Magyarság, 1942. március (23. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-01 / 49. szám

vezető részéről a leghatározottabb le­­intésben részesült. Közben egészen furcsa kijelentések történtek. Az egyik pártvezetői ta­nácson sokunk megdöbbenésére a pártvezető Szálasi Ferenc ellentmon­dást nem törően, ex cathedra kije­lentette, hogy Németországban nincs nemzeti szocializmus, s talán csak a háború után lesz. Ugyanez a kije­lentés elhangzott részéről a mun­kásság értekezletén is és egy kül­földi úrnak, a pártvezető tanácsának egyik tagja előtt tett nyilatkozata szerint ..Szálasi Ferencnek ezt a ki­jelentését ma­ már nem politikai kommentárokkal kísérik’4. Nem érzem magamat indíttatva arra, hogy egyéb, ezekhez hasonló kijelen­téseket a nyilvánosság előtt lerögzít­sek, s nem különösen azokat, amelye­ket­ február 19-én délelőtt, legutolsó találkozásunk alkalmával előttem tett a ma gitár­os­ és belpolitikai helyzetet és célkitűzéseket illetően, s amelyek bennem■ az aggodalmakat annál is in­kább megnövelték, mert ezért a moz­galomért, a testvérek hitéért én is fe­lelős vagyok, ha ugyan nem­­vagyok elsősorban felelős.­ ­­A politikai hamisjátélt — A pártban észlelt jelenségek és e különös pártvezetői kijelentések ered­ményezték, hogy a „hitvány és alatto­mos összeesküvés” megindult. Az ese­ményeket a legutóbbi hetek történé­sei váltották ki. A részleteket még mindig nem akarom feltárni, mert azok a­ vádak, amelyekkel szemben való védekezésül, beszélnem kellene, egyelőre még csak felelőtlen suttogá­sokban jelentkeznek, azokkal pedig nem törődöm. Csupán ennyit jegyzek meg: Ruszkay Jenő testvérrel együtt hivatalos pártvezetői megbízást, kap­tunk, hogy a Magyar Megújulás Pártjával egy bizonyos kérdésben tár­gyalásokat folytassunk. Ugyanakkor Szálasi Ferenc pártvezető tudtával, engedélyével és beleegyezésével a párt egyik képviselő tag­ja a mi megbízatá­sunkkal homlokegyenest ellenkező irányban és értelemben tárgyalásokat kezdeményezett. Az ügy fontosságára és jelentőségére való tekintettel, de azért is, mert kétszínű és kétarcú po­litikát nem óhajtunk folytatni, kíván­­tuk, hogy az illető képviselő az esetet foglalja írásba és a tényeket Szálasi Ferenccel igazoltassa. Ez megtörtént. Szálasi Ferenc ezt az iratot aláírta, a tényeket igazolta A következő najton az iratra ráve­zetvén, hogy mi a tényekkel a párt­vezetőtől homlokegyenest ellenkező információt kaptunk, Szálasi Ferenc Ruszkay Jenő előtt — saját aláírá­sával és megerősítésével ellentétben — a tényeket újból megtagadta. Be­­lekényszeríttettünk egy politikai ha­­misjátékba, melynek horderejét, je­lentőségét és erkölcsi súlyát a párt­vezető — úgy látszik — nem volt ké­pes felfogni. — Közben több képviselő és párt­vezetőségi tag felkeresett, közölték ve­lem, hogy egyrészt a pártban mutat­kozó belső szerkezeti bajok, másrészt ebben a politikai ham­is játékban önhi­bájukon kívüli részvételük arra indít­ja őket, hogy a bajoknak és aggodal­maiknak kifejezést adjanak. Közöltem velük, hogy ez év január 27-én Rusz­kov­ Jenő testvér az én lakásomon Szálasi Ferenc, dr. Csia Sándor, Hen­vey Árpád és az én jelenlétemben egy terjedelmes előterjesztést tett, amely­­­ben az addig észlelt bajokra, nyíltan fölhívta a pártvezető figyelmét és kér­te, hogy azokat tárgyaljuk meg. Nem hiszem, hogy a pártvezető jelenlété­ben a pártvezető egyik helyettese ál­tal észlelt bajok előterjesztése és meg­tárgyalásának kérése „összeesküvést” jelentene. **. ­VS Vasárn,ap, pMF. március 1. Egy történt a kizárás!...