Magyarország, 1927. augusztus (34. évfolyam, 173-196. szám)
1927-08-10 / 180. szám
Budapest, itti. augusztus 19. szerda MAGYARORSZÁG Csúzy Pál volt képviselő és társaságának autóbalesete a siófoki országúton (A Magyarország tudósítójától.) !Ma délután Martonvásár közeléiben, a siófoki országúton, a 42-es kilométer jelzésű kő mellett autóbaleset történt, amely szerencsére csupán kisebb sérülésekkel végződött. Körülbelül öt óra tájban haladt az országúton Budapest irányába egy hetven lóerős szürkére festett csaknem teljesen új Bukkgyártmányú automobil. A kormánykeréknél sofőr ült, míg hátul az ülésen Groedel Dóra bárónő, Csuzy Pál cs. és kir. kamarás, nagybirtokos, volt országgyűlési képviselő és egy Fekete nevű úr ,foglaltak helyet. • Az automobil meglehetős nagy gyorsasággal robogott az országúton. Amikor a 42-es jelzésű kilométerkőhöz ért, eddig meg nem állapítható okból a sofőr hirtelen elfordította a kormánykereket, az autó az árokba fordult. A bennülők egytől-egyig kiestek az úttestre. Egy arra haladó, automobil utasai részesítették őket elsősegélyben. A bárónő az arcán szenvedett kisebb horzsolást. Ugyancsak könnyebb sérülést szenvedett Csuzy Pál is, míg a sofőrnek és a harmadik, utasnak baja nem történt. Az autó összetört, utasainak vonaton kellett tovább folytatni útjukat. Glücksthal Samu, az ötösbizottság elnöke válaszol Csilléry támadására (A Magyarország tudósítójától.) A főváros közigazgatási bizottsá- jának tegnapi ülésén CsilléryAndrás puccsszerűen támadást intézett a pénzügyi bizottság ellen.A pénzügyi bizottságnak azon határozatát kívánta törvénytelennek deklarálni, amellyel a pénzügyi bizottság a Széchenyi strandfürdő és a Gellért hullámfürdő hiteltúllépési ügyének megvizsgálására ötös albizottságot küldött ki. Csilléry András felhasználta az alkalmat, hogy a városatyák legtöbbje nyári szabadságon van és ,hogy a közigazgatási bizottság ülésén mindössze két választott bizottsági tag jelent meg, ő és Lázár Ferenc, mindketten Wolff-pártiak. A lázottsággal:sikerült rá elfogadtatnia Csillérynek egy olyan határozatot, hogy a pénzügyi bizottságnak az ötös bizottság kiküldéséről szóló határozata törvényes alappal nem bír. Csilléry a közigazgatási bizottságban tartott beszédében azt ismegemlítette, hogy az ötös albizottság mint fegyelmi fórum működik és hogy a tisztviselőket maguk elé ráakarják citálni és faggatni akarják olyan dolgokról, amelyekről ezek csak felelős fegyelmi közegek előtt kötelesek nyilatkozni. Egészen különös és furcsa volt Csilléry Andrásnak ez a felszólalása, amely olyan időben hangzott el, amikor az ötös bizottság tagjai legnagyobbrészt nem tartózkodtak Budapesten. Az ötös bizottságban ugyanis a községi polgári párt részéről Glücksthal Samu, a demokrata párt részéről Beán Mór, a keresztény párt részéről Friedrich István és Liptai Lajos, a szociáldemokrata párt részéről Buchler József a delegáltak. Közülük csak Friedrich, István tartózkodott tegnap Budapesten. Ma reggelre megérkezett Glücksthal Samu is, aki az ötös bizottság elnöke. Munkatársunk Csilléry András felszólalásával kapcsolatban kérdést intézett Glücksthal Samuhoz, aki egymásután megcáfolta Csilléry András valamennyi állítását. Glücksthal Samudiy, nyilatkozata a következőképen hangzik: " Az ötös bizottság, amelyet a pénzügyi bizottság július 2-án a Széchenyi strandfürdő ésa Gellért hullámfürdő hiteltúllépésének ügyében kiküldött, több mint négy hét óta nem tartott ülést. Négy héttel ezelőtt volt az utolsó ülése a bizottságnak és akkor megbízta az egyik ügyben Liptay Lajost, a másikban pedig Bedő Mór dr.