Magyarság, 1924. december (5. évfolyam, 257-279. szám)

1924-12-02 / 257. szám

4 A Római IMagor Intézet : Mak­sai dr . '­­ ■ A Musszi József beszámolója az Akadém­ián A Fraknói Vilmos alapította Római­­Magysar Intézet tavaly kezdte meg mű­ködését :a Gerevich Tibor dr. igazgatása alatt’ ’ Az intézet, sajnos, mindmáig mostoha gyermekként­ állott a magyar kulturális közvélemény előtt, anyagi eszközök híján nem is tudta megvaló­sítani teljes programját- De máris oly eredményes kutató munkát végzett, hogy méltán megérdemli a ráirányuló figyelmet. Az intézet tagjai közül Kastner Jenő pécsi egyetemi tanár a szabadságharc magyar emigránsainak és az olasz ti sor­gim­ento embereinek összekötteté­seit kutatta. Megtalálta Kossuth Lajos­nak több levelét, és munkájában Men­­goni professzor, a Bibliotheca di Risor­gimento igazgatója és Kossuth olasz biográfusa hathatósan támogatta őt munkájában, amelynek első publikációja Kossuth, és Mazzini címmel fog meg­jelenni. Tőrjei József akadémiai könyvtárnok a Corvinák történetét kutatta Róma, Bologna, Firenze és Siene levéltáraiban. Lukcsics Pál Eötvös,kollégiumi iroda­igazgató meg­találta, a a Bécsi Képes Krónikának egy XIX. századi varián­sát. A kódexet lefotografálták és je­lenleg legkitűnőbb történészeink foglal­koznak kiadásával. Ugyancsak Lukcsics Pál talált sok Rákóczi Ferencre vo­natkozó vatikáni anyagot, amelyből ki­tűnik, hogy a pápai udvar nem nézte jó szemmel a pogány törökökkel való szövetséget... Horváth Henrik fővárosi könyvtár­­t att a magyar nazarénusoknak , neve­zett preraffaelista­ festők olaszországi működésére igyekezett világosságot,­­de­ríteni. Ezek a festők - Böhm József Dániel, Fehérvári,­Pu­szka, Kovács­ Mi­hály, Heinrich Ede, Avouiere (Kol­n) Tivadar — a francia és­­ német nagy­mesterek (Overbeck, Cornelius, Inyt­es)­­vezetése és inspirációja alatt dolgoz­tak Rómában. Horváth Henrik a napok­ban ismét visszatér Rómába. _ Kutatá­sainak' első'­ eredményeit a Minerva­ és az' Ungarische Jahrbücher legközelebbi számai hozzák.­­ Igen eredményes munkát végzett H­uszti József szegedi professzor, aki ma délután tartotta beszámolóját az Akadémia első osztályának ülésén. Huszti József kutatásai a magyar kul­túrtörténet legfényesebb korszakára, , a XV. századra, Mátyás király humanista udvarára vonatkoznak. Eredményeiből három csoportot emelt ki. Megtalálta Sebastiano Balvini­ nek, a firenzei plato­nista teológusnak eddig ismeretlen latin leveleit,­­ amelyeket az olasz humanista Báthori Miklós váci püspökhöz és M­á­­tyás királyhoz intézett. Ezek a levelek rendkívüli fontossággal bírnak a XV. századi magyarországi neoplatonismusra vonatkozólag. Kitűnik belőlük,­ hogy a, renaissance szelleme, a platói filozófia újjáéledése, mély nyomokat hagyott Ma­­gyarországon is. Fölfedezett Huszti dr. egy eddig isme­retlen, nagyterjedelmű latin költeményt, amelyet Thebaldeus, a jeles humanista költő írt Mátyás királyhoz. A költeményt tartalma azért is fontos, mert tanúságot tesz Mátyás király széleskörű műveltsé­géről. Cime:­Oratio ad Matthiam Invic­­tissimum Pannoniáe Regem. Bőven ismertette Huszti József a Len­gyelországban élt olasz, humanistának, Callimachus Experiens-nek Mátyás ki­rályhoz írt, eddig kiadatlan latin költe­ményeit. A Mátyás-féle ragyogó hu­man.a­nista kör Callimachusban új, eddig számba nem vett kitűnőséggel gyarapo­dott. Íme, néhány konkrét adat abból a gazdag anyagból, amit Huszti József az Akadémia elé tárt. Kutatásai Ábel Jenő­­óta az első korszakos ismeretbővülést je­lentik a magyar humanizmus terén, Má­tyás király európai jelentőségű alakja igen megnövekszik azokkal a szálakkal, amik őt­­ az olasz és lengyel szellemi élet­hez fűzik. A Római Magyar Intézet első beszá­molóját nagy lelkesedéssel fogadták az akadémikusok, akik ebből az