Magyarország, 1924. december (31. évfolyam, 257-279. szám)
1924-12-02 / 257. szám
„ Az ellenzéki szövetség felolvasta a házszabályrevízió deklarációját a nemzetgyűlésen és kivonult az ülésteremből Bethlen miniszterelnök felszólalása.—A házszabályrevízió vitájának első szónoka. — Megszavazták a pénteken kivezetett képviselők kitiltását !A . Magyarország tudósítójától.) A nemzetgyűlés mai ülését Scitavszky Béla elnök valamivel 112 óra után nyitotta meg, képviselők csak a kormánypárti oldalon ülnek, az ellenzéki ■pádok teljesen üresek. A kormány tagjai közül Bethlen miniszterelnök és Rakovszky belügyminiszter vannak jelek. A megnyitás után néhány perccel a fajvédők közül Lehner-Lendvaistván, az ellenzéki képviselők, közül Varon Gábor és Meskó Zoltán lépnek az ülésterembe, míg Hegymegi-Kiss Pál rövid ideig a baloldali karzaton tartózkodott, azután a baloldali folyosóra jött le. Az első emeleti karzaton az ellenzéki képviselők közül még Létay Ernő foglalt helyet. 1 A mentelmi bizottság jelentése a pénteken kivezetett képviselők kizárásáról Az elnöki előterjesztések után Rubinek István, a mentelmi bizottság előadója szólalt fel. A nemzetgyűlés november 28-iki ülésén — mondotta — Györki Imre, Kábák Lajos, Peyer Károly, Peidl Gyula, Bafitz Gyula, Sütő József, Szabó Imre, Szilágyi Lajos, Farkas István, SzederFerenc, Malasits Géza, Saly Endre és Klárik Ferenc képviselők két-két ízben, Propper Sándor, Esztergályos János és Hebert Ede képviselők pedig, egy-egy ízben utasítottak a mentelmi bizottság elé. A mentelmi bizottság a mai napon foglalkozott az üggyel s megállapította, hogy a megnevezett képviselők a nemzetgyűlés tanácskozási rendjét közbeszólásaikkal és magatartásukkal állandóan veszélyeztették, illetve lehetetlenné tették, ezért a bizottság a következő javaslatot teszi: Györki Imre és Szilágyi Lajos képviselő urak a nemz így ülés egymásután következő huszonöt üléséről (Helyeslés és éljenzés a jobboldalon és a jobbközépen.); Propper Sándor és Kádáik Lajos képzehető urak a nemzetgyűlés egymásután következő huszonkét üléséről (Helyeslés a jobboldalon és a középen.), Peyer Károly, Krutisz Gyula, Sütő József, Szabó Imre, Saly Endre, Klárik Ferenc, Farkas István, Szeder Ferenc és Malasits Géza a nemzetgyűlés egymásután következő húsz-húsz üléséről, végül Peidl Gyula a nemzetgyűlés egymásután következő tíz üléséről Vitassanak, ki. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Javasolja továbbá: Fiebert Edét utasítsa a nemzetgyűlés a nemzetgyűlés ünnepélyes megkövetésére. Vargha Gábor, a kisebbségi vélemény előadója helyesli a megtorlást, de túl szigorúnak tartja a büntetést. A leghatározottabban tiltakozik az olyan értelmű beállítások ellen, mintha az ellenzék egy részét a házszabályrevíziós javaslat miatt zárnák ki. Vagyon jól ismeri a renitens képviselőknek a célját, ami nem más, mint a tekintélyek lejáratása. (Úgy van, úgy van ! a jobboldalon.) Ez ellen a leghatározottabban állást kell foglalni, mert ez forradalomra vezet. (Úgy van, úgy van! a jobboldalon.) Ezeket ő nem hajlandó védeni, mégis Kaas Albert báróval együtt a büntetés enyhítését kiváltja. Elfogadja a mentelmi bizottság indítványát Hebelt Edére vonatkozólag, kéri azonban, hogy Peidl kitiltását egy napra, Szilágyi Lajos és Györki Imre kitiltását 6—6 napra, a többiek kitiltását 3—3 napra