Magyarország, 1920. november (27. évfolyam, 259-282. szám)
1920-11-21 / 275. szám
BUDAPEST, 1920 NOVEMBER 21 _____ VASÁRNAP______ XXVI. ÉVFOLYAM 275. SZÁM BUDAPEST, 1920 NOVEMBER 21. VASÁRNAP XXVII. ÉVFOLYAM 275. SZÁM Uj program a rendért , ^ Az utóbbi napok eseményeinek vissza^ Hatása tükröződik a kormánypárt ama törekvésében, mely egyrést a pártot akarja újjászervezni^ másrészt uj pártprogram összeállításán fáradozik. Szükség van a párt újjászervezésén^ mert a szélsőséges elemek állandóan akadályokat gördítenek a párt munkája elé s ezek a túlzó és szenvedélyes elemek a kormányválság folytonos felidézésével a politika levegőjét is oyan feszültté teszik, amelyben nyugodt ■és zavartalan munkáról alig lehet sóó. A kormánypárt másik törekvése, hogy új programot adjon és kövessen. Jól tudjuk, hogyha valamelyik párt programot ad, ez még távolról sem jelenti a program megvalósítását és minden okunk megvan rá, hogy ezeket a programokat jóhiszemű kétkedésekkel fogadjuk. Most azonban másképpen áll a dolog. A kormánypártnak ez az új programadjása nem toborozó, nem csupán a régen ismert szólamok megnyilatkozása, hanem belső kényszer, amely egy ben a nemzet lelkiismeretének megmozdulása. A pártprogram első pontja a jogrend megszilárdításának követelése és ugyanakkor tagadhatatlan mérséklet a legkényesebb kérdésekben. Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelme annyira fontos kérdésévé vált az országnak, hogy immár külön törvényjavaslat benyújtását teszi szükségessé. E készülő törvényjavaslattal párhuzamosan most hozzák tető alá a munkásbiztosítás reformjáról és a közigazgatási választásokról szóló javaslatokat is, amelyek jelentőségükben úgy hatnak, mint az acélgerendák, melyeket az épülő ház fundamentumába építenek. A talaj azonban, melyre a megújhodó Magyarország első köveit lerakják, mégis csak a jogrend és amíg az állami és társadalom örökös szenvedélyek között ingadozik, a legfontosabb feladatok megvalósítása teljesen illuzórius. Földrengésre építeni nem lehet és a jogrend ingadozása legelső* sorban gazdasági vonatkozásokban már te* tetlen károkat okoz mindazoknak a tö rekvéseknek, melyek a súlyos katasztró* fákban összeomlott országot újra fel akar* ják építeni. Addig itt minden becsületes gondolat, minden szent akarat és minden megfeszített munka kárbavész, amíg utcai botrányok, egyéni akciók és gyilkosságok izgalma fűti a hangulatot. Ez a bizonytalan jogrend nemcsak a közhatóságok és a kormány idejét és energiáját foglalja le, hanem az egyes emberek év végeredményében az egész társadalom lelki nyugalmát* feldúlják és minden tekintetben csökkentik a munkakedvet. Forró és tikkasztó levegőt áraszt maga körül minden rendőrségi krónika, mely a jogrend bizonytalanságáról számol be. Átélt szenvedéseink iszonyatos emlékeit ébresztgeti és mint a köd homályosítja előttünk azt a látóhatárt, amelyre fáradt és fájdalmas reménységgel szegezzük tekintetünket, ahonnan a béke és a nyugalom, a munka és a rend és az emberi megélhetés lehetőségeinek hajnalodását várjuk. Ismételjük, hogy amikor a kormánypárt most az állami és társadalmi rend megvalósítását tűzte ki legfontosabb cél* jának, fokozott bizalommal és reménység* gel tekintünk törekvései elé, mert érezzük, hogy az egész ország közhangulata ezeknek a céloknak irányában halad és e közhangulat mint óriáshullám emeli a megvalósulás felé a kormánypárt programját. A nemzetgyűlés új ülésszaka , A vármegyei törvény reformja — Az uj kormányprogram / X Haller István Kecskeméten Budapest, november 20. (A Magyarország tudósítójától.) A tegnapi minisztertanács Ferdinándy Gyula belügyminiszter előterjesztése alapján foglalkozott az Ébredő Magyarok Egyesületének ügyével, amelyről a késő éjjeli órákban hivatalos jelentést adtak ki. A hivatalos jelentésközli, hogy a minisztertanács részben visszavonta az Ébredők autonómiájának felfüggesztését. Ettől függetlenül a vizsgálat során az egyesület több tagja ellen terhelő adatok merültek föl, melynek vizsgálata természetesen tovább tart. Hozzájárult a minisztertanács ahhoz, hogy a belügyminiszter által kiküldött miniszteri biztos a szükséges alapszabályváltoztatások és az egyesület megfelelő átszervezésével kapcsolatos intézkedéseket a központi választmánnyal együtt létesítse.Ez a kommüniké gyakorlatban annyit jelent, — mint velünk illetékes helyről közlik, — hogy az egyesület közgyűlési, taggyűlést nem tarthat és mindössze a központi választmánynak van meg csak a jogosultsága arra, hogy a miniszteri