Magyarország, 1920. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1920-12-01 / 283. szám

k­i Heiler Simonnét és két fiát Róbertet és Oszkárt, gyilkosság gyanúja miatt letartóztatták Hogy történt Uteisz Ramír^ meggyilkolása ? — A teljes bizonyítékot / pc exhumálástól várják (A Magyairország tudósí­tjától.) Tegnapi tudósításunkr már világos is rámutatott arra, hogy a rendőri nyomorító egészen új irányt vett a szerencsétlens­éget ért Weisz Annié szövevévves bümséyében. A vasárnap délután tartott h­elyszínsi szemlén a rendőrség olyan megállapo­saikra jutott, amelyek komoly ala­pot adnak annak a gyanúna­k, hogy Weisz Annié nem követett el öngyilkosságot, hanem gyilkosság áldozata lett. A tegnap délutáni rendőri nyomozás és a kihallgatások szenzációs fordulatot adtak az ügynek. Megállapítást nyert, hogy a­ levelet, amelyet Weisz Annie búcsúzóul hagyott hátra, rész­ben özvegy Heiler Simonné, részben Heiler Róbert írta. Ennek alapján a rendőrség letar­tóztatta özvegy Heiler Simonnét, valamint Heiler Oszkárt is, Heiler Róbert öcscsét, aki ellen szintén gyatra merült fel, hogy részt vett Weisz Annie megöletésében. Ugyancsak őri­zetbe vette a rendőrség Lukacsevics Magdát, aki a Madame társszerkesztője volt, de őt még az esti órákban szabadon bocsátották, mert ki­derült, hogy a történtekhez semmi köze és arról tudomása sem volt. Gyilkosság, vagy öngyilkosságra való kényszerítés? A rendőrség a tegnapi nyomozás és az éjszakai munka után Weisz Almié meggyilko­lását a következőképpen konstruálta meg: Mikor Helleré­k telefonon értesültek arról, hogy Weisz Annié a szobalányt elküldte azzal a bizonyos pénzcsomaggal a Révay-utcába, özvegy Heiler Simonné, Heiler Róbert és Hel­­ler Oszkár elmentek a Népszínház­ utcai la­kásba és sétálni hívtá­k Weisz Anniét. Weisz Annié rögtön fel is öltözött, özvegy Heiler Simonné előre jött a fiatalabb Bék­énél, m­íg Heiler Róbert magára maradt Weisz Anniéval a belső szobában. Ekkor történhetett a gyilkosság, amely után a lakást az öngyilkossághoz meg­felelően elrendezték, megírták azt a bizo­nyos levelet, majd Heiler felvágta Weisz Annie ereit. Ez egyelőre csak föltevés, a­melylyel szem­ben mind a három vádlott a leghatározottab­ban tagad. Végleges bizonyítékot az exhumálás fog hozni. A további eljárás során az ügyben eljáró rendőri személyek azt a feltevést is lehetsé­gesnek fogadták el, hogy Heiler Róbert kö­zös megállapodásra jutott Weisz Anniéval, hogy öngyilkosságot követnek el. Heiler való­színűleg megmagyarázta, hogy a hullámok összecsapni készülnek fejük fölött és csak öngyilkossággal szabadulhatnak. Weisz Annié abban a hiszemben, hogy­ Heiler követni fog­ja, elfogadta az öngyilkosság gondolatát, mi­kor azonban végzett magával. Heiler abban a hitben, hogy az egész ügy ódiuma az ön­gyilkossá lett Weisz Anniéra fog hárulni, el­távozott. " Bűnjelek és bizonyítékok Kiss István rendőrtanácsos elhozhatta Hel­­iernek a Lebl-féle Régiposta­ utcai tisztitőinté­­zetbe adott fehérneműjét, ezek között egy véres zsebkendőt is talál­tak. . Ezt a rendőrség bűnjelként lefoglalta. A Ma­dame szerkesztőségének háziszolgája, egy fia­tal inasgyerek, azt vallotta, hogy Heiler Osz­kár adta át neki a fehérneműket a gyilkosság napján délután két órakor azzal, hogy vigye a tisztító intézetbe. Lefoglalta a rendőrség Heiler Rozért egyik elegáns, nagyon előkelő ízléssel készült sötétkék ruháját is, amelynek ujján vakarás nyoma látszik. A rendőrség azt hiszi, hogy vérfoltot tüntettek el. A ruhát ki fogják adni vegyivizsgálás végett.