Magyarország, 1929. december (36. évfolyam, 274-296. szám)
1929-12-01 / 274. szám
1929. december 1. vasárnap MAGYARORSZÁG Aktatáska és iktató Meghosszabbítják az állami hivatalokban a munkaidőt. Panasznap és kérelemnap is lesz ezután a közönség érdekében és a közönség számára. Az iktatót korlátozzák. A hivatalban csökkenteni akarják a bürokráciát és be akarják engedni az életet. (Végre!) A bürokrácia egyébként nem speciálisan magyar baj. Ezt a túltengő bürokráciát, ezt az európai mandarinizmust a háború termelte ki szerte Európában. Leginkább azokban az új államalakulatokban, — rikító példa rá Csehótország —■ amit nem fűz egybe se hagyomány, se történelem, se etnikai egység és amit a bürokráciának a régi Ausztriából lekopírozott rendszerével lehet csak összedrótozni és együtt tartani. Erre minálunk szükség nincs. Magyarország ezeresztendős állam, történelmi hagyományokkal, népi és társadalmi megszokásokkal. Nálunk nem kell hogy (mint Csehótországban) a bürokrácia pótolja az életet és az államot. Egyáltalán a túlfejlett bürokrácia mindig bajt jelent. Sőt, paradoxonnal azt is mernék mondani, hogy a túlfejlett bürokrácia csak mesterséges államalakulatokban van. Minden megemésztő bürokráciájáról volt például híres a régi Ausztria vagy a régi Kína. A régi Oroszország is. Szóval mindazokban az államokban, ahol maga az államiság idegen volt a néptől, az akta pótolta az államot, a hivatalnok a népi, nemzeti és történelmi gondolatot. Viszont az egészséges államokban, mint Anglia és Amerika, a bürokrácia szinte ismeretlen valami és az adminisztrációs költség is csekély. Igen, itt is érvényes a példabeszéd, amely szerint a gazdag ember olcsóbban él, mint a szegény. Anglia és Amerika népének (persentuálisan) harmad annyijába se kerül a közigazgatás, mint amenynyibe került például a régi Ausztriában. Ezek az egészséges társadalmak magukat kormányozzák. Ott az aktatáska is termékeny. Mert nem a bürokráciát, hanem a kereskedelmi, ipari és technikai üzemeket jellemzi. Magyarországon is le kell építeni a bürokráciát, amely ellen különben a mi népünk egy külön történelmi averzióval viselkedik (még a Bach-korszakból). Be kell engedni a hivatalokba az életet. Iktatógépek helyett a mindennapot. Olcsóbbá kell tenni az adminisztrációt és a régi bürokratatípus helyett hatáskörhöz és érvényesüléshez kell juttatni a modern, az élettel érintkező, szaktudásban kiképzett tehetségeket. Olyanokat, akik nem a statisztikai ívek 81 kérdésfelelet pontjából, de maguból az életből fogják megismerni az életet, az embereket és azt, ami az embereknek kell és amire szükségük van, így aztán nem fognak megismétlődni ilyen viccek, mint az, hogy egy nyári színház november végi jeges esőben kapja meg a kálóhidára szorgalmazott dohányzási engedélyt. Ezek viccek. De olyan viccek, amelyek, sajnos, megestek és megtörténtek és amelyek a maguk végtelen kicsiségükkel is jellemzik a bürokrácia vértelen, élettelen lényegét, kifakult képtelenségét. Hat hónapig várni egy cigarettázási engedélyre. Kánikulától a télikabátig egy századrendű akta elintézésére ... Reméljük, most aztán igazán a modern közigazgatás fogja itt felváltani az iktatók pipatóriumát. Értesítjük nagyrabecsült vevőinket, hogy közismert selyem,bársony, pelour*chiffon és Csipke Volám különlegességeinkből kizárólag eredeti raktárunk olcsó karácsonyi árusítását december hó 2*án megkezdjük! nannon nissán hanhatok ! Szűcs és Márkus Tarvon Olcsón kaphatok, ^pMf. ^g „Magyarországnak nem szabad keresztbefeküdnie a világpolitika útján” A Revíziós Liga igazgatósági ülése — „A Népszövetség 100 000 kisebbségi panaszból hetet intézett el“ — Szomszédaink katonai túlsúlya százhetvenszeres — A zsidóság és a revízió (A Magyarország tudósítójától.) A Magyar Revíziós Liga ma délelőtt kezdte meg igazságügyi ülését, amely két napig fog tartani. Herczog Ferenc a liga országos elnöke, megnyitójában beszámolt arról, hogy a revíziósliga tagjainak száma elérte a másfélmilliót s ebben a tömegben igen jelentős tényező a magyar munkásság is. Ezzel kapcsolatban fejtegette, hogy a Revíziós Liga sem a szociáldemokrata párt vezetőségének, sem másoknak a politizálásra vonatkozó kívánságait nem teljesítheti. " Köztünk mindenki szabadon vallja és politikai harcokban érvényesítse demokrata, keresztény vagy szociáldemokrata elveit — mondotta Herczeg — a mi állásfoglalásunk errevonatkozóan csak annyit jelent, hogy politikai harcainkat más téren, nem a Revíziós Ligában kell megvívni. A revízió gondolata legyen a nemzet életében a tisztult levegőjű magaslat, amely föléje emelkedik minden politikai, szociális, vagy vallási ellentétnek. Ha revízióról van szó, akkor nem ismerünk sem szegényt, sem gazdagot, sem radikális, sem