Magyarország, 1923. február (30. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-01 / 25. szám

Budapest, 1923 február - csütörtök. MAGYARORSZAG Dénes István: A határt elzárták a cseh cukor elöl például és ennek az intézkedésnek az lett a következménye, hogy az ország határain belül a cukor rendkívül megdrágult és így került azután az ország fogyasztóközönsége elé a rendkívül drága jávai cukor. Az ilyen kormányintézkedések meg­drágítják az életet ! _ Aranyparitásos vámokkal­ nem lehet sújtani a behozott árucikkeket. Az ipar fejlesztésének sem az'a'm­ódja,‘hogy ■ kínai fallal bástyázzuk !•- ' körül az­ országot. ' Bogya: Jánost -A selyemsharisnya behozatala­­ér­dekében beszél! ..­ Az elnök másodszor is figyelmezteti Bogyót, hogy ne szóljon folytonosan közbe. Dénes István: A helyes gazdasági politikaz nem az, hogy a magyar nép milliói és a belföldi termelés szántára szükséges cikkek behozatalát eltiltsuk. Az elnök figyelmezteti a szónokot, hogy fél kettő van s így a Ház határozata értelmében át kell térni az interpellációkra. Kéri tehát, fejezze be beszédét Dénes István. A törvényjavaslatot elfogadja. Elnök a vitát megszakítja­ és napirendi indít­ványt tesz. Javasolja, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését holnap, feb­ruár 1-én, délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére Magyarországnak a nemzetek szö­vetségébe való belépéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasását, valamint a nemzetek szövetségbe való belépés egyességok­mányának módosítására vonatkozó törvényjavaslat harmad­szori olvasását, továbbá az egyes külállamokkal kötendő kereskedelmi szerződésekre vonatkozó, a Duna-kérdést illető végleges szabályzatok megállapítására vonatkozó és végül az állatfor­­galmi szavatosságra vonatkozó törvény­javasla­tok tárgyalását tűzte ki.A Ház az elnök napirendi indítványát el­fogadja. Az elnök ezután — mielőtt áttérnének az inter­pellációkra — az ülést öt percre felfüggeszti. Interpelláció a földreform végrehajtásáról Két óra előtt néhány­­ perccel nyitotta meg újból az ülést Huszár Ká­roly elnök. Az első interpelláló, Héjj Imre nincs jelen, in­terpellációját törlik.­­­­ Ezután­ Rupert Rezső interpellál a földreform végrehaj­tása körüli hibák tárgyában. Hoss­zasan bírálja a földreform törvény egyes ren­delkezéseit, majd a földigénylők kielégítésének lassú haladását, és­­az adminisztráció körüli egyes hibákat ismerteti. Nagy Emil: Tíz perc elég az ilyen szamársá­gokból. Huszár Károly elnök Nagy Emilt rendreutasítja. Rupert Rezső: Ön az Eszterházy herceg ügyésze. Ön nemcsak elfogult, de rosszindulatú is. Nagy Emil: Szamár beszéd!­s.D. Huszár Károly: Nagy Emilt újból rendreutasítja. [P Nagy Emil: Tökéletlen, beszéd! így jó lesz. Nagy Ernő: Nagy Emilnek ön sem beszélt igy a Károlyi-fáradalom alatt Búza Barna előszobájában. Rupert Rezső előterjeszti interpellációját, amely­ben kéri a földművelésügyi minisztert, hogy a föld­reform végrehajtását tegye gyorsabbá és határozza meg világosan, hogy melyik igénylőnek mennyi földre van joga. Nagyatádi Sabó István rögtön válaszol az inter­pellációra. Nagyatádi Szabó István földmívelés­­ügyi miniszter ú 1"~ — Nincs szándékomban — úgymond nyilatkozni azok után, amiket a földreform tárgyában legutóbb elmondottam. A kiegészítő novella előkészítése folya­matban van. Kijelentettem, hogy szívesen veszem, ha, valaki írásban hozzám juttatja azokat a kívánságo­kat, amelyek a földreform törvény módosítására vo­natkoznak és abban a nézetben voltam, hogy amíg a javaslata nem jövök a Ház elé, nagyobb vita nem is lesz ebben a tárgyban. A tisztelt képviselő úr jónak látta javaslatomat megelőzni. Éhez neki, mint képvi­selőnek természetszerűleg joga van. Azonban azt a kijelentést is tette beszéde elején, hogy mi tisztára politikából csináljuk a földrformát és nem is képzel­jük komolyan. Ez ellen tiltakoznom kell. A képviselő úr ezt nem tételezheti fel rólam, aki a földreformnak­ jóval előbb szószólója voltam, mint a képviselő tíz, nem tételezheti fel, hogy nem komo­lyan foglalkozunk ezzel a dologgal és csak politiká­ból csináljuk a novellát, f helyeslés a jobboldalon.