alkalomból­­ . Némethy Géza elnöklete alatt a szokottnál nagyobb számban jelentek meg. MAGYARSÁG 1924 december 2. kedd sJJí!SSHí fdmnocaitáif * §£@cialistáh parlamenti ősííípjős A hormon ispöri hojiih a hhíHoíi ellenzőéi htpviselőh toüh­! fcfésái­h enyhitésére­­ A poliífho hsrei — A Magyarság tudósítójától — . A mentelmi bizottság szigorú ítélkezései és a liberális elem­zéki pártok kivonu­lása a nemzetgyűlésből a politikai hely­zetet teljesen elmérgesítette. Nagy érdek­lődéssel várják most a kormány oldalán, hogy a balszél állásfoglalása után mi­lyen magatartást követnek majd a faj­védők. A fajvédők, épp úgy, mint a többi ellenzéki csoportok, szintén nem vettek részt a házszabályrevíziós bizott­ság munkájában és­­csak a plénumban való heves harcra készültek. Ennek a harcnak a körülményeit azonban nagyon megváltoztatta,­­ hogy negyvennél több ellenzéki képviselő teljes passzivitásba lépett. Épp ezért a fajvédők egy része szintén leghelyesebbnek tartaná, hogy kapcsolódjanak ki a revíziós javaslat tárgyalásából - és hárítsák át egészen a kormánypártra azt az élvezetet, hogy a nem­zetgyűlést új házszabályokkal aján­dékozza meg. Mások a passzivitás gon­dolatát még nem " tették " magukévá. A végleges állásfoglalást Gömbös Gyula késő este kiadott nyilatkozata fejezi ki. Eszerint a fajvédők nem hajlandók együttműködni a' szociáldemokratákkal, és nem avatkoznak bele­ a kormány és a 'baloldal közt kitört 'parlamenti har­cokba. A­ teljesen leromlott helyzetért azonban a kormányt­ teszik felelőssé. E felfogásban a fajvédő­­csoport teljesen egységes.­­ ... A kormánypárton a-.kifelé-szóló egység ellenére is számosan vannak, akik nem nagy örömmel, látják a­ parlamenti vi­szonyoknak teljes kiéleződését és akik túl szigorúnak tartották kezdettől fogva a mentelmi­ bizottság által a kivezetett képviselőkre szabott büntetést. Ezek kö­zött a képviselők között felmerült az a gondolat, hogy a nemzetgyűlés formát találhatna a megállapított büntetések csökkentésére,, e­setleg az új­.ülésszaknak megnyitásával kapcsolatosan. . a. 'teljes »intteszniarálj. Ily módon remélik, hogy sokkal rövidebb idő alatt helyre lehet­ állítani’ a normális parlamenti rendet, semmint azt bárki is gondolná az elmúlt napok eseményei után. Az előzetes tapo­gatózások azonban ily irányban eddig semmi eredményt nem mutattak fel, mert a kormány éppúgy, mint az ellenzék, mindenáron be akarja bizonyítani, hogy erőtől duzzad és nem ijed­ meg­­ilyen apró parlamenti háborúskodástól. A mentelmi bizottság illése Az Országház­ téren és környékén már a kora reggeli órákban meglátszott, hogy szokatlan események színhelye a képviselőház. A téren és az oda torkolló utcákban megkettőzött rendőrőrszemek cirkáltak, nyolc órakor pedig erős rend­őri készültség vonult fel a parlament épülete elé s pillanatok alatt megszállta a bejáratokat, sőt rendőrök helyezkedtek el Záborszky Dénes főterembiztos szobá­jában is. A kivezényelt rendőrcsapat nyomában megjelent a szokatlanul nagy­számú detektivhad is s jóllehet Csak alig néhány nap előtt parancsolták ki a de­­tektiveket a folyosóról ide is jutott be­lőlük. Igaz, hogy ez utóbbiak tíz óra tájban nyomtalanul eltűntek. A karhatalommal eltávolított képviselők­ nem jelentek meg a bizottság előtt Délelőtt kilenc órára hirdették a men­telmi bizottság ülését, amelyre megidéz­ték a Ház pénteki üléséről karhatalom­mal eltávolított képviselőket, az idézésre azonban senki sem jelent meg a kiveze­tettek közül. Szilágyi Lajos még szom­baton reggel Athénbe utazott, az érde­kelt szociáldemokrata képviselők pedig közös levelet intéztek a bizottság elnöké­hez, akinek bejelentették, hogy nem is­merik el házszabály­szerűnek azt a hatá­rozatot, amellyel a többség pénteken a mentelmi bizottság elé utasította ők­et. Indokolásuk az