konzervatívot, sem királypártit, sem köztársaságpártit, nem ismerünk keresztényeket és zsidókat, akkor mi csak magyar testvéreket ismerünk. — Mi a revíziót békés eszközökkel akarjuk elérni — folytatta. Akciónk pacifista mozgalom, eszközei éppen olyan békések, mint céljai, amelyekkel meg akarjuk előzni az Európát fenyegető háborús veszedelmeket. Az elmúlt évtized beigazolta, hogy a Trianonban lerakott alapokon az utódállamok sem tudtak rendezett állami méretet felépíteni. A revíziós mozgalom fegyvere az igazság, taktikája a világ alvó lelkiismeretének felélesztése. Ezután Lukács György vette át az elnöksént. Eckhardt Tibor volt az első felszólaló. Hangoztatta, hogy a magyar eszményeket csak akkor lehet megvalósítani, ha belekapcsolódik az ország a világpolitika eszmeáramlatába és nem fekszik keresztbe azon az úton, amelyen a világpolitika szekere halad. Talán nincsen nemzetközi jogrend, de bizton hiszik, hogy van nemzetközi lelkiismeret. Wilson fektette le annak idején azokat az elveket, amelyeket Magyarország is elfogadott s s ha ezeknek a wilsoni követelményeknek rossz csengése van, annak az az oka, hogy azokból, sajnos, semmi sem valósult meg. Követeli, hogy vigyék keresztül a nemzetiségi elvet s mozdítsák elő a népek önrendelkezési jogának érvényesülését, vagyis azt a jogot adják meg a népeknek, hogy maguk döntsék el azt a kérdést, melyik államhoz akarnak tartozni. Semmiféle barbár nép beözönlését Európába meg nem engedi, ez volt és ez most is Magyarország feladata Európával szemben. Magyarország nem csatlakozhat semmiféle balkáni vagy dunai föderációhoz. Meg nem engedhető sovinizmus volna, ha Jirland állásfoglalásával szembehelyezkedne Magyarország, mert nekünk csatlakoznunk kell az európai egyesült államok eszméjéhez, nekünk szembe kell helyezkednünk a balkáni agresszivitással. — Hirdetem, hogy egy ilyen európai kooperációban — mondotta Eckhardt Tibor — minden hátsó gondolat nélkül hajlandók vagyunk résztvenni. Egy ilyen európai kooperáció kialakulását a nyugodt anyagi körülmények között élő Franciaország hivatott elősegíteni. A jóvátétel kérdésével foglalkozott ezután a szónok: — Lehetelen — mondja, — hogy Magyarország jóvátételi terheit súlyosbítsák akkor, amikor a Young-egyezmény a jóvátételi terheket enyhítette. Nem mondhatunk le a döntőbíráskodásról. Nekünk nincsenek titkos katonai szerződéseink. Nekünk nincsenek fegyvereink, mi rá vagyunk utalva a döntőbíráskodás intézményére. Ha a kisantant a 250. szakasz eltörlését kívánja felvetni, ezzel Trianon revízióját segíti elő. A trianoni béke revíziója pedig nem lehet egyoldalú. Ha ez a törekvés találkozik a mi törekvéseinkkel, akkor ezt örömmel üdvözöljük. Lukács György volt kultuszminiszter szólalt fel ezután. A kisebbségek védelméről tartott előadást. — A nemzetek szövetsége és az utódállamok nem tartják be a békeszerződés kisebbségi rendelkezéseit — mondotta. A Népszövetséghez eddig százezer kisebbségi panasz érkezett, de mindössze hetet intéztek el. Az optánsperről beszélt ezután a szónok és meleg szavakkal emlékezett meg Apponyi Albert gróf nagy kulturális munkájáról. A körülöttünk levő államoknak tizenötször olyan nagy hadserege van, mint nekünk — fejtegette — és mozgósítás esetében a hadseregük százhetvenszer akkora, mint Magyarországé. Ilyen körülmények között az ország csak békés úton gondolhat a trianoni béke revíziójára. Berkes József református lelkész a megszállott Bélvidék magyarságának helyzetéről beszélt. Józan Miklós unitárius püspök »Trianoni és a protestantizmus” címen tartott előadást. Az utolsó szónok Hevesi Simon főrabbi volt. — A zsidók — mondotta a főrabbi — az egész világon át tudják érezni, hogy az igazságtalan békeszerződés nem lehet életképes (Nagy taps.) A magyar zsidóknak kötelessége volt az anyaország mellé állani. Ez az együvé tartozás úgy beidegződött a magyar zsidóságba, hogy elszakadni nem is tudna. Kell, hogy hittestvéreink az egész világon megtudják, hogy itt egy világsérelem reparációjáért folyik a küzdelem. Az egész emberi kultúra megszenvedi azt, hogy Magyarországot szétrombolták. Hevesi Simon főrabbi nagy hatással fogadott beszéde után Gratz Gusztáv előadásának kellett volna következnie, Gratz Gusztáv azonban betegen fekszik bécsi lakásán és így nem jöhetett el. Az Illést délután egy órakor felfüggesztették és folytatását délután négy órára halasztották. MacDonald az angol nagyiparral és kereskedelemmel villésreggelizik London, november 30. Ramsay MacDonald miniszterelnök hétfőn a Downing street 10. alatt villásreggelin látja vendégül az angol nagyipar és a kereskedelem vezetőit az ország gazdasági helyzetének és a munkanélküliség problémájának megbeszélésére. Cát E QMAThZ ÜttiÁjuló. 3