biztossal egyetértőleg és annak jelenlétében tisztán az alapszabályok módosítása végett és a tagrevízió lefolytatására választmányi ülést tartson és ezzel kapcsolatosan a szükséges személyi változásokat is eszközöljék. Foglalkozott a minisztertanács ezenfelül a nemzetgyűlés munkarendjével is. A kabinet tagjainak a többsége azon az állásponton, van, hogy a vármegye reformjáról szóló törvényjavaslat letárgyalásához ragaszkodik, azonkívül az állam és társadalom hatályosabb védelméről szóló törvényjavaslatról, úgyszintén a munkásbiztosító reformról szóló törvényjavaslatot kívánja a nemzetgyűléssel rövidesen letárgyaltatok amelyek megalkotása után a nemzetgyűlés ülésszakát berekesztenék. A nemzetgyűlés szünete alatt a kormányzópártban megtörténnének az átcsoportosulások,, elkészülne az új kormányprogram, a kabinet rekonstrukciója is aktuálissá válna, úgy hogy az új ülésszak már új alapon összeül és újonnan átcsoportosított parlamenti képet mutatna. A nemzetgyűlés ülésszaka berekesztésének terve egykeri elhatároztatott, időpontját azonban nem lelhetett ma még megállapítani. Az új ülésszakon kerülnének tárgyalás alá a budgeten kívül az alkotmányrevíziós kérdések. ■ ’ Haller István kultuszminiszter ma reggel Kecskemétre utazott, ahol résztvesz az „Orsó háziipari szövetség" alakuló ülésén. Jf „Jönni fog egy Franciaország január 15-ikén ratifikálja a magyar békét féltízevnízű nap múlva megindul a forgalom a Nyugattal Trrponyi, Jindrássy cikkei egy francia diplomata fiókjában ! Raosil de Cizéland nyilatkozata Budáját, november 20. (A Magyarország tilfosítójától.) A Hungária-szálló egyik emeleti apartementéban lakik professzor Ritaius de Chélard, a franciakormány magyarorzági kereskedelmi attaséja. Chélardrégi bluetja Magyarországnak. 1880 óta egymásután hosszu időt töltött Budapesten Parisba V^ló visszatérése után pedig magyar lapokat tudósított, mégpedig a Budapesti Hírlapot és a Magyarországot. E hasábokon több mint százötven cikke jelent meg s a legutolsó pontosan 1911 szeptember 7-én a Marokkói kérdésről. A Magyarország munkatársát ma délelőtt fogadta a francia kormány kereskedelmi attaséja. Amikor meghallotta, hogy a Magyarország képviseletében jöttünk, nagyon megörült, ő maga elevenítette fel régi emlékeit, amelyek ehhez a laphoz fűzik, majd kérdéseinkre magyarul válaszolt, mert Chélard megtanult magyarul is habár néha még infinitivuszokban beszél, nagyon jól megértettük egymást. — A politikai Legation-tól teljesen függetlenül vagyok itt Pesten, mint a külügyi kormány kereskedelmi attaséja. Feladatom, hogy megalapozzam az új francia és magyar kereskedelmi forgalom felvételét s elmondhatom, hogy ittlétemnek máris van eredménye. Ma ugyan csak preparálni tudjuk a jövőt, a mai helyzet ugyanis még nem alkalmas a szabadkereskedelemre. — Az attasé úr a mai megcsonkított Magyarországot ,elég erősnek tartja arra, hogy talpraálljon és meg tudjon élni a maga erejében? — ez az új kérdésünk. Nem felel azonnal, összehúzza a száját, éppen nem igenlő a tekintete, kinéz az ablakon, a Vár kupoláján pihen a tekintete, gon- dolkozik, aztán így válaszol: — Erre a kérdésre nagyon nehéz felelni. Ha a magyarok nagyon dolgoznak, akkor lehetséges volna ez az újjászületés, de erre igazán egész, teljes, megfeszített nyugati organizáció szükséges. Kell, hogy az ország minden eleme összefogjon, az összetartás, mindig csak ezt a végcélt tekintve, ez hozhatja meg a kívánt eredményt. Én ismerem Magyarországot, ennek az országnak mindig a széthúzás volt az átka. Dehát ezt a jövő fogja eldönteni, — mondja visszavonuló hangon, — én nem politizálok, nekem nem is szabad. Ezek után Danielou és De Mosrac szenátor francia cikkeire hívjuk fel a figyelmét, amelyeket ittartózkodásuk után írtak s amelyekben tarthatatlannak nevezik a magyar békét. Ezeknek az uraknak könnyű nyilatkozni, — sóhajt egyet válaszul. — Ők független emberek. Egy képviselő, egy szenátor Franciaországban mindenkor elmondhatja a véleményét; én függök a külügyi kormánytól. Most rám néz, az arcát elönti a szeretet. — Amit én most gondolok, azt megírhatja, kimondani most még nekem nem szabad. Jönni fog egy jobb idő, amikor beszélhetek... Én Magyarországnak mindig igaz barátja voltam. Ezek után a magyar-francia kereskedelmi forgalom felvételének időpontjáról beeszélgetünk . Hiszem, hogy három hónap alatt megindul a forgalom, ehhez az szükséges, hogy három nagyhatalom. Franciaország, Anglia és Olaszország ratifikálják a magyar egyes számára 2 korona