­ A kérdés lényegével nem is foglalkozom, mert határo­zott ígéretet nem tehetek mindaddig, amíg a javas­lat tárgyalásra nem kerül. Ha a képviselő úr mó­dosításait írásban tömören hozzám juttatja, akkor én azokat figyelemmel át fogom olvasni és amennyi­ben előnyösen felhasználhatók, fel is fogom hasz­nálni. A gazdasági felügyelőkről elmondott pana­szokról tudomásom van, azonban itt sem lehet álta­lánosítani, nem lehet megvádolni az egész kart. » (Az ülés tart.) A mentelmi bizottság legközelebb dönt Huszár* Elemér* ügyében A Magyar Távirati Iroda jelenti: A nemzetgyű­lés mentelmi bizottsága ma délelőtt 11 órakor a má­sodik számú bizottsági teremben Fáy Gyula elnöklé­sével ülést tartott, amelyen Huszár Elemér nemzet­gyűlési képviselőnek mentelmi joga megsértése tár­­gyában tett bejelentését tárgyalta és kihallgatta az ebben az ügyben megidézett hét tanút. A bizottság érdemleges döntését legközelebbi ülésén fogja meg­­­­hozni. Nincs gyógyszerhiány Budapesten a Ruhr-vidék megszállása miatt A német gyógyszergyártó központok francia megszállás alatt.­­ A magyar ipar feladatai, káros hatása legföljebb egy-két hónap múlva lesz érezhető (A Magyarország tudósítójától.) A Ruhr-vidék megszállása foglalkoztatja a magyar ipari és keres­kedelmi köröket is, különösen pedig a gyógyszer­gyárosokat és gyógyszerészeket, akik tudvalévően a késő­gyógyáruk és gyógyaklatrészek egy részét Né­metországban szerzik be. Már a Rajna-vidék meg­szállása is megnehezítette a német gyógyszeripar helyzetét, mert Ludwigshafen vidéke, a legfontosabb német­­gyógyszeripari központ is a megszállási zó­nába esett. Most pedig a Ruhr-vidéken is megvetették lábukat a franciák, ebbe pedig beleesik Elberfeld is, ahol a legfontosabb német vegyészeti telepek vannak és ahová a rajnai megszállás óta átterelődött a né­met gyógyászati ipar súlypontja. Egyes budapesti gyógyszerészek véleménye alap­ján az a hír terjedt el a fővárosban, hogy a Ruhr­­vidék megszállásának az lesz a következménye, hogy Németország nem fogja tudni tovább folytatni az egész világra kiterjedt gyógyszerexportját és­ ennél­fogva a jelenlegi világpolitikai helyzetet esetleg a magyar közönség is meg fogja sínyleni a gyógy­szerellátás terén. A híresztelés nyomán a pesti gyógyszertárakban megnövekedett a forgalom, a „jól informália”,­a máris siettek gyógyszerszükségle­tüket kielégíteni, számolva azzal az eshetőséggel, hogyha a német behozatal nem is szűnik meg, a zavaros német gazdasági helyzet és a ruhrvidéki francia vámszedés lényegesen megdrágíthatja a né­met gyógyszerészeti cikkeket. Munkatársunk a fontos kérdés megvilágítása cél­jából kérdést intézett a Magyar Gyógyszerészek Or­szágos Szövetségéhez , a magyar gyógyszeripar és gyógy­szerkereskedelem képviselőihez, akiknek nyi­latkozatait itt közöljük. A Gyógyszerész Szövetség vezetősége: —— E pillanatban még nem lehet megállapítani, hogy a Ruhr-vidék megszállását végző francia csa­patok működése mennyire befolyásolja a német gyógyszeripar munkáját, azonban a külpolitikai bo­nyodalmaknak rendkívül súlyos következményei le­hetnek a magyar gyógyszerellátás terén