Magyarország, 1921. december (28. évfolyam, 270-294. szám)
1921-12-01 / 270. szám
I December 7-ikén esedékes a vagyonváltság A kisgazdák haladékot akarnak — Ha nem kapnak, összehivatják a nemzetgyűlés Küldöttséget menesztettek a miniszterelnökhöz — Bethlen válasza (A Magyarország tudósítójától.) Az ingatlanügyratványságról szóló törvény értelmében — mint ismeretes — , a vagyonváltság összegét december 7-ig kel friss adóhivataloknál befizetni. Akik a váltságot az időhatárig befizetik, a váltságnak megfelelő búza helyett métermázsánként 1000 koronát fizethetnek. Akik e határidőt be nem tartják, a későbbi időben a búza mindenkori napi ára szerint lesznek kötelesek a váltság összegét pénzben leróni. .A kisgazdatársadtalomban most nagy a konsternáció, mert — mint mondják — a törvény a határidőt rövidre szabta, úgy hogy a vidék egyáltalában arcan értesülhetett kellő időben a veldrág kedves éönényes fizetésének határkiéjéről, így előállott az a helyzet, hogy míg a nagybirtokosok az ingatlanváltságot az 1000 koronás búzaár figyelembe vételével nagyrészt már be is fizették, addig a kisbirtokosok jórésze nem is tudott és ma sem tud a törvény idevonatkozó rendelkezéseiről, annál kevésbé, mert a törvény végrehajtási utasítását ki sem adták. A sérelmesnek vél törvényes rendelkezés enyhítése céljából tegnap képviselői küldöttség kereste a pénzügyminisztert helyettesítő miniszterelnököt, akinek távollétében Varga pénzügyi államtitkár fogadta a küldöttséget, amelynek tagjai voltak Madarász Zsigmond, Szóráncy Jószef, Grősz István, Terttesváry Imre és Dánér Béla. A küldöttség tagjai három pontban összefoglalva adták elő akisgazdatársadalom kívánságait a törvény módosítására vonatkozólag. Az első pontban att kérik, hogy, miután a kisgazdatársadalom a törvény szövegéről még ma síkos teljesen tájékozva, a vagyonváltság kedvezményes fizetésének határidejét tolják ki december 7-ről december 27-re. A második pontban, miután a törvény akként rendelkezik, hogy az 1000 koronás kedvezményes fizetést csak azok kapják, akik a váltság egész összegét egyszerre lefizetik, azt kérik a kisgazdapárti képviselők, hogy ezt a kedvezményt azokra is terjesszék ki, akik december 27-ig a folyó évre esedékes törlesztési részletet pontosan befizetik. A harmadik pontban azt a kívánságukat fejezik ki, hogy miután az egyes járásokban a községektől nagy távolságban váltak az adóhivatalok, s váltság ne csak az adóhivatalokban, hanem a községi pénztáraknál is fizethető legyen. Varga államtitkár ■ a küldöttségnek adott válaszában kijelentette, hogy a váltság fizetésének határideje semmi szm alatt el nem odázható, miután erre nézve a törvény kifejezett rántelkezéseiket tartalmaz, a képviselőknek, azt a kívánságát azonban, hogy a váltság összege a község, elöljáróságoknál is fizethető legyen, teljes mértékben koniterálja és már a tegnapi napon távirati utasítást adott a főszolgabírói hivataloknak, hogy intézkedjenek, hogy a váltságot a községi pénztárak is beszedhessék. A kisgazdapárti képviselők az államtitkár málaszával nem voltakmegelégedve. Egyébként mozgalom indultmeg a Kisgazdapártban, hogy amennyiben a miniszterelnöki kisgazsdéik eme kárvasága elől elzárkóznék, sürgősen összehívják a nemzetgyűlési és törvényhozási utonfognak igyekezni ■ a kedvezményes fizetési lehetőség, határidejének december 27-ig való kitolására. • A kisgazdapárti képviselők egy küldöttsége az ingatlanváltság ügyében ma délután felkereste Bethlen István gróf miniszterelnököt, hozja tőle, mint ideiglenes pénzügyminisztertől kérjen az ingatlanváltságra fizetési haladékot A miniszterelnök a küldöttségnek adott válaszában kijelentette, hogy mindazokat, akik az ingatlan vagyonváltság fejében folyó évi december hó fi áig bezárólag bármily összeget lefizetnék, az az összeg a terhükre