Magyarság, 1925. december (6. évfolyam, 272-295. szám)
1925-12-01 / 272. szám
4 Meghalt Matlekovits Sándor — A Magyarság tudósítójától. — Matlekovits Sándor valóságos belső titkos tanácsos a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke ma délután két órakor hirtelen elhunyt. A 83 éves aggastyán magas kora ellenére is megőrizte teljes testi és szellemi frisességét. Ma délelőtt is, mint mindennap sétálni ment és a kora délutáni órákban tért haza. Bement dolgozószobájába, íróasztalához ült. Alig ült azonban néhány percig íróasztala előtt, a szomszéd szobából hörgést hallottak családtagjai. Berohantak a szobába, ahol eszméletlenül találták a karosszékben. Segíteni már nem lehetett, mert néhány perc múlva meghalt. A házhoz hívott orvos már csak azt tudta konstatálni, hogy szívszélhürdés okozta halálát. Az a közgazdasági iskola, amely a gazdasági liberalizmus elvét hirdeti, Matlekovits Sándorban egyik legképzettebb vezéralakját vesztette el. Matlekovits közgazdasági műveltségének gyökérszálai a múlt évszázad hatvanas éveire nyúlnak vissza. Ennek a kornak közgazdasági eszmekörét, a manchesterizmust, a mobdenizmust, a szabadkereskedelem és szabadverseny elvét tette magáévá és képviselte mind a mai napig, annak ellenére, hogy körülötte egy egészen új világ alakult olyan életkörülményekkel és viszonyokkal, amelyek a régi elveket nem igazolták. Érdemes és megbecsült tényező volt Matlekovits Sándor nemcsak a közgazdasági világban, hanem a politikai életben is. A Tisza István körül kialakult csoportnak volt annak idején jelentős tagja. Az utóbbi években pedig teljesen visszavonult a politikától és csak a közgazdasági életben tevékenykedett. Matlekovics Sándor 1842 október 12-én született Budapesten. Az ügyvédi oklevél megszerzése után Pest város szolgálatába, majd a bírósághoz lépett át. 1867-ben pedig mint fogalmazó, az akkori földmivelés-, iparés kereskedelemügyi minisztériumba került. Egészen fiatalon, a nemzetgazdaságtan magántanára lett a budapesti egyetemen. A minisztériumban gyorsan emelkedett a ranglétrán, 1878-ban miniszteri tanácsos, 1880-ban pedig államtitkár lett. Állásától 1890-ben a minisztérium kettéosztása alkalmával vált meg, ekkor lett belső titkos tanácsos. 1881-ben képviselővé választották, azontúl többször volt képviselő. Mint államtitkár rendezte az 1885. évi országos kiállítást és elismerésül a Szent István-rend középkeresztjét kapta. A Magyar Tudományos Akadémia 1873-ban levelező, 1910-ben pedig rendes tagjává választotta. A főrendiháznak is tagja volt 1905 óta. A néhány évvel ezelőtt alakult" Magyar Közgazdasági Társaság elnökévé választotta. A közgazdasági irodalomnak is fáradhatatlan munkása volt. Matlekovics Sándor egyetemi előadásait Nemzetgazdaságtan című könyvében foglalta össze, majd 1866-ban megírta Pénzügytanát. Fontosabb művei még a következők: A vasúti különbözeti viteldíjak (1875). Az osztrák-magyar monarchia vámpolitikája 1860-től napjainkig. Magyarország államháztartásának története (1868—1893). Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor. Közös vámterület és gazdasági elválás Ausztriától. Az ipar alakulása a kapitalizmus korszakában. (1911). Az elhunytat a Magyar Tudományos Akadémia előcsarnokában fogják felravatalozni és innen temetik. A temetés ideje az eddigiek szerint csütörtökön délután két órakor lesz. MAGYARSÁG 1925 december 1, kedd ...................................................in minimhmrumm A kormány C-státusba sorozza a robbant tisztviselőitet — A Magyarság tudósítójától. — A tisztviselői státusrendezéssel kapcsolatban az alkalmazottak tömérdek panaszát közöltük. Most pedig a kormánynak egy egészen új intézkedésére hívták fel a figyelmünket. A C-listás alkalmazottak kijelölésével ugyanis az elbocsátandók közé sorozzák a rokkant tisztviselőket is. Ez az eljárás pedig tételes törvénybe ütközik. A létszámcsökkentésről szóló 1923. évi XXXV. törvénycikk 1. szakasza előírja, hogy a hadirokkantakat csak saját kérelmükre lehet elbocsátani. Az 1924. évi IV. törvénycikk, a szanálási törvény pedig azt mondja, hogy a létszámapasztást ezentúl is a régi törvény alapján kell végrehajtani. A státusrendezésről kiadott 7000—1925. számú rendeletben pedig nincsen semmi intézkedés arra, hogy a hadirokkantakat