Magyarság, 1924. december (5. évfolyam, 257-279. szám)
1924-12-02 / 257. szám
4 A Római IMagor Intézet : Maksai dr . ' ■ A Musszi József beszámolója az Akadémián A Fraknói Vilmos alapította RómaiMagysar Intézet tavaly kezdte meg működését :a Gerevich Tibor dr. igazgatása alatt’ ’ Az intézet, sajnos, mindmáig mostoha gyermekként állott a magyar kulturális közvélemény előtt, anyagi eszközök híján nem is tudta megvalósítani teljes programját- De máris oly eredményes kutató munkát végzett, hogy méltán megérdemli a ráirányuló figyelmet. Az intézet tagjai közül Kastner Jenő pécsi egyetemi tanár a szabadságharc magyar emigránsainak és az olasz ti sorgimento embereinek összeköttetéseit kutatta. Megtalálta Kossuth Lajosnak több levelét, és munkájában Mengoni professzor, a Bibliotheca di Risorgimento igazgatója és Kossuth olasz biográfusa hathatósan támogatta őt munkájában, amelynek első publikációja Kossuth, és Mazzini címmel fog megjelenni. Tőrjei József akadémiai könyvtárnok a Corvinák történetét kutatta Róma, Bologna, Firenze és Siene levéltáraiban. Lukcsics Pál Eötvös,kollégiumi irodaigazgató megtalálta, a a Bécsi Képes Krónikának egy XIX. századi variánsát. A kódexet lefotografálták és jelenleg legkitűnőbb történészeink foglalkoznak kiadásával. Ugyancsak Lukcsics Pál talált sok Rákóczi Ferencre vonatkozó vatikáni anyagot, amelyből kitűnik, hogy a pápai udvar nem nézte jó szemmel a pogány törökökkel való szövetséget... Horváth Henrik fővárosi könyvtárt att a magyar nazarénusoknak , nevezett preraffaelista festők olaszországi működésére igyekezett világosságot,deríteni. Ezek a festők - Böhm József Dániel, Fehérvári,Puszka, Kovács Mihály, Heinrich Ede, Avouiere (Koln) Tivadar — a francia és német nagymesterek (Overbeck, Cornelius, Inytes)vezetése és inspirációja alatt dolgoztak Rómában. Horváth Henrik a napokban ismét visszatér Rómába. _ Kutatásainak' első' eredményeit a Minerva és az' Ungarische Jahrbücher legközelebbi számai hozzák. Igen eredményes munkát végzett Huszti József szegedi professzor, aki ma délután tartotta beszámolóját az Akadémia első osztályának ülésén. Huszti József kutatásai a magyar kultúrtörténet legfényesebb korszakára, , a XV. századra, Mátyás király humanista udvarára vonatkoznak. Eredményeiből három csoportot emelt ki. Megtalálta Sebastiano Balvini nek, a firenzei platonista teológusnak eddig ismeretlen latin leveleit, amelyeket az olasz humanista Báthori Miklós váci püspökhöz és Mátyás királyhoz intézett. Ezek a levelek rendkívüli fontossággal bírnak a XV. századi magyarországi neoplatonismusra vonatkozólag. Kitűnik belőlük, hogy a, renaissance szelleme, a platói filozófia újjáéledése, mély nyomokat hagyott Magyarországon is. Fölfedezett Huszti dr. egy eddig ismeretlen, nagyterjedelmű latin költeményt, amelyet Thebaldeus, a jeles humanista költő írt Mátyás királyhoz. A költeményt tartalma azért is fontos, mert tanúságot tesz Mátyás király széleskörű műveltségéről. Cime:Oratio ad Matthiam Invictissimum Pannoniáe Regem. Bőven ismertette Huszti József a Lengyelországban élt olasz, humanistának, Callimachus Experiens-nek Mátyás királyhoz írt, eddig kiadatlan latin költeményeit. A Mátyás-féle ragyogó human.anista kör Callimachusban új, eddig számba nem vett kitűnőséggel gyarapodott. Íme, néhány konkrét adat abból a gazdag anyagból, amit Huszti József az Akadémia elé tárt. Kutatásai Ábel Jenőóta az első korszakos ismeretbővülést jelentik a magyar humanizmus terén, Mátyás király európai jelentőségű alakja igen megnövekszik azokkal a szálakkal, amik őt az olasz és lengyel szellemi élethez fűzik. A Római Magyar Intézet első beszámolóját nagy lelkesedéssel fogadták az akadémikusok, akik ebből az alkalomból . Némethy