Magyarság, 1938. május (19. évfolyam, 97-121. szám)
1938-05-01 / 97. szám
2 natkozó megváltó rendeleteit egy vonással megsemmisítse, utolsó perceiben mégis annak a nemezisnek kezét érezte mellére nehezedni, amely amagyar alkotmány széttört ereklyéiből zsibbadt reá. A kuruc szabadságharcban lüktető nemzeti és szociális erők is megroppantak, amikor Ónodon proklamálták a trónfosztást s kirúgták maguk alól az alkotmányos és törvényes alapot. De nem kerülte el ezt a sorsot a 48-as önvédelmi háború sem, amikor az 1849-es márciusi olmützi összbirodalmi államcsínyre forradalmi nyilatkozattal válaszolt a debreceni nagytemplomban április 14-én. Az ónodi kurucok és a debreceni trónfosztók is beleestek abba a nagy hibába, hogy akkor vetették föl az élet-halálküzdelem kérdését a nemzet és az uralkodóház között, akkor léptek a forradalom ingoványára, s akkor bontották meg a nemzeti ellenállás belső egységét, egyszóval, akkor gyöngítették meg magukat, amikor a legnagyobb erőfeszítésre lett volna szükség. Az a neo-labancság, amely a nyilas mozgalmon keresztül birtokába akarja venni az országot, hogy azután egy idegen nagyhatalom alá gleichschaltolja magát és a magyar hazát, rettentő érzelmi visszahatást gerjesztett fel önmaga ellen, amikor közvetlenül és nyíltan rohamozta meg a magyarság hagyományos életformáinak bástyáit. Talán ők is megjegyeztek valamit ebből a múltból, az alkotmányosság és a forradalom viszonyának tanulságaiból: vestigia terrent, azaz, a nyomok ijesztenek. Bizonyára azért mondtak le a puccs vagy a forradalom fegyvereiről, arról, hogy kívülről ostromolják meg és rontsák le a nemzet egyéniségének lelki palánkjait, hogy a szakadék felé ne nyílt szemmel vezessék a nemzetet, hanem el- és megvakítsák, mielőtt föleszmélhetne a meredély borzalmára. Mégis csak okosabbnak és célravezetőbbnek látszik a trójai faló jól bevált példájának szimpla követése, mint ahogy azok a Habsburgok értek el nagyobb eredményt a németesítésben és az önkényuralomban, akik nem a Lipótok és Józsefek módszerét utánozták, hanem kesztyűs kézzel, a látszatok és a formák ügyes megtartásával, a lelki hipnózisnak kevésbé durva és kevésbé tettenérhető eszközeivel végezték a dúlás, a térítés s a hódítás munkáját a magyarság lelki szentélyében. Ezért szavalnak ma a nyilasvezérek az alkotmányosságról s tesznek ünnepélyes hitvallást rendíthetetlen és kétségbevonhatatlan alkotmányos szándékaik mellett. De a viharvert trampliból vagy a combjait verdeső Osztrigás Micből ritkán lesz jó háziasszony s még ritkábban hűséges hitves. Mert a nyilasok azok, akik majd arra fognak vállalkozni, idegen sugallatra, hogy propagandájuknak oldó- és bontószereivel belülről mállasszák szét a magyarság öntudatát a maga életformájának kémiai szétrobbantásával, mint tette azt a muszka a lengyellel szemben a XVIII. század második felében. Ahol a csákány nem használ, ott lombfűrésszel is lehet dolgozni. Ez a belső oldó és bontó munka Lengyelországban végre is elérte azt a célját, hogy találkozott egy olyan lengyel országgyűlés, amely Repnin orosz ágyúinak érvei előtt azután maga mondotta ki Lengyelország megszűnését. Mint Ranke mondja: az idegen hódítás legbiztosabb eszköze az ellentétes nemzeti egyéniség elsorvasztása, unser selbst auslöschen, kioltani az örökmécset, amelyben egy nemzeti lélek lobogtatja önmagát. Ha ez sikerülne a nyilas mozgalomnak, akkor itt már nem is lesz szükség Repnin ágyúira. „ Cl^xxAhaihyt ajz, .4'fayz&Q^aEa KÁvéBEHOZATAUL RT FIÓKJAIBÓL. Keresztényed K ® a ffi ® keresztény, lehetőleg © B © 9 érettségizett és nyelső megjelenésű svakornonot. Sajátkezűén irt részletes ajánlattal minden reggel 8-kor személyesen. f’á&iÓU' cipőszalon -fO IV., Váci-utca ig. hogy szerelmes