Magyarország, 1936. március (43. évfolyam, 51-75. szám)
1936-03-01 / 51. szám
ELNÖKVÁLASZTÁS AZ AKADÉMIÁN Írta: Zilahy Lajos . A világháború után a magyarság sok mindent elveszített, egyedül nemzeti önállóságát nyerte vissza. Minden magyarul gondolkodó ember azt várhatta volna, hogy a nagy veszteséglistán ez az egyelőre eszmei nyereség a magyarság szellemi megújhodásának lesz a forrása. Nem így történt. A szellemi megújhodás legfeljebb abban az értelemben nyilatkozott meg, hogy kíméletlenül mutattunk rá a saját hibáinkra és a hazafias szólamok bömbölése közben az önámításra hajlamos nemzet előtt meztelenebbül tártuk fel a valóságot. Az önismerés útján azonban azt is minden túlzás nélkül állapíthatjuk meg: a dunavölgyi népek közül a tudomány és irodalom terén a magyarság fejjel magaslik ki. De nem jó a hasonlat, különösen ami a fejet illeti. Inkább azt lehetne mondani: a magyarságnak és a magyar fajnak ez a belső életereje mint a kövek alól előbújó kúszónövény keresi és találja meg a maga útját. Ez nemcsak a tudomány és irodalom terén van így, hanem mindenütt, ahol az élet és a mai magyar sors friss és új tehetségeket kívánna. Ezért elsősorban a politika szelleme a felelős, amely évtizedek óta szorgalmasan végzi a politikai impotensek bebalzsamozását. Rettentő nagy kövek feküsznek a magyar tehetség termőföldjén és valóban egy új szellemi front úttörőinek kell harcosan felsorakozniuk, hogy eszmei erők forradalmi lendületével nyissanak utat annak a magyar léleknek, amely elnyomva, visszahúzódva és magába zárkózva él. Különösen a népi rétegek mélyében. Végigpillantva szellemi életünk területén, a tizenkilencedik század a mi korunkhoz képest a magyar faj és a magyar nép szellemi erőinek csudálatos megnyilatkozása volt. Mi történt? Elapadtak az ősi lélek forrásai? Megszűnt e belső erő titokzatos sugárzása? Ha így volna, azzal a tudattal is számolnunk kellene, hogy a magyarság feladta európai küzdelmét és megsemmisült. Azoknak, akik meg az életet hirdetik, nem lehet más hivatásuk, a magyar élet minden pontján, de különösen magas őrhelyein annak a magyar léleknek fényeit meggyújtani, amely nem is olyan régen még az Arany János, Jókai Mór, Gyulai Pál, Mikszáth Kálmán és a többi nagy magyar szellem életében az Akadémián is jelen volt. * Elgondolom, hogy valahol külföldön, írók és tudósok társaságában a magyar faj kultúrfölényét fogom magyarázni barátaimnak. És akkor azt fogja kérdezni tőlem valaki: — Melyik a magyar szellemi élet legelső testülete? — A Magyar Tudományos Akadémia. — Ki az elnöke? — József főherceg. — Próbálom megmagyarázni, hogy József főherceg a miénk, a magyaroké, már az apja, a nagyapja is a magyarokkal volt lélekben, nem is Habsburg már, hanem ő is Palatinus Jóska, de ez mit sem használ, a kérdőjel ott marad a levegőben. És e kérdőjel mögött mint valami süllyesztőn tűnik el az Arany János népének szellemi színvonala. De itt nemcsak erről a képzeletbeli beszélgetésről van szó. A külföld tudatában a magyarság még ma is sok tekintetben úgy szerepel, mint Ausztriának valami faji függvénye és társaságbeli emberek között is számosan akadnak, akik azt hiszik, hogy a magyar nyelv csak tájszólása az osztráknak. Külföld felé igen sok vonatkozásban az Akadémia képviseli legnagyobb hivatalos súllyal a magyar szellemiséget. Ha azt látják, hogy a magyar Akadémiának egy Habsburg főherceg az elnöke, mit fognak kiolvasni ebből? Hiszen ez nyílt és hangos bevallása annak, hogy a magyarság tudósai és írói között egyetlen kimagasló szellem se akadt, így lett aztán József főherceg az Akadémia elnöke. A barbarizmusig menő faji elfogultságok korszakában, amelyek állandóan lekicsinylik a magyarságot, a magyar szellem önérzetének minden ponton meg kell vetni a lábát. Az adott helyzetben még akkor is szerencsétlen gondolat volna József főherceget tenni az Akadémia elnökévé, ha ő volna a magyar lírai költők királya és a magyar tudomány legnagyobb ékessége. A főherceg, aki szereti a magyarságot s akiben mi is a forró érzésű legelső magyar emberek egyikét tiszteljük és szeretjük, meg fogja érteni, hogy nevének roppant világtörténelmi súlya az Akadémia elnökiszékét darabokra zúzza. Már tudniillik, ami a magyarság kifelé való szereplését jelenti. * A másik szempont (befelé való vonatkozásaiban) annak eldöntése: milyen személy alkalmas leginkább e magas szellemi polc betöltésére? Ha az, aki megjelenésének tekintélyével, népszerűségével, személyi varázsával, nagy nyelvtudásával mindenben megállja a helyét, akkor József főhercegnél alkalmasabb személyt lámpával sem lehetne találni. Egyszer hallottam beszélni. Kitűnő szónok, nemcsak formailag, hanem tartalmilag is. És ami annyira ritka szónokoknál: tiszta emberi hangjai vannak. Mindez azonban csak az Akadémia ülésein érvényesülhetne, amelyek, sajnos, szinte