Magyarország, 1923. március (30. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-13 / 58. szám
Villamosjegy és szaktudás Kétmilliárd a villamos deficites mérlege. A deficitet el kell tüntetni, a jövő héten 50 koronára emelik fel atarifát. A villamos a közlekedés legdemokratikusabb formája, a legszegényebb eml bért is napjában többször érinti. A villámosjegy befolyásolja mindennek az árát, a munkabértől az élelmiszerekig, a villamosjegy ára így minden körülmények és viszonyok között a középszántot jelenti a drágasági láztabellán. Ha bármely külföldi embernek megmondjuk, hogy Buda*pesten 50 koronába kerül egy villamos* út, az menten kiszámíthatja ebből a hús, a vaj, a zsír, a liszt, a kenyér, a cukor árát, ábrát tud rajzolni a munkabér- mozgalmakról, vásárcsarnoki hangulatról, kis fejtöréssel azokról a gyötrelmes órákról is, amelyekben polgár és munkás egyaránt kicsiny háztartásának deficites hiányait igyekszik toldozni, foldozni. Ugyanezt a fejtörést a villamos vezetősége, úgy látszik, könnyebben oldja meg. Az ő számadása sejtelemszerűen naiv, minden növekvő új terhet egyszerűen áthárít a közönségre. Mintha bizony a hiányokat nem lehetne másként is pótolni, az anyag és a fogyasztás árának emelkedésével nem lehetne másként is lépést tartani. Mintha bizony a közlekedési szakemberek mellett nem lehetnének gazdasági szakemberek is, akik az áremelő konjunktúrát megelőzően látnák el a közútit új anyaggal és anyagszerekkel, úgyhogy az újabb és újabb drágasági huilámcsapások nem a pillanat közvetlen gyorsaságával érnék a közönséget. Amit mondunk nem új, de sajnos, attól tartunk, hogy kénytelenek leszünk elismételni még egy párszor és kénytelenek leszünk rá aplikálni nemcsak a villamosra, hanem egyéb közüzemekre is. Már a MÁV tarifaemelése alkalmával figyelmeztettünk arra, hogy van egy becsületes gazdaságipolitikai taktika, amely jó kalkulátorok, ügyes anyagbeszerzők révén bizonyos előrelátással hónapokkal előbb tudja ártalmatlanná tenni a bekövetkező drágaságot. Minden becsületes és életrevaló ma gánüzem így dolgozik a háború óta és képtelenek vagyunk megérteni, hogy miért nem alkalmazhatna hozzáértő szakembereket a MÁV, a villamos, a gázművek és az elektormos telepek vezetősége. Hiszen ezeknek a közüzemeknek szociális alapú gondolata, hogy olcsóbbá tegyék a közel ség számára a közlekedést, fűtést, világítást. Fel kell szabadítani ezeket az üzeme ket az egyoldalú politika alól és olyan at*moszférát kell teremteni a közéletben, amely mindenütt érvényre juttatja az ob*jektív szaktudást, az elfogulatlan tárgyi mérlegelést és igazságot. Minden egyes hozzáértő ember, kit az őt megillető helyre tesznek és ott hatalommal dolgozni is hagynak, százezrek és százezrek gondját veszi el és széles tömegek életnívóját emelik. Viszont az elfogult tudatlanság öntudatlanul és talán saját akarata ellenére is csak nehezíti a mások életét és akarva nem akarva rontja a megélhetés esélyeit azok számára, akik másból, mint munkájukból megélni nem tudnak. Munkájukból pedig megélni sem tudnak. lilább a Ruhr-vidéken A foueri gyilkosság következményei. — A francia megszállás szigorítása? Berlin, március 12. (A Magyarország tudósítóinak teleben,jelentése.) Két német polgár és egy bűnügyi rendőrtisztviselő érkezett tegnap éjjel Buerbe a város környékéről, akiknek sejtelmük sem volt róla, hogy Buerben a két francia tiszt meggyilkolása miatt szigorított hadiállapot van és naplemente után nem szabad az utcán járni. A francia őrszemek mind a három embert agyonlőttek. Dortmundban is véres összeütközés volt tegnap este. , , Egy vendéglőben a tulajdonos netet akart, francia katonáknak szeszesitalt adni, a mire azok nekimentek a kocsmárosnak, de a jelen volt németek, köztük egy rendőrbiztos is, békéltetőiig léptek közbe és így egyelőre nem történt baj. A francia katonák távoztak a kocsmából, odakünn