kivetendő ingatlan vagyonváltság összegébe a törvényben megállapított kedvezményes ezerkoronás búzaárban fog beszámíttatni. Leghelyesebben cselekszik tehát mindenki, ha igyekszik december 11-áig eleget termi fizetési kötelezettségének. PIRIS1EI-VILLA „BLAHA LUJZA SZÍNHÁZ* ÉPÜLETÉBEN Hegembe* 1. IsE^ürtüikSn) este fél 10 órakor az eredeti .un go I mZZ-BMND kimutatkrozása, valamint a külföldi tájseattrakciók. -------------------- Fellépnek: NITJj 2TEW\ | 5 HUGOS ] TONY &• LORy\ j SKLOSON’S~\ Magy shr ír francia, konyha. JhtxZairendoissek telefonia 120—77 1 Wdap6& jmmrjm&mwm jr' ^-.j-* ■ -----r ---------------------------t----- A kormány újra szabályozza a lisztkivitelt Eddig 1.700.000 méter mázsa liszt kivitelét engedélyezték . A szökés alacsony árfolyama megnehezíti az exportot (A Magyarország tudósítójától.) A vasúti forgalom akadályai és a rendkívüli forgalmi korlátozások megnehezítették a kormány által eddig engedélyezett lisztkivitelek lebonyolítását s erre való tekintettel az az intézkedés történt, hogy a már kiadott engedélyek, amelyeknek érvényessége november 30-án lejár, meghosszabbította 1922 január 31-éig, mert a vasúti forgalom korlátozása következtében sokan nem tudták eddig kihasználni az engedélyeket és így a jövő év január végéig vihetnek ki lisztet a már kiadott engedélyek alapján. A földímvelésügyi miniszter az érdekelt mitszterek hozzájárulásával eddig 1.700.000 métermázsa liszt kivitelére adott engedélyt és az exportőrök jelentékeny mennyiséget le is szállítottak, nullás lisztet és valami kevés mennyiségű főző- és kenyérlisztet. Jelentős mennyiségek kerültek Csehországba és Ausztriába, de jóformán az összes európai államokba vittek ki magyar lisztet, így Angliába, Olaszországba és az északi államokba is jutott magyar nullásliszt.A kiadott kiviteli engedélyek alapján szállított és ezután szállítandó nulláslisztmennyiségek után 800 és rozslisztszállítmányok után 700 korona kiviteli illetéket űzettek. A további kiviteli engedélyek ügye egyelőre nincs tisztázva, csupán annyi történt eddig, hogy a kormány a közélelmezési tanács javaslatára kimondta, hogy nem enged kivinni kenyér-és főzőüsttel, csak nullás lisztet. Az exportüzlet természetéből folyik, hogy az a kivitelnek engedélyezéséhez van kötve. Minthogy azonban az engedélyezési eljárás mellett a külfölddel csak feltételesein lehet üzletet kötni, vagyis az engedélyező hatóság beleegyezésétől függ az üzlet effektuálása, a kormány az érdekeltség kívánságára a kivitel engedélyezésének egy új módjával foglalkozik, amelyre vonatkozólag már el is készült az elarborátum. Ennek az új engedélyezői eljárásnak az volna a sarkalatos pontja, hogy az export részére bizonyos fix mennyiséget állapítanak meg, amely megállapított mennyiség 1200 korona illeték mellett volna exportálható a külföldre. Minthogy a magyar tesztkivite jelentékeny részét Csehország fogyasztja, most egyelőre megnehezült a csehországi kivitelés, pedig azért, mert a szokol árfolyama erősen csökkent. Különben is — mint értesülünk — a csehek nagyon panaszkodnak, a magyar export lebonyolítása miatt, az exportőrök nem fordítanak kellő giondaságot a kikötött feltételeik teljesíésére, nemrégiben is százötven vagyon lisztet küldtek ki Csehországba olyan rossz zsákokban, hogy minden vagyonban sok liszt hullott ki a zsákokból. Ilyen gombatlannság nagyon sokat árt a magyar exportkmneskedem jó hírnevének és tisztességének. A Kúria elutasította Kerekes képviselő semmiségi panaszát Megmarad a háromhavi fogházbüntetés Vizsonyi Vilmos védőbeszéde (A Magyarország tudósítójától.) A miskolci büntetőtörvényszék — mint ismeretes — a nem szeigyűlési képviselőválasztások alkalmával törtess, beszédben elkövetett izgatás büntette miatt tíz havi börtönre ítélte Kerekes Mihály nemzetgyűlési képviselőt. Ezt az