Magyarság, 1925. április (6. évfolyam, 74-97. szám)
1925-04-01 / 74. szám
4 Egy törvényjavaslat négyesztendős edisszeája a földmivelésügyi minisztériumban — A Magyarság tudósítójától — A Szőlősgazdák Országos Egyesülete még 1921- ben elhatározta, hogy a magasabb szőlőkolzúia fejlesztésének érdekében illetékes helyeken olyan javaslattal lép fel, amelynek segítségével elsősorban is kiemeli a szőlőbirtokon alkalmazott szakmunkaerőket a gazdasági cselédtörvény hatásköre alól. Az akkor megtartott értekezletnek több felszólalója hangsúlyozta, hogy a szőlő- és borgazdaságok alkalmazottainak magasabb fokban való minősítése azak is a gazdákkal együtt történhetik, hogy ezzel is eloszoljon annak a látszata, mintha itt valami felforgató akció volna készülőben, vagy hogy a szőlő- és borgazdaságokban alkalmazott szakmunkások a maguk részére bármilyen meg nem engedhető előnyöket akarnának szerezni. Azértekezlet határozatából még 1921-ben memorandumot készítettek, amelyet lipsinszky Viktor elnök vezetésével küldöttségadott át az akkori földmivelési miniszternek, nagyatádi Szabó Istvánnak. A memorandum részletesen rámutatott arra a fejlődésre, amelyet a szőlő- és borgazdaság az utóbbi időben elért, s régebben indokolt lehetett,, — , mondja a, memorandum — hogy a szőlő- és borgazdaságokban foglalkoztatott szakmunkások cselédi minőségbenkezeltettek és a jogviszonyaikat is ilyen keretek között igyekeztek rendezni. A régebbi cselédként kezelt vincellérre a szőlő- és borgazdaságban ma már sokkal magasabb képzettséget igénylő feladatok vannak. A szőlőmivelés és szakszerű borkezelés mai fejlettsége mellett szükséges, hogy önálló rendelkezésekkel felruházott, szőlőkezelő legyen alkalmazva. Ezeknek a magasabb képzettségű szakmunkásoknak a jogviszonyát egyéb törvényes rendelkezések hiányában ma is az 1907. évben alkotott cselédtörvény szabályozza. Miikor ezt a törvényt alkották, megígérte az akkori kormány, hogy gondoskodni fog a középképzettségű gazdasági munkások jogviszonyainak szabályozásáról is. Ez azonban mind a mai napig csak ígéret, maradt. A gazdatiszti törvény mintájára már régen meg kellett, volna alkotni a középképzettségű alkalmazottak jogszabályait is. Ebbe a keretbe bevonandók volnának az összes szőlészeti, borászati és kertészeti alkalmazottak, akik kisebb képzettségűek ugyan, de nem laikusok, alsóbbfokú iskolákat, és tanfolyamokat végeztek, tehát az alacsonyabb értelemben vett cseléd fogalmán felülemelkednek. A memorandum ezek felsorolásával azt kérte a földmivelésügyi minisztertől, hogy ezeknek a kérdéseknek törvény útján való rendezését segítse elő", az elkészített tervezetet mielőbb terjessze egy e célból összehívandó szakértekezlet elé. Nagyatádi, az akkori földmivelésigyi miniszter meg is ígérte, hogy a kérdést támogatni fogja. A miniszter biztató magatartására a Szőlősgazdák Egyesülete a földmvelésügyi minisztérium borászati osztályával törvényjavaslatot is dolgozott ki, amelyet átadtak a miniszternek. Négy év múlt el azóta anélkül, hogy a szőlősgazdák és alkalmazottak úgyszólván hétfőikésre való sürgetésén kívül az ügyben bármi érdemleges történt volna. A túlhosszú halogatást megunva, most januárban újra deputáció ment a földmivelésügyi miniszterhez és ismételten kérte, hogy a már elkészített törvényjavaslatot írja alá és végső megvitatás végett , terjessze az érdekeltségek elé. A földmivelésügyi miniszter akkor kitérő választ adott, most pedig arról értesítette a törvényesrendezést, sürgető szőlősgazdákat és alkalmazottakat, hogy a törvényjavaslattervezetet nem írja e2 alá, mert’ a kérdést ez idő szerint nem tartja aktuálisnak". A földmivelésügyi miniszternek , elutasító Válasza méltán elkeserítette úgy a szőlősgazdákat, mint pedig a szőlő- és borgazdaságok szakalkalmazottait, akiktől a fejlett viszonyok ma már magasabb képesítést követelnek. Ennek fejében méltán elvárhatnák tehát a törvények kezelőitől, hogy segítsenek őket kiemelni a cselédsorból és jogviszonyaikat valamiképpen rendezzék. A szőlősgazdák részéről most úgy értesítenek bennünket, hogy a földművelésügyi miniszter elutasító