Magyarország, 1921. november (28. évfolyam, 244-269. szám)

1921-11-01 / 244. szám

Budapest, 1921 kedd, november 1. MAGYARORSZÁG M nagyköveti tanács még nem döntött a király internálási helyéről Már* Jugoszlávia is Békés megoldást ak­ar* — M nagyantant nem hajtja Be vártunk a mozgósítási költségeket — Be ne­st higgadtságba intik — Poincavé a kisantant ellen - Nyugalom Sopronban Pak­s, október 31. (Hamis) A nagykövetek tanácsa megvitatta­ azokat az eszközöket, a­melyeket Károly királynak Magyarországból való sürgős eltávolítása céljából alkalmazzon. Az az ágyunaszád, amely el fogja szállítani Károlyt királyt, Galacban várja be a nagykövetek tanácsának a király tartózkodási he­lyére vonatkozó döntését. (MTI­) * A kisantant máig nem készél ultimátumnál d­Csa.ro h&eSnságes jegyzésiről vart szó“ Belgrád, október 31. A belgrádi román követ a következő nyilatkoz­­atot tette: Azt hiszem, hogy a jelenlegi helyzetben a kis­antant sikere biztosítottnak látszik. Románia nem rendelte el a mozgósítást, de minden szükséges lépést megtett, hogy annak idején akadálytalanul léphessen föl. A mi állam­férfiúin­k azt vélik, hogy nem kell mindjárt a mozgósítást elrendelni és ki­tenni az államot olyan költségeknek, amelyek megtérítése nagyon kétséges. Ha Magyarország ki akarná fizetni a mozgósítás költségeit, a jóvátételi bizottság a maga számára foglalná le az összeget. Ezért nem is követeli Románia a mozgósítási költ­ségek megtérítését. Románia megtett minden elő­­készületet a mozgósításra. A félkövetelés az, hogy ne csak Károly királyt, hanem az egész Habsburg­­dinasztiát fosszák meg a tróntól. Éppen ezért nem szükséges fegyveres akciót kezdeni, mert a nagy­­antant sikeres diplomáciai intézkedéseket tett. A sajtónak az a közlése, amely ultimátumküldésről szól, nem elég szabatos. Nem ultimátumról, ha­nem csak közönséges jegyzékről van szó, amellyel remélhetőleg sikerül biztosítani Csehország, Ro­mánia és az S. H. S. királyság közös érdekét. (MTI.)­ Jugoszlávia is a Békés megoldás mellett van Belgrád, október 31. (Avalaj) A parlament szombati ülésén Triskoe­vics belügyminiszter a magyarországi események­ről többek között a következő nyilatkozatot tette: —­ Sem mi, sem a csehek nem elégedhetünk meg azokkal az eredményekkel, amelyeket a nagy- antant idáig elért Nyugodtan várhatjuk az esemé­nyek további fejleményeit, mert megtettük a szük­séges intézkedéseket Minden igyekezetünkkel rajta vagyunk, hogy hozzájáruljunk a kérdés békés meg­oldásához, de szükség esetén nem riadunk vissza a legszélsőbb eszközök alkalmazásától sem, hogy biztosítékokat szerezhessünk magunknak a békés nek megóvására, annak a békének, amelyre nélkü­lözhetetlenül szüksége van nemcsak Jugoszláviá­nak, hanem az egész Középeurópána­k. A belügyminiszter után az egyes parlamenti pártok vezérei szólaltak föl, akik helyeselték a kormány magatartását és felszólították, hogy tart­­son ki továbbra is azon az utón, amelyet eddig követett. (MTI.) A francia és angol sajtó a kisantant ellen Paris, október 31. A francia lapok egyértelműleg rosszalják a kisantant követeléseit. Az Ere Nouvelle a követke­zőket írja: Csehország és Jugoszlávia kedvetlen a velencei egyezmény jóváhagyása miatt és a karo­lista puccs gyors likvidációja után is olyan ké­résekkel áll elő, amelyeket rossz szemmel néz Olaszország, de amelyeket Franciaország sem fo­gadhat el. A Petit Bieu éles hangon támadja a kis­­antantot. A kisantanthoz — írja — jórészt olyan népek tartoznak, amelyek a háború előtt nem éltek önálló állami életet és amelyek a háború folyamán Ausztria oldalán harcoltak. Ezek az államok most egyszerre fejükbe vették, hogy megsemmisítik Ma­gyarországot. Nemcsak Franciaország érdeke, de a józanság legelemibb követelménye parancsolja, hogy Magyarországot pártfogásunkba vegyük és függetlenségét megmentsük. André Payer a Presse hasábjain azt írja, hogy a nagyhatalmaknak közbe kell lépniök és meg kell a­kadályozniok, hogy