Magyarország, 1921. február (28. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-25 / 45. szám

MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1921 FEBRUÁR 25. PÉNTEK XXVIII. ÉVFOLYAM 45. SZÁM! A szén A szén árát megint fölemelték nálunk 15 százalékkal. Épp akkor, mikor egyre- másra érkeznek a hírek arról, hogy Cseh­­országban, Németországban, egyéb nyu­­gateurópai országokban, de különösen Amerikában olcsóbb lett a szén. Néhol éppenséggel zuhanásszerűen esett a szén ára. Magyarország azonban elszigetelten marad a világverseny közepette. Hozzánk nem juthat el a szén áresésének ez a hul­­láma. A „Fekete gyémántok 11 nagy magyar költőjének, Jókainak meseszövő fantá­­ziája se rajzolta ki a szén jövendőjét úgy, ahogy az bekövetkezett. Hová leszünk mi szegény magyarok a szénnek ilyetén ret* tenetes drágasága mellett? Mert hiszen a nemzetek életének legfőbb, leghatalma* sabb mozgató ereje ma a szén. Ez adja meg az életnek nemcsak a kalóriáját, ha­­nem az összes anyagi fejlődéseknek a len* dületet. A szén drágasága nemcsak egyéni,nyomorúságot jelent, hanem a nem­­zet közgazdasági munkálkodásának olyan akadályát, amit nem pótolhat ez időszerint semmiféle bölcseség és semmilyen politi­­kai hatalmi versengés. Hogyan képzelhető Magyarországon lendületesebb ipari élet kialakulása, mikor a szénhiány miatt nem fű­thetők a gének s az egyéni energiák is megállanak a gé­­pekkel együtt? Hogyan képzelhető a belső konszolidáció feltételét alkotó ter­­melő munka eredményeinek a nemzet összes rétegeiben való olyan megoszlása, mely a munkát mindenki számára ked­­vessé teszi, ha a nagy mozgató erőnek, a szénnek kegyetlen drágasága magát a termelő munkát teszi lehetetlenné? A szénhiányért nem tehetünk felelőssé sen­­kit, összefügg bányáink elvételével és a termelés általános nehézségeivel. De a meglévő, a kitermelhető, vagy másképp megszerezhető szénnek rendszeresen, szinte mesterségesen folytatott ez el­­len a drágítása ellen bízvást szót emel* het magának a nemzetnek életérdeke. Hiszen egyenesen ebbe ütközik bele. Egye* nesen ezt veszélyezteti és igy válhatik nem* csak gazdasági kalamitássá, hanem végze­­tesen súlyos társadalmi bajjá. A széndrá­­gaság valami rettenetes súllyal fekszik rá az egész nemzeti organizmusra, mert megakasztja ennek az organizmusnak egész vérkeringését, akadályozza a mun­­kára törekvő erők szabad érvényesülését s a gazdasági élet összes ágaiban a szabad és becsületes verseny kifejlődését. A kormány igyekezzék módot találni a nemzeti élet föltételét alkotó szén árá­­nak csökkentésére. És álljon össze min­­den gazdasági tényező. Ezeknek minden ereje, akarata, okossága és lelkiismeretes­ sége. Vessék mérlegbe áldozatkészségüg­yet, mert igazán az ország megmentéséről van szó. Munka és tőke fogjon össze, hogy kölcsönös megértéssel megszerezzék a nemzeti organizmus számára az egészsé­­ges vérkeringés lehetőségét An­drássy a keresztény párt elnöke Baltazár tárgyalt Ugronékkal — A demokraták nem lépnek be a szabadelvű szövetségbe — Nagyatádi és a blokk — A kisgazdák a maguk sorából akarnak belügyminisztert — Az új pártok el­helyezkedése a nemzetgyűlés padjain Budapest, február 24. (A Magyarország tudósítójától.) Ma délelőtt Baltazár Dezső püspök Haypál Benő esperes kísé­retében megjelent a nemzetgyűlés folyosóján, ahol Ugron Gábor és Bródy Ernő nemzetgyűlési kép-­­ viselőket tanácskozásra kérték. A négy politikus a képviselőház II. számú bizottsági termében talál­kozott, ahol hosszabb eszmecsere folyt le közöt­tük. A megbeszélés tárgya az volt, hogy milyen módon volna lehetséges a nemzeti demokratáknak a Polgárok és Munkások Szövetségében való elhe­lyezkedése. Ugrón is, Bródy is kijelentette, hogy­­ a szövetség megalakulása folytán ma már nincse­nek abban a helyzetben, hogy kívánságaikat a szövetség keretén belül honorálva látnák és ilyen­formán részvételüket sem helyezhetik kilátásba, illetve kijelentették, hogy a demokrátiapárt nem csatlakozik a szövet­séghez. A megbeszélés után kérdést intéztünk Balta­zár püspökhöz látogatásának célja és a tárgyalás eredménye felől. Ezt a választ kaptuk: •­ Tisztán eszmecserét folytattunk bizonyos időszerű kérdésekről, minden különösebb ered­mény nél­ül. Arra a­ kérdésünkre, hogy mit szól azokhoz a támadásokhoz, amelyekben a szövetséget részesí­tik annak radikális mivolta miatt. Baltazár püs­pök így felelt: — Ha a jogrend helyreállítására irányuló akciónk radikalizmust jelent, akkor radikálisok vagyunk. Ha a közszabadságok védelmére irán­t nyúló törekvéseinket radikálisnak mondják, akkor ilyen értelemben is radikálisok vagyunk. De nem vagyunk