Magyarság, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-01 / 51. szám

4 A politika Mrd Búd János lesz al új pénzü­gyminiszter • A Kallay Tibor, lemondásával meg­­ü­resedett pénzügyi tárca betöltéséről Bethlen István gróf miniszterelnök, mint Jé! Informált politikai körökben mondják, napok óta tárgyal Búd János közélelmezési miniszterrel, aki állítólag hajlandó vállalni a pénzügyek vezeté­sét. Búd János pénzügyminiszterré való kinevezését, beavatottak még e héten várják, annál is inkább, mert Walkó Lajos kereskedelmi miniszter m­a fel­mentését kérte a pénzügyminisztérium ideiglenes vezetése alól. Búd János pénzügyminiszterré való kinevezésével megszűnik a közélelme­­zési minisztérium, amit a kölcsönjegy­­zőkönyv is kimond. E­lőző héten érkezik Budapestre a népszövetség kölcsönbizottsága A külügyminisztériumból nyert érte­sülésünk szerint a népszövetség magyar kölcsönbizottsága a jövő héten Buda­pestre érkezik. A bizottság tagjai Ave­­nol- francia, Salter angol, Jansen belga és Strackosch angol délafrikai meg­bízott, elnöke pedig Janseh, a belga nemzeti bank vezérigazgatója. A kormány tagjai a kölcsönbizottság közeli érkezésére való tekintettel ma este a rendes heti minisztertanács he­lyett miniszterközi értekezletet tartot­tak, amelyen a szanálási tervezetet vi­tatták meg. A miniszterközi értekezle­ten Bethlen István gróf miniszterelnök, Daruvár­y Géza külügyminiszter, Walkó Lajos helyettes pénzügyminiszter, Foss József népjóléti miniszter és Rád­ay Ti­bor­ volt pénzügyminiszter vett részt. A rendes heti minisztertanácsot holnap délután tartják meg s akkor tárgyalják, a lakásügyet. Garami Ernő a szociálissá vezérelt londoni úttö­rés Varmai Ernő, a magyarországi­­szociáldemokrata párt emigráns ve­zére, mint jelentettük, Peidl Gyula nemzetgyűlési képviselővel, a szo­ciáldemokrata párt parlamenti frakciójának elnökével a munkás­párt főtitkárának meghívására Lon­donban járt. Ennek az utazásnak a politikai körülményeiről a legfan­tasztikusabb találgatások láttak napvilágot, s maga Bethlen István gróf miniszterelnök is nyilatkozott a szocialista vezérek londoni expe­díciójáról, amelynek egyik hatása szerinte a magyar korona, zuhaná­sában nyilvánult. Garami cáfolja ezt az állítást, ellenben­ a Bécsi Ku­rír espin emigráns lap február­ 28-iki számában közölt nyilatkoza­tában egyáltalában nem titkolja, hogy londoni kirándulásuknak messzemenő céljai voltak és hogy a magyar belpolitika alakulására so­kat várt ennek az utazásnak az ered­ményétől. Hivatkozik arra, hogy az angol­­munkáspárt győzelmét Beth­len István gróf nemrég még szeren­csétlenségnek tekintette s attól félt, hogy az uj angol kabinet esetleg vissza fogja hívni budapesti bizalmi állásából Mister Hohler angol köve­tet, a mostani rendszer legerősebb diplomáciai támaszát. Ami Bethlen Istvén gróf londoni informatív tár­gyalásait illeti, arra vonatkozólag Garami a következőket mondja: — Bethlen a maga jellemtelensé­­g­ével megpróbálta a veszélyt elhá­rítani. • (Azt a veszélyt tudniillik, amely a magyar rendszerre abból a körülményből hárult volna, ha a munkáspárt uralomra jut. Szerk.) Legutóbbi londoni tartózkodása alatt levizitelt a Lotaur-party né­hány vezetőemberénél és informálta őket, hogy ő milyen tisztaszívü de­mokrata, hogy mennyire ellensége MAGYARSÁG 1924 március 1. szombat- ő a fajvédőknek, sőt azt is meg­súgta (am­ivel az ottani liberáliso­kat is hitegeti, néha), hogy* neki nincs 'hőbb vágya, minthogy Horthyt eltávolítsa és hogy a külföldi segít­ség is erre kell neki.