a kisantant belekössön Magyarországba. Az angol sajtó szintén egyhangúlag helytele­níti a kisantant magatartását A Times hangoz­tatja, hogy a kisantant a maga követeléseiben nem lépheti túl azoknak a követeléseknek a kereteit, amelyeket Magyarországgal szemben a nagyköveti értekezlet támasztott. Magyarország a maga köte­lességének teljesítése terén elment a lehetőség leg­végső határáig. A magyar kormányzó, a magyar kormány és a magyar nép olyan bölcsességet é­s jóindulatot tanúsított, ami megtiltja, hogy a szö­vetségesek megengedjék a kisen tűn­únak a Magyar­­ország területére való betörést A Daily Telegraph szerint a magyar kormány magatartása kiáltó módon cáfol rá Csehor­szágnak arra az állítására, hogy a mozgósítás folytatására szükség lenne, egész Európa békéje érdekében a legvégső eszkö­zökhöz nyúljunk, attól sem fogunk visszariadni. Ezután az egyes pártok képviselői szólaltak fel, akik egyhangúlag helyeselték a kormány ma­gatartását. A legközelebbi ülés csütörtökön lesz. (MTI.) Teljes anarchia Csehországiban Bécs, október 31. (■A MTI, magánjelentése.) Értesülésünk szerint az egész csehországi Éger-vidék valósággal lángok­ban áll. A német lakosság mindenütt lázong a moz­gósítás miatt. A cseh forradalmárok a tulajdon­képpeni Csehországban vonakodnak a határra menni, úgy hogy jórészt német csapatokat kell odaküldeni. A Felvidéken úgy a német, mint külö­nösen a magyar lakosság a végsőkig el van késés­kedve. Napirenden vannak a legkülönbözőbb ter­mészetű rendzavarások és a hatóságok napi nap után nyakra-főre tartóztatják le a városokban­ az embereket. Az egyre fokozódó nyugtalanság tette szükségessé az ostromállapot elrendelését is. J£ nagy antant képviselőt Szemesnél Prága, október 11. A cseh sajtóiroda jelenti. Pénteken este Benes miniszterelnöknél megjelentek Clark, Couger és Bordonaro meghatalmazott miniszterek, az antant diplomáciai képviselői. Benes miniszterelnök hosz­­szas megbeszélést folytatott velük a magyarországi eseményekről és a kisantant, valamint a nagyantant beavatkozásának mostani állásáról. Az antant-köve­tek előterjesztették azt a határozatot, amelyet ebben az ügyben a nagyantant és a nagyköveti értekezlet hozott és behatóan kifejtették kormányaik állás­pontját. A miniszterelnök ismertette, hogy a cseh kormány — különös tekintettel a csehországi hely­zetre és a kisantant kormányaival kötött megálla­­podásokra — milyen eljárást kíván követni az ese­mények további fejleményeiben. A tárgyalást foly­tatni fogják. (MTI.) Statárium a Felvidéken Pozsony, október 30. (Cseh sajtóiroda.) 1920 júliusban a Felvidék, egyes kerületeiben ostromállapotot hirdettek ki, am­elyet azóta sem vontak vissza. A rend fenn­tart­ására most újból kihirdetik a statáriumot és kiterjesztik az egész Felvidékre. Az esküdtszékeket egyidejűleg ideiglenesen felfüggesztik. (MTI.) A velencei egyezmény jóváhagyását közölték a kisantanttal Páris, október 11. (Havas.) A nagykövetek tanácsa értesítette Ma­gyarország és Ausztria párisi követeit, hogy a ta­­nács hozzájárult a velencei egyezményhez. Ase egyezmény szövegét megküldötték a kisanta­atiak is. (MTI.) Andrássy, J­akovszky, Gratz és Ostenburg készítették elő a puccsot Páris, október 31. A Petit Journal genfi levelezője beszélgetést folytatott Querkmann századossal, Károly király bizalmi emberével, aki kijelentette, hogy a puc­­­csot Andrássy Gyula gróf, Rakonszky István, Gratz Gusztáv és Ostenbjerg őrnagy készítették elő. (MTI.) Andrássy Gyula gróf, Rakovszky István, Re­viczky Ödön és Sigray Antal gróf előtt tegnap dél­előtt hirdette ki Szilassy Pál dr. főügyész-helyettes előzetes letartóztatásukról szóló végzést. A négy politikussal együtt Friedrich István is fogságban van a pestvidéki kir. ügyészség fogházában. Az öt politikust szigorúan őrzik. Celláik egymás mellen vannak és a lehető legnagyobb kényelemmel látják el őket. Mindannyian nyugodtan tűrik a fogságot s tegnap már meg is nevezték védőiket. Andrássy Gyula gróf védője Stellebrandth János dr., Rakov­­szky Istváné Bontha Károly dr., Friedrich Istváné Polónyi Dezső dr., Sigray Antalé Debreczeny Sán­dor dr., Beniczky Ödönt pedig Zboray Miklós de. védi Polónyi Dezső dr., Friedrich István védője, védence letartóztatásáról úgy nyilatkozott, hogy az független a királypuccstól és jogtalan toborzás gyanúja miatt történt. Zboray Miklós dr. úgy ér­­tesült, hogy Beniczky Ödönt az 1920. évi 1. t.