­ ­— A bajok látása és feltárása — szerintem — nem hűtlenség hanem kötelesség, viszont azok elkendőzése és elhallgatása nem kötelesség, hanem hűtlenség. Közöltem a képviselőkkel, hogy e Ruszkay-féle előterjesztéssel én magamat mindenben azonosítom, s annak megtárgyalására Szálasi­­ Fe­renc február 23-ra, hétfőn délután 3 órára a Ruszkay Jenő lakására hívott össze bennünket. Közöltem a képvise­lőkkel azt is, hogy az előterjesztés kí­vánatosnak látja a megfelelő feltéte­lek mellett az összes szélsőjobboldali erők összefogását, mert erre a törté­nelmi pillanatot elérkezettnek látjuk és mert érzésem szerint a nemzetiszo­cialista tömegek is ezt kívánják. Meg­jegyeztem, hogy mi ezt az egységesítést Szálasi Ferenccel egyetértésben óhajt­juk létrehozni.­­ A képviselők tájékoztatásomat mindenben helyeselték. Mikor­ elmon­dották, hogy ez ügyek megtárgyalá­sára össze akarnak jönni, figyelmez­tettem őket, hogy erre a megbeszélé­sükre minden egyes képviselőt hív­janak meg, azokat is, akikről biztosan tudják, hogy ellentétes nézetet valla­nak, mert egyetlen képviselő kimara­dása azt a látszatot kelthetné, mintha itt titokban készülne valami, már­pe­dig ezeket a kérdéseket a legteljesebb nyíltsággal és egyenességgel kell­­ke­zelni. Soha nem csináltam még ösz­­szeeskü­vést, de hiszem, hogy „össze­esküvéseket”, pláne „alattomos ” és hitvány összeesküvéseket“, nem­­ így és nem a kérdéseknek a pártvezető elé terjesztésével szoktak csinálni. Fel­merült az a gondolat is, hogy amidőn a pártvezető Szálasi Ferenc előtt a képviselők feltárják aggodalmaikat és azok megtárgyalására képviselői ér­tekezlet összehívását kérik — akár­ki megfigyelheti, hogy az egész ügy­ben mily kínos figyelemmel van be­tartva az úgynevezett szolgálati út, tehát „összeesküvésnek“ még csak az árnyéka sem fedezhető fel! — mi is — Ruszkay Jenő és én — legyünk jelen. Korrektebbnek tartottuk azon­ban, hogy a képviselői aggodalmakat maguk a képviselők terjesszék elő, míg mi véleményünket a Szálasi Fe­renc által összehívott hétfői értekez­leten, illetve a legközelebbi pártveze­tői tanácsülésen fejtjük ki Szálasi Ferenc előtt. Aki ebben a felfogásban nem látja a legteljesebb, kínos kor­rektséget, hanem „összeesküvést” fedez fel, azzal én nem vitázhatom, mert ép elmével e kérdésről vitázni céltalan. — A képviselők szombaton előadták előterjesztésüket és Szálasi a kérdé­sek megtárgyalására kedd délutánra képviselői, előzően pedig pártvezetői értekezletet hívott — ugyancsak kedd­re —­ össze. Ezt előzte meg az ő ösz­­szehívására a hétfőn délutáni szőkebb tanácsülés a Szálasi Ferenc által meg­állapított tárgysorozat szerint a Rusz­kay-féle memorandum megtárgyalásá­ra. Összejövünk, Szálasi Ferenc tíz perc késéssel Csia Sándor dr. társasá­gában érkezik. Helyet foglal. Innen szó szerint igyekszem idézni a történ­teket. — Sztálasi Ferenc a mellette ülő há­zigazda, Ruszkay Jenő felé fordul. — Ny­­att­­ózzanak Ruszkay Jenő és Hubai­ Kálmán testvérek, miért nem jöttek át szombaton a képvise­lőkkel a képviselői panaszok átadá­sára ? Ruszkay Jenő: Mert azt tartot­tuk korrekt dolognak, hogy a külön csoportot képező képviselői csoport, a maga előterjesztéseit önmaga te­gye meg! Szálasi Ferenc: Mi a véleményük Ruszkay Jenő és Hubay Kálmán testvéreknek a k­épviselők előter­jesztéséről? Ruszkay Jenő: Amíg az előter­jesztést pontosan nem ismerjük, addig nem szólhatunk hozzá. Talán tájékoztassál az előterjesztés lénye­géről, mert eddig legfeljebb egyol­dalúan vagyunk informálva. Szálasi Ferenc: És ez informá­ciók alapján azonosítják magukat a képviselők a­g­godal­maival? Ruszkay .Tenő: Igen, mert azok nagyrészt már az­ én előterjeszté­semben is benne vannak, melyek­nek megtárgyalására bennünket mára összehívtál. Szálasi Ferenc: Miféle memoran­dum az? Ruszkay .Tenő: Másfél órán ke­resztül olvastam, fel előtted január 27-én. Emlékezned kell rá, hiszen ennek megtárgyalására hívtál ösz­­sze. Szálasi Ferenc: H­ubay­ Kálmán testvér mit szól mindezekhez? Hubay Kálmán: Teljes mérték­ben azonosítom, magamat Ruszkay testvér előterjesztésével. Amit ő külpolitikai tekintetben lát, én ugyanazt belpolitikai tekintetből látom. És kérem Szálasi testvért, tárgyaljunk