Magyarország, 1927. augusztus (34. évfolyam, 173-196. szám)
1927-08-10 / 180. szám
Budapest, 1927. augusztus 10. szerda ___________________MAGYARORSZÁG_____________________________ Miért történik annyi autószerencsétlenség? A rendőrség, az autóklub és egy kitűnő úrvezető véleménye az okokról és teendőkről !Rossz az út, vakmerő a sofőr, rosszindulatú a kocsis a kormányszerkezeti törések titka MTA Magyarország tudósítójától.)Ha statisztikát készítünk az autóst katasztrófákról, akkor az utóbbi időben minden napra jut három- négy belőle. Nem múlik el nap, hogy az újságok ne számolnának be a halálos autókatasztrófáról és az elmúlt héten legalább húsz esetben történt autószerencsétlenség, amely majdnem mindig halálos volt. Más országokban is gyakoriak az autós szerencsétlenségek és így nemrég készült statisztika arról, hogyAmerikában az elmúlt évben az autóbalesetek halottainak száma túlhaladta a háború áldozataink számát. Az elmúlt hét autószerencsétlenségének krónikáját betetőzte most Széchenyi gróf szerencsétlensége és a mára utána következő két újabb katasztrófa. A Magyarország munkatársa nyomozást indított abban az irányban, vajjon milyen okokra vezethetők vissza ezek a gyakori autószerencsétlenségek, és ha megállapítható egy közös nagy ok, akkor milyen módon lehetne a jövőben csökkenteni az autókatasztrófák számát. Jégjárókra is, mert mindazokat, akik a közlekedési lámpa irányjelzését nem tartják be, a rendőr ezután irgalmatlanul felírja és a pénzbüntetés nem marad el. Szigorítani fogjuk a sofőrvizsgákat is. Országúti rendőrséget! Első utunk a közlekedési rendőrséghez vezetett, ahol elmondották a Magyarország munkatársának, hogy ép az elmúlt hét gyászos krónikájának eredményeképpen elhatározták a közlekedési rendőrség munkakörének kiszélesítését és a létszám növelését. De ez a létszámnövelés nagy akadályokkal jár,mert elsősorban anyagi kérdés. Szaporítani fogják benn a város területén a közlekedési rendőröket, de az autókatasztrófák elhárításának a kérdése főkép a vidékre és az országutakra vonatkozik. Most újból aktuálissá vált az országúti közlekedési rendőrség felállításának problémája, az előterjesztést erről már írásban el is készítették, , de a terv végrehajtása még nagyon távoli dolog, és hőség is... A közlekedési rendőrségnek a gyakori autószerencsétlenségeket illetően az a véleménye, hogy a katasztrófákat főleg az autóvezetők meggondolatlansága és a mostani abnormálisan nagy hőség okozza. A közlekedési rendőrség szerint az autóvezetők még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy a gyorsaság milyen veszélyeket rejt és nagy hiba, hogy a vezetők között nagyon sokan tapasztalatlanok, könnyelműek és meggondolatlanok. A katasztrófákat követő nyomozások során gyakran úgy találta a közlekedési rendőrség, hogy az autószerencsétlenség oka a sofőr ittassága volt. Ilyen esetekben véglegesen elveszik a sofőrtől a hajtási igazolványt. Marinovich Marcell dr. rendőrfogalmazó, a közlekedési rendőrség egyik vezetője a kérdésről a következőkép nyilatkozott a Magyarország munkatársának: — Mi magunk is tudjuk és érezzük, hogy az országúti közlekedési rendőrség felállítása immár nagyon sürgős megoldásra váró feladat. Kappel Tamás főfelügyelő, a rendőrség kerékpáros osztályának parancsnoka és most készült el előterjesztésével, amelyben körvonalazza, hogy mily módon lehetne megvalósítani az országos közlekedési rendőrség intézményét. Sajnos, a mai viszonyok között azt kell hinnem, hogy csak hosszú idő múlva jutunk el a terv megvalósításához. Hiszen a régi állapotokhoz képest csökkentették a rendőrség létszámát és olyan vidéki városokban, ahol azelőtt teljes létszámú rendőrkapitányság volt, ma csak kapitányság van meg, rendőri legénység nélkül. Felmerült az a terv, hogy a községi csendőrségeket