Magyarország, 1937. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-01 / 1. szám
A harmincéves 99Nyugat“ Nehéz feladat a »Nyugat« harminkc évéről írni.Nem újságírói vagy kritikusi, hanem irodalomtörténetírói munka volna ez. A »Nyugat« három évtizede majdnem teljesen azonos a magyar irodalom, utolsó három évtizedével. Úgy érzem, helyénvaló, ha most kitérek annak méltatása elől: mit jelentett a magyar szellemi élet számára a század elején ez a folyóirat, melyben Osváth Ernő és Ignotus öszszegyűjtötte az új írónemzedééket és melynek élén több mint egy évtizeden át Ady neve világított. A »Nyugatinak ez a korai szereplése ma már, ismétlem, irodalomtörténeti ügy és jelentősége csak Kazinczyék fellépéséhez vagy az Auróra-kör indulásához mérhető. Harmincadik születésnapja alkalmából inkább a lap jelenét szeretném »méltatni«. Ritkán fordul elő a történelemben és az irodalomtörténetben, hogy egy forradalom sokáig hű tudjon maradni önmagához. A legtöbb forradalom véglegesnek tartja magát, fél az újabb forradalomtól és újítóból előbb-utóbb megőrzővé válik, a haladás lendítőjéből a haladás kerékkötőjévé. Hogy az irodalomtörténetnél maradjunk: az Auróra-körből kinőtt Kisfaludy-Társaság az irodalmi forradalom élcsapatából alig fél évszáesztétikai reakció hívató lett. Sok hasonló pélt elhozni. A »Nyugat« dák közé. Pedig az alatt mennyi trográdságra, nen csak legveszénak talán forrada . ,hogy so-j rejl vars folyamatat, ezkedett végléges szermra. Eddigi pályafutása második felében, Babits Mihály és Gellért Oszkár vezetése alatt (néhány évig Móricz Zsigmonddal együtt) a »Nyugat« mind a mai napig megmaradt a permanens fiatalság állapotában. Az elsőrt nagy gárda tudott új nemzedéket nevelni — és tudott ellenállni annak a kísértésnek, hogy ezt az új nemzedéket a maga képére formálja. »Akkor követsz a leghívebben, ha elhagysz« — mondta André Gide képzeletbeli tanítványának. A »Nyugat« vezető nemzedéke ezt az esztétikai elvet igyekezett követni a fiatalokkal szemben. Ezt jelképezi a harmincadik évfolyam első számának élén Babits, Gellért és Schöpflin Aladár mellett a negyedik szerkesztőtárs, Illyés Gyula neve. Vájjon miben követi ez a fiatal író az idősebb mestereket, a szellem és a magyar t minyelv szeretetén kívül? Permanens fiatalságának kösön- Bsiefi a »Nyugat«, hogy a ma élő ma- Ktfirti írók túlnyomó része úgyszólván :Bedlemi hazájának tekinti. Alia van Kajel-ufcs munkása a magyar tolinak, akinek ne lett volna legalább egy ideig komoly köze ehhez a laphoz. Ha végignézzük a legújabb, legfiatalabb folyóiratok munkatárs-listáját, meglepetéssel láthatjuk: mennyi közös név! Majdnem mind aNyugatiba is írnak. És ha akadnak végkép kiváltak, ellenfelek is — elhatározásuk mélyén inkább személyi, mint elvi ügyeket sejthetünk . Csak világnézeti vagy irodalomszemléleti okokból nagyon kevés írónak kellett összekülönböznie a »Nyugat«-tól. Ha a lap egy kissé szigorúan távoltartja is magát a politikai és szociális kérdések megvitatásától — e kérdések szellemi lecsapódásainak mindig helyt adott. Viágnézeti szempontból még ma is legszabadabb fórumnak tekinthető és talán csak egy szemlélettől zárkózik el mereven: attól a rövidlátó sovinizmustól, mely más népek és más kultúrák gyűlöletében látja a hazaszeretet lényegét és amely ma egyes helyeken »totalitásra« tör. Ami pedig a lap irodalomszemléletét illeti: egy időben divat volt Babitsot azzal vádolni, hogy a lapot a maga visszhangjává akarja tenni és a fiatal munkatársak bírálataiban és tanulmányaiban is a maga szempontjait akarja érvényre juttatni. Ezzel kapcsolatban most csak egy személyes példát szeretnék felhozni. Éppen e gáncsok hangoztatása idején Babits kemény kritikát írt egy fiatal költő verskötetéről. Véleményem eltért az övétől és közöltem vele szempontjaimat. A következő »Nyugat«ban ír.egy lent ellenkit kim, melynek Babits a legmegértőbben helyt adott. Nem nagy eset, de jellemző a »Nyugat« régi és mai szellemére. Harmincadik évét gyászban kezdi el a folyóirat. Nagy munkatársának, Kosztolányi Dezsőnek neve nincs többé az é én. Ady, Kaffka, Tóth Árpád után ő is eltávozott a nagy alapítók közül. A lapnak tovább kell élnie, a legsúlyosabb veszteségek után is és tovább kell telesítenie hivatását. Hittel, erővel, rugalmasan kell elkezdenie negyedik évtizedét. Mi egyebet kívánhatnánk aNyugatinak ebből az alkalomból, mint további fiatalságot? Bálint György MAGYARORSZÁG 1937 január 1 pentefe Néhány óra intítva kitör a Szilveszter. A.... petr .,ttecán már a kora délelőtti