Magyarság, 1941. július (22. évfolyam, 137-163. szám)

1941-07-04 / 140. szám

______ Válságos a Szovjet balti flottájának a helyzete Basel, július 3. (Bud. Tud.) A Basler Nachrichten közli á­ti Stockholm Tidende című tekintélyes lap­nak értesülését, amely szerint a szovjet balti flottájának helyzete a német hadmű­veletek következtében válságosra fordult. A Szovjet ugyanis elvesztette már a keleti­tengeri bázisait is és csupán Kronstadt ki­kötője áll még rendelkezésére. A Szovjet flotta nyugtalanul cirkál az észt partok kö­zelében és nem határozza el magát semmi­féle hadműveletre. A menekülés útja észak felé is el van zárva, mivel az északi jeges­tengeri kikötők, így többek között Mur­­manszk már a németek hatalmába kerül­tek, a Jeges tengert a Balti tengerrel össze­kötő csatornát pedig állandóan veszélyez­tetik a német légierők. A Szovjetunió Kormánya minden előkészületet megtett az Uralba való visszavonuláshoz New­ York, július 3. (Német Távirati Iroda) Az amerikai hajózási szikratávíró közölte Ankarából, hogy a Moszkvából Ankarába érkezett diplomaták szerint Sztálin szerdán este magán­beszélgetésben kijelentette, ha a német csapatok fenyegetik Moszkvát, kész a szovjet­­kormány székhelyét Moszkvából áthelyezni az Uralba. Már minden előkészületet megtettek arra, hogy végrehajtsák a visszavonulást az Ural hegységbe. A kormány először Sverdlovskba megy és később szükség esetén Omszkba. (MTI) Tetőfokra hágott a Szovjetunióban a GPU terrorja Zsúfolásig tömve vannak a börtönök Stockholm, július 3. A szovjet rádió szinte naponta azzal a fel­hívással fordul a lakossághoz, hogy legyen „r­endkívül éber” és azonnal jelentse fel a szov­­jetelemes ,,gyanús” egyéneket. Stockholmi jól­tájékozott körök arról értesülnek a Szovjet­unióból, hogy ennek a felhívásnak eredménye­ként valóságos feljelentési hullám öntötte el az országot. Naponta ezerszámra jelentik fel a GPU-na­k az „árulókat”. A GPU több vá­rosban — elsősorban Ukrajnában,­­s olyan tömegekben tartóztatja le az embereket, mint amikor a bolseviki terror tetőfokán állott. Éj­szakánként történnek kivégzések. A börtönök zsúfolásig tömve vannak. (MTI) Litván túszok irtózatos szenvedései Berlin, július 3. (Német Távirati Iroda) Amikor a szov­jet seregek első védelmi vonalait áttörték, a bolsevikiek a litvániai Schaulenben mint­egy 700 férfiből és nőből álló fogolyszállít­mányt állítottak össze s a foglyokat az or­szág belsejébe akarták szállítani. Vasúti teherkocsikba zsúfolták össze őket s a ko­csik szelclőnyilásait beszegezték. Három napig vesztegelt ez a vasúti szerelvény a pályaudvaron és a bolsevikiek sem vizet, sem ennivalót nem adtak a foglyoknak. Amikor a németek bevonultak Schaulenbe, ott találták a foglyokat, akik közül sokan közben meghaltak. A bolsevikiek nem gondoskodtak egész­ségügyi intézményekről, úgyhogy a város­ban sokféle betegség terjedt el. (MTI) N€me( katonai körök a Malystoki megsemmisítő csatáról Berlin, július 3. INST) Berlini katonai körökben a kö­vetkező helyszíni jelentésben számolnak be a bialystoki megsemmisítő csata után a csatatér képéről: — A nagy bialystoki csata során az itt összegyűlt szovjet hadseregek megsemmi­sültek. A bialystok—grodno—volkiviski széles országutat 70 kilométer