Magyarország, 1921. április (28. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-12 / 77. szám

s jegyeidre nem isznak. rekormám, lemondott ugyan, de nem fogadták el lemondását. Erről a tetmondásról is egészen furcsa hírek vannak forgalomban. Nem igaz az az állítás, mintha én a péntek esti minisztertanács után mondottam volna le. Ezena minisztertanácson semmi más nem történt, minthogy én referáltam a dolgokról és aligbeszéltünk a válságról. Ezt csak kívül hiszik erről a miniszteri koráosról. .. lemondásom a Ház ülése után történt. .1 kormányzó úrnak előterjesztettem lemondásomat, de nem fogadta el és tövdméltósága kijelentette, hogy sem a részleges, sem a kormány teljes egészében való lemondását nem veszi tudomásul. Meggyőződésem, hogy a valóság sikeres megoldását most már csak a rosszakérat akadályozhatja meg. Kószó nem akar miniszter lenni Több lapban a kormányválsággal kapcsolatban Koszó István szegedi képviselőt mint a jövő kormány belügyminiszterét emlégették. A Magyarország szegedi tudósítója kérdést intézett ez ügyben Kószó Istvánhoz, aki a következőket mondotta: — Ez a kombináció már legutóbbi budapesti tartózkodásom alatt is fennállott a Kisgazdapártban. A kereszténypárt nem bánja, ha ugya ibel■ügvi, mint az igazságügyi tárca a Kisgazdapártnak jut, azonban az a felfogás alakult ki, hogy a belügyminiszterséget közigazgatási szakembernek kell adni és éppen azért azt kívánták, hogy Tomcsányi vegye át a belügyi tárcát, én pedig az igazságügyit. Bárhogy álljanak a dolgok, én kijelentem, hogy nem fogadhatom el egyiket sem a béke kedvéért, mert úgy gondolom, hogy a válság folyamán kialakul egy békés helyzet és azoknak jutnak a megüresedett miniszteri tárcák, akik a miniszterséget ambicionálják. Ez az ambíció belőlem hiányzik. Én már azt szeretném, ha az örökös torzsalkodást az igazi megértés váltaná fel, és a személyi harcok helyett az alkotó munka terére lépnénk. De épp most beszéltem telefonon a miniszterelnökséggel és onnan azt az értesítést kaptam, hogy a Telekikormány marad és a tárcák betöltésére vonatkozó személyi kérdéseket is két-három napon belül el fogják intézni. Balla Aladár beszámolója A parlamenti szünetet fölhasználva Balla Aladár, a békéscsabai kerület nemzetgyűlési képviselője vasárnap megjelent választói körében, ahová a Függetlenségi Kisgazda- és Polgári Párt több tagja elkísérte. A választók nagy lelkesedéssel fogadták Hahta Aladárt és politikai magatartásáért ünnepelték. Vasárnap délután impozáns tömeg előtt tartotta meg Balla beszámolóját, amelyben részletesen foglalkozotta kormányválsággal, a királykérdéssel és követelte a sajtószabadság és gyülekezési jog azonnali helyreállítását. Egyúttal kijelentette, hogy mandátumát a Kisgazdapártból való kilépése miatt választóinak rendelkezésére bocsájtja. Tomory Jenő nemzetgyűlési képviselő beszélt még péteri tetszés mellett, majd a népgyűlés egyhangú lelkesedéssel kimondotta, hogy Balla Aladárnak a Kisgazdapártból való kilépését, valamint ellenzéki pártjának megalakítását tudomásul veszi, a közszabadságokért és a nemzet szabadkirály választási jogáért folytatott küzdelmében lelkes odaadással támogatja. A népgyűlés ünnepélyesen felkérte Ballát Békéscsaba képviseletének további vállalására és biztosította őt a kerület teljes bizalmáról. Rassay és egy plakát Ára délelőtt ufekát jelent meg az utcákon, amelyen a IV. választókerület (Víziváros) keresztényszocialista pártja felszólítja Rassay Károly nemzetgyűlési képviselőt, hogy mandátumáról mondjon le. A platót ezt a felszólítást azzal indokolja, hogy Rassay átszegődött a liberálisokhoz. Megkérdeztük erre vonatkozólag Rassay Károlyt, aki a következőket mondotta: — Ugyan kérem, az egész dolgot nem kell komolyan venni. Reményeikben csalódott államtitkár, főispán és táblabírójelöltek korcsmai öszszeesküvése ez, amely engem nem lephet meg. Tudok róla, hogy aláírásokat is akartak gyűjteni éltetném. Felszólítottam ezeket az urakat, hogy nyúlt sisakkal támadjanak, személy szerint lépjenek fel vádjaikkal és akkor felelni tudok arra is, hogy kinek mije fáj. Kijelentem, hogy hasonló tréfák nem tántorítanak el arról