Géza elnöklete alatt a szokottnál nagyobb számban jelentek meg. MAGYARSÁG 1924 december 2. kedd sJJí!SSHí fdmnocaitáif * §£@cialistáh parlamenti ősííípjős A hormon ispöri hojiih a hhíHoíi ellenzőéi htpviselőh toüh! fcfésáih enyhitésére A poliífho hsrei — A Magyarság tudósítójától — . A mentelmi bizottság szigorú ítélkezései és a liberális elemzéki pártok kivonulása a nemzetgyűlésből a politikai helyzetet teljesen elmérgesítette. Nagy érdeklődéssel várják most a kormány oldalán, hogy a balszél állásfoglalása után milyen magatartást követnek majd a fajvédők. A fajvédők, épp úgy, mint a többi ellenzéki csoportok, szintén nem vettek részt a házszabályrevíziós bizottság munkájában éscsak a plénumban való heves harcra készültek. Ennek a harcnak a körülményeit azonban nagyon megváltoztatta, hogy negyvennél több ellenzéki képviselő teljes passzivitásba lépett. Épp ezért a fajvédők egy része szintén leghelyesebbnek tartaná, hogy kapcsolódjanak ki a revíziós javaslat tárgyalásából - és hárítsák át egészen a kormánypártra azt az élvezetet, hogy a nemzetgyűlést új házszabályokkal ajándékozza meg. Mások a passzivitás gondolatát még nem " tették " magukévá. A végleges állásfoglalást Gömbös Gyula késő este kiadott nyilatkozata fejezi ki. Eszerint a fajvédők nem hajlandók együttműködni a' szociáldemokratákkal, és nem avatkoznak bele a kormány és a 'baloldal közt kitört 'parlamenti harcokba. A teljesen leromlott helyzetért azonban a kormányt teszik felelőssé. E felfogásban a fajvédőcsoport teljesen egységes. ... A kormánypárton a-.kifelé-szóló egység ellenére is számosan vannak, akik nem nagy örömmel, látják a parlamenti viszonyoknak teljes kiéleződését és akik túl szigorúnak tartották kezdettől fogva a mentelmi bizottság által a kivezetett képviselőkre szabott büntetést. Ezek között a képviselők között felmerült az a gondolat, hogy a nemzetgyűlés formát találhatna a megállapított büntetések csökkentésére,, esetleg az új.ülésszaknak megnyitásával kapcsolatosan. . a. 'teljes »intteszniarálj. Ily módon remélik, hogy sokkal rövidebb idő alatt helyre lehet állítani’ a normális parlamenti rendet, semmint azt bárki is gondolná az elmúlt napok eseményei után. Az előzetes tapogatózások azonban ily irányban eddig semmi eredményt nem mutattak fel, mert a kormány éppúgy, mint az ellenzék, mindenáron be akarja bizonyítani, hogy erőtől duzzad és nem ijed megilyen apró parlamenti háborúskodástól. A mentelmi bizottság illése Az Országház téren és környékén már a kora reggeli órákban meglátszott, hogy szokatlan események színhelye a képviselőház. A téren és az oda torkolló utcákban megkettőzött rendőrőrszemek cirkáltak, nyolc órakor pedig erős rendőri készültség vonult fel a parlament épülete elé s pillanatok alatt megszállta a bejáratokat, sőt rendőrök helyezkedtek el Záborszky Dénes főterembiztos szobájában is. A kivezényelt rendőrcsapat nyomában megjelent a szokatlanul nagyszámú detektivhad is s jóllehet Csak alig néhány nap előtt parancsolták ki a detektiveket a folyosóról ide is jutott belőlük. Igaz, hogy ez utóbbiak tíz óra tájban nyomtalanul eltűntek. A karhatalommal eltávolított képviselők nem jelentek meg a bizottság előtt Délelőtt kilenc órára hirdették a mentelmi bizottság ülését, amelyre megidézték a Ház pénteki üléséről karhatalommal eltávolított képviselőket, az idézésre azonban senki sem jelent meg a kivezetettek közül. Szilágyi Lajos még szombaton reggel Athénbe utazott, az érdekelt szociáldemokrata képviselők pedig közös levelet intéztek a bizottság elnökéhez, akinek bejelentették, hogy nem ismerik el házszabályszerűnek azt a határozatot, amellyel a többség pénteken a mentelmi bizottság elé utasította őket. Indokolásuk az volt, hogy a pénteki