Magyarország, 1927. szeptember (34. évfolyam, 197-221. szám)
1927-09-01 / 197. szám
Budapest, 1927. szeptember 1. csütörtök MAGYARORSZÁG 4 Szabadságot Rothermerenek! Amiről nem szabad beszélni , arról beszélnek. A legtöbbet, a legmélyebben, a legbensőbben arról szoktak beszélni, amiről nem szabad beszélni. Azt a magyar küldöttséget, amely Párizsban a magyar köszöntő aláírások albumokba kötött millióit akarta átnyújtani lord Rothermerenek, megkérték, hogy ez az átadás beszédek és feltűnő külsőségek nélkül történjék meg. A diplomácia valóban nem szereti a beszédet. Ezt bizonyították azok a tárgyalások is, amelyek kicsúcsosodása a trianoni béke volt és amelyek talán még formailag sem voltak tárgyalások, hisz azokon nem jutott szóhoz csak a győztes. Az erősebb. A hatalmasabb. Trianonról nem volt szabad beszélni Trianon előtt. Trianonról, úgylátszik, nem szabad beszélni Trianon után sem. Trianont csak megtartani szabad. Csak szolgálni. Csak vérezni érte és görnyedni alatta. De hogy nem szabad beszélni róla — a trianoni szerződésről — éppen ez bizonyítja ennek a szerződésnek beteg, omlatag, múlandó voltát. Amit féltenek a nyilvánosságtól, aminek megárt, ha a szabad diskusszió levegőjében oxidálódik, az önmagát ítélte elmúlásra. Üvegharang alatt csak kísérleti tárgyak férnek el, de nem országok sorsát, határait döntő állami szerződések. Mi elhisszük, hogy a francia diplomáciának kényes a Trianon fölötti hangos és nyílt diskuszszió. A magyar diplomáciának is. Az angolnak is. És ez talán helyes is. Ki-ki a maga mesterségét folytatja és a diplomácia kenyere tudott idők óta a halkság volt, a hallgatás, a dolgok meg nem látása, az idők meg nem érzése. De a dolgok és az idők — a történelem tanítja — keveset szoktak törődni ezzel, a frakkos etikettel, ha nem mennek a maguk útján előre. A valóságot nem lehet agyonhallgatni,tények élnek iszonyi erővel. A valóság pedig az, hogy Trianonban példátlan igazságtalanság történt. A valóság az, hogy ez az igazságtalanság szemébe szökött egy vezérlő angol publicistának, aki nem diplomata, akit nem kötnek formák, szabályok, etikettek, aki újságíró, a toll, a nyilvánosság és az igazság embere, aki megírja, amit meglát és megírja úgy, hogy anak visszhangja is támad mindkét félen. Idehaza minálunk és odaát ő náluk. A diplomácia hallgathat, de a tények beszélnek. Tény Trianon. Tény, hogy ez a békeszerződés nem az igazságot és nem a méltányosságot jelenti, hanem, az emberi, a nemzeti, a népi, az erkölcsi, a szellemi, a gazdasági, a társadalmi, a kulturális jogok egy szinte példátlan kisemmizését. Tény Pozsony, Kassa, Komárom, Nagyvárad, Arad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Temesvár magyarsága. Tény, hogy millió magyarokat megkérdeztetésük és megszavaztatásuk nélkül kénytelenítettek idegen uralom alá. Tény, hogy ez így van. És tény, hogy ez nem maradhat így. Meg fog változni. Mert meg kell változni. Mikor? Hogyan? Nem először írunk a Rothermere-akcióról, de valahányszor írtunk róla, mindig azt írtuk, hogy mi ennek az akciónak békés kicsengésében hiszünk és igazságunkat nem a fegyverek forgandó szerencséjére,, hanem Európa tisztultabb lelkiismereEz év január 22-én reggel, amikor a gyömrői személyvonat begördült a keleti pályaudvarra, az egyik II. osztályú fülkéből két revolverdörrenés hangzott. A fülke előtt egy halálsápadt fiatalember, Zombori Gyula sofőr állott, a fülkében pedig eszméletlenül,vérző nyakkal feküdt Kugler Erzsébet 