Magyarország, 1931. október (38. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-01 / 223. szám

_2__ aggályai vannak a javaslattal szemben. Véleménye szerint a tervezett ti­lalmi rendelkezés beleütközik a fenn­álló kereskedelmi szerződésekbe és esetleg retorziókra ad alkalmat; más­részt­ megnehezít­he­­ újabb kereske­delmi szerződések kötését. Vagy pe­dig azok lekötésénél drágán kell megfizetnünk a tervezett intézkedé­seket. Ha azonban a tervezett tilalmi rendelkezést a deviza­kor­látozás szem­pontjából akarják meghozni, ez ellen nem lehet kifogást tenni. Indítványozza, hogy a behozatalnak engedélyhez való kötése csak a devizakorlátozás tar­­tam­ára és csak a devizaellátás céljára történjék. Ha a hazai széntermelés javítására kivételes intézkedéseket teszünk, gon­doskodjunk úl hazai szénárak emelé­sének­ a lehetetlenné tételéről. Ilyen intézkedés nélkül nem fogadhatná el a javaslatot. A hazai szénnel való háztartási tüzeléshez külön fűtőbe­rendezések szükségesek, minden el­lenkező állítás csak elméleti alapon nyugszik. Garanciákat kér arra, hogy ezen a téren nem fognak visszaélések előfordulni. Vállalkozzanak a bányák a fűtőberendezésekre is, így könnyebb, lesz az ellenőrzés. Kifogásolta­ végül, hogy a rendelet ügyében nem hallgat­ták meg az ipartanács állan­dó bizott­ságát. Sszerényi József Schanck Károly Schandl Károly helyeselte a kül­földi behozatallal szemben a hazai termelés fokozását és a vidéki nap­számosok kenyérhez juttatását. Fel­veti a kérdést, nem volna-e helye­sebb a külföldön és itthon is ellen­szenves behozatali engedély­rendszer helyett produktív rendelkezésekkel ellensúlyozni a külföldi importot. Attól tart, hogy a mezőgazdasági ki­vitel szenvedi meg az intézkedés visz­­szahatásait. Sokkal helyesebb lenne a hazai tűzifatermelés fokozását elő­térbe helyezni. A hazai erdők több évi túlhasz­­nálatát kell megengedni. Ezáltal falusi munkások ezrei jutná­nak a téli hónapokban kenyérhez, a földbirtokok adóssága csökkenne és rengeteg külföldi valutát takaríta­nánk meg. Orffy Imre rámutatott arra, hogy a kitűzött célt más, a külső­­s, belső gazdasági közvéleményt kevésbé iz­gató­ eszközökkel is el lehet érni. Ezért megfontolásra ajánlja a rendelet mellőzését. A hazai bányák nagyobb termelésé­nek az előnyeiben a fogyasztás is ré­szesüljön az alacsonyabb szénárak következtében. Légigan olcsóbb a hazai szén, mint a külföldi Nagy Emil elfogadja a rendeletet, még ha azért a külföldi érdekkörök meg is neheztelnek. Elég volt abból a kifelé szóló finom gavallérkodásból, amiért semmi ellenszolgáltatást sem kaptunk. Legyünk, ha kell, kíméletlenek, mert ezzel többre megyünk, de a kor­mány a belföldi hatalmas érdekkörök­kel szemben se finomkodjék. A javas­latot csak úgy fogadja el, ha a hazai szén jóval olcsóbb lesz, mint a kül­földi. A hatalmas széntermelő körök­kel szemben ne legyen gyenge a kor­mány, csak akkor tudja­ megrdősíteni az országot, ha kíméletlen erélyt tud mutatni, lensúlyozódik. . .Azt. árkérdést illetőleg meg van győződve arról, hogy a magyar bányák a mai helyzetet drágításra felhasználni nem fogják. Szükségesnek tartja, hogy a szénellá­tás lebonyolításánál a kereskedelem eddigi szervei igénybe vétessenek. Wolff Károly csatlakozik a felszó­lalóik által hangoztatott aggályokhoz, a szénkormánybiztosi rendelet' kibo­csátását"illetően. Az itt tervezett­ ügy­kört a minisztérium maga­ is ellát­hatná. Nem akar háborús ízű intézkedé­seket. Inti a bányatulajdonosokat, hogy a helyzetet ne használják ki és az ára­kat ne emeljék. Ha a hazai szén ára emelkedik, nagyobb lenne a fővárosi üzemek rezsiköltsége is, ez pedig el­kerülendő. . Bíró Pál egyetért a reivdelettCW©­­zet intenciójával, de a behozatalnak külön engedély­hez való kötését a deviza megkö­töttség idején szükségtelennek tartja, hiszen a behozatali­­ lehetőség amúgy is erősen korlátozott. A rende­let nélkül is kinevezhető miniszteri biztosnak fő feladata a gyakorlatban éppen az