Magyarság, 1929. május (10. évfolyam, 98-120. szám)
1929-05-01 / 98. szám
márus 1, szerda A keresztény párt élesen összetűzött a képviselőházban a pénzügyminiszterrel az egyik adójavaslat miatt . A képviselőház a vámegyei javaslat letárgyaltsa után a kisebb pénzügyi javaslatokat vette elő, mielőtt a költségvetéshez hozzányúlna. Gyors tempóban több ilyen kisebb javaslatot el is intéztek, váratlanul nagyon éles polémia fejlődött azonban ki az egyik javaslatnál, amely többek között az állami nyugdíjasok kereseti adóját a községek segélyezésre engedi át. Ez a paragrafus négyszázezer pengőt vesz el a főváros jövedelmébőlés ez ellen Wolff Károly és a keresztény gazdasági párt nagyon határozottan tiltakozott, hangsúlyozván, hogy a főváros költségvetésének ilyen megnyirbálása teljesen indokolatlanés méltánytalan, a kormánynak egyéb forrásokból kellene a községi háztartásokon segíteni. Friedrich István, aki ennél a szakasznál szintén felszólalt, még sokkal élesebb hangot ütött meg és arra célozgatott, hogyha a kormánynak van pénze a balatonfüredi bérleti szerződés megvételére, erdővásárlásra és különféle altruisztikus tőzsdei mentőműveletek lebonyolítására, akkor szedheti ezt a hiányzó négyszázezer pengőt a rendes állami bevételekből is és nem kell ilyen kellemes meglepetésekkel szolgálni a fővárosközönségének. Wekerle Sándor pénzügyminisztert különösen Friedrich csípős felszólalása nagyon felingerelte és így meglehetősen ideges hangulatban szállt vitába a keresztény párttal, ahonnan néhány kellemetlen közbeszólás is repkedett feléje. Mindenesetre nehéz dolga volt a pénzügyminiszternek ezzel a szakaszszal, amelynél az egész baloldali keresztény párt a kormány ellen szavazott és ez a szavazás is azt mutatta, hogy a keresztény gazdasági párt mindjobban eltolódik a kormány mellől az ellenzék felé. A keddi ülést tíz óra után nyitotta meg Almásy László elnök, majd az elnöki előterjesztések után Gál Jenő indokolta meg azt az indítványát, amelyet rehabilitációs törvényjavaslatára vonatkozóan telt. Gál Jenő hosszasan érvelt törvényjavaslatának helyessége mellett, azt mondva, hogy a magyar jogrendszerből hiányzik az az elv, hogy a bíró elveheti a polgári tisztességet, de azt vissza is adhatja. Szükséges, hogyha bírói tévedés történt, vagy ha nemzeti érdek, hogy valaki visszatérhessen a társadalomba, akkor azt ne államfői kegyelem, hanem bírói igazságszolgáltatás útján tehesse meg. Számtalan eset történt, hogy régi és jelentéktelen büntetések miatt emberek nem tudnak álláshoz jutni, mert mindenütt, mint rovottmúltuak szerepelnek. Törvényes intézkedésekre van tehát szükség ebben az irányban. Javaslata azt célozza, hogy az ítélőtáblák mellett működjék egy szenátus, amely rehabilitációval foglalkozzék. Kérte a Házat, hogy pártkülönbség nélkül pártolja javaslatát és érdemileg foglalkozzék vele. Az igazságügyminiszter a rehabilitációs javaslatról Zsitvay Tibor igazságügyminiszter szólalt fel ezután. Az indítványt nem tartja alkalmasnak arra, hogy a Ház elfogadhassa. Maga is régóta foglalkozik a rehabilitációs törvény gondolatával és az igazságügyminisztériumban még régebben foglalkoztak vele, úgyhogy nincs messze az idő, amikor a megfelelő javaslattal a Ház elé jöhet Ezzel szemben nem osztja Gál Jenőnek azt a nézetét, hogy ez egyike a legsürgősebb kérdéseknek,amellyel a Háznak foglalkoznia kell. Gál Gál Jenő törvényjavaslata 51 magyar tételes törvényt érint, de mégsem provideál egyetlen vonatkozásban sem. Behatóbban kívan foglalkozni a kérdéssel és bizonyára talál húsz—huszonöt olyan törvényt, melyeknek intézkedései a mai szempontokból nem helyesek már és amelyekkel kapcsolatban a rehabilitációnak érvényesülnie kell. 1914-ben Balogh Jenő igazságügyminiszter terjedelmes törvényjavaslatot terjesztett a Ház elé, beható indokolással együtt, deazóta már ez a javaslat is elavult. Kérte a képviselőt, hogy javaslatát vonja vissza. Gál Jenő az igazságügyminiszter felszólalása után javaslatát vissza is vonta, majd a Ház napirend szerint áttért a föld-, jövedelem-, vagyon- és kereseti adó és a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A