az írtról, amelyre léptem és amelyet egyedül helyesnek tartok. A választóim előtt számot fogok adni munkámról és ők lesznek hivatottak ítéletet mondani felettem. Egy pár „Oseia“-harisnya Helyettesít két másik párt. VaE&A, Kecsuth Lajos-utca 11. sz AGYAHORSSAO Budapest, 1921. kedd, április 12. A mozik ügye szóba kerül a Ház első ülésén Néhány felkívó példa a rendelet intézkedéseiről — A filmgyárak ma beszüntették a munkát és bojkott alá helyezik az Angol-Magyear Filmtársaságot — Az érdekeltek a mozikérdés törvényhozási útán való megoldását követelik Li Budapest, április 11. ( Magijáról szöl tudósítójától.) A mozirendelet váratlan végrehajtása, amelyről a Magyarország szombati számában adtunk hírt, mint ez előrelátható volt, nemcsak az érdekeltek körében keltett nagy nyugtalanságot, de érthető megdöbbenést váltott ki azoknál a politikai és jogászi tekintélyeknél is, akik a rendeletben a tulajdonjog ellen intézett példátlan támadást látnak. Nyilvánvaló volt és sokéves gyakorlatban úgyszólván jogszokássá lett, hogy a moziengedély nem határidőhöz kötött jog, mert azt úgyszólván automatikusan időről-időre meghosszabbították, ami természetes is, mert hiszen a vállalkozók nagy összegeket építettek be a mozikba, vállalatukat folyton fejlesztették, ezt pedig nem tehették volna, ha az a veszély fenyegeti őket, hogy az engedélyt esetleg megvonják tőlük. Ennek tulajdonítható, hogy a magyar moziszakma úgyszólván néhány év alatt olypáratlanul gyors fejlődést mutatott. Ha az engedélyeseknek attól kellett volna tartaniok, hogy rövid idő után megvonják tőlük az engedélyt, akkor nem fektettek volna oly nagy összegeket vállalatukba és akkor a magyar mozi nem állna azon a színvonalon, mint amilyenen ma áll. A mozi rendelet végrehajtásának hirtelen sürgősségét senki nem tudja megérteni. Teljesen érthetetlen ez a sürgősség, a belügyminiszternek ez a márói holtápra való intézkedése, amely egyenesen ellentétben áll azzal a kijelentésével, hogy revízió alá fogja venni a rendeletet és ellentétben áll Tomcsányi minisztertársainak, a pénzügyminiszternek és a külügyminiszternek azzal az ígéretével, hogy a rendelet sérelmes intézkedéseinek reparációja érdekében mindent el fognak követni. Előrelátható volt, hogy az egész magyar moziszakma szolidárisan jár el a rendelettel szemben .A filmgyárak ma beszüntették a munkát. Intézkedés történt aziránt, hogy az Angol-Magyar Filmtársaságot, amelynek feltűnően nagy szerepe van a mozirendelet körül, bojkottálják és ez a társaság mától fogva ne kapjon filmet. Afilmvállalatok alkalmazottai, mintegy háromezer ember, e héten közös értekezletet tartanak, amelyen foglalkozni fognak veszélyeztetett helyzetükkel, sérelmeiket memorandumba fölalják és orvoslást kérnek. A mozi szakmák pedig küldöttségileg keresik fel az egyes politikai pártok vezéreit és, azt fogják szorgalmazni, hogy ezt a kérdést ne rendelet táján, hanem törvényileg szabályozzák. Ismeretes, hogy a rendeletet annak idején azzal a látszólagos atencióvall készítették, hogy a hadirokkantakon, hadiözvegyeken és hadiárvákon segítsenek és hogy őket keresethez juttassák. A Pesti Napló vasárnapi számában közli az új ötvenhét engedélyes névsorát és ebből a névsorból kitűnik, hogy a mozirendelethez a hadiözvegyeknek, hadirokkantaknak és hadiárváknak semmi közük. Nyilvánvaló, hogy ez csak tetszetős jelszó volt, hiszen a névsorból kiderül, hogy főleg magánvállalatok és társadalmi egyesületek kapták az új engedélyeket. A meglepően előnyben részesített Angol- Magyar Filmtársaság, mint most utólag kiderült, nemcsak Budappexten kapott hat engedélyt, hanem még két engedélyt kapott: megkapta a pestújhelyi Hadik-mozgót és Kispesten a Sárkány utca 18. sz. alatti mozit. Arra nézve, hogy kiktől vettek el mozikat, néhány jellemző adatot sorolunk fel. A Népszínház utcai Víg mozgót elvették Varsányi Elemér nevű hadirokkanttól, aki a háborút végigküzdötte, később fogságba esett, majd mint rokkant hazatért, ellenben a szomszédságában levő Eldorádó mozgót, amely Pásztori M. Miklósnak tulajdona, meghagyták a régi tulajdonosnak. Pedig Pásztori M. Miklós nem a moziból tartotta fenn