kellene kiképezni a közlekedés ellenőrzésére és rendezésére, de ezen az úton sem történt még semmi érdemleges. Rossz az út, könnyelmű a sofőr, a kocsis rosszindulatú és nem tud hajtani . A sok autószerencsétlenségnek véleményem szerint az az oka, hogy rosszak az országutak, a sofőr sok esetben tapasztalatlan, könnyelmű és ügyetlen, a kocsisok gyűlölik az autót és nem tudnak hajtani. Ehez járul még az országúti közlekedési rendőrség hiánya és benn a városban a kevés közlekedési rendőr. Úgy gondolom, hogy az autókatasztrófák száma csökkenni fog, ha jók lesznek az utak, ha a sofőr óvatos lesz, ha a közönség megtanul járni és a kocsisok megtanulnak hajtani. Ezenkívül a rendőri személyezetet modern eszközökkel fogják felszerelni. Elmondta most Marinovich Marcali úr, hogy Budapesten mindöszsze négy motorkerékpáros rendőr van. Ha majd a rendőrséget ellátják több motorkerékpárral, akkor könnyebben tudják majd ellenőrizni az autókat és a sofőrök is óvatosabbak lesznek. A motorkerékpáros rendőrök eddig is már eredményes szolgálatokat tettek. Három nappal ezelőtt történt, hogy egy gázoló sofőr menekülni próbált, és egy motorkerékpáros rendőr vette üldözőbe. A rendőrnek sikerült is elfogni a menekülő autót — Újpesten. — Nem is tudnék eleget beszélni — folytatta Marinovich Marcell dr. — a lelkiismeretlen autóvezetőkről. Például hiába van meg a rendelet, hogy lakott utcákon nem szabad reflektorral világítani, mégis használják a reflektort, belevilágítanak szemköztjövő autó sofőrjének az arcába és kész a szerencsétlenség. Nagy baj a belterületen a teherkocsik indolenciája, de a rendőrség épp most kapott utasítást arra, hogy szigorúan büntesse a vigyázatlan kocsisokat, még szigorúbban azt a sofőrt, akit rajtakap a szabályok negligálásán. A büntetések szigorítása kiterjed majd a gyar WtjjlHatatása bámulatos, kezelése egyszerű. Az egyetlen lábápoló, mely mindenféle lábbántalmat azonnal és tökéletesen megszüntet. Csodás hatását ezer köszönőlevél igazolja, mert nincs az a lábfájás, legyen az izzanással járó vagy égető érzés, pöffedtség, lábak dagadása, hogy az egy kúra betartása után meg ne szűnjön. Hatásának titka, egyúttal óriási előnye, zsíros tartalma, melynél fogva hatása állandó, nem igényel mindennapos kezelést. Kenje be csak lábát CSANDA-féle PODOL-lal s lábizzadása azonnal megszűnt, lába visszanyeri rendes puhaságát, üde, friss lesz, járhat, dolgozhat, sportolhat vele, nem érzi, hogy cipő van a lábán, tyúkszemképződésnek elejét veszi, megvédi a megfagyástól és a dagadástól. Ne kísérletezzen mindenféle szerekkel, a PODOL minden lábbántalmat biztosan megszüntet. — Egy doboz ára 1 pengő 35 fillér, utasítás mellékelve. Kapható minden gyógyszertárban és drogériában. Szétküldi a magyarországi lerakat: FViargulit drogéria, Budapest, Nádor utca 23. Telefon 208—28 Az autóklub szerint sok a tapasztalatlan vezető A Magyarország munkatársa érdeklődött a gyakori szerencsétlenségek felől az autóklubban is. Az autóklub véleménye szerint minden országban, ahol az automobilizmus fejlődésben van, szinte naprólnapra nő az autóbalesetek száma. Szaporodnak az autóvezetők és egyre több balesetet okoznak. Az automobilklub részéről ezeket mondották a Magyarország munkatársának: — Bizonyos, hogy máskor is sok az autószerencsétlenség, de az utóbbi időben szinte veszedelmesen nagy arányokat öltött. A legfőbb okot abban látjuk, hogy az automobilizmus fejlődésével arányosan egyre több és több a tapasztalatlan autóvezető. Egyes esetekről nagyon nehéz véleményt mondani, mert ez csak úgy volna lehetséges, ha az ember szemtanúja volna a katasztrófának, vagy szakértői jelentést kapna kézhez, vagy pedig a helyszínen rekonstruálnák a szerencsétlenség körülményeit. Általánosságban annyit mondhatunk a gyakori autószerencsétlenség