is az eset­ben, ha bármilyen körülmény megakasztja a német gyógyszeripar munkáját és világexportját. A Ma­gyarországon forgalomba kerülő gyógyszerek és vegyiszerek nagy százaléka Németországból ered. Ha Németország a megszállás következtében csak redukálja is a gyártást, már ez is áremelkedést idézhet elő. y,de m­ond a magyar, gyógyszerdrogyárakat illeti, nálunk ez az iparág a háború előtt szépen fejlődés­nek indult, de az utóbbi időben az általános gazda­sági helyzet következtében nem juthatott olyan arányban előbbre, mint várni lehetett. Ennek leg­főbb oka az, hogy megfelelő laboratóriumokat m­a jóformán lehetetlen berendezni. Ennek a következ­ménye azután, hogy a gyógyszerészeti iparág nem mutat nagyobb emelkedést, noha egyes gyáraink speciális szereket exportra is gyártanak. Általában azonban a magyar gyógyszeripar ma nem tudná pótolni teljes mértékben a német behozatal elmara­dását. Egyik legnagyobb gyógyszerészeti gyárunk igazgatója: I — Tudomásunk van róla, hogy a gyógyszerellá­tás tekintetében a németországi események hatása alatt bizonyos idegesség és nyugtalanság keletkezett a főváros közönsége körében. Már a rajnavidéki meg­szállás idején nyugtalanító volt a helyzet Ludwigslm­­ien és Darmstadt elszakítása miatt, de a németek akkor úgy segítettek a helyzeten, hogy a kész gyógy­árukészleteket a birodalom belsejében raktározták el, a gyógyszergyártás súlypontját pedig áthelyezték a Ruhr-vidékre és így továbbra is elláthatták az euró­pai keresletet. Arról még nincs információnk, hogy a németek miként fognak segíteni az újabb bajokon, de megnyugtathatjuk a magyar közönséget, hogy egyelőre nincs gyógyszerhiány és a német helyzet hatása legfeljebb csak egy-két hónap múlva lesz érezhető, amikor újabb megrendelések lebonyolítása válik majd szükségessé. Egy gyógyszerkereskedelmi vállalat igazgatja hasonló fel­világosítást adott. — Rengeteg bajunk van — mondotta — a német számlák kiegyenlítésére szükséges márkák megszer­zése körül s a német gyáraktól egyre-másra kapjuk az értesítést, hogy beszüntetik a további szállításokat és mindaddig nem küldenek gyógyszereket Magyar­­országra, amíg régi számláinkat ki nem egyenlítjük. Erről a tarthatatlan, a magyar ipar és kereskedelem hírnevét mélyen sértő helyzetről már beszámoltunk illetékes helyen és sürgős orvoslást kértünk.­­ Ami a gyógyszerhiány kérdését illeti, meg­nyugtathatjuk a közönséget, egyelőre nincs aggoda­lomra oka. Ha a kormány sürgősen megoldja a de­vizakiutalás kérdését, eddigi megrendeléseink effek­­tuálása útján hosszabb időre biztosítani tudjuk a ma­gyar­ közönség gyógyszerigényeit. Londoni premierek Galsworthy — Barrie — Pinero (A Magyarország tudósítójától.) Három érdekes premierja volt az elmúlt hetekben Londonnak. Az egyik John Galsworthy-nak a darabja, amelynek címe: Loyallies és amelyet a St. Martin-színházban mutattak be. Ez a Galsworthy-darab is a kitűnő angol írónak azok közé a művei közé tartozik, amelyekben sok mondanivalója van s amelyekben a legnagyobb tájékozottságot árulja el korunk problémáiban és válságaiban, de amelyek sohasem elégítik ki teljesen a nézőt. Galsworthy sohasem mondható tisztára ten­denciózusnak, de annyira elfoglalják a legkülönfélébb­ társadalmi és erkölcsi kérdések, hogy csak ritkán tud a legmagasabb horizontokba emelkedni. Loyalitis: ezek alatt azokat a követelményeket kell érteni, ame­lyeket a társadalmi élet állít az emberrel szemben. A­ tekintélynek és tiszteletnek, az illemnek és a társa­dalmi szokásnak kötelezettségei ezek és természetes, hogy bizonyos esetekben ezek a szabályok vitásakká válhatnak.