­­— A demokrata álorcás Bethlen odadörgölőzése a Labour-partyhoz annál nagyobb szemérmetlenség volt, mert hiszen éppen ez a párt kezdet­től fogva pontosan informálva volt Bethlen rendszeréről. Csak a T­ed­gewood ezredes legációjának buda­pesti jegyzőkönyveire kell gondol­junk. Azok másképp szóltak, mint Mister Hohler diplomáciai jelenté­sei és mint Bethlen demokráciás csáddala. Természetes,­ hogy amikor a Labour-party kormányra került, szükség volt, hogy a párt vezetői és a magyar munkásság képviselői személyes érintkezésbe lépjenek. És az is természetes, hogy én, mint az Angliába küldött delegáció tagja, f­ő feladatomnak azt tekintettem, hogy lerántsam a demokrata masz­kot Bethlen gróf arcáról. A Horthy— Bethlen -kurzus olyan gazdag tény­­­beli adatgyűjteményt, adott rendel­kezésemre, hogy az álarc lerántása nem­ is volt nehéz, így Garami. Anélkül, hogy nyilat­kozatához bármit hozzátennénk, vagy véleményt mondanánk róla, kíváncsian várjuk a miniszterelnök válaszát a Garam­iék akciójára. Nyilatkozat Pallavicini György őrgróf a követ­kező nyilatkozat közlését kérte: — Szükségesnek tartom az igazság ked­véért kijelenteni, hogy a nemzetgyűlés február 22-iki ülésén Ferdinándy volt belügyminiszter úr ügyében történt fel­szólalásom alkalmával az ügy érdemére vonatkozó téves kijelentést tettem. Tudniillik a rágalmazási eljárás során bírói ítéletre nem került sor. A nemzetgyűlés megszavazta a testnevelésügyi törvényjavaslatot — A Magyars­ág tudósítójától — A nemzetgyűlés mai délelőttjén a szociáldemokraták jóvoltából erősen vontatott menetű vita fejlődött ki a testnevelési törvényjavaslat körül. A szociáldemokrata szónokok természete­­sen ennél az­­ ártatlan javaslatnál is igyekeztek érvényre juttatni az osztály­­szempontot, mert ők komoly és tudós marxisták és tudják, hogyha nem néz­nének az uralkodóosztályok körmére, akkor , a futballnál és a boxol­ásnál­­ is véglegesen legyűrnék a proletariátust. Klebeleberg Kuno gróf válaszolt a szo­ciáldemokratáknak és a nemzetgyűlés ezután a javaslatot megszavazta. A mai,.ülést," tizenegy órakor nyitotta meg Pesthy Pál alelnök és bejelentései során jelentette, hogy a Debrecenben megválasztott­­ Nagy Vince megválasz­tása ellen panaszt nyújtottak be. A pa­naszt áttették az­ igazolási állandó bi­zottsághoz. Ezután a­ Ház harmadszori olvasásban, is elfogadta a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvényja­vaslatot. Vita a testnevelésről Napirend szerint az országos testne­velési alapról szóló törvényjavaslat tár­gyalása következett. A javaslathoz, el­sőnek Kéthly Anna szólott, aki azt fej­tegette, hogy elsősorban az anya- és csecsemő­védelmet kell kiépíteni, azután pedig a megélhetésről és a szociális vé­delemről kell gondoskodni s akkor a munkásság olyan anyagot adhat a sportnak, mely eredményes talaj lehet a művelésre. A javaslatot nem fogadta el. Petrovácz Gyula, örömmel üdvözölte a javaslatot s azt fejtegette, hogy nincs szükség a sportnak pesti értelem­ben vett demokratizálódására, mert ez csak azt eredményezné, hogy a sport­­egyesületek is részvénytársasági alapon fejlődnének. Látjuk ezt a fővárosban, ahol a sportegyesületeknél fontosabb lett az üzlet, mint a sport. A cserkészet hathatós támogatását kérte a­ kormány­­tól. A javaslatot elfogadta. Rothenstein Mór beszélt ezután, aki erkölcstelennek mondotta, hogy a testnevelési alapot a bukmékerek megadóztatásával kíván­ják fejleszteni. Kifogásolta, hogy a ja­vaslat nem intézkedik a munkás-sport­­egyesületek támogatásáról. A javaslatot nem szavazta meg. Gömbös Gyula volt a következő szó­nok. Hosszabban fejtegette, hogy a kor­mányt nem tartja alkalmasnak az or­szág vezetésére, ezért azonban a napi­renden levő javaslatot elfogadja. Hiba volt, hogy a javaslatot egyszer már le­vették a napirendről s csak