hosszúság­ban szétrombolt és elhagyott páncélos harckocsik szegélyezik. A felborult kocsik között lovak és emberek hullái hevernek. A német bombák és gránátok borzalmas ereje százával szaggatta szét a mindenféle nagyságú és típusú páncélkocsikat, úgy­hogy a robbanás a harckocsik egyes darab­jait 50—100 méternyire dobta a mezőkre. A főútról elágazó útvonalak is hasonló képet mutatnak. Itt egy lófogatú szállító­oszlopot, amott egy tábori konyhát, távo­labb kőolajszállító kocsikat, műhelykocsi­kat kapott el a támadás és változtatott romhalmazzá. Egyes helyeken mozsarak és messzehordó ágyúk között légvédelmi ágyúk merednek az ég felé. Tüzelésük hiábavaló volt. A német repülők az ágyú­kat szétrombolták és legénységét megöl­ték, vagy elkergették. E romok között hosszú hadifogoly-oszlopok haladnak visz­­szafelé. A szovjet katonák arca híven tük­rözi az átszenvedett borzalmakat. Berlin, július 3. (Német Távirati Iroda) Német harci re­pülőgépek július 2-án Bialystok környékén 52 ellenséges repülőgépet lelőttek, azon­kívül megsemmisítettek egy páncélvona­tot és öt csapatszállító vonatot. A vasúti töltéseket és útvonalakat sok holttest és szétrombolt járművek égő roncsa borít­ja. (MTI) Sztálin mondotta rádióbeszédében: „Hazánk komoly veszélyben forog1i A vörös diktátor üdvözölte a szovjet-angol-amerik­ai „egység«» arcvonalat“ Helsinki, július 3. (Német Távirati Iroda). A keleti hadszíntér hadihelyzete Sztálint arra késztette, hogy csü­törtök reggel beszédet mondjon valamennyi szovjet rádióállomás közvetítésével. Beszédében egyrészt részben bevallotta a né­met hadsereg elért eredményeit , igyekezett azokat mentegetni, másrészt pedig arra szólí­totta fel a bolsevistákat, hogy bátorságukat ne veszítsék el , éles fenyegetésekkel szembe­for­dult a bolsevista rendszer minden belső ellen­ségével. S­talin kijelentette, hogy az ellenség előre­­nyomulása tovább tart s már elfoglalta Litvá­niát ,egyes lett területeket és „más vidékeket". Hazánk — mondotta — komoly veszélyben fo­rog. Ez arra vezethető vissza, hogy a németek a háborút számukra előnyös feltételekkel kezd­ték — állította. A németek mozgósítása előre­haladottabb volt, mint a szovjet hadseregé. A Szovjetunió felhasználta az annak idején Né­metországgal kötött szerződést. Másfélévi nyu­galmunk volt az előkészületek megtételére — hangsúlyozta. Ez előny volt számunkra és vesz­teség Németország számára. Sztálin ismételten hangsúlyozta, hogy a most folyó küzdelem életi halálra szóló harc, azonban nincsenek legyőzhetetlen hadseregek. Napóleont is legyőzték egyszer. Mindenekelőtt azonban az szükséges, hogy megértsék a tanácsköztársasá­gokat fenyegető veszély egész nagyságát s hagy­janak fel a „higgadtsággal". A Szovjetunióban nincs helye a hangulatrontóknak, a fegyelmet­­leneknek, a cselszövőknek és a zavart keltők­­nek. A legkíméletlenebb harcot kell megindíta­ni a zavart keltők és a rémhírterjesztők ellen. Kíméletlenül és személyválogatás nélkül át kell adni a bíróságoknak mindazokat, akik bénítják az ellenállást. Az ellenségnek semmit sem sza­bad a kezébe kerítenie. Egyetlen mozdonyt, egyetlen kilogram gabonát, egy csepp olajat és egy darab kenyeret sem. A bolsevistáknak fel kell gyújtaniok az erdőket és el kell pusztíta­­niuk