Magyarország, 1921. január (28. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-22 / 17. szám

MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1928 JANUÁR 22. SZOMBAT XXVIII. ÉVFOLYAM 17. SZÁM % 1 Szalmazsák Nem is olyan, régen még ujjal m­uto* jattunk azokra a naiv öregekre, akik pén*­züket a szalmazsákban tartották, mert nem bíztak a bankokban. Talán a szabadság* harc napjaiból és Kossuth bankóinak ide* íjéből volt valami szomorú emlékük, amiért biztosabb helynek tartották pénzük szá­­mára a szalmazsákot, mint a modern bank­­paloták páncélkamráit. A háború alatt nagyot fordult a világ és a közönség mos­­tani pénzpolitikáját talán ezzel a szóval lehetne jellemezni: szalmazsákpolitika. A pénz finom idegű szerve a gazdas­sági életnek, rendkívül érzékeny és min­­den behatásra reagál. Hogy a mostani időkben idegenkedik a bankbetétektől,­­annak is megvan a maga természetes oka. A lebélyegzés, felülbélyegzés, vagyon, dézsma ijesztgetései és rémhírei keringet nek a levegőben és a pénz, mint a finom szimatu nemes vad, messze elkerüli az erdőnek azt a táját, ahol megfoghatják. Mindezek a körülmények azonban csak másodrendű okok. Az elsőrendű ok kétségtelenül az, hogy bankba tenni ma­­napság az embernek a pénzét egyszerűen­­ nem üzlet. Nem üzlet, mert a bank másfél percent kamatot fizet és a gazda­­sági élet mostani lázas rohanásában pa* ■ rányi szerencsével és még parányibb üz­­leti tehetséggel mindenki sokkal maga* sabb percenttel kamatoztathatja a pénzét. Ugyanakkor, mikor a bankok másfél per* centet fizetnek a betétek után, nekik ez a betét körülbelül tizenöt százalékot jöven­delnez. A bankkal telnek ezt az éhséget, amely a nagyközönséget elidegeníti a be­­tétektől, meg kell szüntetni. Lehetetlen állapot, hogy a bankok, amelyek a gazda­­sági élet legfontosabb ágazatait tartják kezükben, olyan politikát kövessenek, amely az átadó pénz rendes elhelyezkedé­­sét meggátolja és lehetetlen dolog, hogy a bankok kartellük súlyával ráfeküdjenek gazdasági életünkre és megfullasszák. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter fel*­hívást intézett a magyar közönséghez, elsősorban a kereskedőkhöz és iparosok* hoz, hogy mindenki vigye be minden készpénzét a bankokba és mindenki járul* jon hozzá, hogy a normális pénzügyi élet rendje helyreálljon. Ne féljenek, ne ide* genkedjenek, nem a tűzbe teszik a pénzü* ket. Ennek az okos felhívásnak: természe* tesen csak akkor lesz eredménye, amint ezt Sándor Pál az OMKK tegnapi nagy* gyűlésén kifejtette, ha a bankok méltá­ nyoljá­k a pénzügyminiszter nehéz helyze* tét és a maguk részéről is igyekeznek meg* könnyíteni súlyos feladatát. A bankkartell­­nek haladéktalanul szakítani kell eddigi képtelen és gyűlöletes kamatpolitikájuké­kal, amely méltán szül elkeseredést és teljes joggal idegeníti el a bankoktól a kereskedelmet és a vállalkozást. A kar­­tel megszüntette a szabad versenyt és a betevőknek ma már olyan minimális kamatlábat diktálnak, amilyen csak nekik tetszik. Magyarország újjáépítésének munkáj­­ában aligha leh­et a nagy tömegektől lel­­kesedést várni, ha mindenki azt látja, hogy a bankok a legridegebb üzleti alapra fektetik politikájukat. Míg ez meg nem változik, amit tűrni nem szabad, addig a pénz továbbra is a szalmazsákban marad és bátran mondhatjuk: a rothadó­­szalma­­zsákban. Budapest, január 21. Art (A Magyarország tudósítójától.) A füg­getlenségi pár­t elhatározta, hogy a leg­közelebbi hetek valamelyikén országos nagy­gyűlést tart, amelyre meghívják a füg­getlenségi párt vidéki szervezeteit is. A nagy­gyűlés szónokai Batthyány Tivadar gróf és Ábrahám Dezső lesznek. Hír szerint a nagy­gyűlésen nemcsak sok volt függetlenségi kép­viselő, de nagyszámú vidéki küldöttség is je­lenik meg. Az előkészítő munkálatokat Batth­yányn és Ábrahámon kívül Zakariás, "A keresztényszocia­lista képviselők tegnap esti értekezletén harmincöt képviselő jelent meg. A párt további harminckét tagja távol volt. Ez az értekezlet a form­­a szerint ugyan nem, de a hangulatiból ítélve kétségkívül ál­lást foglalt, illetve döntött az Andrássy Gyula pártjához való csatlakozás mellett. Ki­fogások, éhjen vetések, nemtetszéseik, szóval mindaz, amit előre jeleztünk, igenis elhang­zott több képviselő részéről, a jelenvoltak zöme azonban elfogadta Haller érvelését és ezzel a tulajdonképpeni kérdés elintéződött. Altó­sspigitásuk­ra elsősorban döntő ha­tással volt az a körülmény, hogy mintegy ol­ hat képviselőt leszámítva, a párt nagy törvsége a zónáéiból való kiválás szándékával már flégáli foglalkozik. Tervük teljesen