­­ A darab első felvonásában, egy vidéki kastély­­ban, a társaságnak egyik tagjától nagyobb pénz­ összeget lopnak el és a károsult rögtön gyanúba veszi egyik vendégtársát, anélkül azonban, h­ogy­ feltétlen bizonyítékai volnának. Később kiderül, hogy valóban a gyanúsított a tolvaj. Ebben a perc­ben azonban a tolvajt még tiszteletreméltó és becsü­letes férfinek tartják és megkövetelik, hogy annak is tekintsék. Az első loyalite ugyanis az, hogy te­kintettel a vendégbarátságra, melyet az ember maga is élvez, nem mondhat ki megcáfolhatatlan bizo­nyítékok nélkül vendégtársa ellen ilyen vádakat. Az egész darab hemzseg egyébként az ilyen loyal- Hektór, de hát az ilyen követelményektől és a róluk folytatott vitáktól a dráma még meglehetősen üres marad. A darab egyébként érdekes és az érdeklődés gyakran feszültté válik. Egy másik érdekes darabja most Londonnak J. M. Barrie „Shall we join the Ladies­“ című egy­­felvonásosa, amelyet maga a szerző „egy befejezet­len darab első felvonásának" nevez. Természetesen senki sem tudja, hogy Barrionak valóban szándéka van-e megírni a hiányzó két felvonást. Számos hölgy és úr jelent meg egy ebéden, amelyet egy Sam Smith nevű öreg úr ad. Smithnek a bátyját titokza­tos körülmények között meggyilkolták, a vendéglátó házigazda pedig egész életét a gyilkos férfinek, vagy asszonynak a felkutatására szenteli. Kutatása nem járt eredménnyel, de gyanút érez valamennyi ven­­dége iránt, miután kutatásai igen kedvezőtlen meg­világításba helyezték előtte az összes jelenlévőket Ebéd közben minden egyes vendégének kínos igaz­ságokat mond, úgy hogy a hangulat percről-percre aggasztóbbá válik. Az érdekes az, hogy ezt a rromoi darabot tréfának szánta Barrie de ebben a szellem­­ben is játszák. A falakat sötétkék nehéz függönyök­ borítják és csak a vendégek csoportjára esik gazdag fény, úgy hogy a színpadról egyszerre árad a luxusnak és a baljóslatú komorságnak a levegője. A Royalty­ Thinter a tavalyi Galsworthy-ciklus után az idén Pinero-sorozatot kezdett meg. Most ad­ják a Mid-Channel-t, amely azt mutatja meg, hogy sok házasságban az első és késői esztendők között van egy olyan időszak, amelyben férfi és nő idege­nekként állanak egymással szemben. Ha ezt az idő­­szakot minden katasztrófa nélkül élték át, visszatér­ a harmónia,­­ véli Artur Pinero — és ugyanezt a­ kedvező jövőt várják Theodore Blundell és Zoe asz­­szony házasságának szemtanúi a nézőtéren is, s vár­ják ezt legalább is az utolsó felvonás utolsó jelene­téig, amikor azonban az asszony örökre meghiúsítja a harmónia újjászületését, mert egy magas háznak az ablakából leveti magát. Az öngyilkosság várat­lanul jön, olyan váratlanul, nehogy szinte minden drámai­­ hatást meghiúsít. Ezt a hibát még súlyos­bítja a darab előadása, amely szinte vígjátéki han­gulatba van beállítva. .4 3 PETŐFI SÁNDOR ÖSSZES KÖLTEMÉNYEI híres magyar festők illusztrációival ÁRA VÁSZONKÖTÉSBEN .. . 1540 KORONA —— LEGSZEBB KÖLTEMÉNYEI, fűzve 108 kötve ...........— ... ................................. 308 K ÖSSZES KÖLTEMÉNYEI, 2 kötetben. Sajtó alá rendezte: Voinovich Géza. Kötve........... 2200 K ÖSSZES KÖLTEMÉNYEI. Népszerű kiadás, fűzve 440, papírkötésben 770, egész vászon­kötésben ... . ....................................... OOO­K ÖSSZES KÖLTEMÉNYEI, 4 kötet, vászon­kötésben ... ______________... ... _. ... 7480 K M­ost j­e­l­e­n­t meg KÉKY LAJOSTÓL PETŐ­FI ÉLET- ÉS JELLEMRAJZA ÁRA 382 KOR. ÁRA 382 KOR. Az itt felsorolt Petőfi költeményein kívül tööbb mint ötven különböző Petőfi-kiadvány megtekintheti .Az Esti könyvkereskedéseiben, VI­. Erzsébet körút 18, IV, Váci ucca 12 és V. Vilmos császár út 14. szám alatt

Next