ifjú dzsesszel adott volna éjjeli zenét imádottjának. Akárhogy szédítsen is a bártáncosnő, akinek nincsen ruha a hátán, dzsessz mellett eszünkbe sem jut, hogy megkérjük a kezét, vagy kifejezzük azt a vágyunkat, hogy az örökkévalóságig, ásó, kapa és a nagyharangig szeretnénk vele ezt az andalító táncot. A nagy író elhallgatott. Lenyúlt a konyakért, töltött, ivott, újra rágyújtott és nagy füstkarikákat fújt a mennyezet felé. Az egyik tudós, akinek őszes bajusza a hét végén úgy lógott le, hogy a szájszögleteit eltakarta, ránézett a kollégájára és mintha elmosolyodott volna. Ez hideg tekintete fölött megigazította evikkerét és a harmadik kollégára nézett, aki megértő hűvös tekintettel folytatta a néma szembeszédet. Sok szóra, illetőleg pillantásra itt nem volt szükség. Mind a hárman érezték, hogy a nagy írótól, aki olyan dolgokról cseveg, ami őket egyáltalán nem érdekelheti, ma este már nem fognak szóhoz jutni. Nem is keltett nagyobb feltűnést, amikor angolosan megszöktek. Csak a házigazda osont utánuk az előszobába, de nem nagyon marasztalta őket, mert maga is érezte, hogy a nagy író mellett, akinek az arcképe a színházi újságok minden számában benne van, hol frakkban, hol lovagló dresszben, hol hatalmas könyvszekrénye előtt, íróasztala mellett bársonykabátban, hol pizsamában, vagy az utcán, hanyagul nyitva felejtett télikabátban, fején félrecsapott nagykarimájú kalapban — egy tudós, aki az ősgyíkokkal, vagy a mesterséges cukor előállításának elméletével foglalkozik, nem juthat szóhoz. — Megszöktek? — kérdezte a nagy író, amikor a házigazda visszatért. — Tudod — felelte a házigazda —, ezek külön világban élnek. Az egyik az őskorban, az óriás gyíkok közt, melyek akkora szúnyogokkal táplálkoztak, mint ma egy ember, a másik a laboratóriumában, hol mindenféle fából és ásványból répacukrot akar előállítani, a harmadik, aki a dravida népek őskultúrájával foglalkozik, Ázsiában. Ők sajnálnak bennünket a mi felszínes életünkért és mi, legalább is ami engem illet, a magam részéről irigylem őket az ő elvont életükért. Tánc, dzsessz, társasági pletyka nem érdekli őket. A színésznőket még névről sem ismerik. Azt hiszem, az utolsó színésznő, akiről tudomásuk van, Thaisz, a híres ókori színésznő, aki a kereszténység hatása alatt megtért és aztán egész életén át vezekelt. — Sok kedves anekdota van róluk forgalomban ?— szólt a nagy író. — Persze a legtöbb afféle ásatag professzorvicc, amely már évtizedekkel ezelőtt megjelent a Fügende Blätterben. A legjobbat azonban tegnap hallottam erről az ősgyikászról... no, hogy is hívják — nem jut eszembe a neve? Persze, persze. Póza ... Gedeonról. Azonnal elhatároztam, hogy filmre viszem. Nem is írom meg novellának. Persze még csak igen vázlatosan él bennem, de a mag megvan s ez kitűnő. A dzsessz orrtrombitája nagyot bődült s aztán hirtelen csönd lett a táncteremben. A fiatalok lassan szállingóztak át s hallván a nagy író előadását, melyben Csókról s egyéb, őket rendkívül érdeklő dolgokról volt szó, megálltak körül a fal mellett, ahogy filmekben is látja az ember. — Az egyík — folytatta a nagy író —, melynek csigolyáit most állítja össze Póza professzor, a Természettudományi Múzeum földszintjén van elhelyezve. A két lába, meg a farka már kész, a gerincét azonban sehogysem tudja összeállítani. Vagy hiányzanak belőle egyes csigolyák, vagy idegen csigolyák kerültek az ősgyik csigolyái közé — denique is nem illenek össze. A professzor minden reggel pontosan kilenc órakor megjelenik az ősgyik lakosztályában, rajzol, szakmunkákat olvas és a csigolyákat permutálja. Képzeljék el, milyen nagyszerű lesz a filmen félig kész óriásgyík, az ablak melletti asztalnál dolgozó, mtímiaszerű tudós és az ablakon át, a kerti padon látható csókolódzó ifjú szerelmes pár. — Pardon — csókolódzó ifjú szerelmes pár? —- kérdezte a háziasszony. — Nagyon érdekes. De — nem pleonazmus ez? Azt hiszem, elég annyit mondani: padon csókolódzó pár. Mert ha kerti padon csókolódzik két lény, feltétlenül ifjú és szerelmes. A nagy író tapsolt, mosolygott, helyeselt és tovább folytatta. — Egy reggel megjelenik a kerti padon egy ... egy pár, reggel kilenc órakor és elkezd csókolódzni. Paza profeszszor kinéz az ablakon és megcsóválja a fejét. .. — Honnan tudja? — kérdezte az egyik asszony.