órákban az előremegfontolt mulatozás izgalmát hirdette az emberek arca. Izgalom előzi meg a Szilvesztert. Hogy milyen lesz az idén? Hát jósolni nehéz. Előremegfontoltan jól mulatni csak kifogástalan idegzettel lehet. A malac drágább lett és ezért kevesebb is fogyott idén. Lesznek luftballonok. Apró köményseprők, malacok és egyebek. Színház, mozi, kabaré. Veszekedő mamák, ingerült papák, elszánt leányok és lankadatlan ifjak. A jelek szerint idén még többen fognak magánlakásban szilveszterezni, mint tavaly. Budapesten rendkívül népszerű lett a piknik, különösen a készpénz-piknik. A vendégek nem ennivalót hoznak, hanem költséghozzájárulást fizetnek a háziasszonynak. Az ismert tszijátékkereskedő panaszkodik: kevés rakéta, kevés házi üstökös, kevés bengáli fény fogy. — Nagyon sok hólabdát és papírsapkát adtunk el, — mondja a tűzijáték-kereskedő — viszont feltűnő mértékben csökkent a forgalom a kattintó szemüveg, tányéremelő labda, durranó gyufa, kolerás ember, kifolyó pohár, üvegszem és az el nem olvadó kockacukor nevű cikkekben. Úgylátszik, az emberek idén az enyhébb humort kedvelik. A piknik divatja teremtette meg egyébként Pesten a díszletkultuszt is. A legtöbb mulatságon házilag festett díszletekkel fokozzák a hangulatot. A falakat teleaggatják tréfás rajzokkal, szimbolikus karikatúrákkal lepik meg a vendéget és az úriszobát néhány ecsetvonással marseillei csapszékké alakítják át. Barackban és olcsó pezsgőben természetesen igen nagy a kereslet, de népszerűvé lett a diópálinka is. Budapest idén is mulatni fog. Jó mutatást! Szent Imre Gyógyfürdő (Ráczfürdő) Budapest, 1., Hadnagy ucca 8—10 . Igen mérsékelt árú 1 és II osztályú női gőz és kádfürdők Radioaktív gyógyforrás a legkiválóbb eredménnyel gyógyítja a csúzos esőtöszvényes bántalinakat Központi fekvésénél fogva a város minden részéből kényelmesen megközelíthető S2EMJOHCfi: m mím fop (ÁÁdNgMCUUtAUk. tf'XO P. ij. 0 Ha le akar fogyni, igyák reggel, délben és este egy-egy harmad pohár természetes Ferenc József keserűvizet, mindig félórával az étkezés előtt. A párizsi városi tanács komolyan foglalkozik a földalatti autóutak tervével. Megvalósításuk az első lépést jelentené a földalatti város felé. A kiváló francia mérnökök szerint, akik a tervet beterjesztették, kétféle célból kell a földalatti autóutakat, megvalósítani: a közlekedés megjavítása és légitámadás esetén védekezés céljából. Az autóutak hatalmas csövekben futnának, mélyen lent a talajban. Mindenütt két cső haladna egymással párhuzamosan; a közlekedés mindegyikben csak egyirányú volna. A friss levegő a cső aljában szabadonhagyott folyosóból áramlana fel, az elhasznált levegő ugyancsak folyosókon távozna, de a közlekedési cső felső részében. A csövek néhol terekbe torkollanának s a tereken garázsokat, mozikat, áruházakat, bankokat helyeznének el. Cf XX. tfSH Képeskönyv német gyerekeknek Julius Streicher uszító lapjának, a Stürmernek kiadásában képeskönyv jelent meg gyermekek számára»Óvakodj a rókától, óvakodj a zsidótól« címmel. A könyv prospektusában ezek olvashatók: »A német gyermekeknek csak egy vágya van, megkapni Elvira Bauer képeskönyvét. Elvira Bauer a német ifjúságot eddig ismeretlen tudományos térre vezeti el. A gyermekek megragadó leckét kapnak abból, kicsoda az ördög a földön. Német szülők, ajándékozzátok meg ezzel a könyvvel gyermekeiteket!« A múmia titka és a röntgen A newyorki Metropolitan Museum múmiáit megröntgenezték, hogy valódiságukról meggyőződjenek. Az egyik múmiának, a Krisztus előtt 2000 körül élt Wah nevű egyiptomi földi maradványainak belsejében a röngtensugár hatalmas értékű arany-, ezüst- és drágakőgyűjteményt fedezett fel. Útlevél az égbe Dél-Afrikában lepleztek egy csalóbandát, amely hiszékeny benszülötteknek körülbelül tíz pengő ellenértékén »égi útleveleket« árusított. A beugratott benszülöttek meg voltak győződve arról, hogy a titokzatos rajzokkal díszített útlevél birtokában haláluk után egyenesen az égbe jutnak. A csalók sokáig garázdálkodtak, mert az égbejutás egyik feltétele az volt, hogy az útlevél bírtokosai egy szót sem szólnak senkinek a dologról. Népsűrűség és briós B. R. Sardwell híres kanadai statisztikus a torontói gazdasági kongresszuson Kanada sajnálatosan csekély népsűrűségéről beszélt. Hogy hallgatóinak képzeletét megfogja, eredeti halonathoz nyúlt: »Gondolják csak meg, mondta , hogy átlagot számítva, egy négyzetkilométer lakosai nem tudnénak brrdspatira összegyűlni. Országunkban ugyanis csak 3,5 lakos esik egy négyzetkilométerre.«