lesz, hogy a hazai termelés érdekében nélkülözhetetlen minősé­gű szén behozatalát megkönnyítse. Ezután Hoyos Miksa gróf beszélt, majd Esterházy Móric gróf szólalt fel. Amennyiben a tűzifa is belevo­­­­natnék a rendelkezés körébe, kéri a legális kereskedelem és az erdőtulaj­donosok meghallgatását. Esterházy ezután a Talbot-szerződést teszi szóvá. Papp Gézát báró helyesli, hogy a szénbehozatal rendeletileg szabályoz­­tassék. Három szempont fontjo is a kér­dés elbírálásánál és pedig a valutáris szempont, a munkáskérelés és köz­vetve a­ fakitermelés., , A valutáris kérdésnél az irányelv az l­ehet, hogy valutát csak végső esetben szabad a külföldnek fizetni, a munkai­ kérdés­nél­­a minél n­agyo­bbszám­ú tömeg foglalkoztatása a fontos, a fakiter­melést pedig liberálisan kell kezelni. Panp Géza báró felszólalása után az általános vitát befejezték és Ókorin Ferenc Wolff Károly MAGYARORSZÁG 1931. október 1. csütörtök a kötött gazdasági rendszer ellen Kabinek István: • Elvileg ellene van , min­de­n'gazdasági' *­ korlátozás­nak. A háború utáni súlyos gazda­sági helyzetnek, az agrárolló káros kialakulásának­­egyik lényeges f­oko­zója a kötött gazdasági rendszer vol­t. Ez okból ellene van a rendeletnek, meggyőződésén csak az esetben haj­landó változtatni, ha kellő garanciá­kat kap arra, hogy a belföldi szén­­termelés favorizálása, a széntermelés nagyarányú emelkedése a hazai szén­árak lényeges csökkenését fogja eredményezni. Felvilágosítást kér a­­kereskedelmi minisztertől, hogy a háztartási szén beszerzése lesz-e va­lamilyen korlátozásnak alávetve, amit határozottan ellenezne. Kéri a fakitermelési korlátozások enyhíté­sét. Csizmadia András aggályának ad kifejezést afölött, hogy a gyáripar a behozatali zárlatot eddig olyan mó­don használta ki, hogy az árakat emelte és igen sok esetben olcsóbban szállított, külföldre, mint ahogy a bel­földön áriaeitott 'Ha ! 'a mnagyar bá­­­nyák olcsóbban fogják árusítani a magyar szenet­, akkor a fogyasztókö­­zönségj^y^sepAVg^^vásárolni a hgy Csizmadia András Rubinek István zai árut. A gazdasági helyzet rá is szorítja erre a fogyasztóközönséget. Ő mindig azt hirdette, hogy a közönség­nek magyar árut kell vásárolnia, mert ezzel az ország helyzetén javít és a munkanélküliséget nagymértékben enyhíti. ehovnn Ferenc a hazai bányák nem fogják drágítani a szenet mert a rendelkezésre álló és­ szerez­hető devizákat elsősorban a termelés céljaira kell felhasználni és az itthon előállítható nyersanyagokért nem sza­bad a külföldre pénzt kivinni, különö­sen akkor, amikor a belföldi termelés emelésével itt munkásokat lehet fog­lalkoztatni és az évek óta csak szün­napokkal dolgozó bányászok részére hat munkanapot lehet biztosítani­. Foglalkozik a kőszénbányászat kérdé­sével, az angol, a német és a lengyel bányászattal, ezeknek a magyar hely­zetre való kihatásaival és azokkal a törekvésekkel, amelyek a világ széntermelésének kartellí­rozását igyekszenek biztosítani. Utal e tekintetben a berlini mgállapo­­dásokra, amelyeket a gazdasági jövő kialakulása tekintetében nagyon re­ményteljeseknek tart. Foglalkozik a széntermelés nehézségeivel. Rámutat arra, hogy a darabos szén termelésé­nél keletkező nagyon nagymennyisé­gű akna- és porszén eli­óhatatlan lé­vén. a termelés emelkedésének egyéb­ként kedvező hatása ezzel nagyon el­sitorál F­erenc elvben szintén nem híve a forgalom megkötésének, de mégis kénytelen a­ jelenlegi körülmé­nyek között a tervezetet elfogadni. GLÓRIA L" • 1 "3’ Ne mondja addig­­ senki, hogy nincs sze­rencséje, míg ki nem­ próbálta azt egy ná­lunk vett sorsjeggyé­ is ! ! • A­z Osztálysorsjegy Pőárusítás Budapest, VI., Andrássy út 16. Telefon: 189-99 Kenéz Béla kereső miniszter tette meg észrevételeit a vita során elhangzott felszólalások­ra. Kifejtette, hogy kötött gazdálko­dásról nincs szó, mert semmiféle kor­látozás nincs tervezve a fogyasztás és belső forgalom tekintetében. A gaz­dasági liberalizmus nem igényli a szabad behozatal fentartását, miként az európai országok egész sorában is külön engedélyhez­ va­n kötve a szén bevitele. A behozatal korlátozása a fennálló kereskedelmi szerződések egyikébe se ütközik, a jövőben kö­tendő szerződések pedig már a kér­dés szabályozása alapján fognak életbelépni. Retorziótól semmi félni, okunk sincs sőt g­allén kezöleg, - pár hajjttk, .