-c. és az 1921. évi III. t.-c. 1. paragrafusába ütköző bűn­cselekmény gyanúja miatt tartóztatták le. Debreczeny Sándor dr., Sigray gróf ügyvédje nem tudott felvilágosítást adni arról, hogy milyen címen folyik az eljárás a nyugatm­agyarországi kormánybiztos ellen. Sem vele, sem Sigray gróffal még nem közöltek semmit sem erről. Az eljárás kor­­mányintézkdés folytán indult meg. Ami a képvise­lők mentelmi jogának megsértését ileti, erről Sigray védője szerint csak egyféle vélemény lehet. A kisantant jegyzéke a nagyantantnak Prága, október 30. (Cseh sajtóiroda.) Benes dr. miniszterelnök­nek az antant képviselőivel pénteken folytatott ér­tekezlete után szombat és vasárnap folytatták Prága és Páris között a diplomáciai tárgyalásokat. Prága, Belgrád és Bukarest között is állandó érint­kezés állott fönn. Hétfő előtt nem igen lehet meg­állapítani a várható eseményeket. A nagyantant Budapesten is megbeszéléseket folytat, azzal a cél- fort, hogy megakadályozza a háborús konfliktust. Vasárnap este újból megjelentek a nagyhatalmak képviselői Benes miniszterelnöknél és közölték vele a nagykövetek tagsácsának véleményét a kis­antant legutóbbi párisi, londoni és római lépései­ről. A nagyantant és a kisantant álláspontja kü­lönben jelentékenyen közeledett egymáshoz. A diplomáciai tárgyalásokat folytatják. Szombat délelőtt kormányuk utasítása értel­mében a kisantant diplomáciai képviselői Pá­­risban, Londonban és Rómában jegyzéket nyúj­tottak át, melyben kifejtik a cseh, jugoszláv és román kormány álláspontját a magyar kérdésben. Párisban azonnal összehívták a nagykövetek ta­nácsát, hogy a kisantant jegyzékét tárgyalják. .(MTI.) A szén- kormány nyilatkozata a szkupsividban Belgrád, október 30. (Belgrádi sajtóiroda.) A nemzetgyűlés tegnapi ülésén majdnem valamennyi képviselő részt vett. A karzatollv­at­ás teljesen megtöltötték. A közönség feszülten várta a kormány nyilatkozatát a magyar­­országi eseményekről. Trifkovics, a miniszterelnök helyettese a következő kormánynyilatkozatot tette: — A többeszten­dős háború után népünk bé­kére vágyik. Kellemetlen csalódás ért bennünket áprilisban, mikor Károly király első ízben tért vissza Magyarországba. Akkor szövetségeseinkkel egyetértve meghiúsítottuk Károly király puccskí­sérletét. Most Károly király újból megpróbálta, hogy a magyar trónt elfoglalja. Mi is, a cseh köz­társaság is, tekintettel népeink izgatottságára, kény­telenek voltunk azonnal megtenni a szükséges dip­lomáciai lépéseket, melyekben Románia is csatla­kozott hozzánk. Elégedetten állapítjuk meg, hogy akciónk megnyerte a nagyantant hozzájárulását. Megegyeztünk abban, hogy­ Károly király magyarországi tartózkodását casus bellinek tekintjük. Románia is erre az álláspontra helyezkedett, sőt Olaszország is ki­jelentette, hogy ennek a megállapodásnak ér­telmében fogja befolyását érvényesíteni. Ak­ciónk eddigi eredménye, hogy Károly királyt el kell távolítani Magyarország területéről és ki kell szolgáltatni a nagyantantnak. Ez azon­ban nem elég sem nekünk, sem a cseh köz­társaságnak, amíg azok a hivatalos magyar körök, amelyek utolsó percig Magyarország törvényes uralkodójának tekintik Károly királyt, továbbra is uralmon maradnak. Ha meggondoljuk, hogy a mi célunk a végleges, tartós béke, akkor kormányunknak kötelessége, hogy szövetségeseivel egyetértve kivívja az állandó béke szükséges biztosítékait. Megpróbáljuk ezt a kérdést békésen megoldani. I Ha azonban szüksé­gessé válnék, hogy nemcsak a magunk, hanem 3

Next