családját, mint Varsányi Elemér, mert Pásztori igazgatója a Corvin-filmgyárnak is és azonkívül jövedelmező virágüzlete van. Érdekes az Excelsior mozgó esete, amely valamikor özv. Mészáros Imréné tulajdona volt. Özv. Mészárosné eladta a mozgót Rady Malter osztrák cégnek, amely viszont bérbeadta özv. Duchange Manóménak, egy szegény asszonynak, aki ebiből tartotta fenn családját. A rendelet most özvegy Duchangenétől elvette a mozgót és ingyen visszaadta özvegy Mészáros Imrének. A Damjanich-Mozgót, egy kétszázfmsz személyes kis mozgós, egy ezredes kapta. A régi tulajdonos egész családját ebből tartotta fenn. A felesége a pénztárnál ült, a leánya jegyszedő volt és a fia kezelte a gépet. .A Nemzeti-Mozgót egy Horváth József nevű száz százalékos rokkanttól vették el. A Meteor-Mozgót egy Ernthat Fémioné nevű asszonytól vették el, akinek munkaiképtélen az ura, hatgyermekes családját tartotta fenn belőle. Három fia a harctéren küzdött. Egyelőre ezeketa kivivő eseteket tudtuk ,a mozirendelet váratlan életbeléptetése megütközést keltett a Kisgazdapártban is, amelynek egy része már kezdettől fogva nincs megelégedve Tomcsányi Vilmos Pál belügyminiszteri működésével. Különösnek találják, hogy egy miniszter, mikor kormányválságról van szó, illetve, mikor valószínű, hogy az ideiglenesen betöltött tárcát tovább vezetni nem fogja, hirtelen egyik napróla másikra kiadjon egy ilyen rendeletet. A párt egyik vezető tagja, aki az eddigi kormányokban miniszteri állást is viselt, a következőket mondotta munkatársunknak: — Az egész rendeletet abszurdumnak tartom és nem helyeslem az ideiglenes belügyminiszter intézkedését. Ha a jelenlegi mozitulajdonosok sérelmeik orvoslására a bírósághoz fognak fordulni és kártérítési pert indítanak, akkor az állam bizony sok pénzt fog fizetni. Megkérdeztük a rendelet életbeléptetésére vonatkozólag Rassay Károly nemzetgyűlési képviselő, aki ez ügyben tudvalévőkig annak idején interpellált. Rassay a következőket mondotta munkatársunknak: — Ma is azt mondom, amit kezdettől fogva mondottam: a rendeletet a magántulajdonba ütközőnek tartom. Teljesen meglepő, hogy a rendeletet egy lemondásban lévő miniszter ily sürgősen végrehajtsa. Igazán az ildomosság kérdése, hogy ilyen elvi jelentőségű kérdés elintézését egy lemondó miniszter ne az utódjára hagyja. Az ellenzék nevében már a Ház első ülésén módot fogok keresni arra, hogy az ügyet szóvátegyem. Ennek kapcsán szóvá fogom tenni azt is, hogy a belügyminisztérium más engedélyekkel is hasonló szellemben járt el. Véleményem szerint a mozisok kártérítési perekkel fogják jogaik orvoslását megkísérelni. Ehhez elég támpontot nyújt nekik, magának a belügyminiszternek a kijelentése, amelyet interpellációra adott válaszában tett. Ebben a kijelentésben a belügyminiszter elismerte, hogyha valakit a rendeletből kifolyólag kár ér, jogában áll a kár okozójával szemben igényeivel fellépni. Azt elfelejtette ■a a belügyminiszter, hogy a kárt ebben az esetben az állam okozta és a független bíróság lesz hivatva eldönteni a kincstár anyagi felelősségét ebben a kérdésben. " . _ „ „ _ Előjegyezni lehet: I WoRipentióni “W / lukóHn Hjépgilt Samjri&ám ! Az egész semmiség. Azonnal jöjj, mielőtt mama megtudja. Jérth ur A SZIBÉRIAI FOGOLYÉLET KIS NAPLÓJA Szecskarágó Vendel szibériai levelei Kunszabó Juliskához orosz, amerikai és japán fogságból írta: BALOG MISA. AramQ'__ K 4 “Kapható: ^tZ&STönyvkereskedéseiben VII. Erzsébet- körút 18-20,IV. Váci utca 12, V. Vilmos császár-út 14. Magyarország könyvkereskedésében Erzsébet-körút 9. ,SZŐNM€G6H€T , művésziesen TQIJIT 'lo* és tisztit. Hibás MOLDOVANVI *n‘'1 1 szőnyegeket vesz, és HADEL | Keleti szőnyegjavitó vállalat, Klauzál u.23.Wesselényi-u. sarok Olcsóbb mibor, pezsgő gg az Estende-kávéházban ~a Varjas FLETSCHMANN SAMU áruházában BUDAFEST, IV. KERÜLET, KÁROLY-KÖRÚT 24. SZÁM RENDKÍVÜL OLCSÓ ÁFÁK! Tiszta gyapjú férfi szövetek ............................. A’ 300-ról 600-re Tiszta gyapjú női szövetek ........ K 160-tól 500-ig Teher és színes grenadin (dupla széles) ... K 115-rő! 130-ig Vasznak, kancvaszak festők ........ K 65-től SO-ig Dús választék selymekben !