­hogy itt­­szénbehozatal mnifi)?iífiedésdx'éfté}^bhi' kivitelünk terén kompenzációkat ér­­hetünk el és erre törekednünk is kell. yo u» « 'Whu M)­tossroo?. fto.itf tiks.sMi~ f • 1 A belföldi szén drágulásától nem kell tartanunk és éppen ilyen törekvések elhárítá­sára van szükség a miniszteri biz­tosra. ... . A tűzifa kérdésében az import a fennálló kereskedelmi szerződések alapján a szükséghez ké­pest fog végbemenni. A szükséglet kielégítésére kívánatos mennyiséget és a ki­termeléshez fűződő­ gazdasági és szociális érdekeket a belföldi ki­termelés liberális szabályozása fogja, biztosítani. Felmerült az a kérdés, vájjon a tervezett rendelkezések nem történhetnének-e meg rendelet kiadá­sa nélkül? .E tekintetben azt tartja szem előtt, hogy a rendelettel éppen a közönséget ^/»ist­um­/is kívánja, émegnyugtatniv­a-t­a­bba­n az irányban, hogy a fogyasz­tási érdekek védelmére minden meg­­fog',történint A­­'közönsége­t ,se árdrá­­gításy 'se a szénért való ácsorgás nem fenyegeti. Ivády miniszter a tűzifa­­szükséglet biztosításáról Ivády Béla­ földmivelési­­ miniszter a vita során a fakitermelés ügyében elhangzott észrevételekre teszi­ meg reflexióit. Miután az ország faszük­séglete 250.000 vagon, amelyről körül­belül 175.000 vagont képes a magyar termelés,biztosítani, a többi az­ a tűzi­­famennyiség, amelyet külföldről kell behozni. Természetesen minden törek­vése az, úgy külkereskedelmi­ mér­leg, mint valutáris szempontból, hogy itthon minél többet termeljünk. Ezt a célt elérhetjük anélkül, hogy az erdőtőkéhez nyúlnánk, ám bizonyos mérsékelt túlhasználatokat engedünk és' ezt szétosztjuk a' vágás fordulókra. Ezzel a rendszerrel az' egy-egy évre eső hányadot­­alig fogja a kitermelés megérteni. Az, hogy a fokozott kiter­melések révén mennyivel több mun­kásnak tudnánk kenyeret adni, nem' befolyásolhatja őt annyira, hogy en­nek a fontos célnak az egész magyar erdőgazdaság jövőjét feláldozza. ■A miniszter e felszólalása után a bizottság a rendelettervezetet el­fogadta, Szterényi József bárónak azzal a módosításával, hogy a be­hozatali korlátozás csak a deviza­­forgalom korlátozásának idejére és arra való tekintettel történjék, továbbá Lakatos Gyula indítványára hozzáfűzte a rendelethez azt­ is, hogy a miniszteri biztosság felállítása a közönségért és­­annak érdekei meg­óvása céljából történik. A bizottság legközelebbi ülését hol­nap délelőtt 10 órakor tartja. Napi­renden Ivády Béla földművelési mi­niszter által előterjesztett mezőgazda­sági exportprogram feletti vita fog szerepelni. A svábhegyi (klimatikus gyógy­hotel, 450 méter) őszi kedvezményes árai! A­­legtökéletesebb ellá­tás, loggiás komfortos _ M­TM szobában heti 140 penge ötszöri diétás étkezéssel, vízkúrákkal, orvosi felügyelettel, fűtéssel együtt. Déli fekvésű, előkelő fürdőszob­bás appa­rtsment­ben a heti összköltség 210 pengő Havi pausa! 550 PatSi WEEKENDs Szombat délutántól hétfő délelőttig: *­*5 9® Vízállás A’földmivelési minisztérium Vízrajzi osztálya jelenti: A Duna Hofkirchenhél és Becs— Komárom között apad, máshol árad, Komárom—Mohács között magas, másutt, közepes vízállásé. Mai dunai vízállások:­ Passau 352, Struden 130, Stein 135, Bécs 122, J’o­zsony 303, Komárom 166, Budapest 112, Paks 350, Baja 121, Mohács 1121. A Dráva Barcsnál mínusz 32. A Tisza Tiszafüredig apad, lejjebb árad, Záhonyig alacsony, lejjebb köze­pes vízállásé.. Mai tiszai vízállások: Tiszabecs SS, Vásárosnamény 112, Tokaj 100, Tisza­füred 160, Szolnok 496, Csongrád 451, Szeded 132. A Szamos Csengernél IS, a­ Körös Békésnél 12 gy (idománál t6g.­­A Balaton Siófoknál­­76.

Next