Magyarország, 1924. december (31. évfolyam, 257-279. szám)

1924-12-02 / 257. szám

„ Az ellenzéki szövetség felolvasta a házszabályrevízió deklarációját a nemzetgyűlésen és kivonult az ülésteremből Bethlen miniszterelnök felszólalása.—A házszabály­­revízió vitájának első szónoka. — Megszavazták a pénteken kivezetett képviselők kitiltását !A . Magyarország tudósítójától.) A nemzet­­gyűlés mai ülését Scit­avszky Béla elnök vala­mivel 112­ óra után nyitotta meg­, képviselők csak a­ kormánypárti oldalon ülnek, az ellenzéki ■pádok­ teljesen üresek. A­ kormány tagjai közül Bethlen miniszterelnök és Rakovszky belügy­miniszter vannak jelek­. A megnyitás után né­hány perccel a fajvédők közül Lehner-Lendvai­stván, az ellenzéki képviselők, közül Varon Gábor és Meskó Zoltán lépnek az ülésterembe, míg Hegymegi-Kiss Pál rövid ideig a baloldali karzaton tartózkodott, azután a baloldali fo­lyosóra jött le. Az első emeleti karzaton az ellenzéki képviselők közül még Létay Ernő fog­lalt helyet. 1 A mentelmi bizottság jelentése a pénteken kivezetett képviselők kizárásáról Az elnöki előterjesztések után Rubinek István, a mentelmi bizottság­ előadója szólalt fel. A nemzetgyűlés november 28-iki ülésén — mondotta — Györki Imre, Kábák Lajos, Peyer Károly, Peidl Gyula, Bafitz Gyula, Sütő József, Szabó Imre, Szilágyi Lajos, Farkas István, Szeder­­Ferenc, Malasits Géza, Saly Endre és Klárik Ferenc képviselők két-két ízben, Prop­­per Sándor,­ Esztergályos János és Hebert Ede képviselők pedig, egy-egy ízben utasítottak a mentelmi bizottság­ elé. A mentelmi bizottság a m­ai napon foglalkozott az üggyel s megálla­pította, hogy a megnevezett képviselők a nem­zetgyűlés tanácskozási rendjét közbeszólásaik­kal és magatartásukkal állandóan veszélyez­tették, illetve lehetetlenné tették, ezért a bizott­ság a következő javaslatot teszi: Györki Imre és Szilágyi Lajos képviselő urak a nemz­ így ülés egymásután következő huszonöt üléséről (Helyeslés és éljenzés a jobboldalon és a jobbközépen.); Propper Sándor és Kádáik Lajos kép­­zehető­ urak a nemzetgyűlés egymásután kö­vetkező huszonkét üléséről (Helyeslés a jobboldalon és a középen.), Peyer Károly, Krutisz Gyula, Sütő Jó­zsef, Szabó Imre, Saly Endre, Klárik Fe­renc, Farkas István, Szeder Ferenc és Ma­­­­lasits Géza a nemzetgyűlés egymásután kö­vetkező húsz-húsz üléséről, végül Peidl Gyula a nemzetgyűlés egymás­után következő tíz üléséről Vitassanak, ki. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Javasolja továbbá: Fiebert Edét utasítsa a nemzetgyűlés a nemzetgyűlés ünnepélyes meg­követésére. Vargha Gábor, a kisebbségi vélemény elő­adója helyesli a­ megtorlást, de túl szigorúnak tartja a büntetést. A leghatározottabban tilta­kozik az olyan értelmű beállítások ellen, mint­ha az ellenzék egy részét a házszabályrevíziós javaslat miatt zárnák ki. Vagyon jól ismeri a renitens képviselőknek a célját, ami nem más, mint a­ tekintélyek lejáratása. (Úgy van, úgy van ! a jobboldalon.) Ez ellen a leghatározot­tabban állást kell foglalni, mert ez forrada­lomra vezet. (Úgy van, úgy van! a jobboldalon.) Ezeket ő nem hajlandó védeni, mégis Kaas Albert báróval együtt a büntetés enyhítését kiváltja. Elfogadja a mentelmi bizottság indít­ványát Hebelt Edére vonatkozólag, kéri azon­ban, hogy Peidl kitiltását egy napra, Szilágyi Lajos és Györki Imre kitiltását 6—6­ napra, a töb­biek kitiltását 3—3 