ezután el kellene bocsátani. De ebbe különben nem lehetett felvenni ilyen szakaszt, mert a szanálási törvény ,sorait a szanálási törvény alapján kiadott rendelettel hatályon kívül helyezni nyilván nem lehet. Azok a régebbi törvényszakaszok tehát, amelyek megtiltják a hadirokkantaknak létszámapasztás ürügye alatt való elbocsátását, ma is érvényben vannak. A kormány törvénybe ütköző eljárása miatt az érdekelt tisztviselők panaszt adnak be a közigazgatási bírósághoz. A tisztviselői státusok megreformálásával kapcsolatos eseményekről ma az alábbiakban számolunk be: A tanítók és óvónők a státusrendezés ellen A KANSz elemi iskolai csoportja mai választmányi ülésén foglalkozott a státusrendezésről kiadott kormányrendelettel. Az ülésen megállapították, hogy a kormány a tanítói részére nem biztosította a létminimumot. Azonkívül a nyugdíjas tanítók, özvegyek és árvák törvényes jogait a státusrendezésnél figyelmen kívül hagyták. A tanítók és óvónők hetven-nyolcvan százalékát lefokozták és előmenetelüket rendkívül megnehezítették. A tanítóknak egy részét a B-Hstásoknál kedvezőtlenebb elbánásban részesítik. Nagy elkeseredéssel tárgyalták a pénzügyminiszter kijelentését, mely szerint a tanítók békebeli fizetésüknek 100 -120 százalékát is kapják. A választmány elhatározta, hogy a tanítók és óvónők évtizedes küzdelmük árán szerzett jogaiknak épségben tartásáért minden törpéiényes eszközzel küzdeni fognak. Kérik, hogy a státusrendezernek di menetelüket gáti intézkedéseit helyezzék hatályon kívül. Sürgetik a létminimum megállapítását, a nyugdíjasok, özvegyek és árvák illetményeinek fölemelését. A Katolikus Tanítóegyesületek Szövetsége Öveges Kálmán elnöklete alatt foglalkozott a státusrendezési sérelmekkel. Elhatározták, hogy memorandumban kérik sérelmeik orvoslását. Külön kérik azt, hogy a kántortanítók két éve húzódó fizetésrendezési ügyét intézzék el. Megszervezik a központi illetményhivatalt Mint már jelentettük, a kormány régebben elhatározta, hogy a tisztviselői fizetések számfejtésére és kiutalására központi illetményhivatalt fognak szervezni. A központi hivatal tervezetét a takarékossági bizottság is letárgyalta. A pénzügyminiszter aztán ma rendeletet adott ki a központi illetményhivatal szervezetéről. Az illetményhivatal ezután összepontosítva kezeli az állami tisztviselők fizetési ügyét. A hivatalnak külön főnöke lesz. A hivatal személyzetét pedig tényleges szolgálatban álló tisztviselők közül nevezik ki. Az új hivatalban a számfejtés munkáját modern számológépekkel végzik. Az újfajta gépek kezelésére szakembereket alkalmaznak. A miniszter rendelete szerint az egyes minisztériumok számvevőségi tisztviselőit is be lehet rendelni a központi hivatalba. A központi hivatal fogalmazói karát a főiskolai képzetségű tisztviselők közül választják ki. A számvevőségi és kezelőtisztviselők minősítésére rendes szolgálati szabály az irányadó. A postatakarékpénztár a központi illetmény hivatal részére esekszondát nyit. Ha az új hivatal működését megkezdi, a postatakarékpénztár azontúl nem utalja ki az illetményeket. Rendőrtiszti C-lista Jelentettük, hogy a belügyminisztériumban főkapitányi értekezletet tartottak abban az ügyben, hogy a rendőrtisztviselők közül kiket sorozzanak C-státusba. Az értekezleten megállapodtak abban is, hogy személy szerint kik kerülnek C-listára. Végleges döntés eredményét azonban még nem hozták nyilvánosságra. Úgy hírlik, hogy az új státusok öszszeállítása után a rendőrtisztviselői és felügyelői karban szolgálati beosztás szerinti nagyobb személyi változások lesznek. A tanácskozásokat egy-két napon belül 'befejezik’, és akkor hivatalosan értesítik azokat, akiket a státusrendezésesel C-listára tettek. mondta isiuí I Misélen 3 tábla elrendelte a kinnyitás kiegészítését — A Magyarság tudósítóidtól. — Az elmúlt év egyik szeptemberi éjszakáján Kosztka István pénzügyi főtanácsos revolverével lelőtte Valérián Zsigmond huszáralezredest, hogy földult családi életét golyóval bosszulja meg és ezért szándékos emberölés büntette miatt a büntetőtörvényszék elé került. Ismeretes, hogy a büntetőtörvényszék Langer-tanácsa ez év nyarán tárgyalta az érdekes bűnpert és Kosztka Istvánt négyesztendei fegyházbüntetésre ítélte. Közben Kosztka István, az ítélet