két év múlva látták szükségét annak, hogy tárgya­lásra tűzzék ki. A magyar testnevelést elfakultnak tartja, mert úgyszólván Bu­dapestre szorítkozik. A fősulyt a vidékre kell helyezni, ahol nincsenek sportpá­lyák, fürdők, mert hiszen a tömegek sportjáról, testneveléséről van szó. Feleslegesnek mondotta a külföldi tuxá­ját, és olimpiádokat akkor, amikor a vidéken még semmi sem történt a sport terén. Azt szeretné, ha­ például a vidé­ken is legalább huszonöt MAC-ot létesí­tenének az anyaegyesület céltudatos vezetésével. Helyesnek mondotta a kul­tuszminiszter állásfoglalását a stadion kérdésében , miután biztosítékot lát a javaslatban a sport hathatós fejleszté­sére, a javaslatot elfogadja. Várnai Dániel határozati javaslatot nyújtott be arról, hogy a nemzetgyűlés­­utasítsa a kultuszminisztert a testneve­léssel kapcsolatosan kibocsátott rendelet hatályon kívül helyezésére és a törvény­­javaslat végrehajtási utasításának meg­változtatására. A törvényjavaslatot nem szavazta meg. Karafiáth Jenő kijelentette, hogy a­ javaslatnak semmiféle politikai, célja nincs s kizárólag a magyar közönség leromlott egészségi állapotát akarja helyreállítani. A sportbaji politikai dif­ferenciák nincsenek és a munkásság is kiveheti részét a testnevelési tanács munkájából. A javaslatot megszavazta. Dinich Ödön azt fejtegette, hogy a ja­vaslat nem sportoltatni akar, hanem a sportra előkészíteni, testet edzeni. A testnevelés ügyét szakemberekre kell bízni, ezért szükséges volna a testneve­lési főiskola sürgős felállítása. A javas­­latot megszavazta. A kultuszminiszter a nemzeti stadion létesítéséről Ezzel véget ért az általános vita s Klebelsberg Kuno gróf válasza követ­kezett a vitában, elhangzott felszólalá­sokra. Megállapította, hogy a vita so­rán nem voltak véleménykülönbségek s még a szociáldemokraták is tárgyila­gosan foglalkoztak a kérdéssel. A nem­zeti stadion kérdéséről szólva kijelen­tette, hogy minden törekvése arra irá­nyul, hogy a stadion minél előbb fel­épülhessen. A legnehezebb a megfelelő­­térség megválasztása s rendkívül saj­nálatos, hogy az első nagyobb város­szabályozási munkák alkalmával erre nem voltak tekintettel. Már a tavasszal az összes érdekképviseletek bevonásával helyszíni szemlét fog tartani tekintetbe jövő tereken és helyeken. Felszólalása további során kijelentette, hogy nagy fontosságot tulajdonít a szakszerű fel­ügyeletnek, amely hivatva lesz a sport terén észlelhető visszásságok kiküszö­bölésére. A sport demokratizálódását úgy érzi, hogy a falusi népre is gon­dolni kell, annál is inkább, mert agrár­állam vagyunk. A szociáldemokraták­nak, azokra a kifogásaikra, hogy ők nem foglalhatnak helyet a testnevelési tanácsban, azzal válaszolt, hogy ez tel­jesen a szociáldemokratákon múlik, mert hiszen, ha nemzeti alapra helyez­kednek, semmi akadálya sincs annak, hogy részt vegyenek a tanács irányító munkájában. Végezetül kegyeletes sza­vakkal emlékezett meg Greenday Györgyről, a magyar testedzősport né­hai nagy apostoláról, majd kérte a ja­vaslat elfogadását. Elnök ezután szavazásra tette fel a kérdést s a Ház a szociáldemokraták kivitelével általánosságban magáévá tette a törvényjavaslatát is nyomban megkezdte annak részletes tárgyalását. A javaslat egyes szakaszait változtatás nélkül fogadták el. Szerdán lesz a legközelebbi ülés Ezután az elnök indítványozta, hogy az Ház szerdán tartsa legközelebbi ülé­sét és annak napirendjére a testneve­ lési alapról szóló, javaslat har­madzorle olvasását, valamint a­ korona értékcsök­-­­kenésének meg­gátlásáról szóló javas­lat tárgyalását tűzzék ki. Farkas István ezzel szemiben azt indítványozta, hogy: holnap is legyen ülés, amelyen