volt, hogy a pénteki fül­siketítő lármában maguk a kormány­párti képviselők sem tudhatták, mit szavaznak meg, csupán az elnök mögött álló tisztviselő intésére álltak fel. A bizottság üléséről távolmaradtak az ellenzéki tagok is. Az ülés éppen ezért pár perccel tíz óra előtt kezdődött s azon Fáy Gyula elnöklésével Barla-Szabó Jó­zsef, Buday Dezső, Kaas Albert báró, Mikovinyi Jenő, Nagy János, Patacsi Dénes, Podmaniczky Endre báró, Rassay Károly, Rubinek István, Szily Tamás és Vargha Gábor vettek részt. A kizáró indítvány Rubinek István­ előadó röviden is­mertette a tényállást Györki Imre és társai ügyében, akiket a pénteki ülésről eltávolítottak és Hébert Ede ügyét, akit szintén a mentelmi elő­­utasítottak, de eltávolítására már nem került­ sor, majd előterjesztette indítványát, amely a kö­vetkezőképpen hangzott : "A mentelmi bizottság javasolja a Háznak, hogy Györki Imre és Szilágyi Lajos nemzetgyűlési képviselőket egyen­ként 21—21 ülésnapról, Propper Sándor és Kábák Lajos nemzetgyűlési képviselő­ket egyenként 22—22 ülésnapról, Eszter­gályos János, Peyer Károly, Batitz Gyula, Sütő József, Szabó Imre, Saly Endre, Farkas István, Klárik Ferenc, Malasics Géza és Szeder Ferenc nemzet­gyűlési képviselőket egyenként 20—20 ülésnapról, Peidl Gyula nemzetgyűlési képviselőt 10 ülésnapról való kitiltásra, Hébert Ede nemzetgyűlési képviselőt pe­dig a Ház megkövetésére ítélten Vargha Gábor túlszigorunak tálalta az előadói indítványt. A politikai rezon enyhébb ítéletet kíván s ezért indítvá­nyozta, hogy Györkit és Szilágyit 6—6 napra, Proppert és társait 3—3. napra, Reidit pedig 1 napra tiltsák ki. Rassay Károly csupán jegyzőkönyvi megrovást javasolt. Buday Dezső még az előadó indítványát is enyhének találta. Patacsi Dénes és Barla Szabó­ József az­ előadó indítványa mellett érvelt, amelyet a többség meg is szavazott. Ezután Baross János bejelentésével foglalkozott a bi­zottság s megállapította, hogy a kiveze­tett képviselők mentelmi jogán nem esett sérelem. A napon 10—25 ülésnapra kitiltattak. Uta­sítom ezért a képviselőház kapusait, a legszigorúbb fegyelmi felelősség mel­lett,­ hogy nevezett képviselő uraknak a Házba való belépését ezen idő alatt ne engedjék meg. Amennyiben felhí­vásuk dacára a­­ Házba behatolni igye­keznének, kötelesek a melléjük rendelt karhatalmat (palotaőröket vagy rend­őröket) ezen körülményre figyelmez­tetni.« Ezután következik a tizenöt kitiltott képviselő névsora; minde­gyik nevet mellé odajegyezve, hogy a Ház hang­­ülésnapra tiltotta ki. Gömbös Girgis nyilatkozata A fajvédőknek a legutóbbi Parlamenti eseményekre vonatkozó állásfoglalásá­ról elterjesztett különböző híresztelé­sekkel szemben Gömbös Gyula a MOT munkatársa előtt a következő nyilatko­zatot tette:­­— Az egész ügy a Friedrich István által szóvátett átirat alapján került szőnyegre. A zárt ülésen meggyőződtem arról, hogy az átirat, hiteles szövege el­tér a­ Ház folyosóján felolvasottól és hogy tartalma összefügg az anteaktával és megfelel az ország érdekeinek. Tehát az alap hamis lévén, a támadás nem vezethetett célhoz, ötletszerűen soha nem cselekedtem és nem fogok csele­kedni. Ha kellő bizonyítékokkal rendel­keztek volna és ha programszerűen jár­tak volna el, akkor lehetett volna szó a fajvédők csatlakozásáról, feltéve, ha a közös világnézeti alapon állók szer­vezték volna a támadást. A szociál-, demokratákkal való kooperáció ellen­kezik felfogásommal. Pártunk elítéli a halogatást, a palástolást, büntető­jo­gunkból való politikai fegyverkovácso­­lást, de a mulasztás a kormányt terheli és a kormány felelős az Eskütt-ügyben tapasztalt huzavonáért épp úgy, mint Zákány Gyula kiszökéséért is. Pártunk mindezek alapján nem vesz részt a kor­mány és a baloldal közötti parlamenti harcokban. A párt a szuverén nemzeti gondolatot