szállítsák le. A Ház a kisebbségi előterjesztéssel szemben az előadó javaslatát fogadta el. A szavazásnál ülve maradnak Ugron Gábor, Meskó Zoltán, Ernst Sándor, Homonnay Tivadar és ajelenlevő fajvédő képviselők, Lehner-Lendvai István, Bell Miklós. Ezután Mikovényi Jenő a mentelmi bizottság előadója teszi meg jelentését. Bejelenti, hogy Baross János képviselő a múlt ülésen a kitiltott képviselők mentelmi jogának megsértéséről tett bejelentést. A mentelmi bizotság foglalkozott az üggyel, beterjeszti a bizottság határozatát, kéri annak kinyomtatását, szétosztását és annak idején napirendre való kitűzését, kaképességét biztosítsák. Ezután a javaslatot elfogadásra ajánlja. Az előadó beszéde után az elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után Huszár Károly újból megnyitja az ülést. Giiger Miklós: Kétségtelen, hogy a parlamentarizmus beteg és nagyon sok országban nem az magár aminek valamikor a parlamentarizmus rajongói képzelték. Vannak országok, amelyekre ráillenek Spengler szavai, hogy amint a XIX. században az angol királyság, úgy a XX. században a parlamentek lesznek lassanként üres alkotmányosdi játékok. Főleg a kisantant államaira nézve áll az, amit Spengler, mond, ahol a demokrácia csak jelszó, ahol felülről oktrojált alkotmányok szerinturalkodnál, azok, akik hatalmukat a népjogok fetiprásáinak köszönhetik. De eltekintve Angliától.• Európában mindenütt a parlamentarizmus válságát látjuk. Oroszországban szétkergették a dumát, megölték a cárt, hogy helyébe a cárizmusnál sokkal nagyobb zsarnokságot ültessenek. Olaszországban Mussolini csak a mormogás jogát hagyta meg a parlamentnek. Törökországban a szultánnak sohasem volt oly nagy hatalma, mint ma Kemalnak van, akit ugyan a népparlament választott meg, de próbálta volna meg nem választani. Spanyolországban diktatúra van. Szóval, úgy látszik, hogy a parlamentek mindenhol roskadoznak és helyüket erőszakos kisebbségnek bolsevista vagy nacionalista diktatúrája foglalja el. Ennek előrebocsátása után fájó szívvel kell megállapítania, hogy mijünk is válságban van a parlament aránylag fiatal intézménye. A betegség régi keletű kútfője az, hogy évtizedek óta hiányzik nálunk a parlamentarizmus legfőbb előfeltétele, a parlamenti váltógazdaság. A parlamentarizmus nem tűri azt meg, hogy mindig ugyanegy kormány és Vele szervben mindig ugyanúgy ellenzék legyen. De van más ok is. Az egymásután következő kormányok figyelmen kívül hagyták Deák Ferencnek azt a mondását, hogy a haza érdekében szükséges, hogy a választások mindenütt a tiszta népakarat megnyilvánulásai legyenek. Nálunk azonban a választások a népakarat megnyilvánulásának csak formai kifejezői, a kormány rendeleti úton adott keretet a népakarat kifejezésének. Alkotmányos mulasztása,, a kormánynak, hogy a nemzetgyűlés a mai napig sem legalizálta önmagát, mert még ma sem tárgyalták a választójogi törvényt. A kormány rovására írandó a nemzeti szuverénítás egyedüli letéteményesének, a királynak falragaszokon történt becsmérlése. Hibás, a kormány, hogy fontos törvényjavaslatok tanulmányozására nem adott időt az ellenzéknél, ha pedig az ellenzék két-háromnapos vitát in Budapest, 1924. december 2. koda MAGYARORSZÁG A házszabályrevízió tárgyalása Ezután megkezdték a házszabályrevíziós javaslat tárgyalását, amelyre etvennél több képviselő a sürgősség