okairól, hogy a sofőrképzés nívóját kellene emelni. Egy iskola van Budapesten, az állami sofőriskola, ahol kitűnő kiképzést nyernek a tetőrök, de még a sofőrvizsga letétele után is hátra van a tapasztalatok megszerzése. Sok évre van szüksége a vezetőnek, amíg eljut odáig, hogy kijelentheti: Tudok autót vezetni. Minden pillanatban más és más a helyzet, a vezető fizikai konstrukciója, gyors ítélőképessége dönti el azt, hogy bekövetkezik-e a szerencsétlenség, hogy nem. Felmerült egy olyan terv, hogy ép olyan szigorú orvosi vizsgálat alá vetik a sofőröket is, mint a pilótákat. Villanyszerkezettel megvizsgálják reagáló képességeiket és érzékeiket. De ez a terv nem valósult meg, mert az volt a vélemény, hogy ez csöppet sem csökkentené az autóbalesetek számát. Hiszen Amerikában és Belgiumban nincs is sofőrvizsga. Ami az országúti rendőrség problémáját illeti, a belügyminisztert megkértük arra, hogy a vidéki csendőrséget lássa el kerékpárokkal. De ez mindeddig még nem történt meg. Az autóklub a maga részéről mindent meg fog tenni abban az irányban, hogy fokozott sofőrképzéssel csökkentse az autószerencsétlenségeket. Bláthy Ottó Titusz vizsgálatai A Magyarország munkatársa beszélgetett Szelnár Aladárral, aki egyike a legkiválóbb magyar autóvezetőknek. Saját tapasztalatai alapján így beszélt az autókatasztrófák problémájáról: — Magam is, de főleg Bláthy Ottó Titusz dr., aki kitűnő amatőr vezető, kutattuk, hogy mi is lehet az oka ennek a sok szerencsétlenségnek. Bláthy szakszerű vizsgálatainak az volt az eredménye, hogy a legtöbb esetben az autó kormányszerkezetének az elromlásáról beszéltek. A jelentések úgy szóltak, hogy a kormányszerkezet elromlott, a sofőr nekiszaladt egy fának, vagy belezuhant az árokba. Bláthy megvizsgált néhány ilyen szerencsétlenül járt autót és a jelentés ellenére megállapította, hogy a kormányszerkezetnek semmi baja sem volt. A katasztrófa fő oka, szerinte majdnem minden esetben az volt, hogy az autón hiába keresett főrugólaptörés ellen való biztosítót. El kell mondanom, hogy sehol a világon nincs anynyi púpos híd, mint Magyarországon. Ezeket bukkanónak nevezik. Amikor az autó átrohan az ilyen bukkanón, ugrik egyet, a főrugólap eltörik, az autó kormányozhatatlanná válik és menthetetlenül belezuhan az árokba. — Bláthy is, én is a biztosíték hiányának tulajdonítjuk a sok szerencsétlenségeket. A külföldi márkájú kocsik között nagyon kevés az olyan, amelyen főrugólaptörés ellen való biztosíték volna. Jóformán csak a francia kocsik számítanak kivételnek. Pedig egy ilyen biztosíték felszerelése alig kerül néhány pengőbe és elháríthatná a halálos katasztrófákat, tíz alvó kocsisok . Sürgős teendő volna még, hogy a rendőrség, vagy a csendőrség eljárjon az úgynevezett »alvó kocsisok« ellen, akik majdnem mindig az országút jobb oldalán mennek. Nagy hiba, hogy a magyar oszágutak makadámozása csak két és fél méter széles, amikor külföldön mindenütt legalább hat méter széles az országutak kövezése. Padkának hívják az út kövezetlen részét. Az alvó kocsisok többnyire itt hajtanak és ha véletlenül ilyenkor két irányból érkezik autó, menthetetlenül kész a szerencsétlenség. Sok hiba van, amelyet ki kell küszöbölni és ha a magyar automobilizmus eléri majd férfikorát, bizonyára ritkábban történnek majd szerencsétlenségek. Elmondta még Szelnár Aladár, hogy az autókatasztrófák száma, véleménye szerint, tüstént csökkenne, ha a csendőrség szigorúan büntetné a jobbra hajtó országúti kocsisokat. Zálogcédulákat bHrzetekben Székely Emil, Király ucca 51 2£§£F?S33£ Autószerencsétlenség a győri országúton Győr, augusztus 8. Tegnap délután a győrmegyei Enese község közelében az országúton Zalán Benő dr. budapesti ügyvéd autójával felborult és súlyos bordatörést szenvedett. A győri kórházba szállították. A