— A tanársegédje mondta el egy társaságban — felelte a nagy író. — Szóval megcsóválja a fejét és leül az asztalához, amelyen csigolyák hevertek szanaszét. Tíz órakor kinéz s a pár újra csókolódzik. Tizenegykor kinéz, újra csókolódznak. Tizenkettőkor ... — Elég! — szólt egy szőke asszony. — Sok lesz! — szólt egy barna. — Nagyon valószínűben — szólt egy Tizian-vörös. — Hajnali kilenc órától tizenkettőig folyton ... — Fél kettőig — felelte a nagy író —, de hogy közben pauzáltak-e, nem tudom. Bizonyára. Az azonban bizonyos, hogy amikor Púza professzor kinézett az ablakon, csókolództak. Tudniillik csak azért félkettőig, mert félkettőkor Púza professzor felrántotta az ablakot és kikiáltott: „Hagyják abba! Szégyentelenek!“ — S tudják, erre mi történt? Nem tudják! A fiatalember felugrott és elkezdett torkaszakadtából nevetni Közbe valamit kiabált, de nem lehetett érteni. — Mit mond ez a fickó? — kérdezte a professzor a tanársegédtől. — Nem nagyon értem — felelte óvatosan a tanársegéd. A következő pillanatban azonban tisztán hallható volt, amint az ifjú kacagva üvöltötte: „Sárika! Megbolondult a múmia! Megbolondult a múmia!“ Póza becsapta az ablakot és remegő kézzel próbálta összeilleszteni az egyik csigolyáit. Megértette, hogy az ifjú őt eddig múmiának nézte. A társaság tagjai gurultak volna a nevetéstől, ha ez úri szalonban nem lenne illetlenség. — Filmmesének ez szegényes — szólt az egyik hölgy, aki nagy irodalom, illetve filmbarát volt. — Dehogy kérem — felelte a nagyíró. — Teszünk bele balesetet: a kerti virágok fognak először táncolni, aztán az ősgyíkok, aztán a múmiák, lesz benne téli havas táj, madárcsicsergéses erdő és főképpen sok ötlet és fordulat. Bízza csak rám. A dzsessz e pillanatban megszólalt, buzgó kacsahápogással. A fiatalok andalogva vonultak vissza a táncterembe. Néhány perc múlva az egyik leány, aki egy gazdag, koravén, kopasz ifjúval ment át a dzsesszhez, visítva szakította ki magát táncosa karjaiból s éktelenül kiabált: — Megbolondult a múmia! Megbolondult a múmia!“ — No, ebből a partiból sem lesz semmi — szólt a mama halkan, elszomorodva. MtGim Sif. maamama um Baam BtB Mama 1938 május 1. vasárnap' A drágaság ellensúlyozására fizetésemelést sürget a KANSz A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége szombaton tartotta országos elnöki bizottsági ülését. Az ülésen a budapesti és vidéki tagok igen nagy számban voltak jelen. Élénken tárgyalták egymás között a drágaság okozta felette súlyos és válságos helyezetet. Balásy Antal dr. nyug. államtitkár elnöki megnyitójában üdvözölte Reményi-Schneier Lajos pénzügyminisztert és beszámolt a folytatott megbeszélésekről. Rácz Gyula dr. nyug. államtitkár a kormányzó rádiószózatát méltatta és köszöntötte a kormányzót. Csontag Győző tanügyi titkár a szociális törvényjavaslatokról emlékezett meg és üdvözölte a miniszterelnököt. Mesterházy Jenő tanár a trianoni békeparancs súlyos következményeiről beszélt és sürgette a revíziót. Javarnitzky Jenő dr. miniszteri tanácsos, vezértitkár a szövetség 1937. évi működéséről számolt be. Kiemelte, hogy az illetménycsökkentésre vonatkozó utolsó rendelet hatályon kívül helyezése elvi vívmány