napra szállítsák le. A Ház a kisebbségi előterjesztéssel szem­ben az előadó javaslatát fogadta el. A szavazásnál ülve maradnak Ugron Gá­bor, Meskó Zoltán, Ernst Sándor, Homonnay Tivadar és a­­jelenlevő fajvédő képviselők, Lehner-Lendvai István, Bell Miklós. Ezután Mikovényi Jenő a mentelmi bizott­ság előadója teszi meg jelentését. Bejelenti, hogy Baross János képviselő a múlt ülésen a kitiltott képviselők mentelmi jogának megsértéséről tett bejelentést. A mentelmi bizotság foglalkozott az üggyel, beterjeszti a bizottság határozatát, kéri annak kinyomtatását, szétosztását és annak idején napirendre való kitűzését, kaképességét biztosítsák. Ezután a javaslatot elfogadásra ajánlja. Az előadó beszéde után az elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után Huszár Károly újból megnyit­ja az ülést. Giiger Miklós: Kétségtelen, hogy a parlamentarizmus beteg és nagyon sok országban nem az ma­gár aminek valamikor a parlamentarizmus rajon­gói képzelték. Vannak országok, amelyekre rá­­illenek Spengler szavai, hogy amint a­ XIX. században az angol királyság, úgy a XX. szá­zadban a parlamentek lesznek lassanként üres alkotmány­osdi játékok. Főleg a kis­antant államaira nézve áll az, amit Spengler, mond, ahol a demokrácia csak jelszó, ahol felülről oktrojált alkotmányok szerint­­uralkodnál, azok, akik hatalmukat a népjogok fe­tiprá­sáinak köszönhetik. De eltekintve Angliától.­­• Európában mindenütt a parlamentarizmus válságát látjuk. Oroszországban szétkergették a dumát, megölték a cárt, hogy helyébe a cárizmusnál sokkal nagyobb zsarnokságot ültessenek. Olasz­országban Mussolini csak a mormogás jogát hagyta meg a parlamentnek. Törökországban a szultánnak sohasem volt oly nagy hatalma, mint ma Kemalnak van, akit ugyan a nép­­parlament választott meg, de próbálta volna meg nem választani. Spanyolországban dikta­túra van. Szóval, úgy látszik, hogy a parlamentek mindenhol roskadoznak és helyüket erőszakos kisebbségnek bolsevista vagy nacionalista diktatúrája foglalja el. Ennek előrebocsátása után fájó szívvel kell megállapítania, hogy mijünk is válságban van a parlament aránylag­ fiatal intézménye. A be­tegség régi keletű kútfője az, hogy évtizedek óta hiányzik nálunk a parlamentarizmus leg­főbb előfeltétele, a parlamenti váltógazdaság. A parlamentarizmus nem tűri azt meg, hogy mindig ugyanegy kormány és Vele szervben mindig ugyanúgy ellenzék legyen. De van más ok is. Az egymásután követ­kező kormányok figyelmen kívül hagyták Deák Ferencnek azt a mondását, hogy a haza érde­kében szükséges, hogy a választások mindenütt­ a tiszta népakarat megnyilvánulásai legyenek. Nálunk azonban a választások a népakarat megnyilvánulásának csak formai kifejezői, a kormány rendeleti úton adott keretet a nép­akarat kifejezésének. Alkotmányos mulasztása,, a kormánynak, hogy a nemzetgyűlés­ a mai napig sem legalizálta önmagát, mert még ma sem tárgyalták a választójogi törvényt. A kormány rovására írandó a nemzeti szu­­verénítás egyedüli letéteményesének, a király­nak falragaszokon történt becsmérlése. Hibás, a kormány, hogy fontos törvényjavaslatok ta­nulmányozására nem adott időt az ellenzéknél­, ha pedig az ellenzék két-háromnapos vitát in­ Budapest, 1924. december 2. koda MAGYARORSZÁG A házszabályrevízió tárgyalása Ezután megkezdték a házszabályrevíziós javaslat tárgyalását, amelyre etvennél több képviselő a sürgősség kimondását kéri. A sür­gősségi­­indítvány fölött a holnapi ülés elején határoznak. Órfsy Imre előadó ismerteti ezután a ja­vaslatot.