a nyilvánosság teljes kizárásával mennek végbe. A nemzet önmagában való hite és a külföld nagy nyilvánossága felé nem fontos, hogy mi történik a falak között, szervező tehetség-e az elnök vagy nem, mindezt végeredményében a testület szelleme dönti el, a kérdés csak az: a tudomány és irodalom milyen értéke ragyog a névben, amely a nemzet és a külföld számára a személytől elvonatkoztatva szinte csak a nyomtatott betűk szerzetesi köntösében él. Egy másik kérdés: mit jelent ezen a ponton József főherceg személye a magyar szellemi életben? Az irodalom küszöbén túl csavargók is királyokká válhatnak, viszont királyok is szolgasorba kerülnek. Ami e küszöbön túl van, ahhoz a földi életnek szinte már alig van köze. Jól tudom, sokan lesznek majd, akik szentségtörésnek tekintik, ha kritikai szemmel nézek József főherceg irodalmi működésére. Van egy magyar szellem, amely azt követelné, hogy ezt csak súgva adjam tovább. Ilyen pillanatokban azonban — március tizedikén lesz az Akadémia elnökválasztó ülése — nem lehet kitérni a nyilvános bírálat elől, mert így kívánja ezt az irodalom tisztelete és maga az Akadémia is, amelyet, mint a nemzeti szellem hagyományainak őrzőjét és kifejezőjét, bizonyos vonatkozásaiban minden magyar ember a magáénak vall. A fenséges úr lírai költeményei, amiket a százéves Kisfaludy Társaság most megjelent évkönyve közöl, egy rendkívül finomlelkű lélek megnyilatkozásai. Ez a költői munkásság egy Habsburg-főhercegtől a magyarság számára meghatóan sok, a Magyar Tudományos Akadémia elnökétől viszont túlságosan kevés. Néhány verse úgy hat rám, mintha a szemlélődő papköltő, Kis János írta volna, aki tudvalevőleg 1770-ben született s irodalmunknak jeles és szorgalmas művelője volt. De azóta száz év repült el, hexametereinek vad zászlóival elrobogott Vörösmarty, Petőfi felrohant a világirodalom egébe, Arany csapra verte a néplelket, amelyből a legtisztább költészet teje, méze csörgött, Ady feldúlta a magyar lelkeket és itt van a modern magyar líra, csupa fény, csupa muzsika, csupa mélység, csupa formatökély, — mindezek után a magyar szellem útjelző kövét visszacipelni a tizennyolcadik századba, nemcsak a József főherceg rokonszenves személyének, hanem a magyar irodalomnak a lejáratása is. Nem vagyok hivatva, hogy bírálatot mondjak József főherceg hadtörténelmi munkáiról. Hadinaplók, egy hős és emberien érző tábornagy írásai, akinek minden sorában tükröződik az a főszeretet, amit a magyar katona iránt érzett. De hogy a történelemírás magas tudományában milyen értéket képviselnek és kik járnak előtte, azt az Akadémia tagjai bizonyára jobban tudják. Azok is, akik hallgatnak. Mindebben az a szomorú, hogy József főherceg ezt az elnökséget sem nem kívánta, sem nem akarta. Akik felkérték és belevitték, rossz szolgálatot tettek nemcsak neki, hanem a magyar szellemi élet ügyének is. INFLUENZA. NÁTHA elkerüli, ha rendszeresen szopogat ANACOT pasztillát . Bacillusok a torokban. — II. Anacottal fertőtlenítve, bacillusmentes. Anacot fertőtleníti a szájüreget, íze kellemes, helyettesíti a toroköblítést. Arai P 1.40. Kis palota 00 fillér. ______________MAGYARORSZÁG _____________ A bélben keletkező mérgek által okozott rosszullétnél egy-két pohár természetes Ferenc József keserűvíz, gyors és alapos bélkiürítő hatásánál fogva, a legjobb szolgálatot teszi. ssaa fMostl Á Üvegárukat M Porcellánárukat m n Háztartási cikkeket ide ajánlunk | CORVINU M A JÓ MINDEGEK ÁRUHÁZA U Érdekes fordulatot várnak a váltóhamisító Sztanyóné ügyében (A Magyarország tudósítójától.) Néhány nappal ezelőtt megírtuk, hogy a vádtanács szabadlábra helyezte Sztanyó Lajosnét, aki előkelő vállalatnál töltött be vezető pozíciót. Sztanyónét azért tartóztatták le, mert igen nagy összegekről váltókat hamisított. A vizsgálat során azonban megállapították, hogy a tisztviselő zsarolók és uzsorások karmaiba került, akik kiderítették róla, hogy évekkel ezelőtt ballépést követett el, amely miatt rövid időre el is zárták. Azzal fenyegették, hogy ha nem fizet, elárulják a múltját. Sztanyóné attól való félelmében, hogy múltja kiderül és állását elveszíti, egyre-másra írta alá a váltókat zsarolóinak és uzsorásainak. A vizsgálat adatai alapján most megindítják az eljárást mindazok ellen, akik Sztanyóné uzsoraügyleteiben résztvettek és őt éveken keresztül zsarolták. Sztanyóné egyébként, miután kiszabadult a fogházból, szanatóriumba vonult, mert idegállapota teljesen leromlott, úgyhogy védője Wirtschafter Béla most beadvánnyal fordult az ügyészséghez, kérve, hogy orvosszakértőkkel vizsgáltassák meg az asszony elmeállapotát. A közeli napokban igen érdekes fordulat várható az ügyben és valószínű, hogy a most folyó nyomozás eredményeképpen letartóztatások is lesznek. z ASTORIA felső termeiben BERKES BÉLA ÉS FIA teljes zenekarával muzsikál