nagyon komolyan ezek­ről a kérdésekről, mert esetleg a mozgalom jövője forog kockán. Szálasi Ferenc: Kihirdetem a döntésemet. Mindent meggondoltam és megfontoltam. A pártban egy ve­zérlő akarat van, s az én vagyok. Aki a vezérlő akarattal nem ért egyet, vagy annak intézkedéseit bí­rálja, bárki legyen is az, azzal én nem tudok együtt maradni. Hubay Kálmán és Ruszkay Jenő testvére­ket minden tisztségüktől megfosz­tom, és felszólítom őket,, hogy azon­nal hagyják, el a­ pártot! — Ez történt. A helyettesek nem mutathattak rá az általuk észlelt hi­bákra, nem tárgyalhattak a segítés mó­dozatairól. Vádoltattak, de nem véde­kezhettek. Ruszkay­­Jenő pártvezető­­helyettes, aki Szálasi Ferencért le­mondott altábornagyi rangjáról, vité­zi címéről és Hubay Kálmán volt or­szággyűlési képviselő, a mozgalom volt pártelnöke, akit Szálasi Fe­rencért fogházba tettek és huszonkét éves újságírói múltjától megfosztot­tak s akik ezeket az áldozatokat panasz nélkül, örömest vállalták —­ meghallgatás nélkül, érvek nélkül, két perc alatt a pártból ki lettek zár­va. — A testvérek ítéljenek a tények fölött és ítéljenek az emberek fölött! Gosztonyi Sándor országgyűlési képviselő nyilatkozata Több napilap pénteki és szombati szá­ma a Nyilaskeresztes Párt válságával kapcsolatosan téves beállításban foglal­kozott személyemmel. A Párttal szemben elfoglalt álláspontomról legközelebb már módom lesz nyilatkozni. Gosztonyi Sándor orsz. gyűl. képviselő Franciaország szigorú semlegességi nyilatkozatot tett - mondotta Summer Welles Summer Welles a pénteki sajtóértekez­leten hivatalosan közölte, hogy Franciaor­szág kötelező nyilatkozatot tett, amely szerint továbbra is szigorúan semleges ma­­rad és nem szállít árukat a hadviselő álla­moknak. A szövetségi főváros politikai köreiben figyelemreméltónak tartják, hogy a he­lyettes külügyminiszter hozta nyilvános­ságra a francia állásfoglalást. Ebből arra következtetnek, hogy a washingtoni kor­mány — legalább is egyelőre, — nem táp­­lál­ja azt a neki tulajdonított szándékot, hogy hadműveleteket hajtson végre, vagy hadműveletekben vegyen részt Nyugatafri­­kában. Ennek ellenére makacsul tartja ma­gát az a hír, hogy Afrika, e területen kato­nai előkészületeket tesznek az angolok, a gyarmati belgák és a szakadár franciák. Illetékes francia körökben továbbra is nagy tartózkodást tanúsítanak a francia­­északamerikai kapcsolatok kérdésében. A Summer Welles által mondottakat nem erő­­sítik meg, de nem­ is tagadják. Vichyben egyébként remélik, hogy az északamerikai kormány által adott magyarázatok alkal­masak arra, hogy fenntartsák a kölcsönös megértés légkörét, amely mindig jellemez­te a francia-északamerikai kapcsolatokat. Új életet teremtettek a németek Charkovban (NTZ) Charkow városa, amelyről külön­böző ellenséges­­jelentések azt állították, hogy már régen visszavették a német csa­­­patoktól, a német hatóságok vezetése alatt mindinkább visszatér a rendes kerék­vá­gásba. A kulturális és gazdasági élet újjá­építése örvendetes haladást mutat. Most folyik a lakosság összeszámlálása. A köz­egészségügyi hatóságnak sikerült megaka­dályoznia nagyobb járványfészkek kelet­kezését. A városban ma 12 poliklinika és 15 kórház, összesen 1400 ággyal, valamint 34 gyógyszertár működik. A városi zene­­művészeti főiskola öt karán is megkezdőd­tek a tanítások. Az opera is már több elő­adást rendezett nagy sikerrel. Azonkívül nemzeti­ énekkart is szerveztek. Legköze­lebb gyógyszerészi és orvossegédi tanfo­lyamok nyílnak meg. (MTI) Éllel! ipari!« lehetőleg azonnali belépésre ke­res mérlegkészítésben, adó ügyek­ben, önköltség számításban jártas főkönyvelőt Feltételek: árja származás, ma­gyar állampolgárság, német nyelv­tudás. Részletes ajánlatok „Átla­gon felüli főkönyvelő" jeligére a Központi Hirdető Irodába, Bp., VII., Erzsébet­ körút 23. I. 1. keretnek. 3

Next