meghozatala után, betegségére való hivatkozással szabadlábra helyezését kérte és hosszú eljárás után végsőtokön a tábla el is rendelte Kosztka ideiglenes szabadon bocsátását. A törvényszéki ítélet ellen benyújtott fellebbezések folytán azután az ügy az ítélőtábla elé került, ahol Kállay Miklós dr. tanácselnök tanácsa mára tűzte ki a fellebbviteli tárgyalást. A tárgyaláson a vádat Vargha József dr. királyi főügyész képviselte, a Valérián család képviseletében pedig Klain Ferenc dr. nemzetgyűlési képviselő, ügyvéd jelent meg. Eljött a tárgyalásra Valérián Zsigmond özvegye is és megjelent Kosztka István felesége is, akit a bíróságok még nem választottak el a férjétől. A tárgyalást 10 óra előtt nyitotta meg Kállay Miklós dr. elnök és Haris Andor táblabíró, a per előadója rögtön megkezdte a bűnügy előadását. Az előadó bíró a nyomozás adatait, a tárgyaláson elhangzott vallomásokat, és az ítéletet ismertette, majd Vargha József dr. kir. főügyész tett előterjesztést a bizonyítás kiegészítésének elrendelésére. Elsősorban Boér Tibornénak, Kosztka Istvánné nővérének kihallgatását kérte, aki a törvényszéken megtagadta a vallomástételt, most már azonban hajlandó vallani. A főügyész szerint annak a kérdésnek a tisztázása a legfontosabb, hogy hol volt Kosztkáné abban az időben, mikor az alezredes öt megbeszélésre hívta meg. Kérte Wolf Emilnek, az újpesti Chinoin-gyár igazgatójának kihallgatását arra, hogy ő már a merénylet előtt figyelmeztette Valériánt, hogy Kosztka meg akarja ölni. Takács Gyula, jelen volt, mikor Valérián alezredest telefonhoz hívták a ,Pannonia-kávéházban és hallotta, hogy igen rövid ideig tartott a beszélgetés. Ez azért fontos, mert merőben ellenkezőt vallott Sánta Julia szobalány, aki Kosztka egyik mentőtanúja volt. A főügyész kérte meg Schweitzer Brúnó banktisztviselő kihallgatását, aki a tragikus esemény szemtanúja volt, továbbá Boér Tiborné vallomását is arra, hogy a gyilkosság estéjén, mikor fölment Kosztkáék lakására, öt revolvert talált az asztalon. Ez az bizonyítja, hogy Kosztka István, mielőtt elindult, hogy meggyilkolja barátját, Valérián alezredest, válogatott a gyilkoló szerszámokban. A főügyész előterjesztésében előadta még, hogy értesülése szerint Kosztka István vádlott a fogházból üzenetet küldött az apósának, hogy egymilliárd koronáért hajlandó módosítani a vallomását. A főügyész kijelentette, hogy ezt ő is fantáziának tartja, de mindenesetre utána kell járni, hogy nincs-e anyagi háttere ennek a féltékenységi drámaképpen beállított bűnügynek. A főügyész még néhány tanú kihallgatására tett indítványt, majd Kosztka István védője tette meg előterjesztését. A védő szerint a védelem került minden olyan momentumot, amelyet, ha szóbahoznak, bárkire is kellemetlen lehetett volna. Ennek azután az lett a következménye, hogy Kosztka István négyévi fegyházat kapott és ugyanazon a napon, amikor elítélték, Kosztka feleségénél nagy mulatságot rendeztek, amelyen az összes terhelő tanúk hajnalig mulattak. A védő indítványozta végül, hogy zárt tárgyaláson tehesse meg indítványát a bizonyítás kiegészítése kérdésében, mert előterjesztései olyanok, hogy azokat nem lehet nyilvánosság mellett megtenni. A tábla el is rendelte a zárt tárgyalást, ami egy félóráig tartott. A zárt tárgyalás után a védő beszélt tovább, indítványozza, Rákosi Endre hírlapíró kihallgatását, aki jelen volt Kosztka rendőrségi vallomástételekor, miikor kijelentette, hogy tettét önvédelemből követte el. Még több tanú kihallgatását kérte a védő, majd Kosztka István állott föl a vádlottak padjáról és kérte, hogy Boér Tibort,feleségét és Sztankovics Viktor ügyvédet ralgassák ki tanúképpen. A táblai tanács ezután határozathozatalra vonult vissza, majd az elnök háromnegyedórai tanácskozás után kihirdette a végzést, amely szerint az Ítélőtábla az ügyben elrendeli a bizonyítás kiegészítését és a bejelentett tanuk kihallgatását. A bizonyítás kiegészítésének foganatosításáva’ a tábla Paulay Gyula törvényszéki bírót bízta meg. ÉHsz ernhet ingyen Feiyvereftet ás ffiltínyeket szállít jutányosan Knébi Ferenc h mm a $ a* svéd, angol, amerikai, német, osztrák jasut esk m. iam más m, SL gyermek-, női- és férficipők, különleges fi flU 11 ülPfi IlM • bokahócipők legolcsóbban B" öl ülIlpiHen