fülsiketítő lármában maguk a kormánypárti képviselők sem tudhatták, mit szavaznak meg, csupán az elnök mögött álló tisztviselő intésére álltak fel. A bizottság üléséről távolmaradtak az ellenzéki tagok is. Az ülés éppen ezért pár perccel tíz óra előtt kezdődött s azon Fáy Gyula elnöklésével Barla-Szabó József, Buday Dezső, Kaas Albert báró, Mikovinyi Jenő, Nagy János, Patacsi Dénes, Podmaniczky Endre báró, Rassay Károly, Rubinek István, Szily Tamás és Vargha Gábor vettek részt. A kizáró indítvány Rubinek István előadó röviden ismertette a tényállást Györki Imre és társai ügyében, akiket a pénteki ülésről eltávolítottak és Hébert Ede ügyét, akit szintén a mentelmi előutasítottak, de eltávolítására már nem került sor, majd előterjesztette indítványát, amely a következőképpen hangzott : "A mentelmi bizottság javasolja a Háznak, hogy Györki Imre és Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselőket egyenként 21—21 ülésnapról, Propper Sándor és Kábák Lajos nemzetgyűlési képviselőket egyenként 22—22 ülésnapról, Esztergályos János, Peyer Károly, Batitz Gyula, Sütő József, Szabó Imre, Saly Endre, Farkas István, Klárik Ferenc, Malasics Géza és Szeder Ferenc nemzetgyűlési képviselőket egyenként 20—20 ülésnapról, Peidl Gyula nemzetgyűlési képviselőt 10 ülésnapról való kitiltásra, Hébert Ede nemzetgyűlési képviselőt pedig a Ház megkövetésére ítélten Vargha Gábor túlszigorunak tálalta az előadói indítványt. A politikai rezon enyhébb ítéletet kíván s ezért indítványozta, hogy Györkit és Szilágyit 6—6 napra, Proppert és társait 3—3. napra, Reidit pedig 1 napra tiltsák ki. Rassay Károly csupán jegyzőkönyvi megrovást javasolt. Buday Dezső még az előadó indítványát is enyhének találta. Patacsi Dénes és Barla Szabó József az előadó indítványa mellett érvelt, amelyet a többség meg is szavazott. Ezután Baross János bejelentésével foglalkozott a bizottság s megállapította, hogy a kivezetett képviselők mentelmi jogán nem esett sérelem. A napon 10—25 ülésnapra kitiltattak. Utasítom ezért a képviselőház kapusait, a legszigorúbb fegyelmi felelősség mellett, hogy nevezett képviselő uraknak a Házba való belépését ezen idő alatt ne engedjék meg. Amennyiben felhívásuk dacára a Házba behatolni igyekeznének, kötelesek a melléjük rendelt karhatalmat (palotaőröket vagy rendőröket) ezen körülményre figyelmeztetni.« Ezután következik a tizenöt kitiltott képviselő névsora; mindegyik nevet mellé odajegyezve, hogy a Ház hangülésnapra tiltotta ki. Gömbös Girgis nyilatkozata A fajvédőknek a legutóbbi Parlamenti eseményekre vonatkozó állásfoglalásáról elterjesztett különböző híresztelésekkel szemben Gömbös Gyula a MOT munkatársa előtt a következő nyilatkozatot tette:— Az egész ügy a Friedrich István által szóvátett átirat alapján került szőnyegre. A zárt ülésen meggyőződtem arról, hogy az átirat, hiteles szövege eltér a Ház folyosóján felolvasottól és hogy tartalma összefügg az anteaktával és megfelel az ország érdekeinek. Tehát az alap hamis lévén, a támadás nem vezethetett célhoz, ötletszerűen soha nem cselekedtem és nem fogok cselekedni. Ha kellő bizonyítékokkal rendelkeztek volna és ha programszerűen jártak volna el, akkor lehetett volna szó a fajvédők csatlakozásáról, feltéve, ha a közös világnézeti alapon állók szervezték volna a támadást. A szociál-, demokratákkal való kooperáció ellenkezik felfogásommal. Pártunk elítéli a halogatást, a palástolást, büntetőjogunkból való politikai fegyverkovácsolást, de a mulasztás a kormányt terheli és a kormány felelős az Eskütt-ügyben tapasztalt huzavonáért épp úgy, mint Zákány Gyula kiszökéséért is. Pártunk mindezek alapján nem vesz részt a kormány és a baloldal közötti parlamenti harcokban. A párt a szuverén nemzeti