lövések zajára elmenekültek. Tárgyalásvezető: Ön azt mondotta, hogy a második sorbanz két vagy három lövés volt. Nagy különbség kettő, vagy három. Sztanykovszky: Egyszerre hallottam a lövéseket. Ha két lövés volt, akkor Horváth és Pogány jöttek, ezekre emlékszem, mikor lekapták vállukról a fegyvert. Tárgyalásvezető: 11 a két emberre visszaemlékszik, miért nem emlékszik vissza a harmadikra? Sztanykovszky: Lehetséges, hogy lett Dobó is. Tárgyalásvezető: Nem vették észre, hogy valaki még lesen van a hallban? Sztanykovszky: Én mintha egy nőt láttam volna fenn a balkonon. í Egyes számára lkorou^