kimondását kéri. A sürgősségiindítvány fölött a holnapi ülés elején határoznak. Órfsy Imre előadó ismerteti ezután a javaslatot.Nem akarja a kérdést pártpolitikai szempontból tárgyalni. Az első nemzetgyűlésen Rakovszky István akkori elnök kijelentette és javasolta, hogy az 1908. házszabályok a nemzetgyűlés tartamára addig maradnak érvényben, amíg a nemzetgyűlés mást nem alkot. A házszabályoknak biztosítani,kell a parlament munkaképességét. A mostani javaslat abszolúte nem olyan, amely kielégítő volna. Ez egy kompromisszumos javaslat, amely Magyarország speciális közjogi helyzetét is védelembe veszi. - Tíz előadó szerint nincs veszélyben a szólásszabadság Más a javaslat lényegileg nem érinti a kritika szabadságát s egyáltalán nem veszélyezteti a szólásszabadságot. Hivatkozik a csehszlovák parlament példájára, ahol 24 óra alatt szavaztak meg huszonegy fontos alkotmányjogi javaslatot. Ami az 1913-ik évi házszabályokat illeti, ily akből a bizottság nagyon sokat nem vett át éppen azért, mert azokat az intézkedéseket túlságosan szigorúnak tartotta. Amit ezekből átvettek, azok csak a technikai obstrukció meggátlására szolgáló intézkedések. Általában a bizottság sokkal liberálisabb rendelkezéseket vett be javaslatába, mint amilyenek az 1913-as házszabályokban vannak és sokkal több szabadságot enged az ellenzéknek. A bizottság javaslatában nóvum a külügyi bizottság titkosságára vonatkozó rendelkezés, továbbá a zárt ülések titkosságának védelmét célzó rendelkezés. Az interpellációs jog gyakorlásán csak annyiban változtattak, hogy a házszabály magát az interpellációs jogot akarja megmenteni az interpellációkkal való visszaélésektől. Intézkedések a vita korlátozásáról A legfontosabb intézkedések a 213-as szakaszban vannak és ezek a vita korlátozására vonatkoznak. A részletes vitánál tizenöt perc a beszéd határideje, mert különben a vita az obstrukció posványába süllyedhetne. Ennek a tizenöt percnek esetleg a Ház engedélyével való meghosszabbítását a javaslat lehetővé teszi. Nem fosztják meg a kisebbséget a kritika lehetőségétől, ezt az is bizonyítja, hogy a javaslat a költségvetés tárgyalására, nyolc órás napi üléstartamot tekintve, negyvenkét ülést szán. A fegyelmi jog tekintetében újításokat kellett hozni, mert ettől függ a nemzetgyűlés tanácskozási rendjének biztosítása. Anyagi hátrány is sújthatja a képviselőt a fegyelmi jog megsértésével szemben. A zárt ülésből is ki lehet vezetni a képviselőket a javaslat szerint, mégpedig abban az esetben, ha súlyos rendzavarást követnek el. Ebben a kivételes esetben meg kellett adni a zárt ülésnek a határozathozatal jogát, amennyiben utasíthatja az elnököt, hogy a renitens képviselőt kivezethesse. Hangsúlyozza ezután Őrffy Imre, hogy az összes modern államok parlamentjeinek házszabályai hasonló rendelkezéseket tartalmaznak. Őket nem az a cél vezette, hogy a kisebbséget elnyomják, hanem hogy a nemzetgyűlés min 3 j* ***** * #*** * * ** * ***'* *'** * | * ' —— i * * LEÓNIDA és BERBERIDAS1 * oroszláncsoportja és a ^ : Bit ; oroszlán j % AZONKÍVÜL MÉG : 12 | } REMEK. ARTISTASZÁM * ■ lép fel a á l j ROYAL-ORFEtl I * MAI PREMIERJÉN l*|I *. Kezdete 8 órakor * a !** v »**?.* *****«#****»•»*** | Bérbeadunfo rendkívül kedvező feltételek mellett gási-süt&i TSmíhuT3 és Társsá Budapest, VI. ker., Gyár ucca 21. sz. Telefón: Kija—9'i