­­Nem­ akarja a kérdést pártpolitikai­­ szempontból tárgyalni. Az első nemzetgyűlésen Rakovszky István akkori elnök kijelentette és javasolta, hogy az 1908. házszabályok a nemzet­gyűlés tartamára addig maradnak érvényben, amíg a nemzetgyűlés mást nem alkot. A ház­szabályoknak­ biztosítani,­­kell a parlament munkaképességét. A mostani javaslat abszolúte nem olyan, amely kielégítő volna. Ez egy kompromisszumos javaslat, amely Magyaror­szág speciális közjogi helyzetét is védelembe veszi. - Tíz előadó szerint nincs veszélyben a szólásszabadság Más a­ javaslat lényegileg nem érinti a kritika szabadságát s egyáltalán nem veszé­lyezteti a­ szólásszabadságot. Hivatkozik a cseh­szlovák parlament példájára, ahol 24 óra alatt szavaztak meg huszonegy fontos alkotmányjogi javaslatot. Ami az 1913-ik évi házszabályokat illeti, ily­ akből a bizottság nagyon sokat nem vett­ át éppen azért, mert azokat az intézkedé­seket túlságosan szigorúnak tartotta. Amit ezekből­ átvettek, azok csak a technikai obstrukció meggátlására szol­gáló intézkedések. Általában a­ bizottság­ sokkal liberálisabb ren­delkezéseket vett be javaslatába, mint amily­e­nek az 1913-as házszabályokban vannak és sok­kal több szabadságot enged az ellenzéknek. A bizottság javaslatában nóvum a külügyi bizottság titkosságára vonatkozó rendelkezés, továbbá a zárt ülé­sek titkosságának védelmét célzó rendelke­zés. Az interpellációs jog gyakorlásán csak annyi­ban változtattak, hogy a házszabály magát az interpellációs jogot akarja meg­menteni az interpellációkkal való vissza­élésektől. Intézkedések a vita korlátozásáról A legfontosabb intézkedések a 213-as sza­kaszban vannak és ezek a vita korlátozására vonatkoznak. A részletes vitánál tizenöt perc a beszéd határideje, mert különben a vita az obstrukció posvá­nyába süllyedhetne. Ennek a tizenöt percnek esetleg a Ház engedélyével való meghosszabbí­tását a javaslat lehetővé teszi. Nem fosztják meg a kisebbséget a kritika lehetőségétől, ezt az is bizonyítja, hogy a javaslat a­ költségvetés tárgyalására, nyolc órás napi üléstartamot te­kintve, negyvenkét ülést szán. A fegyelmi jog tekintetében újításokat kellett hozni, mert ettől függ a nemzetgyűlés tanácskozási rendjének biztosítása. Anyagi hátrány is sújthatja a kép­viselőt a fegyelmi jog megsértésével szemben. A zárt ülésből is ki lehet vezetni a képvi­selőket a javaslat szerint, még­pedig abban az esetben, ha súlyos rendzavarást követnek el. Ebben a kivételes esetben meg kellett adni a zárt ülés­nek a határozathozatal jogát, amennyiben uta­síthatja az elnököt, hogy a renitens képviselőt kivezethesse. Hangsúlyozza e­zután Őrffy Imre, hogy az összes modern államok parlamentjeinek házszabályai hasonló rendelkezéseket tar­talmaznak. Őket nem az a cél vezette, hogy a kisebbséget elnyomják, hanem hogy a nemzetgyűlés min­ 3 j* ***** * #*** * * ** * ***'* *'** * | * '­­­­­ —— i * * LEÓNIDA és BERBERIDAS1 * oroszláncsoportja és a ^ : Bit ; oroszlán j % AZONKÍVÜL MÉG : 12 | } REMEK. ARTISTASZÁM * ■ lép fel a á l j ROYAL-ORFEtl I * MAI PREMIERJÉN l*|I *. Kezdete 8 órakor * a !** v »**?.­* *****«#****»•»*** | Bérbeadunfo rendkívül kedvező feltételek mellett gási-süt&i TSmíhuT3 és Társsá Budapest, VI. ker., Gyár ucca 21. sz. Telefón: Kija—9'i

Next