gondolatot és a magyar jövőt képviselő párt és halad a maga igazságai útján. Leszögezi újra a kormány előrelátás nélkül vehetett politikájának teljes kudarcát és a kormányra hárítja a különféle visszaélésekkel szemben tanúsított erélytelen eljárásának káros, az ország érdekeit és a nemzetgyűlés tekintélyét csorbító következményeit. A párt ebben a felfogásában és állásfoglalásában egységes. A szociáldemokraták és a radikális halszél közösértekezlete A mentelmi bizottság ülése alatt be-népesedett a folyosó, ahol izgalmas vita folyt a pénteki eseményekről és a mentelmi bizottság várható határozatáról. A szociáldemokrata képviselők közül elsőnek Hébert Ede jelent meg a Házban, majd Batitz Gyula és Kéthly Anna jött, később pedig Pellér Károly és Pikter Emil. • Az újságírók nyomban kérdésekkel ostromolták meg őket, hogy nem készülnek-e a szakszervezetek sztrájkra?. Peyer Károly felelt a kérdésre: — Valami mindenesetre készül. A követ eldobták és ebben a pillanatban nem lehet megmondani, hogy hol fog megállani. A rendőri készültséggel nekünk semmi dolgunk nincs. Ha valamit csinálni akarunk, azt megcsináljuk akkor is, ha kétszer annyi rendőrt vezényelnek ki az utcára. A radikális balszél képviselői közül Hegymegi- Kiss Pál és Baross János tűntek fel elsőknek" a folyosón s fontoskodva szaladgáltak egyik vitatkozó csoporttól a másikhoz. Féltizenegy tájban hire jött, hogy a szociáldemokraták és a demokratikus szövetségbe tömörült liberális-radikális képviselők délben közös értekeletet tartanak a szocialisták párttitkárságán. A hírre a balszéli képviselők eltávoztak a Házból. Az értekezlet, amelyen a szociáldemokrata képviselőkön kívül Vázsonyi Vilmos, Fábián Béla, Rupert Rezső, Hegymegi-Kiss Pál, Hagy Vince és Baross János vettek részt, deklarációt szövegezett meg s megbízta Hegymegi- Kiss Pált, hogy azt a nemzetgyűlésben olvassa fel. Ez a délutáni órákban meg is történt. Utasítás a Ház kapusainak A mentelmi bizottság ülését, illetőleg a plénumnak azzal kapcsolatos határozatát követően a háznagyi hivatal a következő írásos rendelkezést adta ki a képviselőház kapusainak: »Az alábbi névsorban foglalt képviselő urak a nemzetgyűlés által a mai Arndrássiy Gyula gróf beszámolója Andrássy Gyula gróf december 14-éig beszámolót mond a budai Vigadóban. A beszámológyűlésen az összes budai keresztény szervezetek résztvesznek. Rastovszky István képviselőkében nem akarja felhasználni a palotaőrséget A nemzetgyűlés pénteki ülésén lejátszódott eseményekkel kapcsolatosan az egységes pártban hangoztatják, hogy az első nemzetgyűlés összeülésekor Rakovszky István, az akkori házelnök foglalta el azt az álláspontot, hogy a palotaőrséget továbbra is fenn kell tartani. Rakovszky István a palotaőrség fenntartásának kérdésében a következőket mondotta tudósítónknak: Nagyon tévednek azok, akik azt magyarázgatják, hogy én a palotaőrséget a pénteki szerepéhez hasonló működésre kívántam felhasználni. Az őrség intézményének fenntartását én csak külső szolgálatra, a parlament épületének védelmére javasoltam. A kommün utáni időkben ugyanis még olyan volt a helyzet, hogy a parlament esetleges megtámadásától is kellett tartani. Kizárólag ezért foglaltam állást az őrség fenntartása mellett, de eszembe sem jutott, hogy a palotaőröket képviselők ellen vezényeltessem ki. A demokratikus szövetség megtámadja a nagyatádi választást A demokratikus szövetség ma esti értekezletet tartott, amelyen a nagyatádi választással foglalkozott s megbízta Rákóczi Ferencet, hogy a választást a nemzetgyűlésben is többször felhozott okok miatt peticionálja meg. Idegfájásoknál, reumánál, köszvénynél, elhájasodásnál, cukorbetegségnél a FERENC JÓZSEF keserűvíz rendkívül jó hatású hashajtónak bizonyul.