kormány nem emeli föl a létminimumot Őrffy Imre előadó ismertette az adómérséklő törvényjavaslatot, majd a Ház azt általánosságban vita nélkül elfogadta. Ezután a részletes vita következett. Az első szakaszt Farkas István és Wekerle Sándor pénzügyiminiszter felszólalása után változatlanul elfogadták. A második szakasznál Farkas István módosítást nyújtott be, amelyben javasolta, hogy az adókivetésnél a létminimumot vonják le a földadóalapból, hogy enyhítsék a kisemberek terheit. Wekere Sándor pénzügyminiszter az indítvány elvetését kérte. Nem igaz, hogy a kormány elzárkózik minden javaslat elől, amely csökkenti a kisemberek terheit, hiszen éppen most egész csomó javaslat fekszik a Házban, amely mind e körül a kérdés körül forog. A Ház az eredeti szakaszt fogadta el, majd változatlanul fogadta el a 3., 4. és 5. szakaszokat is. A 6. szakasznál ugyancsak Farkas István szólalt fel és a létminimum fölemelését követelte, mert külföldön is kétszer akkora a létminimum, mint nálunk. Wekere Sándor pénzügyminiszter kijelentette, hogy igaz, hogy a legtöbb külföldi államban magasabb a létminimum, de ott mások a kereseti viszonyok és más az államháztartás helyzete is. Elvileg elfogadja, hogy a létminimumot emelni kell, de most nem egyezhetik abba bele, mert ez nyolc-tízmillió pengős terhet jelentene az államháztartásra. A főváros négyszázezer pengője A 9. szakasznál, amely arról intézkedik, hogy az állami nyugdíjasok illetményeiből kereseti adóra levont összegek a vidéki községi háztartások segélyalapjára fordíttassék. Wolff Károly szólalt fel. A szakaszt nem tartja helyesnek, viszont épp olyan igazságtalannak tartaná azt is, ha ez az egész öszszeg a főváros pénztárába folyna be. Az állami nyugdíjasok nagy része a fővárosban lakik, ez az egész összeg tehát nem mehet a vidéknek, mert ez mintegy négyszázezer pengőt vesz el a főváros budgetjéből. Veszedelmes dolog, ha a fővárost állandóan szembe akarják állítani a vidékkel. A főváros számtalan olyan intézményt tart fenn, amelynek fentartása tulajdonképpen az államkincstárt terhelné. De például a fővárosi kórházak a vidékiek előtt is épp úgy nyitva állanak, mint a fővárosiak előtt, tehát a legtöbb fővárosi intézményt egyaránt használják a fővárosiak és a vidékiek is. A polgárok teherbíróképsessége lassanként felmondja a szolgálatot. Nem engedhető meg, hogy a főváros bevételeit így csökkentsék és a százezer pengőket csak így töröljék a költségvetésből. A főváros viseli a rendőrségi hozzájárulásból is a legtöbbet. A szakasz törlését indítványozta. Bródy Ernő kijelentette, hogy az utolsó szóig aláírja, amiket Wolff Károly mondott. Nem lehet kívánni, hogy másnak adják a pénzt, mikor Budapest lakosairól van szó és amikor a főváros a saát jogos kívánságait kéri kielégíteni. Az állam még ma is tizenhatmillió pengővel tartozik a fővárosnak betegápolási díjak címén. Krisztián Imre ismételten közbeszólt amire az elnök figyelmeztette, hogy tartózkodjék a közbeszólástól. Bródy Ernő kijelentette, hogy ebben a kérdésben nincs pártkülönbség a fővárosi bizottsági tagok között. Kozma Jenő: Úgy van! (Nagy zaj a Házban.) Szilágyi Lajos: Budapest tartja el Trianon hajótöröttjeit. Krisztián Imre: Falun is nagy a nyomor. Bródy Ernő végül csatlakozott Wolff Károly indítványához és a szakasz törlését kérte. Krisztián Imre szólalt fel ezután és kijelentette, hogy helyesnek tartja a törvényiszakasz intézkedését. A falu csak visszakapja azt, amit a főváros egy papon elvesz tőle, amikor Szent Istvánkor négyszázezer pengőnél többet hagy itt a vidék. Csizmadia András szintén a szakasz mellett beszélt, Farkas István viszont tiltakozott az ellen, hogy a községeket segélyezzék a fővárosi nyugdíjasok adójából. Csontos Imre szerint segíteni kell a községeken, mert azok nem bírják el a közigazgatás költségét. A falunak minden jövedelme és termelése amúgy is Budapestre folyik. Csontos Imre helyeselte a szakasz intézkedését, de végül is bocsánatot kért, hogy felszólalt. (Derültség.) — A hadnagy urban is csalódtam. 