-t. Ez a megbízatás arra vonatkozott, hogy az Ügyre vonatkozó iratokat szerezzék be. Arra, hogy akár Bedő Mór, akár Liptay Lajos kihallgassanak valakit, a megbízástnem kaptak. Bedő Mór semmiféle hatáskört nem arrogált magának, nem hallgatott ki senkit, csupán azt kérte, hogy azokat az ügyre vonatkozó iratokat, amelyek jelenleg 18 helyen vannak szétszórva, adják át nekik, hogy jelentést tudjon tenni az ötös bizottságnak és ennek útján a pénzügyi bizottságnak. Az közös bizottság egyik tagja sem gondolt, arra, hogy fegyelmi hatáskört gyakoroljon. — Az igaz, hogy Sipőcz Jenő polgármesterhez levelet intéztem, amelyben azt kértem, hogy mivel a vizsgálatikor szükséges a tisztviselők kihallgatása, mentse fel őket a titoktartás alól. A polgármesterrel megelőzőleg szóba® is tárgyaltakmés ekkor a polgármestere,Zt. kilátásba is helyezte. Semmi érdemleges dolog nem ■, történt, augusztus közepéig nem is fog semmi történni, mert lelke előtt semmiesetre sem ül össze a hiteltúllépések ügyében kiküldött ötös bizottság. A pénzügyi bizottság az ötös bizottságot azért küldte ki, hogy ez a bizottság a hiteltúllépéseket megvizsgálja és jelentést tegyen a negyventagú pénzügyi bizottságnak. A pénzügyi bizottság csak akkor intézkedhetik, ha az anyagot az ötös bizottság teljesen feldolgozta. Senki sem gondolt arra, hogy ez a bizottság fegyelmi hatáskört végezzen. Az ötös bizottság minden tagja tudja, hogy a fegyelmi hatáskört törvény állapítja meg és senkit sem akar törvényes fegyelmi forhelyesen cselekedett Egna dadiheettlt máktól elvonni. Véleményem szerint nagyon helyesen cselekedett a pénzügyi bizottság akkor, amikor az ötösbizottságot az ügyek megvizsgálására kiküldte, mert ezzel egyszerűvé tette a vizsgálatot. Lehetetlen lett volna ugyanis, hogy az ügyeket egy negyventagú bizottság vizsgálja meg és tárgyalja le. Ezért helyes az a mód, hogy az ötös bizottság mint szűkebb bizottságtegyen jelentést a pénzügyi bizottságnak. ..........."■ ' A ElSŐBmptf minőségű 9 BÚTOROKAT, háló-, ebédlő-, leányszoba-, előszoba- és konyhaberendezéseket JÓTÁLLáS FELLETT részletfizetés esetén is ’ készpénzárban szállít a HAZAI FATERMELŐ RT. bútorüzlete, V. ker., Nádor utca 18. sz. Köztisztviselők részére külön engedmény ------*. 5 A gabonakereskedők egyesülete tiltakozó gyűlést tart a gabonamonopólium ellen Balkányi Kálmán nyilatkozata (A Magyarország tudósítójától.) Nemcsak a gabonakereskedelmet, hanem az egész magyar gazdasági életet erősen foglalkoztatja a kormánynak az a terve, hogy a termés értékesítését központi szervre bízzák. A közvéleménynek még élénk emlékezetében van a Futura, amely rengeteg pénzébe került az államnak anélkül, hogy a hozzáfűzött reményeket beváltotta olna. Joggal idegenkedik tehát a közönség és a gabonakereskedelem is újabb hatósági jellegű szervtől ott, ahol egyedül a szabad és legális kereskedelemnek van létjogosultsága. A kereskedőtársadalom felfogásáról ebben a kérdésben Balkányi Kálmán az OMKE igazgatója munkatársunknak a következőket mondotta: — Hivatalosan eddig nem értesültünk arról a tervről, amelyet állítólag Térffy készített a gabonaexport központosításáról és amelyet a hírek szerrint a földművelésügyi minisztérium és a mezőgazdasági kamarák szeretnének megvalósítani. Az OMKE hivatalos értesülés híján is természetesen siet foglalkoznia gabonamonopólium kérdésével, és a legközelebbi napokban a Gabonakereskedők Országos Egyesülete ülést fog tartani, amelyen a tervvel szemben állást foglal. Ugyancsak foglalkoznak ezzel az üggyel a vidéki gabonakereskedők szervezetei is. Annyi kétségtelen, hogy a terv beharangozása aligha tud rokonszenvre találni, már csak azért sem, mert a gabonacentrále létesítését azzal okolják meg, hogy a külföldi fogyasztó államok viszont importjukat centralizálták és hogy a magyar gabona árát fel lehetne emelni, ha a magyar termést is egy kéz ajánlaná fel. Ez az indokolás annyira gyenge, hogy ha valóban csupán ez az