minden olyat, amit az ellenség felhasz­nálhatna. Sztálin beszéde végén üdvözölte azt az „egy­séges arcvonalat", amelyet Churchill segély­nyújtási ígérete­­ Rooseveltnek az a kijelenté­se hozott létre, hogy az Egyesült Államok is támogatni fogják a tanácsköztársaságot. (MTI) A Wilhelmstrasse Sztálin beszédéről Berlin, július 3. (N8T). Sztálin rádióbeszédével kapcsolatban, amely különben első megnyilatkozása volt a há­ború kitörése óta, a Wihelmstrassén csütörtö­kön kijelentették, hogy a beszéd sok tekintet­ben tanulságos volt. Különösen tanulságos volt Sztálin beszédének az a része, amelyhez a Né­metországgal való egyezményt igyekezett mente­getni bolseviki elvtársai előtt, mert itt őszintén beismerte hogy az egyezményt a Szovjetunió csupán időnyerés céljából kötötte meg, hogy megvalósíthassa a bolsevisták végcélját. Hogyan segíti Anglia a Szovjet légierejét? London, július 3. (NST): Szerdán kérdést intéztek az angol alsó­házban a kormányhoz arról, hogyan segíti Anglia a szovjet légi erejét. A kérdező képvi­selő főleg arra volt kiváncsi, vájjon a szovjet légi erejének rendelkezésére bocsájtják-e a Royal Air Force és a brit repülőgéptermelés minden tapasztalatát és várjon tettek-e lépése­ket az irányban, hogy a két ország légi fegy­vernemének együttműködését a lehető legered­ményesebbé tegyék. A kérdésre maga Moore Brabazon repülőgép­termelési miniszter válaszolt. Azt mondotta, hogy pontos tervek ugyan még nem készültek ezirányban, de minden lehető segítséget meg­adnak e téren is a szovjet kormánynak. A se­gítség repülésügyi tekintetben is megegyezik majd a brit kormány általános politikájával, ahogyan Churchill és Eden kifejtette. Watefs. mi. fillini fe _____________­­ ISZTAMBULBÓL­­ A Szovjetunió népe döl eltitkolják a vürk hade­reg szernyfi vereségét A szovjet kormány védelmi bizotts­­ának a Szovjetunió lakosságához intézett hívását itten a Szovjetunióban egyre jobb­­ elha­talmasodó zűrzavar jelének tart­ja. Azt a ■megokolást, am­ely a szovjet csapati vissza­­vonulását a Szovjetunió lakossága , meg akarták magyarázni illetve indokol joggal mellébeszélésnek illetve álokoskodás­t tart­ják itt, amelyet a szovjet hatalmi­ak arra használnak fel, hogy eltitkolják a f ős had­sereg szörnyű, vereségének mértéke Egyéb­ként a szovjet kormány ebben a f irásban maga is beismeri, hogy a Szovjet i­­ly ve­szedelemben forog. A Napóleon­­őségére való utalás nem téveszthet meg s­őt arra nézve, hogy a XX. században a r­­et véd­erőnek egészen más harci eszköze államok rendelkezésére, mint Napóleon zsu­rjainak. Egyébként­ a német katonák és­ve együtt az Európa csaknem valamennyi zagából származó önkéntesek az európai kt,­ír­a, fen­nmaradásáért küzdenek a világbolsez­mus el­len. Éppen ezért ez a harc Törökors­zban is a legnagyobb r­okonszenvvel találi­k. Bár Törökország stratégiai helyzete egy­­re An­karára a legnagyobb fokú tartózko­t kény­szeríti, mégis meg lehet állapítani, í­gy a tö­rök lakosság és mindenekelőtt a tanaság nem csinál titkot szovjetellenes érze­tiből. A szovjet védelmi tanácsnak az a felirí­ja, hogy a német csapatok hátában felkelő l­őposokat szervezzenek, bizonyítéka a Szovjet ép jogel­lenes harcmodorának. Kétségtelen, h­­a a né­met véderő megfelelő eréllyel