'Csak ez fáj nekem .. . *— Ugyan mivel csaptalak be én? —A hadnagy ur érző szivünek látszott, verseket irt, tudom én s aztán lám, megragadja mindkettőnkben az érző embert. — Csak ezek az igazi emberek, Jánoskettő, ezek a bakák ii, akik állják, amita sorsuk parancsol, az otthon valókért. — Lődözni, az nem nagy kunszt. — Úgy? Na, megállj csak, add ide a hátizsákot. Adjatok a kezébe puskát. Gazdátlan puska, az bizony már könynyen akadt. János kettő szédülve vette súlyba. Most hirtelen sebesültvivők surrantak fel mellettünk az országút árkában, egyfejlövésest vittek, csúnyán el volt torzulva. A János-kettő arca is különösképpen egészen hasonlóra torzult el s dadogni kezdett, csak későre jutott szóhoz: — Ne-ne-ne-nem bírom az ilyesmiket látni, — hebegte fuldokolva és elbágyadttan — szívesebben meghalnék ... — Ne folytasd, fiacskám, mert... *— Előre! — adták most távolról a parancsot mind közelebb. Indultunk. János kettő elveszett a szemem elől. [Nemsokára egy mély útban saját sebesülteket találtunk és néhány oroszt, aki hátramaradt a csapatától, hogy megadja magát. Az őrmester leköpte őket, a bakák örültek nekik, fölvidultak. Sűrűsödtek a veszteségek. Egyszer csak valaki jelenti, hogy János kettő hátrébb elbukott, srapnelt érhette. Hátraszaladtam hozzá. Ott feküdt egy tarló szélén egy széttépett sebesült mellett. Hanem igen különöset láttam róla. A puskacső a szájában volt és hátul szétvitte a fejét. Ez öngyilkos lett bizony. Nem birta az iszonyodást. Igazi antimilitarista volt. János három aztán egy csomó verset is talált nála ilyen cím alatt: Béke-ciklus. Nekem ajánlva. Aláírva még: Halálom után közlendők. • Kérését nem teljesítettem.. Hanem az esetet — némi késedelemmel—ismeregemütettem. Calvin-téri áruházak megszülése miatt a raktáron levő összes árakat részben gyári áron alul, részben gyári áron árusítjuk. Minőségeink elsőrendű jók, áraink pedig oly rendkívül olcsók, hogy sehol az országban, de azon túl sem vásárolhat ilyen előnyösen 1 70-—140 cm széles tiszta gyapjú ruha- és pouloverkelmék, a legújabb kivitelben ...... 140 cm széles, különféle legfinomabb tiszta gyapjú kabát- és ruhaszövetek, gyönyörű szikekben és minőségben, pl. angolmintás, csikos pepita, gyapjú fail, doublondamusza, cibolin stb., stb. 16 pengős minőségig . Valódi angol tiszta gyapjú férfi doublikelmék, átmeneti kabátokra Legdivatosabb mintájú Mosóselyem ... 78 cm valódi francia * Gyapjúdéból mtr. 100 cm legújabb mintájú Charmeus-satén mtr. .20 1250 eső Hessin — ősi creton — osőmarocain ose crepe marocain ■15 .25 .50 78 cm Jaguardszövésű Brodiéselyem mtr. 95 cm széles, legújabb divatmints foulardselyem, pepita Taffet P és Sarah, igen finom minőség, Mi most ......................................... " 100 cm széles elsőrendű minőségű Crepe de Chine, az összes divat- 4 ^0 színekben ......... . * 95 cm széles Papilion Foulard, különleges szép kivitelben és a legújabb nagy rózsás mintájú 4 .jj Crepe-Georgin........................... ® Férfi hálóing, legtartósabb doubl renforceból, színes pánidisszel, 11.50 helyett ........................... Férfizokni, igen elegáns, divatmintázattal Női kesztyű, hímzett manzsettával, kitűnő svéd mosó minőség 2.50, cérnából, gombos . ... . . Női harisnya a legfinomabb muszlin flórból-------------------------------1150 cm széles, fehér cérna , függönygrenadin . . .295 150 cm széles, azsurmintás Függönyetamia . 5 135 cm széles, duplaszövésű kelme, intr. japán mintájú kertiabrosz.50 180 cm széles legkitűnőbb oxford. ingekre, pizsamákra és ruhákra való kivitelben . .m m jtisef RT., BUDAPEST, IV., CALVIIl■TÉR 1, 'rottiertürillenző 1.« 'rottierkelnék *ürdőköpenyek s“,a választékban, rendkívül olcsón. Minden traktorhoz vegye az „EBERHARDT: a) mélyszántó ekét 4, 5 és 6 vasú tarlóhántó betéttel b) altalajtáró ekét 4, 5 és 6 vasú tarlóhántó betéttel c) 5, 6, 7, 8, 10,12,14, 16 vasú tarlóhántó ekét d) szab. páratlan elosztású „Rotunda“ és „Alba“ tárcsáskoronát Olyan traktorokhoz, amelyekhez nem „EBERHARDT“ ekét szállítanak, költségmentesen versenyszántáshoz szállítunk ekéket próbára. KEIT11 SOMA és TÁRSA GÉPKERESKEDELmi R.-T. BUDAPEST, VI., TERÉZ-KÖRET 26.