Magyarország, 1920. augusztus (27. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-08 / 188. szám

1 MIARORSZÁG BUDAPEST, 1920 AUGUSZTUS 8. VASÁRNAP XXVII. ÉVFOLYAM 188. SZÁM Jíz Internálás ilayét közmeg­elégedésre oldják meg Jt miniszterelnök d szociáldemokrata követe­lésekről­­ Budapest, augusztus 7. A M­­agyar Távirati Iroda jelenti: Milosevics­­ János n­emzetgyűlési képviselő vezetésével­­ a ma­gyarországi szociáldemokrata párt hárommagJ küldöttsége, Miakics Ferenc, Farkas­ István és Malasics Géza kereste fel ma Teleki Pál gróf miniszterelnököt. A szociáldemokrata párt megbízottai elő­adták a párt legfőbb kívánságait és ezek során­­ beható eszmecserét folytatott a miniszterelnök a kiküldöttekkel mindazokra a kérdésekre vo­natkozólag, amelyek a szociáldemokrata párt követelései sorában helyet foglalnak. Különö­sen beható megvitatás tárgya volt­­ az internálási rendelet és általában az in­­ternálási kérdés, amelyre vonatkozólag Teleki Pál gróf mi­niszterelnök kijelentette, hogy igyekezni fog ezt a kérdést minél előbb közmegelégedésre megoldáshoz juttatni. Egyébként a szociál­demokrata párt követeléseinek egész kom­plexumát olyan függő kérdésnek tekinti a minisz­terelnök, amely lehetőleg minél­ előbb kell, hogy lekerüljön a napirend­jéről,közvélemény mint olyan probléma, amely útjában állhat a nemzet további konszolidációjának. Bécsbe hétfőtől kezdve jár a vonat Bécsből Budapestbe is • M személy- és tfyobbvokaÉaik­us menetrendje A Magyar V Táiirati Iroda jelenti: Buda­pest és Struck-Xhmályh­ida és Bécs között a D­/10. és D/­9. szrínyi különleges gyorsvonatok, továbbá a 16/A és 19/A számú különleges gyorsvonatok hétfőtől, c­­ó kilencedikétől kezdve ismét forgalomba hozatnak. Ettől a naptól kezdve a 12/A és 13/A számú személyvonatok, amelyek eddig csak Buda­pest és Bruck—Királyhida között közlekedtek. A bécsi folytathatják útjukat egész Bécsig. D/10 számú különleges gyorsvonat Budapest keleti pályaudvarról minden hét­főn, szerdán és pénteken délelőtt 10 óra 15 perckor indul és Bécsbe délután 3 óra 55 perckor érkezik. Az ellenirányú D/9 szám­ú különleges gyorsvonat Bécsből minden kedden, csütörtökön és szombaton délután 2 órakor indul és Budapest keleti pályaudvarra este 7 óra 30 perckor érkezik. A 16/A. számú személy­­vonat indul a Keleti pályaudvarról minden hétfőn, szerdán és pénteken este 9 órakor, az ellenirányú 19/A. személyvonat érkezik a Keleti pályaudvarra minden szerdán, pénte­ken és vasárnap reggel 8 óra 10 perckor. A A 12/A. és 13/A. számú vonatok vasárnap kivételével naponta közlekednek. A 12/A. a Keleti pályaudvarról reggel 8 óra 20 perc­kor indul, a 13/A. este 7 órakor érkezik. Friedrich kiadatásáról hétfőn dönt a Ház Ereki megtagadta a mentelmi bizottság javaslatának aláírását — Jiz igazságügyi miniszter tárgyalt ez ügyben — Jidó-amnesztiát hirdet­ő Korányi báró — Bleyer Jakab nem mond le­ ­ A Magyarország tudósítójától.X A mentelmi bizottságnak Friedrich István kiadatása ügyé­ben meghozott határozata ma nem került a Ház elé. A határozat megszövegezése körül ugyanis konfliktus támadt Mikovényi Jenő, a bizottság előadója és Ereki Károly elnök kö­zött. Mikovényi Jenő ma bemutatta a bizott­sági jelentést Ereki Károlynál; aláírás végett, Ereki azonban megtagadta az aláírást, mert véleménye szerint a szöveg