a drága­sággal foglalkozzanak. Bethlen István gróf miniszterelnök az elnök napirendi indítványának elfoga­­­dását kérte azzal, hogy" a drágaság­gal kapcsolatos kérdéseket az ellenzék rr, pénzügyi javaslatok tárgyalásánál is megvitathatja.. Válaszolt a miniszter-­­elnök a szociáldemokratáknak azokra a megjegyzéseire is, hogy a kormány nem foglalkozik a drágaság kérdésével­ és nem tesz intézkedést arra nézve, hogy a munkabérek kövessék a drága­ságot. Egy kormánynak sem lehet kivon­­ása, hogy a munkabérek maximális vagy minimális mértékét megállapítsa.. Ez csak ott lehetséges, ahol az állam­ a munkaadó és követendő példát sta­tuálhat. Ezt meg is tette a kormány, mert a közalkalmazottak márciusi fize­tését 60 százalékkal felemelte. Úgy érte­­sült, hogy a munkaadók követik e te­­kintetben az államot. (Felkiáltások az ellenzéken: Rosszul van informálva.) Hartos Andor és Perlaky György az elnök napirendi indítványa mellett, Pakots József pedig ellene szólalt­­föl. A többség elfogadta az elnök indítvá­­­nyát, mire az ülés fél három órakor ié­­et ért. í 9 mm Mimt» iPIZilijWStiiSMS finli - - V — A Magyarság tudósítójától —Jft Az egész Európát behálózó új­ért nagyarányú kommunista szervezkedős ügyében a budapesti főkapitányság po­l­­itikai osztálya országszerte folytatja a­ nagy eréllyel megindított rendőri nyo­­­mozást. A közel­­ három hét óta folytad­­ott, megfeszített munka nyomán más majdnem minden részletében, kialakul­­­tak a kommunista összeesküvés körvo­nalai és megállapítást nyert, hogy kik i­s milyen tervek szerint irányították mozgalmat. A nyomozás ezidőszerint négy felvidéki városon, kívül az Alföldi nagyobb városaiban is folyik, ahová sí bolsevista agitáció szálait moszkvai iráni nyitás alapján szintén kiterjesztették. A detektívek és a politikai osztály ve­­zető főtisztviselői ezidőszerint Kecske­méten,­­ továbbá Egerben, Sátoraljaúj-­ helyen, és Miskolc környékén folytatja® a nyomozást. A mai nap folyamán a nyomozás ve­­­zetőitől telefonjelentés érkezett a főka-­­pitányságra, hogy Egerben és Miskol­­con sikerült elfogni a mozgalom fő ve­­­zetőit. Az eddigi adatok szerint a kom-­ munista szervezkedést egységesen irá­ny­ították. Moszkvából cseh megszállott­ területen át nemcsak Magyarország, ha­­­nem Európa más városai felé is. szervezkedés előkészületeit főmegbizot­­­tai útján Kun­­ Béla intézte Moszkvából, az Úgynevezett­­exekutiv komité élén. Az exekutiv komité nagyszabású tervét­ dolgozott ki Európa forradalmasítására, és egész­ sereg ügynök és agitátor indult­ el, hogy híveket szerezzenek és propa­­­gandát indítsanak egyelőre Magyaror or­szágon, Ausztriában, Németországban,­ Csehországban a bolsevista eszméknek.­ A szervezkedés irányítói a lefoglalt uta­sítások és levelek szerint abban bíztak,­ hogy máriius közepére visszatérhetne® Budapestre. A felvidéki és az alföldi agitáció nyomozás adatai szerint nem járt si­kerrel, az ipartelepek munkássága nem­ mutatott hajlandóságot a kommunista szervezkedésre. A politikai osztály de­,­tektívjeinek ébersége csírájában foj-*­­ totta el a további mozgalmat és igen, sok agitátort és Kun Béla három fő­­megbizottját sikerült már elfogni. A­ budapesti rendőrség értesítése nyomán a magyarországi nyomozással egyidejű­leg a bécsi, prágai és berlini rendőri h­*­lóságok is megindították a nyomozásba bolsevista propaganda, ügyében­ A bu­dapesti főkapitányság legközelebb ad ki­ hivatalos jelentést a kommuni­sta szer­­­vezkedés leleplezésének, részleteiről. Gyengélkedők­­ kimerült és fáradt szervezetét­ erősíti az Ovomaltine -t. friss­ tojásból, tejből, dr. Wander-féla, malátából és kákákéból készült­ — koncentrált tápszer.

Next