­­ Érdekes részlete a nyomozásnak, hogy Weisz Annie búcsúlevele egy Auer-izzó fény reklámcédulára volt írva. A rendőrség meg­állapította, hogy az Auer-vállalattól ezeket a röpcédulákat egy Schönfeld­ nevű tisztviselő hordta szét a város különböző részeibe. Schönfeldet ki fogják hallgatni, hogy a Ré­­vay-utcá­ba vagy a Népszínház­ utcába isitt-e ilyen cédulákat. A rendőrség ettől is fontos eredményt vár. A tegnapi éjszaka folyamán előállítottak a rendőrségen egy Faludi Iván nevű színészt a Személyin­k­ utcából, aki ismerte Heiler Róbertéket és akiről a rendőrség azt az in­formációt kapta, hogy igen jól tard hipnoti­zálni. Kiderült azonban, hogy semmi köze nincs a történtekhez és még az éjjel szaba­­don bocsátották, Hellerék írták Weiss Annie búcsúlevelét A mai délelőtt folyamán a rendőrségen újabb iráspróbát vettek Heiler Róberttól és özv. Heiler Simonnétól. Az irásmintákat dél­előtt tizenegy órakor átadták Piriterics tör­vényszéki írásszakértőnek, aki egy félórás vizsgálat u­tán előterjesztette szakvéleményét, amely szerint a Weisz Annie-féle búcsúlevél három első szavát kétségtelenül őzv. Heiler Simonné, a levél többi részét pedig Heiler Róbert írta. A törvényszéki írásszakértő jelentése alapján Kiss István rendőrtanácsos háromnegyed ti­zenkettőkor folytatta Heiler Róbert ki­hallgatását. Heiler Róbertnek most a bizonyí­tékokkal szemben kellett, elmondani saját szereplését, de ő még mindig a tagadás állás­pontjára helyezkedett. Annyit mégis beismert, hogy a levelet nem Weisz Annie írta, de hogy ő írta volna, azt tagadta. H­ogyan vallanak Hellerék? Heller Róbert ma délelőtti részletes kihall­gatása során folyamatosan és fölényesen felelt a hozzáintézett kérdésekre. Egy percig sem volt azon az állásponton, hogy ő a bűnös, a nyomozást folyton más irányba igyekszik terelni és szinte ambicionálja, hogy ő adja meg a rendőrségnek a helyes nyomot. Folyton azt hangoztatja, hogy valakinek kell lenni a dologban, akire még nem terjedt ki a rendőr­ség figyelm­e. —■ Kire gondol? —­ kérdezte Kiss István rendőrtanácsos. — Nem gyanúsíthatok senkit. Minden­esetre nagy a laposan kell megvizsgálni az összes lehetőségeket. Tessék feljegyezni mind­azt, amit mondok. Az öngyilko­ság előtti éj­szaka, amit Weisz Anniénál töltöttem a Nép­színház­ utcában, Weisz Annie folyton Bécsben élő férjéről beszélt, arról a bizonyos Kretzu­­towról, akitől nagyon félt, mert többször mondotta, hogy rabiátus, veszedelmes ember. Én Ivretzulowot nem gyanúsítom, de minden­esetre meg kell vizsgálni a dolgot. Reggel, ami­kor eltávoztam a Népszínház­ utcából, Annié azzal búcsúzott, hogy „eddig Annié voltam, mától fogva Kretzulowné vagyok." Másnapra várta férjét és ezért valósággal kétségbeesett. Beismerte Heiler, hogy a levél tényleg nem Weisz Annie írása, sőt azt is, hogy más írta az elejét és a végét, azonban hogy kik­nek állott érdekükben a levelet hamisítani, arra nézve nem tud semmit mondani. Amikor pénzkérdésről volt szó, Weisz Annie mindig azt mondotta, hogy Potyák Béla ügyvédjéhez megyy, akitől felveszi a nála letétben lévő összegeket. Ebben az irányban is ki kell ter­jeszteni a nyomozást­­­ mondotta Heiler. Déli egy órakor Kiss rendőrtanácsos rá­tért arra a foryos kérdésre, kit gyanúsít tu­lajdonképpen Heiler Róbert. Legutóbb, ami­kor Heiler Simonnét szembesítették Heiler Róbert­tel, utóbbi a következő kijelentést tette: — Anyám, a te fiad gentleman volt és mint géni i­mán fog meghalni. Senkit bemár­tani nem fogok. Mikor Kiss tanácsos egyenesen kérdést intézett hozzá, hogy kire céloz. Heiler, hosz­­szas kerülgetés és húzódó­zás után azt val­lotta, hogy egy tartalékos századosról mn szó, aki Nagybecskereken lakik a nővérénél. A nevét nem tudja megmondani. Éppen ezért a rendőrség különösebb jelentőséget ennek a vallomásnak nem tulajdonít. Fölmutatták