álláspontjának ellenére is, társadalmi úton és egyéb eszközökkel igyekeznek felvilágosítani a közvéleményt arról, hogy a régen vajúdó kérdés ilyen módon való eltemetésébe nem fognak, belenyugodni, mert a szőlő- és borgazdaság kultúrájának fejlesztése szempontjából a kérdés mielőbbi rendezését sokkal inkább sürgősnek és elodázhatatlannak tartják. A földmivelésügyi miniszter, ha a kérdést alaposabban áttanulmányozta volna, magától is rájöhetett volna, arra, hogy nekia szőlő- és borgazdaság magasabb fokú kultúrájának érdekében igenis kötelességei vannak, melyekről még az úgynevezett magasabb kisgaz-dapolitika kedvéért sem szabadna megfeledkeznie. Fontos * Fontost Vidéki bútorvevőknek esek rövid ideig ez a páratlan kedvezmény. Imilyen hazaszállítjuk a lakásába a nálunk vásárolt, tömni, halngzuhát saját készítésű IUINUI llaiU5£imcu megközelíthető helyen, Budapesttől 100 kilométeren belül lakó, vevőjüknek. Azak azobárt kint 4.000.000 koronától feljebb. DURUS R.-T.bútorgyári mintaterme VII. kerület. Nagydiófa utca 3. szám. Rákóczi-útnál JfWtfrT^; iThmmTff». I ainzEfESiáRJuI ■m / R |f Fél évre.___ ‘000.000 K fi negyed évre.... 120.000 K Hj Egyes szám ára hétköznapon fi HP WOU kor., vasárnapi SUDO korona fe ■ Ausztriában 2500 osztrák korona K. MAGYARSÁG 1925 április 1, szerda Vázsonyi Vilmos küzdelme foavitimum és ellenségeivel megszemélszéselb& fűvei szembefordultak vele apasszivitás kérdésében Magyarság tudósítójától . A demokrata blokk falain belül tovább folyik az az édesgés az egyes pártok között amely a szétválás előtti utolsó heteket annyira kellemessé teszi. Az októbristák állandóan a demokratákat, elsősorban Vázsonyi Vilmost szapulják és mindenáron arra akarják rábírni a szociáldemokratákat, hogy szakítsanak azokkal a pohos kispolgárokkal. Ruporték keserű gimnyal állapítják meg, hogy Vázsonyi sajátságos véletlen folytán éppen a győri választás utolsó hetében betegedett meg és ígyakadályozva vélte abban, hogy Vámbéry Rusztemet személy szerint támogassa. Viszont a győri választás második napjára már szerencsésen meg is gyógyult és elmehetett a választójogi bizottságba. Az októbristák nagyon emlegetik, hogy ők a fegyverbarátságot sokkal melegebben értelmezték a miskolci választás alkalmával és Vázsonyi nekik is köszönheti, hogy ott emberét be tudta hozni. A gyanakvóbb októbristák most olyasmire célozgatnak, hogy a demokraták alighanem azért támogatták Győrben csak félgőzzel Vámbéryt, mert ennek ellenében a kormány is csak félgőzzel támogatta Wolffékét. Ernszték jelöltjét, BárcsyDezsőt. Nagyon valószínű, hogy hamarosan ismét olyan viszonyba kerül Vázsonyi Ruperttel, mint a blokk megalkotásának pillanatában volt, amikor tudniillik egyáltalában nem beszélt az októbristák illusztris elnökével. A jóviszony fennmaradását nem segíti elő, hogy a szociáldemokratákkal létesített megegyezés után most kénytelen Vázsonyi egyezkedni Rupertékkel a polgári helyek felett. Az októbristák változatlanul mohók, Vázsonyi hiába magyarázza nekik, hogy: Fiaim, én tíz évig küzködtem, amíg tíz bizottsági helyet megszereztem, nektek is elég lesz munka nélkül ennyi. Rupert,ék szentül meg vannak győződve, hogy a pesti.. polgárok komolyan veszik őket és tömegeikre és szervezeteikre hivatkoznak, amelyekről azonban a többi pártok semmit sem tudnak. Vázsonyit nagyon kifárasztották ezek a tárgyalások, amelyeket még nehezítenek, hogy befelé szintén nem sikerült a választási listák dolgában megegyezésre jutni. Erlich G. Gusztáv, bevonulván törzslői fejdiszével a demokrata pártba, mint a legtermészetesebb dolgot kívánja, hogy a VII. kerület helyet felett ő rendelkezhessék. Vázsonyi nem enged és a két régi vezér, egymást alaposan ismerve, keményen küzködik a listák minden egyes létrafokáért. . ." ■ A többi kerületekben nagy riadalmat keltett, hogy Vázsonyi Vilmos a jelölések megejtésénél számos régi kivét kitörölte. Olyan volt fővárosi bizottsági tagok maradtak le a listákról, akik tizenöt-húsz éven át ültek a törvényhatóságban és bizottsági, mandátumukhoz vak szerzett jogukat megtámadhatatlannak tartották. Most, hogy a vezér nyugalomba