Magyarság melléklete, 1925 (1-44. szám)
1925-02-26 / 1. szám
1925 február 26. i génye, de már 1880-ban megjelenik a legkiválóbb Jókai-illusztrátor, a nagy költő leánya, Jókai Róza, férjezett Feszty Árpádné személyében. A »Lőcsei fehér asszony« pompás illusztrációi például tőle származnak. Ezeken a sikerült rajzokon pontosan fel lehet ismerni azt a nagy és mély harmóniát, amely az apa és leánya között uralkodott s amely később is a nagy mesemondó álmait oly hűen adta vissza, mint egy sem Jókai egykorú illusztrátorai közül. Az egykorú Jókai-kiadások között kutatva, Vágó Pál kiváló festőművészünk nevét is megtaláljuk. Az »Utazás egy sírdomb körül« illusztrációja például tőle való. Ám lehet, hogy a rengeteg névtelen rajz között, amelyek részben a folyóiratok hasábjain, részben pedig a Jókai-kötetekben láttam napvilágot, még igen sok illusztráció származik Vágó Pál kezétől, mint ahogy Jankó János és a jó öreg Pollák rajzai közül is nem egy és nem iit kallódhatik az ismeretlenség por- és molyette polcain. Jókai Mór, aki szenvedélyesen szerette az illusztrációkat, ezzel a szenvedélyével akaratlanul is úttörője lett a magyar művészetek addig nagyon elhanyagolt ágának és megmutatta azt az utat, amelyen a magyar bibliofiltörekvéseknek haladni kell. Előtte, mint maga is nem egyszer hangoztatta, sohasem a rajzok, vagy a metszetek dekoratív hatása, mint inkább a szöveg művészi átérzése és a költő fantáziájának megérzékeltetése lebegett, s így magyarázható meg az is, hogy illusztrátorai közül azokat becsülte többre, akik talán kisebb mesterségbeli tudással, de több elmélyedéssel és fantáziájának merészebb követésével iparkodtak alakjait megeleveníteni. Illusztráció Jókai »Feredzse« c. novellájához. (Életképek 1876. 2. sz.) Vágó Pál rajza Jókai »Utazás egysirdomb körül« c. művéhez. (1889. MAGYARSÁG