volt, de a bekövetkezett drágaságemelkedés miatt hatásában nem jelentkezett. Mivel a drágaság az illetménycsökkentés kezdete óta, vagyis az 1932. évi állapottal szemben 26%-kér emelkedett, ezért a mai társadalmi szempontból is súlyos helyzetben az ország érdekében volna, hogy a tényleges és nyugdíjas közszolgálati alkalmazottak, valamint özvegyek és árvák súlyos helyzetében megfelelő javítás történjék. E célból az illetménycsökkentésre vonatkozó összes rendeleteket mielőbb érvénytelenítsék. Rámutatott azokra a társadalompolitikai okokra is, melyek a helyzetjavítás iránti kívánságnak mielőbbi megvalósítását felezte szükségessé teszik az esetleg bekövetkezhető kedvezőtlen következmények elhárítása végett. A lakáspénzek kellő megállapítása, egyes városoknak és községeknek magasabb lakáspénzosztályba történő besorozása iránt is a kormányzat részéről a kezdeményező lépéseket meg kellene tenni. Az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alaphoz a kincstár részéről hozzájárulást biztosítani és a köztisztviselői kölcsönök mértékét s törlesztési idejét fel kellene emelni. A férjezett női alkalmazottak szerzett jogait meg kell védeni és a jogok, valamint kedvezmények szempontjából a férfi alkalmazottakkal szemben nem lehet hátrányosabban elbírálni. A kinevezéseik ügyében előterjesztést tettek. A helyzetjavítás és az egyes kívánságok teljesítése érdekében erősebb felvilágosító munkát végeznek. Bejelentette, hogy a múlt évben özvegyek, árvák segélyezésére és tanulmányi ösztöndíjakra 4200 pengőt fizettek ki. Farkas Pál, Novotny Géza és Méray János zárszámadási és költségvetési jelentéseket terjesztettek elő. Vargha István nyug. postafőellenőr a drágaság miatti nehéz helyzetet tárta fel. Marczinka János dr. és Zsigmond Béla számvevőségi főtanácsosok a belső front szüséges megerősítése végett az életszínvonal általános megjavítását és az egyes státusoknál a létszám arányosítását kérték. Jánossy-Jackovits Iván nyugminiszteri tanácsos, az ifjúság elhelyezkedése kérdésének kielégítő megoldását. Neményi Imre dr. és Rácz Gyula dr. nyug. államtitkárok a nyugdíjasok, özvegyek és árvák helyzetjavítását, a szanálási levonás és négyféle csoportosítás megszüntetését szorgalmazták. Csontag Győző tanügyi titkár a családi pótlék felemelését, a különadó és a 8% lakáspénzlevonás megszüntetését, a kinevezések esetenkénti végrehajtását, az illetménycsökkentési rendeletek visszavonását kívánta. Wallendums János és Szabó Sándor az altisztek súlyos helyzetéről beszéltek és az egyes kívánságok teljesítését sürgették. Schalter Sándor dr. OTI-titkár a lelki összhang megteremtése végett a helyzetjavítás végrehajtásának nagy fontosságáról beszélt. 124 453 * faggB Vállalat száma, amely újjá varázsolja falait, füstös plafonjait, pecsétes padlóját beeresztés nélkül! Hívja fel, mert díjmentesen bemutatja remek tisztítószereit. Olcsó 1 CLEAN EX, V., Pozsonyi út 21 nysralisn a tengerei ístíiürí luisaalisanea! w bir ll-val, május 30—Junius 12 V W la Mi í<1 1 f-SQurogorssáö - f gvintom— Palatziinélia ............................ P 320.—tói CONTE BIANCAMAN«0-vai Julius 4—18., Algír—Marokko—Madeira— Azori-szigetekre ............................. P 420.-tól DrHia val. Julius 15—augusztus 14. nisiVIMixtrla— Paleszinia—Egyiptom— Isrík Görögorszádba.....................P 508.-től CONTE VERDEA A 10-22-Kréfa—Palesztina—Szicíliába — P 375. — től DTORJA*val. szeptember 11—22. flUIVin Szíria- Palesztina—Egyiptom— Görögországba ................................. P 350.—töl Ha sürgősen jelentkezik, még biztosíthatunk helyet a legolcsóbb kabinokban. ITALIA-LLQVD YRIESTINO VII., Tbik81ynt2. BUDAPEST IV., Váci ucca 4 Adriatica Forg. Iroda KH. V., Nádor ucca 21 Szent István körút 4