radikálisok, a szónak megbé­lyegzett értelmében és nem is leszünk azok soha. A kisgazdapárti képviselők Schaiwil körfl­y­­csoportja néhány nap óta meglehetős idegességgel tárgyalja azt a hírt, amely szerint nagyatádi Szabó István és a polgári és mun­­kásszövetség között valami titkos kapcsolat állana fel, vagy pedig a közeli jövőben készülne bizonyos ügyekben kooperálni. Ezért már napok óta sür­gették pártértekezlet összehívását, amelyen ezt a kérdést tisztázni akkarják. Mára akarták egybe­hívni ezt az értekezletet, de a mai miniszter­tanácsra való tekintettel holnapra halasztották el és így csak holnap lesz módjukban ezt a kérdést a pártértekezlet előtt szóvá tenni. Hír szerint ma délelőtt nagyatádi Szabó Ist­vánnál megjelent ennek a csoportnak több tagja és kijelentette, hogy iránta feltétlen bizalommal vannak, de mégis szükségesnek tartják, hogy tisztázat a polgári és munkásszövetséghez való helyzetét. Információnk szerint a miniszter a pártértekezleten szándékozik ebben a tekintetben felvilágosítást adni. Ezen a kérdésen kívül más is szóba kerül a holnapi értekezleten. Sándor Pál egyik tegnapi­­ interpellációjára adott válaszában Tass József miniszter határozottan kijelen­tette, hogy a galyonazárolás gondolatától nem tud szabadulni. Ezt a kisgazdapártban aggo­dalommal nézik és ebben a tekintetben i­s tiszta helyzetet akarnak teremteni. A párt többsége ragaszkodik a belföldi­­ gabonaforgalom s­zaba­d­d­á t­é­te­l­éh­ez. A holnapi értekezleten személyi kérdések is foglalkoztatják majd a pártot. A belügyminiszteri tárca ideiglenes betöltése mint jelentettük, a kisgazdák köréb­en elégü­­letlenséget keltett és arra akarják rábírni a kormányelnököt, hogy a belügyminiszteréget kisgazdapárti politikussal véglegesen töltse le Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy a Kis­gazdapárt nagyon tekintélyes része úgy a kormány­­programról folytatott vitában, mint a pártéseten belül meglehetős bizalmatlansággal nézi a kormány működését. Mint velünk közölték, a régi kisgazda­­párti politikusok nagy csoportja, amelynek élén Meskó Zoltán és Kovács J. István állanak, a kor­mány iránt „feltételes bizalommal" vannak és a­mennyiben aktuális kívánságaikat nem teljesítik, bizonyos, hogy azt a kapcsolatot, amelyet ma a Balla Aladár vezetése alatt álló csoporttal tarta­­nak, kibővítik és mélyebbé teszik. Nem tehetetlen tehát, hogy néhányan közülük nyíltan is Balláétá­hoz csatlakoznak. Ezek az események azonban a jövő hétnél előbb nem várhatók. Megemlítjük még, hogy a képviselőhöz ház­nagya a pártok vezetőivel tárgyalásokat folyta­tott és ezeken megállapították a képviselők új elhelyezkedését. A megállapodás szerint a jobboldali (a Kisgazdapárt tartja továbbra is elfoglalva. Az Andrássy vezetése alatt álló kereszténypárt a középre szorul, hozzájuk csatlakoznak a disszidensek, akik mellett a demokraták, a pártonkívüliek és a liberálisok foglalnak helyet, a balszélső szakaszban pe­dig Balláék és Friedrichék helyezkednek el. A képviselők ülőhelyeinek ez a cseréje ma vagy holnap történik meg. A Kisgazdapárt keresztény szárnya felszólította Kerekes Mihály és Drózdy Győző képviselőket, hogy a pártból való kilépé­sük után ne foglaljanak az ő soraikban helyek A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának intéző bizottsága délután két órakor megbeszélést tartott, amelyen elhatározták, hogy a párt elnökévé Andrássy Gyula grófot választják meg. Ezen kívül megbíztak egy tizenöt tagból álló jelölő bizottságot a végrehajtóbizottság hét tagjának kijelölésére. A végrehajtóbizottság tagjait már este fogja a párt megválasztani. Lelken kell fizetni a a románok által megszállt területeken Kolozsvár, február 24. (A Mag­arország tu­dósítójától.) Itteni lapok közük Miháli Tivadar­nak, az egyesített területek miniszterének nyilat­kozatát a fizetési feltételekről. A miniszter most tért vissza Bukarestből és elmondta, hogy a román kormány szabályozta a­­ román­­magyar fizetési kötelezettségek teljesítésének módját. A megegyezés­zerint Magyarország és az utód­államok között, tehát a románoknak ítélt torasz­­tok között­­ a fizetések 1:1 arányban és lejben teljesí­tendők. Úgy a tartozások, mint a követelések kizárólag lei-bankjegyben fizetendők, a román állampolgá­rok a magyar hitelezőknek is lejben tartoznak kifizetni adósságaikat, viszont a román hitelezők magyar adósaiktól szintén 1:1 arányban és lej­ben követelhetik a fizetést. Egyelőre nem lehet megállapítani, — mondotta Miháli, —, hogy melyik állam fog jobban járni, valószínileg Ma­gyarország, mert a magyar követelitek sob­nyomóak. Egyes szám­ára 3 koma

Next