végül a bűnjelként lefoglalt zsebkendőt. A zsebkendőn több vérfolt van, monogrammja­­. Heiler minden felvilágosí­tást megtagadott, s kijelentette, hogy a zseb­­kendő nem az övé, jóllehet a tiszti­tóintézet is igazolta, hogy Heiler Oszkár küldte el hozzá a zsebkendőt, Hellerék többi fehérneműje között. Heiler kihallgatása délután két óra után ért véget. Visszakisérték cellájába. Délután Kiss tanácsos újra özvegy Hellernét és a fia­talabb Heltert fogja kihallgatni­ A nyomozás legújabb adatait teszi előttük szóvá. Heiler Róbert nyugodt, fölényes modorá­val szemben özv. Heiler Simonné teljesen meg van törve. Egy-egy keresztkérdéstől sok­kal jobban zavarba jön. A rendőrségi nyomozás az exhumálás és boncolás után a holnapi napon valószínűleg véget ér és holnap mind a három Hellert át­­kísérik az ügyészség fogházába. Megérttuk, hogy a rendőrség Weisz Annie öngyilkossági ügyében és Heifler­ Róbert dr. manipulációinak dolgában letartóztatta Henz Dezső postafőtisztviselőt, akit átkísértek a­. ügyészség fogházába. Lengyel Ernő dr. vizs­gálóbíró ma kihallgatta Henz Dezsőt, aki a rárótt bűncselekményeket tagadja. A vizsgáló­­bíró a rendőrség által elrendelt előzetes le­tartóztatást fentartotta. A döntés ellen Henz Dezső felfolyamodást jelentett be. Budapest, 1920. szerda, december 1. ttAGYARO&SZXO 3 Pest vármegye az országgyilkos béke ellen Diszkard Macker­sennek — Az újpesti polgár­­mester fegyelmije (A Magyarország tudósítójától.) Pest vármegye mai közgyűlést a törvényhatósági tagok élénk érdeklődése mellett délelőtt tíz órakor nyitotta meg Preszly­i­ Elemér főispán. A napirendi letárgya­­lása során a törvényhatóság elheavgzésa, hogy Bu­dapest székesfővárosnak a julim­áció ellen tilta­kozását pém táréval rangisén, de ünnepélyesen ki­­­nyilatyga­ia, hogy ebbe az ottiáig tartkos békébe bele nem nyugszik. Határozatba ment továbbá az is, hogy a törvény­hatóság a vármegyei autonómiának tervbe vett re­formja ellen felír a kormányhoz. Ezután Nógrád vármegye átiratát tárgyalták és a törvényhatóság hozzájárult ahhoz a javaslathoz hogy az összes törvényhatóságokat szólítsák fel, küldjenek Macken­­sen tábornoknak, a győzelmes magyar védő tábor­noknak diszkardot. Hosszabb és szenvedélyesebb vitát provokált a megyebiztos által fölmentett Miklós Antal új­pesti polgármester ügye. A m­egyebiztos által elren­­delt felfüggesztést az állandó választmány nem fo­gadta el s a törvényhatóság most felirattal for­du­l a belügyminiszterhez, hogy ebben a hosszabb idő óta húzódó fegyelmi ügyben végre érdemes döntést hozzon. A közgyűlés ezután a napirend jelentéktelenebb pontjait tárgyalta. E^l­prák Imre államtitkár és Scják főigazgató rágalmazóit fx M a­­­yd ror0^tudós Héját­ól.) Imre Sándor á M«nn ü t­k •krungfochack Béla főigazga­t hetek óta buz^^aj^MpöTének fötárgyalása a mai napon be­fejezést nyert. A bíróság ma Hindi­ Zoltán dr. és Kiss Menyhért dr. vádlót, ftk felszólalása után íté­lethozatalra vonult vissza. Közel egy óráig tartó tanácskozás után Nagy Béla dr. törvényszéki bíró kihirdette az ítéletet, mely szerint Hindy Zoltán dr.-t bűnösnek mondotta ki mint szerzőt, egy rendbeli, felhatalmazásra üldözendő folytatólago­san elkövetett sajtórágalmazás vétségében és ezért háromezer korona fő- és négyszáz korona mellék pénzbüntetésre ítélte, mely nem fize­tés esetén 170 napi fogházra változtatha­t át. Ugyancsak bűnösnek mondotta ki a bíróság Kiss Menyhért d­r.-t. Imre Sándor és Schack Béla dr. sérelmére elkövetett kétrendbeli, felhatalma­zásra üldözendő sajtórágalmazás vétségében mérti szerzőt és ezért összbüntetésül huszonegy napi fogházra és négyszáz korona '•s­­pénzbüntetésre ítélte el

Next