azonban egy őrjárat jött, amelynek szólották, hogy mi történt"'velük. Az őrség minden felszólítás nélkül lövöldözni kezdett a kocsmából kijövőkre, egy munkást hasba talált a golyó és ez a szerencsétlen meghalt, négy más német, köztük a rendőrbiztos is, súlyosan megsebesült. A francia parancsnokság a Lippe-folyó északipartján fekvő Lianen városrészben kihirdette a szigorított ostromállapotot, mert ott állítólag ismeretlen tettes rálőtt a francia őrszemre. (U.J Berlin, március 12. (A Magyarország tudósítójától.) A bueri véres eseményről nincsenek pontos és hiteles értesülések, mert a várost a franciák szigorúan elzárták és a postahivatal nem dolgozik, mert a francia megszállás miatt a postások sztrájkolnak. A kormány sem kapott még hivatalos jelentést, csupán egy városi képviselő hozott hírt Horst Emseherből. Az ő elbeszélése szerint a gyilkosság a Magért és a Fő utca sarkán történt. A két francia közül azegyiket agyonlőtték, a másikat leszúrták. Mind a két holttestet este tíz órakor betegszállító kommin vitték el .A városi tanácsos a városháza vendéglőjében tartózkodott, amikor a véres esemény történt. (C.) Berlin, március 12. (A Magyarország tudósítójának telefonjelentése.) A németországi kommunista párt nemzetközi konferenciát hívott össze Baselsbe, most azonban elhatározta, hogy a gyűlést március 17-én Majna-Frankfurtban fogja megtartani, mert a francia megszálló parancsnokság megtagadja a beutazási engedélyeket. Letartóztatások és rekvírálások a m megszállott Servasten Essen, március 12.A Magyarország tudósítójának telefonjelentése.) A franciák Wanne, Recklinghausen és Merne vasútállomásokon minden vasúti szerelvényt és vasúti anyagot lefoglaltak, elszállították, azután a pályaudvarokat mentesítették a megszállás alól. Kecklinghausenben ismét több bányaigazgatót letartóztattak és kiutasítottak. Ugyanez a sors érte a postaigazgató helyettesét, mert a postahivatalnokok az ő rendeletére vonakodtak francia tiszteknek pénzt beváltani Fannnet tábornok újabb rendeletben közhírré tette hogy öt évig terjedő börtönnel és tízmillió márka pénzbírsággal bünteti azokat, akik illetéktelenül a megszállott területeken tartózkodnak s azokat, is akik a megszállott területekre illetékesek, de nem engedelmeskednek a francia parancsnak. A városba bizottság érkezett, amelyet Degoutte tábornok küldött, hogy szemlélje meg a kereskedelmi kamarában állítólag elkövetett pusztításokat. (II.) Naponta Sós francia vonat mehet át az arcg© IsszsÉsa l’árizs, március 12 (A Magyarország tudósítójának telefonjelentése Berlinen át.) Az „Echo de Paris" londoni tudósítója közli lapjával az angol-francia kölni egyezmény főbb pontjait. Ezek szerint az angol megszállási zóna vasútvonalait naponta tíz francia vonat közlekedhetik, ebben szabad francia csapat megerősítéseket iszállítaniuk, csupán élelmiszereket és utánpótlást a megszálló francia főáttérő számára, szükség esetért ikonban szállíthatják a kicserélésre szánt csapatokért is. Kimondja az egyik pont, hogy az angol zónán nem lehet Franciaországba küldeni a megszállott német területekről származó termékeket. Az angol kormány jóváhagyta az egyezményt s erről értesítette a francia külügyminisztériumot. (V.) Egyes számára 20 korona ^r i Mi femme ma Tisza István ? Kútlay Tifpor* ez t?ég/£ és az síi JMezgyaT’or'szagtsóf* — Mp Tt/lskács ujjún w/ oz’szer&épités (A Magyarország tudósítójától.) Tisza István gróf arcképét Zala vármegye közönsége ma délelőtt rendkívüli díszközgyűlésén leplezte le. A közgyűlésre Zalaegerszegre utazott többek között Kállay Tibor pénzügyminiszter és Vargha Imre államtitkár ,és számosan mások. Az ülést Jurányi Ferenc főispán nyitotta meg , utána Mesterházi G .Jenő bizottsági tag méltatta Tisza István egyéniségét. Az arckép leleplezése után Beöthy Zoltán alispán beszélt, ezután a budapesti kiküldöttek, beszédeire került a