akarja őket küldeni, pláne azzal az indokolással, hogy több keresztényt kell, jelölni, természetesen kézzel-láibbal tiltakoznak az elsülyesztés ellen. Mindezeken felül még az a veszedelem is fenyegeti Vázsonyit, hogy mire nagy nehézségek árán végül összeüti a harcba küldendő listákat, felborul a megegyezés a szociáldemokratákkal és kezdheti az egész fejtörést elölről. Szilágyi Lajos elhatározása, hogy barátaival együtt szakít a passzivitással, igen nagy rokonérzésre talált a demokrata, pártban is. Nyílt titok, hogy a demokrata párt összes képviselőtagja,i kezdettől fogva helytelenítették Vázsonyi Vilmos passszivitási, taktikáját és megjósolták, hogy csőddel fog végződni. Most, hogy az, ő taktikai érzékük diadalmaskodott. Vázsonyi Vilmoséval szemben, még inkább kardoskodnak amellett, hogy használják fel az alkalmat és ugorjanak ki a megfeneklett blokkból. Ha Vázsonyi enged Ilivel unszolásának, összevesz a szociáldemokratákkal, akik felborítják a fővárosi megegyezést is. Ha nem enged, átengedi a parla-mnentben Szilágyinak és Rassaynak a liberalizmus képviseletét és beismeri, hogy a szociáldemokraták nélkül már nem mer harcolni a fővárosban. A forradalommal való szövetkezés vádja ellen előreláthatólag úgy kíván majd védekezni Vázsonyi, hogy közvetlenül a fővárosi választás után ott hagyja a forradalmár barátait, úgy hogy a törvényhatósági bizottságban, már nem kell együttműködnie az oktróbistákkal és a szociáldemokratákkal. etteGyes Holmi Ápr. 1. Végre támad jó hír is: Itt az első április, Víg, szeszélyes és bolondos S játszi kedvű, mint Lloyd-Csontos. Áprilisnak elsején, Ripka s Vársony’ versenyén, Míg szól Bíbítbi kolompja: Ki lesz április bolondja ? ff# Értsünk egyet,uraim! A Demokrata Szövetségben le- blokkolt és elkönyvelt ellenzéki pártok között végérvényesen és visszavonhatatlanul kitört, az egyetértés. (Visszavonhatatlanság természetesen csak a legközelebbi visszavonásig érvényes.) Szilágyi Lajos egymásután háromszor rájött arra, hogy csak a passzivitás üdvös ii hazára; ennek folytán a szocialisták sietve bérmentesítették a keresztkötés alatt föladták a passzivitást. Vázsonyi Vilmos felsőteste a leghevesebb akciókra és dikerókra vetemedett, míg kötésen aluli szervezetének súlypontját a passzivitás üléspontjára helyezte. A Kossuth-párti októbristák a fentieket mindenben helyeslik steljesen egyetértenek abban, hogy többet érteni a dologból nem óhajtanak. Végül Kupert is csatlakozott önmagához, baljával jobbkezét többizben melegen, megrázva s ez elemelő aktussal az egyetértés véget is ért. HVB Sóhaj A hitelt megszavazta Bethlen nagybizottsága S most sóhajthat a gazda: — Kis hitelem, te drága... Kínos Kérdés Vájjon mekkora. Toleranz-taxát kell fizetnie majd a választott nép kiválasztott főrendének? dm Örömhírem!* (április elsei dátummal) (Április elsei dátummal) Ripka keresztény-keresztyén pártjának legújabb listavezetői; egy kaliforniai nagyprépost, néhai Ramprilla bibornok és a szadagórai csodarabbi, Ribili Horváth április elsejére való tekintettel negyvenöttréfát engedett meg magának. A Színész Szövetség társelnökeivé Steinhardtot és a kis Köttet emelték. A kisgazdák balcsizmasarkukkal az ellenzékbe léptek. Föllépésük következményeképp az ellenzék több tagját fájlalja. Gróf Klebelsberg Kunót a londoni* Royal Society of Clients díszelnökévé választotta. *, Vázsonyi Vilmos a numerus datum- nak az Ügyvédi Kamarába való bevezetése mellett tört lándzsát. Ő teljesen beérné 5% kereszténnyel. (" Gyanús név Itt most kivágok egy merész coup-t, Mely megráztafidtal vesét, s velőt. Az a kis Vadász- és Lövész-Club Nem Veim- és Lővy-Club volt azelőtt?" RÁDIÓNK (Nem egészen légből kapva) Bucurestből jelentik: Az oláh rendőrség kulturszomjra való gyűjtőszenvedélye olyannyira fokozódott, hogy többeket a helybeli gyűjtőfogházban kellett elhelyezni. További adat- és adománygyűjtés folyamatban. Palesztinából jelentik: _• Balfour lord 'körútja alkalmával elismeréssel konstatálta, hogy helybeli zsidó földművelők földjei nagyfokú műveltségben szenvednek; több nyel-. ven beszélnek, és „kottából zongora*. náte Ntettá!