gondo­­dik ar­ról, hogy az ilyen faranktizeuröket a leg­gyorsabban ártalmatlanná tegyék. A német csapatok által megszállott, tehát szovjet zsarnoki uralom alól felszabadított őrületek lakosságának lekesedése és öröme logosan mutatja, hogy az ottani népek a sí­let ura­lom megszűntére mennyire­­ feltélem­tek. A Szovjet Unió hatalmas fegyverkezt érték­telennek bizonyult az előrenyomuló fl­­tet, ma­gyar, finn és román katonák harci deh­emé­vel szemben. „A keleten felvonult seregek világ­nézetük létjogosultságát döntik el fegyveres viadalban“ Berlin, június 3. (Német Távirati Iroda) A Bialystoktól keletre a szovjet seregekre mért katasztro­fális vereség, amelyet szerdán külön jelen­tésben közöltek a világgal, felülmúlta a né­met nép legvérmesebb reményeit is. Az egész német sajtó behatóan foglalkozik ezzel a „világtörténelmi méretű döntéssel’­, mint azt a véderő főparancsnoksága ne­vezi. Emellett a lapok rámutatnak arra a kemény ellenállásra, amelyet a bolseviki csapatok az egész arcvonalon tanúsítottak. A Kreml felismerte a harcok korszakal­kotó jelentőségét — írja a Völkischer Beo­bachter. Ezek a harcok a szovjet seregek kihívása miatt következett be. Keleten nem régi vágású katonai hatalmak állnak szem­ben egymással szokásos háborúban. A Ke­leten felvonult seregtestek itt világnéze­tüknek az élethez való jogát döntik el fegy­veres viadalban. Aki most alul marad, örökre eljátszotta szerepét. A zsidó világ­­bomlasztás érzi, hogy a német védekezés nemcsak kisebbségi uralmának messzemenő terveit hiúsította meg, hanem végzetes te­vékenységében is életveszélyesen fenyeget­­ve érzi magát. A szovjet hadseregnek ez­ért a bolsevizmus létéért kell küzdenie. Ez a magyarázata annak a makacs ellenállás­nak, amelyet a bolsevista csapatok az egész vonalon tanúsítottak és ezért akarták a ka­tonai és politikai vezetők, hogy a bolse­viki hadsereg tekintet nélkül a német győ­zelmekre az utolsó cseppig elvérezzék. (MTI) • A spanyol külügyminiszter a német-spanyol baráti viszonyról Berlin, július 3. (NST): Serrano Sunez spanyol külügyminisz­ter beszélgetést folytatott a Deutscher Allgemei­ne Zeitug madridi tudósítójával. A külügymi­niszter nyilatkozott a német-szovjet háborúról. A tudósító megkérdezte, milyen kihatással lesz­nek a legújabb események a német-spanyol vi­szonyra. A spanyol államférfi szó szerint így válaszolt: — A legújabb események nyomán egyre nő a rokonszenv és a határtalan csodálat érzése a német nép, a soha le nem győzött német véderő és a dicsőséges német vezér iránt. A falangista mozgalom határozott magatartással ragad fegyvert, hogy német bajtársai oldalán harcoljon. Ez a tény hoz­zá­járul majd ahhoz, hogy még erősebben elmélyítse a két nép és a két népben ural­kodó két mozgalom közösségének erős érzé­­t .