nem fedi a bi­zottság állásfoglalását és különösen nem úgy indo­kolja, amint jogszerűen elő volna írva. .Az előadó és az elnök között hosszabb tár­gyalás indult meg, amelyen időközben maga az igazságügyminiszter is részt vett. Végül abban ál­lapodtak meg, hogy ma délután újból összeülnek és megpróbálják a jelentést átszövegezni. Miko­vényi Jenő ragaszkodik a jelentésben lefektetett alapelvekhez, a jogi indokolást elégségesnek tartja és reméli, hogy sikerülni fog Erekil álláspontja helyességéről meggyőzni. Ilyenformán a mentelmi bizottság jelentése csak hétfőn kerülhet a Ház elé. Kérdést intéztünk e tárgyban Mikovényi Je­nőhöz, aki a következőket mondotta: “ A szövegezés kérdésében ellen­étek támad­tak köztem és a bizottság elnöke közölt. A szaba­tos szövegezés céljából ma délután vagy holnap újra összeülünk. Remélem, hogy hétfőn délelő­t beadhatom jelentésemet. A bizottság összeilléséről ez idő szerint nincs szó, nincs azonban kizárva, hogy az összehívás szüksége­­ is felmerül. A pénzügyi bizottság tegnap letárgyalta az egyenes állami adó felemeléséről szóló novelláris javaslatot. A pénzügyminiszter a tárgyalás folya­­mán nagy jelentőségű javaslattal áll­­t elő. Adóamnesztiát indítványoz azok számára, akik eddigi bevá­lásaikban eltitkolták vagyo­nukat, amennyiben mulasztásukat most jóvá­­teszik. Ellenkező esetben a vagyondézsmáról szóló tör­vényjavaslat büntető rendelkezései fognak alkal­mazásba­ vétetni, amelyek igen súlyosak. Értesülésünk szerint Hentz Károly kinevezése közélelmezési miniszterré a jövő hét derekára vár­ható. Azok a hírek, hogy a közélelmezési hivatal átreformálása után nem miniszter fogja többé vezetni a közélelmezési ügyeket, nem felel meg a valóságnak. Ik­rek kerültek forgalomba Bleyer Jakab nem­zetiségi miniszter lemondásáról. Ezek a hírek sem állnak helyt. A nemzetgyűlési képviselők azonban erős kifogásokat hoznak fel a nemzetiségi minisz­ter működése ellen. Egyesek azzal vádolják, hogy a miniszter színmagyar, vagy teljesen elmagyaro­­sodott vidéken mesterségesen csinál nemzetiségi kérdést.­­ • Budapest, augusztus 7.x xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxx A miniszterelnök a soproni osztrák izgatásról Sigray gróf interpelláció­ja — Vita a zsidókról, a Haditerményről és az Aruforgalmiról — Ai nemzetgyűlés mai ülése­ i Budapest, augusztus 7. (A Magyarország tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt 1p órakor nyitotta meg Bot­tik József alelnök.­­ / / Tanácskozásra képtelen a Ház Jkódi Szabó János a pénzügyi bizottság előadója előterjeszti a közadók kezdésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosítását célzó törvényjavaslat bi­zottsági jelentését. Felolvasták azután az indítvány- és interpe­lác­ós­ könyveket. A napirend előtt Milosevics János a tanácskozás, kép szeg megállapítását kérte. Minthogy a képviselők nem voltak tanácskozásképes számban jelen, az elnök az ülést egynegyed órára felfüggesztette. Szünet után harmadszori olvasásban elfogadták az alkotmányosság helyreállításáról és az állami fő­hatalom gyakorlásának ideigenes rendezéséről szóló 1920. évi I. t.