és a magyar jövőt képviselő párt és halad a maga igazságai útján. Leszögezi újra a kormány előrelátás nélkül vehetett politikájának teljes ku­darcát és a kormányra hárítja a külön­féle visszaélésekkel szemben tanúsított erélytelen eljárásának káros, az ország érdekeit és a nemzetgyűlés tekintélyét csorbító következményeit. A párt ebben a felfogásában és állásfoglalásában egy­séges. A szociáld­emokraták és a radikális halszél közös­­értekezlete A mentelmi bizottság ülése alatt be-­­népesedett a folyosó, ahol izgalmas vita folyt a pénteki eseményekről és a men­telmi bizottság várható határozatáról. A szociáldemokrata képviselők közül elsőnek Hébert Ede jelent meg a Ház­ban, majd Batitz Gyula és Kéthly Anna jött, később pedig P­ellér­­ Károly és Pikter Emil. • Az­­ újságírók nyomban kérdésekkel ostromolták meg őket, hogy nem készülnek-e a szakszervezetek sztrájkra?. Peyer Károly felelt a kér­désre: — Valami mindenesetre készül. A kö­vet eldobták és ebben a pillanatban nem lehet megmondani, hogy hol fog meg­­állani. A rendőri készültséggel nekünk semmi dolgunk nincs. Ha valamit csi­nálni akarunk, azt megcsináljuk akkor is, ha kétszer annyi rendőrt vezényelnek ki az utcára. A radikális balszél képviselői közül Hegy­meg­i- K­iss Pál és Baross János tűntek fel elsőknek" a folyosón s fon­toskodva szaladgáltak egyik vitatkozó csoporttól a másikhoz. Féltizenegy tájban hire jött, hogy a­ szociáldemo­kraták és a demokratikus szövetségbe tömörült liberális-radikális képviselők délben közös értekeletet tartanak a szocialisták párttitkárságán. A hírre a balszéli képviselők eltávoztak a Ház­ból. Az értekezlet, amelyen a szociál­demokrata képviselőkön kívül Vázsonyi Vilmos, Fábián Béla, Rupert Rezső, Hegymegi-Kiss Pál, Hagy Vince és Baross János vettek részt, deklarációt szövegezett meg s megbízta Hegymegi- Kiss Pált, hogy azt a nemzetgyűlésben olvassa fel. Ez a délutáni órákban meg is történt. Utasítás a Ház kapusainak A mentelmi bizottság ülését, illető­leg a plénumnak azzal kapcsolatos ha­tározatát követően a háznagyi hivatal a következő írásos rendelkezést adta ki a képviselőház kapusainak: »Az alábbi névsorban foglalt képvi­selő urak a nemzetgyűlés által a mai Arndrássiy Gyula gróf beszámolója Andrássy Gyula gróf december 14-éig beszámolót mond a budai Vigadóban. A beszámológyűlésen az összes budai keresztény szervezetek résztvesznek. Rastovszk­y István képviselők­ében nem akarja felhasználni a palotaőrséget A nemzetgyűlés pénteki ülésén leját­szódott eseményekkel kapcsolatosan az egységes pártban hangoztatják, hogy az első nemzetgyűlés összeülésekor Rakov­­szky István, az akkori házelnök foglalta el azt az álláspontot, hogy a palotaőrsé­­get továbbra is fenn kell tartani. Rakov­­szky István a palotaőrség fenntartásá­nak kérdésében a következőket mondotta tudósítónknak: Nagyon tévednek azok, akik azt magyarázgatják, hogy én a palotaőrsé­get a pénteki szerepéhez hasonló műkö­désre kívántam felhasználni. Az őrség intézményének fenntartását én csak kül­ső szolgálatra, a parlament épületének védelmére javasoltam. A kommün utáni időkben ugyanis még olyan volt a hely­zet, hogy a parlament esetleges megtá­madásától is kellett tartani. Kizárólag ezért foglaltam állást az őrség fenntar­tása mellett, de eszembe sem jutott, hogy a palotaőröket képviselők ellen ve­­zényeltessem ki. A demokratikus szövetség meg­támadja a nagyatádi választást A demokratikus szövetség ma esti értekezletet tartott, amelyen a nagy­atádi választással foglalkozott s meg­bízta Rákóczi­ Ferencet, hogy a válasz­tást a nemzetgyűlésben is többször fel­hozott okok miatt peticionálja meg. Idegfájásoknál, reumánál, köszvény­­nél, elhá­jasodásnál, cukorbetegségnél a FERENC JÓZSEF keserűvíz rendkívül jó­ hatású hashajtónak bizonyul.

Next