21 éves gyömrői leány. A fiatalember azt vallotta, hogy a leány a vonaton féltékenységi jelenetet rögtönzött és revolverrel reálőtt, a golyó azonban csak kabátját súrolta. Ezután a leány maga ellen fordította a revolvert. Kugler Erzsébet a Rókuskórházban viszont azt vallotta, hogy Zombori lőtt reá. Ma tárgyalta a titokzatos ügyet a büntetőtörvényszék Krayzell-tanácsa, ahol a vádlottak padaján Kugler Erzsébet ült szándékos emberölés kísérletével vádolva. A vádlott nő mai vallomásában elmondotta, hogy Zombori három esztendőn át ostromolta őt szerelmével. Lassankint ő is megszerette a sofőrt. Ettől kezdve azzal áltatta, hogy feleségül veszi, de később elhidegült tőle és szakítani akart. Január 22-én Gyömrőről Pestre utazott. Maglódon felszállt Zombori, a vonatban összevesztek és a leány vallomása szerint Zombori lőtt reá. Golyó a kabátujjban Az elnök: De önnek volt revolvere? Vádlott: Igen, egy ismerősömtől kaptam, de ezt Zombori elvette tőlem. A vonaton veszekedés közben Zombori pofonütött, ki akartam mennia fülkéből, de ő visszarántott. A következő pillanatban lövés dördült s én elájultam. Most következik a fegyverszakértők érdekes vallomása. Az egyik szakértő határozottan kijelenti, hogy azt a lövedéket, amit Zombori kabátja csücskében talált, semmiesetre sem lőtték ki revolverből. Ezután került sor a sértett Zombori Gyula kihallgatására. Szerelem, feljelentés Jön a sértett Zombori Gyula kékruhás, szélesvállú, erős, magas fiatalember. Harsány hangon beszél, keményen. Az elnök megkezdi a kihallgatást. A kihallgatás kérdésről-kérdésre izgalmasabb. . — Kugler Erzsébettel — kezdte a sértett — 1923-ban ismerkedtem meg. Egy ismerősöm mutatta be nekem. Nekem a leány megtetszett, foglalkozni kezdtem vele. Még abban az évben alkalmat adott nekem, hogy lakására fölmenjek. Én tiltakoztam az ellen, hogy egy fiatal, egyedülálló leány lakására fölmenjek ... — Ezt a tiltakozást nem tartom komolynak, — mondja a terem derültsége közben az elnök, — előbb úgy e házasságot ígért neki. — Igen, ígértem. — Irt önnek a leány leveleket, amelyekben bizonyos fenyegetések foglaltatnak? tére akarjuk bízni. Meg akarunk torolni ... De a háború igazságtalanságait a béke igazságával akarjuk megtorolni és millió magyarok sorsát nem akarjuk időnkénti háborúk időnkénti eshetőségeire bízni. Mi az Igazságot és a Békét egyformán akarjuk és úgy érezzük, hogy Rothermere és Locarno nagyon jól megférnek egymással. De éppen ezért akarjuk a dolgok nyilvánosságát és a vitát. — Igen, itt. — Maga ezért a leányt feljelentette életveszélyes fenyegetés cíména járásbíróságon. — Igen, feljelentettem. — Adatok valnnak arra vonatkozóan, hogy maga mondotta a leánynak, hogy írja meg ezeket a fenyegető leveleket, mert maga ilyen módon akart hatni a családjára, hogy ne ellenezzék házasságát. Kinél volt a revolver? — Ne most térjünk át a revolverre, — mondja az elnök. — Kérem, — engedelmeskedik az elnök utasításának Zombori, — amikor egyszer egy kocsmában ültünk, a leány elővette a revolvert és megfenyegetett engem azzal. Ekkor elvettem tőle a revolvert. — Ki hallotta azt, hogy magát a kocsmában a leány lelövéssel fenyegette ? — Figyelmeztetem, hogy én a tanúból is vádlottat tudok csinálni. Itt ne hazudozzon össze-vissza. — Kérem, ő elővette a revolvert és én elvettem tőle. Fél hónapig volt nálam a revolver, később Kugler Erzsébet visszavette azt tőlem. — Hogyan vette vissza? — Úgy vette vissza, hogy egy napon együtt utaztunk