elvi és közgazdasági szempont indokolná a centrále létesítését, akkor már le kellene tenni erről a tervről, mert hiszen Svájcon kívül sehol sincs gabonamonopólium, néhány kisebb fogyasztópiacot, így például Norvégiát kivéve, amely azonban messze esik a magyar export érdekszférájától. Nagyobb súlyt kellett volna helyezni a tervnek gondos megindokolására, mert ez az érv igazán nem támogathatja a centrálé létesítését. Ami a magyar gabona árának emelését illeti, ez olyan feladat, amelyet a centrálé sem valósíthatna meg, mert elképzelhetetlen, hogy Magyarország a világpiacon aránylag jelentéktelen exportkvantumaival irányítsa az árak alakulását. A magyar export ebben az évben amúgy is azzal a hátránnyal küzd, hogy a múlt esztendőben gyengébb kvalitású gabona került a külföldre, ami ártott a magyar gabona hírének. Ezt a jó hírnevet nem a legújabb és a külföldi piacon ismeretlen hangzású exportszervezet, hanem csak a régi, évtizedes összeköttetéssel bíró kereskedők dilit hatják helyre. Végül a gabonakereskedelemnek méltatlanul hangoztatott tőkehiánya sem indokolhatja meg a monopolisztikus exportcentráló létesítését, ha azt az összeget, amelyet egy ilyen nehézkes és költséges szervezet létesítésére és fentartására szánnak, meglevő bevált kereskedelmünk rendelkezésére bocsátják, akkor ugyanaz a cél. Úgy látszik, egyesek azt hiszik, hogy már elfelejtette a közvélemény a központi gazdálkodás minden bűnét és már elérkezettnek látja az időt, hogy megint tűzhelyre tolják a maguk kis fazekait. ^ JfZjcvt ŰArf f? t f* III" O ■II-* iMr* J2~rsrf Jíjenf n i* (? m- /Lm* * rt A YaleNeiv Blues az új slágertánc neve Szolid, erkölcsös és szép — ez az általános vélemény róla (A Magyarország tudósítójától.) Nemcsak Európában, de úgyszólván mindegyik világrészben izgatottan lesik, mi lesz az idei téli szezon új táncslágere. Ma, amikor a táncdah elementáris erővel tombol és olyanokat is meghódított már, akik sohasem gondoltak azelőtt a táncra, az új sláger minden problémánál jobban izgatja az embereket. Most aztán végre kielégíthetik kíváncsiságukat, mert megvan az új tánc: Yale New Blues-nak hívják. Londonból indul el világkörüli hódító útjára. Angliában már mindenütt táncolják, Franciaországban most hódít tért és szakértői vélemények szerint annyira tetszik mindenkinek, , hogy nyugodtan mondhatjuk, hogy a charleston, a tavalyi és idei szezon e sok támadást ért tánca ma már a múlté. A Yale New Blues-t mindenütt szorgalmasan tanulják a tánctanárok és nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy egy hónapon belül a legeldugottabb helyekre is el fog jutni. Kérdést intéztünk ifj. Saphir Gyulához, a nemzetközi szervezet titkárához, aki az új táncról a következőket mondotta: — A yale new blues nagyon érdekes és szép tánc. A bluesnek egy különös formája, ahol minden egyes ütemre nem egyet, hanem kettőt lépnek. A táncosok taposó lépésben haladnak előre, utána jobbra, balra, majd előre és körbe lépnek, három kis sasszé-lépést tesznek s utána csavarás következik. Természetes, hogy a sasszé-lépések meglehetősen gyorsan történnek, ami által a tánc nagyon kedvessé lesz. Meglehetősen kevés figurája van, mert eredetileg a sasszé-lépés az úgynevezett originál-lépése ennek a táncnak. Van egy figurája, amely egy kicsit hasonlít a charlestonhoz, amennyiben a lábat felkapják s hátul csavarnak. — A yake new blues *— mondotta Saphir mester — nagyon kedves, eredeti tánc, szolid, nem fárasztó és a legszigorúbb erkölcsbíróknak, sem lehet ellene kifogása. Azt hiszem, hogy a pesti közönség is hamar meg fogja kedvelni és a yale new blues az idei báli szezon kedvelt slágertánca lesz. Hogy a pesti közönség megkedveli az új táncot, elhisszük. Hogy azonban szolidsága hogy fest a pesti gyakorlatban, elválik.