­ Ezt bizonyítják a mi szemünkben mind­azo­k a megnyilatkozások, amelyek ezzel kapcsolatban az elmúlt napok során a né­met sajtóban megjelentek. „Két arcvonal egy háború“ Berlin, július 8. ,,Két arcvonalt _ egy háború” címmel fog­lalkozik a Frankfurter Zeitung aa egysége* európai arcvonal kialakulásával a Warta mus ellen és rámutat arra, hogy * fetato *•* arény közös arcv­onalat hívott létre, ho. as neon is mindenütt egyforma aktivitással lép túl. A cikk ezután szó szerint ezeket mondja: _ A Szovjetunió elleni háborúval kapcsolat­ban az egész európai kontinensen tárgytalan­ná vált a semlegesség hagyományos fogalma. Ebben a viszályban nincs semlegesség. Min­den európai nép tudja, hogy ebben a harcbeni saját sorsa dől el. Ennek a felismerésnek ter­jedésével és elmélyülésével, valamint az abból levont következtetésekkel az európai történelem új fejezete kezdődik. Ezeket a következtetése­ket természetesen nem csupán a szovjet elleni közös harc terén kell levonni. A keleti háború­­ az egész háborútól nem különíthető el. Nem lehet résztvenni a Szovjetunió elleni háború­ban s ugyanakkor távolmaradni az Anglia el­leni harctól. Két arcvonal van, de csak egy háború. . . . Közel egymillió regisztertonna az angol kereskedelmi Holla június havi vesztesége Az utolsó hét repülőgép veszteség aránya 109:12 a németek favára Berlin, július 3. A véderőfőparancsnokság jelenti a nyugati harctérről: A Nagybritannia elleni háborúban repülő­ink az elmúlt éjszaka egy 5000 tonnás keres­kedelmi hajót süllyesztettek el; bombázták továbbá a délkelet- és délnyugati kikötőket is. Az erős vadászoltalommal benyomult brit harcirepülőgépek nappali támadásai ismét teljesen össz­eomlottak a Csatorna partjai fe­lett. Az ellenség vesztesége 15 vadász- és 5 harcigép; a német légi­erő vesztesége egyet­len egy gép. Az ellenség repülői az elmúlt éjszaka rom­boló- és gyújtóbombákat dobtak e Északnyu­­gat-Németország több pontján. Néhány pol­gári személy meghalt vagy megsebesült. Bom­bák hullottak többek között brémai és olden­­burgi házakra. Éjszakai vadászrepülőink és légvédelmi tüzéreink lelőttek három támadó harci gépet. A brit utánpótló hajók elleni háború június havában is a várt nagy sikerrel járt. Haditen­gerészetünk és légi haderőnk 738.950 tonnát kitevő ellenséges kereskedelmi hajóteret sül­lyesztett el. Ebből csupán huvárnaar­daink 417.450 tonnányi teret süllyesztettek el. Ehhez járulnak még azok a súlyos veszteségek is, amelyeket aknákkal való különböző vállalko­zásaink következtében szenvedett az ellenség. Ezenkívül oly erősen megsérült sok hajó, hogy az ellenség utánpótlása számára egészen vagy huzamosabb időre elvesztettnek tekinthető. Hasonlóan eredményes volt a német légvé­delem is a brit légi haderő elleni harcában. Csupán június 26-tól július 2-ig 109 arigol re­pülőgépet lőttünk le, 56-ot légiharcba.i, 24-et éjszakai vadászaink, 22-őt légvédelmi tüzé­reink, hatot a haditengerészet, egyet pedig a gyalogság pusztított el. Ezenkívül két angol vadászgép összeütközött és lezuhant a meg­szállt területek felett. Ugyanebben az időben a Nagybritannia el­leni harcokban 12 német gép veszett el. Elsüllyesztettek egy angol csapat­­szállító és egy repülőgépekkel megrakott gőzöst New York, július 3. (Német Távirati Iroda) Newyorki hajó­zási körökben úgy hírlik, hogy a Los An­gelesből Grönland felé­ tartó 4802 tonnás Pointlobot brit tehergőzöst elsüllyesztet­ték. A gőzös amerikai repülőgépeket vitt magával rakományként. Elsüllyesztették a Földközi-tengeren brit csapatokat szál­lító 4792 tonnás Cairo City brit csapat­­szállító tehergőzöst is, továbbá az 5719 tonnás Themoni görög teherhajót. Az utóbbi elsüllyesztéséről közelebbi részletek hiányoznak. (MTI)

Next