Magyarország, 1939. február (46. évfolyam, 26-48. szám)
1939-02-01 / 26. szám
inél is. Megtagadni az asszimilálódás lehetőségét olyanoktól, akik asszimilálódni akarnak, egyértelmű a nemzet erejének szándékos és tudatos gyengítésével. Elégségesnek tartaná, ha csak a bevándorló első vagy legfeljebb második generációval szemben alkalmaznának átmenetileg kivételes intézkedéseket, amelyeket a gazdasági életben való tevékenység tekintetében kiterjeszthetnénk olyanokra, — zsidókra és nemzsidókra egyaránt — akik cselekedeteikkel azt árulják el, hogy nem tudnak beleilleszkedni abba a magasabb erkölcsi légkörbe, amelynek elérése a javaslatnak is egyik legfontosabb célja. Kik legyenek teljes jogú állampolgárok ? Ki kellene mondani, hogy mindenki, akinek apja már 1880 előtt magyar állampolgárságot kapott és itt folytatott üzleti tevékenység után adót fizetett, teljes jogú állampolgár. Kl kellene mondani, hogy mindazok, akiket az üzleti tisztesség elveibe ütköző cselekmények miatt magyar bíróság elmarasztalt, zsidók és nem zsidók egyaránt, olyan kategóriákba kerüljenek, amelynek tagjai az üzleti életben vezető szerepet nem vállalhatnak. Ha mindezt elutasítják, legalább is ki kellene mondani, hogy mindazok a zsidó alkalmazottak, akiknek munkakörükből való távozását a javaslat tervbe veszi, csak akkor kötelesek helyüket elhagyni, ha van nemzsidó egyén, aki ügykörüket el tudja látni, a harmadik nem, amely a tényleges végrehajtást veszélyeztető bonyolult kompromisszumokkal örök gyújtóanyagot hagy az országban. Utat és széles kaput nyit a korrupciónak a törvény végre nem hajtása. — A gyakorlati politika — felfogása szerint — azt diktálja, hogy radikálisan és világos megoldással menjünk előre. Őszintén megmondja, hogy a zsidókérdés megoldása során ő elsősorban az antiszociális kapitalista ódon, elavult gazdasági törvények sorozatában teremtett volna rendet, mélyreható szervezési, termelési és jövedelemelosztási intézkedésekkel és a megmaradó részt kodifikálta volna egy zsidótörvényben. A régi kapitalizmus egyszerű megreformálására a parlamentarizmus intézménye azonban nem alkalmas. — Lehet, hogy válság követi a javaslatot, ha törvényerőre emelkedik, ennek előre való hangsúlyozása azonban nem a nemzet érdekében , való, mert vehetjük a kérdés másik oldalát is. — Mindent el kell követni a törvény civilizált végrehajtása, érdekében. Junikumot kell teremteni a gazdag és a szegény zsidók kivándorlása között. Ez az egyetlen lehetőség. Egy pillanatig sem szabad elfelejteni, hogy a honvédelmi törvény, a zsidótörvény, a mezőgazdasági reformokra vonatkozó földbirtokreformtörvény, sőt még a le nem bonyolított egymilliárdos beruházási törvény is szervezett tervgazdálkodás és pénzügyi feladatkomplexum, melynek helyes vagy helytelen megoldásától függ tulajdonképpen az áldásos hatása ezeknek a törvényeknek. A lelki eltolódásra, amely nálunk bekövetkezett, az egész törvényhozó testületnek tekintettel kell lennie. Áttérve a legfőbb részletkérdésekre, kijelentette, hogy házassági tilalom esetén, ha továbbra nem tesszük lehetővé a keveredést zsidó és nem zsidók között, igen messzemenően hajlandók megszavazni a kevertvérűek teljes egyenjogúságát és velük szemben minden ellenszenv feladását. Az első feladat, hogy gátat vessünk a további keveredésnek. A kivételezést, azt, hogy száz vagy kétszáz embert díszkeresztényeknek minősítenek különösebb megkötések nélkül, a korrupció melegágyának tartja. Hozzájárul a zsidók alkalmaztatásához, amikor minisztertanács teljes felelősséggel állapítaná meg, hogy zsidó szakerő egyelőre csak külföldi honos szakemberrel volna helyettesíthető. Külföldi szakemberek behozatalát nagyszámban egyáltalán nem tartja Rajniss Ferenc beszéde Glatz Gusztáv után Rajniss Ferenc szólalt fel. Kijelentette, hogy azokat a katolikusokat és keresztényeket, akik ezt a javaslatot elfogadták, ugyanolyan jó katolikusoknak és keresztényeknek tartja, mint azokat, akik a javaslat ellen beszéltek. A túlzó antiszemiták egy pillanatig se állították, hogy a zsidó szellemiség a mai politikai helyzetben veszedelmes. Nem tagadták meg a zsidó erkölcsiséget, csak azt állítják, hogy az