a vonaton. Én a meleg kupéban elaludtam és Kugler Erzsébet ekkor vette ki a zsebemből. — Honnan tudja, hogy kivette, amikor aludt? — Amikor felébredtem, hiányzott. — Maga azután, hogy Kugler Erzsébet állítólag elvette magától a revolvert, feljelentette őt életveszélyes fenyegetés címén. A rendőrség házkutatást tartott a leánynál, de nem találta nála a revolvert. Hol volt akkor a revolver? — Nála volt. — De most már térjünk át a merényletre — folytatja az elnök. — Beszéljünk arról a bizonyos vonatról, ahol állítólag Kugler Erzsébet rálőtt magára. A merénylet — A maglódi állomáson szálltam fel reggel öt órakor. Az első fülke le volt függönyözve. Kugler Erzsébet ott ült az üres fülkében. Le volt oltva a villany, én felgyújtottam. A leány folyton el akarta függönyözni a kocsit, én azonban mindig széthúztam a függönyt, azt mondtam, hogy ezt nem szabad csinálni, mert az emberek mindjárt rosszat gondolnak, ha egy fiatalember egy fiatal leánnyal sötét szobában elzárt függönyök mögött van. Kugler Erzsébet ezután kiment a folyosóra. Én utána mentem, bár számítottam arra, hogy valami történni fog. — Na, ne mondja, — szólott az elnök. — hát miből számított erre? — Különös érzéseim voltak, mert tudtam, hogy egyszer el fogja kokozás szabadságát. Az eszmék és vélemények szabad küzdelmáre még sosem vezetett fegyveres katasztrófára. A háborúk szülőanyja mindig az elnyomás, az önzés, a képmutatás volt. Nem csak Magyarország, de egész Európa békéjének érdekében; hirdetjük tehát: Szabadságot Magyarországnak! Szabadságot Rothermerenek ! Szabadságot az Igazságnak!, vetni ezt a cselekményt. Kugler Erzsébet a rákoshegyi állomáson visszajött a fülkébe. Szóváltás támadt közöttünk, én azt mondottam neki, hogy nem tárgyalok magával, a bíróság előtt fogjuk az ügyet elintézni. Valamivel Budapest előtt megállott a vonat. Ekkor Kugler előrántotta a revolvert. Én ráugrottam, mert gondoltam, hogy engem akar lelőni. A revolverből lőtt reám, azután önmaga ellen fordította a fegyvert. — Hol érte magát a lövedék? —Négy lyukat ejtett a kabátomon, a lövedéket meg is találtam kabátom egyik zsebében és mingyárt meg is mutattam a rendőröknek, hogy ez az a lövedék, amellyel a leány engem meg akart ölni. Hát tudja meg, — hajol most székében az elnök — hogy mindaz, amit maga itt elmondott,, közönséges hazugság. A szakértők közreveszik Zomborit és ekkor rendkívül izgalmas jelenetek következnek. A szakértők szemébe mondják, hogy a golyó soha fegyverből nem jött ki, a lyukak nem golyótól származnak és a lövedéket maga tette a kabátja zsebébe. Sértettből vádlott is leheti Kugler Erzsébet az egész vallomás alatt fejét lehajtva görnyedten ül a vádlottak padján. — Most már bánom, — mondja a sértett — hogy elhoztam, ezt a golyót a vizsgálóbíró úrnak, mert még ki fog derülni, hogy én voltam a tettes. — Ez nagyon könnyen lehetséges — nyugtatja meg Zomborit az elnök. Ezután az elnök egymásután adja fel neki a kérdéseket és Zombori a legsúlyosabb ellentmondásokba keveredik a keresztkérdések tüzében. Felmentik a vádlottatletartóztatják a sértettet A gyömrői személyvonat drámája a bíróság előtt 3 Csütörtökön este SP01ÁMCH minim Szurolyi Árpád híres szegedi cigányprímás és zenekara bemutatkozó estélye Gimesné Freud Irma okf. zenetanár vezetése alatt álló áll. eng. magán zeneiskola VI. Csengery ucca 72.Tel. 120-87. Behratások zongora, hegedű, kamarazene főtanszakra naponta 10—1-ig és 3—6-ig. Felvételi vizsgák szept. 7 és 9-én .