ítéletet a debrecenikir. ítélőtábla három havi fogházbüntetésre szállította le. A vádlott és védőjének semmiségi panasza folytán ma tárgyalta az ügyet a Kirka. Szlavek Ferenc kurjai bíró előadásában. Az előadó báró ismertette az ügyet, majd K** rekes Mihály védője. Vássonyi Vilmos dr„ akinek igazságügyminisztersége óta ez volt méltó nyilvános védői szereplése, kezdte meg védőbesszedét. — A kir. vélőtábla — úgymond — a biaa* nyitási indítványt szűrt mellette, mert az ügy további felderítésül fölöslegesinek tartotta. A tábla.dbben tévedett, mert az árafokból kiderül, hogy az ítéletnek alapja tulajdonképpen nem egyéb, mint Török Kálmán kiküldött jegyző váhanása. Ez a vallomás pedig ingadozó, más vallomás egyátalában nincsen arról, hogy Kerekes Mihály az ügyészség által inkriminált kifejezéseket mondotta volna. A tanuk pártállásuk szerint vallanak étte egyetlenegy!: tatai sínes Törökön kívül, aki azt Insonyitna, hogy Kerekes mondotta azt, hogy a bíróságcík részrehajlók és a megibizthatatlanoik.Töpöik vallomásán kívül nincs arra adat, hogy a vádlott tulajdoni képen mit mondok. A kérdéses alkalommal gyorsíró nem verzi a gyűlésen. Aki ismeri a korteskedések alkalmával-a falusi gyűlések lefolyását, az hídja jól, hogy azok nem szoktak templomi csendben történni, nem folynak egy le ajánl , zárt, helyiségben megtartott gyűlések a városokban. A falu népe mozog, beszélget és így a szónok beszédének pontos megfigyelés® egyáltalában nem lehetséges. Török Kálmán jegyző feljelentését nem önszántából, de a katonai nyomások pressziója alatt tette meg. Nem lehet figyelmen kível hagyni azt a feltűnő körülményt, hogy ei az egész ága egy választási mozgalomnak kiszakított részlete. Ha tehát a védelem bebizonyí- tani tudja, hogy a jegyző feljelentése tiszta rás presszió következmsnye és hogy ő maga egyálta*lában nem tsatotta’ veszetelmesneik Kerekes .M}«r leütését, ti$. *"* Ti az ingadozó tanuvallomások mellé képesek apínnnft ujdbh. megbízható tanúvallomásokat csatolni, amelyek a vádlott igaza mellett, szó. innak. , Ez pedig ne m Uha! közömbös iáding. ITgy -pM-* gtttmbeszéd kiszakított részletére itéletes alapitásA nem lehet. Kerekes Mihály körűlpenti hetven he* lyen tartott leletsért*, voltak olyan railománok, amelyek szerint beszédetien kalapot emyit a ttmri gyár bíróság európsa MDarvetrila és pártaliansága előtt. Ezzel szemben most van olyan, vallomán, Jührely szerint ezen a gyűlésen elfelejtetett birkácsi előtt kalapot emelni. Tény egyébként az, hogy nemzetgyűlési választások alkalmával majdnem mindenütt súlyos izgatásokat követtek el, központilag voltak megszervezve a röpimtszállitók és agno fát sem vontak izgatásért felelősségre, egffedüté'cpi&t Kerekest. Ami a biróságot Sieti, Tp^7 a magyar bíróság nem osztály, hanem tikot*mányunk egyik intézménye. * A bíróságot nem szabad osztálynak tekinteti, mert a magyar bírói kar a magyar alkotmány egyik intézménye. Azt is mondja a vá, hogy Kere-Ikoa a törvények ellen izgatott. Az nagyon, természetes, hogy minden uralkodó társadalmi osztály a törvényeket önmagának csinálja. Természetes azonban, hogy ezeket a törvényeket akkor is meg kell tartania, amikor az illető uralkodó osztálya lesz kellemetlenné. Köztehát az és a lelkeken élő bizonyosság, hogy nem a nép csinálta a háborút.. Ezt bizonyítják, a háború után kirobbant forradalmak és rendkívüli viszonyok. Kerekest a halom alatti kivételes intézkedések alapján ítélték el szigorúan, holott a háború már régen megszűnt és a békét megkötöttük. Kéri a Kúriát, hogy az alsórtitkróságok ítéleteit semmisítse meg. / * / A koronaügyész-helyettes replikája után a bíróság rövid tanácskozás után kihirdette határozatát, mely szerint a Kúria a bejelentett összes semmiségi panaszokat elutasította, tízzel a Kerekesre kiszabott három hónapi fogház-j