más, mint a nemzet erkölcsisége. Nem tartják értéktelennek a zsidó közgazdálkodást, csak azt állítják, hogy a zsidóság — beismerése alapján — minden nemzet közgazdálkodásában külön gazdasági életet épített fel magának. A nemzeteknek az életért való egymás közti viaskodásában hálátlanságról beszélni nem lehet. A zsidókérdésben annak a gyakorlati politikai álláspontnak alapján, amelyet gróf Bethlen István irányadónak szabott meg, csak kettőt tehetünk: vagy semmit sem csinálunk, vagy valóban mélyreható tényleges változtatásokkal támadjuk meg egyszerre és egyidőben azt az állapotot, amelyben ma élünk, amelyet helytelennek, végzetesnek és következményeiben nemzetpusztítónak tartunk Mind a két álláspont logikus, csak ______________________MAGYARORSZÁG____________________________________________ „A végrehajtásra sokkal több időt kell adni 46 . Ha a javaslat keresztülvitelével kapcsolatos veszélyeket el akarjuk kerülni, a végrehajtásra sokkal hoszszabb időt kell adni. Ez az idő egy generációban, tehát 30 évben volna megállapítható. Attól tart, hogy ez az idő sem lesz elég arra, hogy a magyarságban az üzleti tevékenységgel szemben megnyilatkozó ellenszenvet okszerű neveléssel megváltoztassuk. Ha nem tudjuk sokkal szőkébbre szabni azoknak a körét, akiket a javaslat a gazdasági életből kirekesztett, ha nem tudjuk a keresztülvitel ütemét lényegesen lassítani, attól kell tartanunk, hogy nagyvállalataink nagy része összeroskad és gazdasági fejlődésünkben visszazökkenünk egy évtizeddel ezelőtt fennállott állapotba, amikor az állammal szemben még jóval csekélyebb igényeket támasztottak. Attól tart, hogy éppen azok fogják érezni elsősorban a maguk testén ennek a javaslatnak káros hatását, akik ma azt hiszik, hogy a zsidóságnak a gazdasági életből való eltávolítása rájuk nézve jobb helyzetet teremt. Kérte a kormányt, vegye revízió alá álláspontját. az ország érdekében valónak. A javaslatot elfogadja. A kisgazdapárt határozott hangú elvi deklarációja Végül Dulin Jenő felolvasta a kisgazdapárt deklarációját a zsidójavaslattal kapcsolatban. A független kisgazdapárt megütközéssel állapítja meg, hogy a kormány már napokon keresztül tárgyaltatja a zsidójavaslatot, anélkül, hogy a javaslaton köztudomásúlag tervezett módosításait a bizottsággal ismertetné. A párt megállapítja, hogy ez a tárgyalási módszer komolytalan és nagyon átlátszó taktikai célokat szolgál, amelyekhez a független kisgazdapárt magát eszközül oda nem adja. A független kisgazdapárt éppen ezért úgy határozott, hogy mindaddig, míg a kormány a maga, módosításait elő nem terjeszti, a javaslat megvitatásában nem vesz részt. A bizottság ülése negyed kettőkor ért véget, legközelebbi ülését holnap délelőtt tizenegy órakor tartja. Gyermekek önként kérik a hashajtót, ha egyszer Darmolt kaptak. A Darmol íze kitűnő és fájdalom nélkül hat. Ezért gyermek. ötévi börtönre ítélték árdrágítás miatt Verő Gyulát, Verő Györgyöt és Ökrös Lajost A negyedik vádlott, Weisz Ferenc kétévi börtönt kapott Súlyos pénzbüntetések A büntetőtörvényszék mint uzsorabíróság Dorosy Dencső tanácselnök vezetésével többnapi zárt tárgyalás után meghozta Verő Gyula és bűntársainak árdrágító bűnperében az ítéletet. Az uzsorabíróság mind a négy vádlottat bűnösnek mondotta ki folytatólagosan elkövetett közérdeket súlyosan veszélyeztető árdrágító visszaélés bűntettében s ezért Verő Gyulát 5 évi börtönre, 20.000 pengő pénzbüntetésre ítélte és 50.000 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére kötelezte, Verő Györgyöt 5 évi börtönre és 2000 pengő pénzbüntetésre ítélte és 5000 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére kötelezte. Weisz Ferenc kétévi börtön és 10.000 pengő pénzbüntetést kapott, azonkívül 20.000 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére kötelezte a bíróság. Ökrös Lajost ötévi börtönre és 5000 pengő pénzbüntetésre ítélték és kötelezték 5000 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére.Az ítélet indokolását a nyilvánosság kizárása mellett hirdette ki az elnök. A Kryptonlámpa sugárzó fényének, gazdaságos fogyasztásának egyik titka a hajszálnál is vékonyabb különleges Tungsram izzószál.*