-c. 13. §-ának módosításáról szóló tör­vényjavaslatot. A kisiparért Mr.hunka Imre indokolja meg ezután a kisipar érdekében beterjesztett indítványát. Némi könyviado­­mányt kér az ipar számára, hanem azt, hogyyíz ipar­nak munkalehetősége biztosítassék. A kommün az iparosoktól is elvitte mindenüket, nemcsak a gazdáktól. Gaál Gaszton: De csak a kommün alatt. Bennün­­ket az egész háború alatt nyaggattak. Mahunka Imre: Ha azt nem akarjuk, hogy az ország népe tökéletesen elszegényedjék, minden áron meg kell indítanunk az ipari munkát. Indítványozza, hogy a nemzetgyűlés küldjön ki egy bizottságot, amely ezt a kérdést elintézi. A Ház az indítványt tárgyalásra kitűzi. Budavári nem akar pogromot Budavári László megindookolja indítványát a ma­gyarországi zsidókérdésről, "^fogadja azt, mintha nem volna zsidókérdés. Ez van és meg volt akkor is, ami­dőn erről senki sem beszélt. Nem hirdet ő a zsidóság ellen pogromot, a zsidókérdés erőszakos megoldása ellen erélyesen tiltakozik. A zsidókérdést törvényesen kell megoldani. A zsidóság nem akart egybeolvadni a magyarsággal. A zsidókban nincs erkölcs, tisztesség, csak pénzimádás. A politikába befurakodtak s amikor nem tudták a cionista államot megcsinálni nálunk, megcsinálták a szociáldemokrata pártot és tönkre­tették általa az országot. A zsidók­ gyávák. A zsidók a magyarság árulói voltak mindig, ma is azok. Ada­tokat sorol fel, hogy mennyi földbirtok van zsidó kézen. Bodor György: Ezeket a meséket mind tudjuk már. Ne töltse az időt. -Elnök: Kérem a képviselő urat, szíveskedjék csendben meghallgatni a szónokot. Budavári László hosszabb indítványt terjeszt be mehet pontonként olvas föl. A földbirtokosztást a zsidó birtokon kell kezdeni, mert a zsidó lapok kiabálták folyton a földosztást, persze csak a keresz­tény főpapokét és mágnásokét. Bodor György: Azok adták bérbe a zsidóknak. Budavári Lász’ló folytatja indítványának olvasá­sát, majd befejezi A kérdést meg kell oldani a ke­resztény Magyarország érdekében és ezért kéri indít­ványának elfogadását. Nagyatádi Szabó István közélelmezési miniszter: Bár sokban nem ért egyet Budavári László indítvá­nyával, de minthogy a kérdést tényleg meg kell ol­dani az indítvány tárgyalásra való kitűzését elfogadja azzal, hogy az időpontot a nemzetgyűlés elnöke tűzze ki. A Ház kimondta, hogy Budavári László indítvá­nyát annak idején napirendre tűzi. Nagyatádi a gabonagyüjtésrő­l Ezután áttértek Husfcár Elemér indítványa tárgya­lásának folytatására. • Huszár E­lmér indítványozza, hogy közélelmezési adót vessenek ki, a begyűjtő szervezetet tegyék ol­csóbbá s a kormány gondoskodjék a vetőmag biz­­tosításáról. • Nagyatádi Szabó István kijelenti, hogy ez az indítvány hátráltatja a gabonagyűjtést. A gabona­­gyűjtésnél ingadozni nem lehet, mert akkor nem lesz gabona, nem lesz liszt. Nem látta még soha, hogy a kormányzópárt tagja indítván­nyal álljon elő a kor­mány tudta nélkül. Az, hogy egyes helyeken magasan állapították meg az átlagot, ez igaz. De viszont a meg­­­állapítás ellen minden községnek joga van felebbezni és minden esetben újra állapítják meg az átlagot. Nem áll az, hogy a gazdáktól elveszik a vetőmagot. Mnden gazdaságnak gondoskodni kell a vetőmagról. Bizonyos az ,hogy bármilyen rendletet adjanak is ki, az min­denkit kielégíteni nem fzog. • Haditermény és Áruforgalmi Nagyatádi Szabó István: Azelőtt mindenki Haditerményt szidta. Jött azjeruforga­tni és most m­i­­n­denki visszakivánja k a JPTUiterményt. A választások Egyes szám­ára 1 korona

Next