sor. Hajós Kálmán az Országos Tisza Emlékbizottság nevében beszél. — Tisza életének — úgymond — egy célja volt, Magyarországon a fegyelmet és rendet fentartani, Széchenyi, Deák és Andrássy alkotásait kiépíteni, az ország történeti szerepét biztosítani, ezeréves integritását megvédeni. Magyarország összeomlásának napján, október 31-én meggyilkolták Tisza Istvánt. Az ünnepi közgyűlés végeztével bankett volt, amelyen Beöthy alispán köszöntötte a pénzügyminiszteri. Kagítzy minisxre is azonnal válaszolt. Feltette a kérdést mit tett volna a mai nehéz, időkben Tisza István? Vannak, akik nem felelnek a kérdésre; vannak akik feleletükkel a maguk igazát igyekeznek alátámasztani és a napi politika számára tálalják fel a történelmet. A nemzet történelmének négy évszázadra szóló korszaka záródot be vele — így folytatta tovább. — A korszak Moháccsal kezdődött. Akkor szűnt meg a lehetősége annak, hogy a Duna völgyében sajátos alapon öncélú birodalmat fentartsanak. . Új, vad, fiatal erő támadt a keleten, amely nem ismert korlátot. Ennek az impulzív erejévelszemben az óvilág léte forgott kockán. Minden értéket harcba kellett vele szemben, vetni. Ezt az összefoglaló erőt a pápai hatalom mellett, a német császárság képviselte. A földmivelővé vált magyarnak odasimulva kellett segélyt keresnie és királyt választva, nyugati hatalmat ültettünk trónra. " Ez pedig sajátosan öncélú politikát folytatott. Keleti támpontjai voltunk csupán és semmi más. Kuruc, labanc, ellentét volt ennek a hatása. Kiutat hiába kerestünk, más megoldás nem volt. A megviselt magyarság csak a török uralom kiélése után és a Habsburgok hatalmának leáldosása után érhette el azt, hogy nemzeti öncélúságra és hatalmi szervezettségre biztosítékokat nyerjen. Így jött létre a dualizmus, Deák Ferenc hatalmas alkotása, mely logikus és konstruktív erejű volt, de nem fogta meg a magyar ember képzeletét. A régi dac tovább élt. A fülekben visszazsongott a tárogatók hangja. Nehéz volt ilyen időkben Tisza Istvánnak politikát csinálni s a nemzet vezérévé válni. Mégis az lett. A háborúit elvesztettük. A Mohács után keletkezett hatalmi segítő szervezet összeomlott , a Deák-féle megoldás megszűnt létezni. Eltemettünk egy korszakot, új kérdésekkel, új világ kezdetével állunk szemben, most olyan harcosokra van szükség, akiket az új eszmék és az új alakulás belső ereje állíta küzdők táborába. A régi zsoldost az új seregben nélkülözni nem volna célszerű. Ebbeli a korszakban meg tudja adni a felvetett kérdésre a feleletet, és úgy gondolja, hogy tudja mit csinált volna az új Tisza István. Legelsősorban új gárdát szervezett volna magának, olyan emberekből, akiknek magyarsága és önzetlensége biztosíték arra, hogy mindig követni fogják a Mohács előtti időből, való zászlót. Új pozícióba kerültünk, amelyet békés erővel lehet csak biztosítani. Erre a fegyelmezettség, a szervezettség, az alkotni tudás képes csak. Régen vadászok voltunk, harcosok, földművelők, most technikusoknak és üzletembereknek kell lennünk. Ez nem jelent jellembeli változást. A magyarság belső tartalma két tényezőn nyugszik. Minden szellemi áramlattal szemben való türelem és a szervezni akaró erő. Ha a távoli jövő ködébe néz, a közömbös, egymással nehezen békülő és megbecsülésre igen vágyó nemzetet lát, mely minden kultúra, iránt türelmes, az igazi törekvéseknek teret, a tehetségeknek megbecsülést, a polgárai egyetemének pedig békés jólétet biztosit. Tisza emlékünnepén a sorstól a nemzetek szabad, békés, egyforma jogú érvényesülésének lehetőségét keresi. Ha ez meglesz, akkor elérjük, ha nem is mi, de legalább unokáink a szebb és jobb jövőt. Kállay beszéde nagy hatást váltott ki az egybegyűltek között. Még számos felköszöntő hangzott el, utána a miniszter Nagykanizsára ment, s ma reggel visszautazott a fővárosba. |\ \ ' AI BUDAPEST, 1923 MÁRCIUS 13. KEDD XXX. ÉVFOLYAM 58. SZÁM