megérett volt. Nem­ maradt részükre más választás, mint vagy önálló csoportosu­lás, amelynek kevés kilátása van, vagy pedig az Andrássyval való szövetkezés. A párt zöme ezt a megoldást választja, így Andrássy győ­zelme természetes volt. Formális határozat — mint már mondot­tuk — nem történt. A párt vezetősége meg­várja a vidéki tagok állásfoglalását és azután hajtja végre az utolsó lépéseket, nevezetesen kimondja a párt feloszlatását. A csatlakozók számáról pozitívet nem igen lehet tudni. Az a kis csoport, mely a szabad királyválasztás hívének vallja magát, kétségkívül bent marad a kormányzópártban. Ugyanott megmaradnak továbbra is Vass József, Hegyeshalmi­ Lajos miniszterek és körülbelül tíz-tizenkét hívük. Andrássyhoz csatlakoztak ezek­ szerint első­sorban Szmrecsányi és Beniczkyék, a nemzeti­ségi képviselők és Haller Istvánnal mintegy harminc képviselő. A hátralevője közül töb­ben mindeddig nem döntötték el ki mellé sze­gődnek, egyelőre bevárják az eseményeket, a kormány­zó járt bál azonban ők is kilépnek. Elhatározásukat attól teszik függővé, váljon Andrássy pártjához csatlakoznak-e a disszi­­denseknek legalább egy része és meg tudja-e nyerni ismertebb nevű politikusok részvéte­lt is. A tegnapi értekezlet legfontosabb ered­ménye­­— és ez az egyedüli konkrétum — a párt tagjainak a kormányzópártból való kilé­Pilisy, Farkasházi, Sümegi Vilmos, Bakonyi Samu, Benedek János, Kobek Kornél volt képviselők és Bartha Albert volt hadügymi­niszter vezetik. Érdekes, hogy a függetlenségi párt ösz­­szeköttetést keres Balth­azár Dezső református püspökkel is, akiben állítólag megvan a haj­landóság arra, hogy közösen dolgozzon a függetlenségi párttal és amennyiben, a tárgya­lások eredményre vezetnek, a nagygyűlésen Balthazár Dezső is részt fog venni. Mése, amelyről az értekezlet egy résztvevője a következőket mondotta nekünk: — Be kell vallanom, hogy pártunkban igenis volt bizonyos széthúzási folyamat. Ele­­verék kiválnak a pártból, úgyszintén a Szmre­csányi, Beniczky-csoport. Semmi további ér­telme nem volt annak, hogy mi huszon-h­ar­­mincan asszisztálunk a kisgazdapártnak. A kormánypártban ilyen gyöngült erővel részt­­vennünk ugyancsak nem kívánatos. Nem m­a­­­radt részünkre más hátra, minthogy vagy új pártot csináljunk, vagy pedig Andrássyhoz­ csatlakozunk. Az utóbbiak vagyunk többség­­­ben, így hát kilépünk a kormányzópártból és­ Andrássy vezetése alatt álló párthoz csatla­­­kozunk. A keresztényszocialista munkás képvi­­i­selő­­­hasonlókép gondolkodnak, a csatlakozás ügyé­ben azonban még várnak, álláspontjukat a kö­vetkezőkben sprecizírozták előttünk: — Nekünk ismerni kell először, hogy a programon kívül mit hoz és mit akar And­­­rássy. Alakulása tényleg nyújtja-e azokat a biztosítékokat, amelyet a kimondott keresz­tényszocialisták okvetlen elvárnak. Ha erre nézve megnyugtató felvilágosítást kapunk, akár kor mai is csatlakozunk Andrássyhoz. A keresztény-szocialista képviselők kíván­ságára bizonyos részletkérdések várnak még tisztázást, így a szervezkedés ügye és a szak­­szervezetek dolga. Vass József és híveinek felfogása egyelőre az, hogy a párt feloszlása esetén bentmarad­nak a kormányzó­ pártban. Miniszter tagjai, beleértve Bernárd Ágostont is, továbbra is he­lyet foglalnak a kabinetben. A keresztényszocialista pártban történ­tekkel kapcsolatban azok a keresztény szo­cialista képviselők, akik nem csatlakoznak az új alakulathoz, ma este megbeszélést tar­tanak a kormán­yzópártban, ahol egyébként Gratz Gusztáv külügyminiszter is a mai mi­­nisztertanács végeztével megjelenik és a párt tagjait informálja programjáról. A kormány tagjai ma, mint hivatalosam közüli, Teleki Pál gróf miniszterelnök elnök­­lésével minisztertanácsra gyűltek össze. A mi­­nisztertanácson a keddi minisztertanácsról fennmaradt ügyek szerepelnek. A szabadkirályválasztók, a negyvennyolcasok és Malthazápék közös akciója Függetlenségi nagygyűlés Budapesten Szmv*ecsámn, Mah­ét*, Beniczky Mndpássyval mennek, Vass és Benámi a kanmán­nyal Parlamenti és kormányválság Csehországban lVága: január 21. A lapok új parlamenti és kormányválságról írák. A politikusok egész nap a késő éjjeli órákig tanácskoztak. A Csasz jelenti, hogy a két lemondó minisz­tert, tudniillik Holovetz kereskedelmi és Brussa közélelmezési minisztert polgári par­lamentj ak­kel fogják felváltani. Később a kor­r­mányt általában fél parlamenti­­kormánnyal alakítják át. Az általános tanácstalanságig jellemző fényt vet, hogy a pártot­ a parle­­­menti ülésszaknak tavaszig való elnapolását követelik. Egyed szám­ára 2 korona

Next