Magyarság, 1942. május (23. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-01 / 98. szám

2 Péntek, 1942 május 1. wafiHBSin Hat kereskedelmi hajót elsüllyesztettek, egyet megrongáltak a németek Északamerika keleti partjánál Eredményes támadó és rohamcsapat vállalkozásokat hajtottak végre a németek a keleti arcvonalon BERLIN, április 30. A Führer főhadiszállásáról jelentik a Né­met Távirati Irodának. A véderő főparancsnoksága közli: A keleti arcvonal középső és északi szaka­szán eredményes támadó- és rohamcsapatvál­lalkozásokat hajtottunk végre, és sikeresen visszavertük az ellenség szórványos, gyengébb támadásait. Légihaderőnknek a szovjet vasúti berendezések és hátsó összekötő vonalak ellen intézett támadásai következtében az ellenség érzékeny veszteségeket szenvedett gördülő hadianyagokban. A Lappföldön és a Murman­­arcvonalon meghiúsítottuk a bolsevisták is­mé­telt támadásait és súlyos, véres vesztesége­ket okoztunk a támadóknak. Észak-Afriká­ban az erős homokviharok matt csak élénk kölcsönös felderítő tevékeny­ség folyt. A Földközi-tenger keleti részén egy német tengeralattjáró a brit utánpótlási hajózásból elsüllyesztett egy vitorlás szállítóhajót. Repülőink éjjel-nappal igen hatásosan bom­bázták Málta szigetének repülőtereit. • Tengeralattjáróink Észak-Amerika keleti partjainál elsüllyesztettek hat ellenséges ke­reskedelmi hajót, összesen 33.000 tonna űrtar­talommal és torpedótalálattal megrongáltak egy további nagyobb hajót. A német légihaderő tovább folytatta meg­torló támadásait Nagybritannia ellen. Az áp­rilis 30-ára virradó éjszaka harci repülőgép­­kötelékeink jó látási viszonyok közepette tá­madást intéztek Norwich városa ellen. A vá­ros központjában és ipari berendezéseiben nagy kiterjedésű tüzeket és erős robbanásokat figyeltek meg. Ellenséges repülők légitámadást intéztek Paris külvárosai ellen. A ledobott bombák nagyobb károkat idéztek elő a lakóházakban és áldozatokat követeltek a polgári lakosság köréből. Egyedül szálló brit repülőgépek za­varó repüléseket végeztek az északnémet par­tok fölött. Két brit repülőgépet lelőttünk. Német légigyőzelem a Jeges-tenger felett Berlin, ápr. 30. (Német Távirati Iroda.) Mint a véderő főparancsnoksága közli, a Jeges-tenger partjai fölött szerdán ismét elkeseredett­­légiharcok folytak, amelyek­ből a német vadászok kerültek ki győzte­sen. A német vadászok eddig beérkezett je­lentések szerint hét bolsevista vadászgépet lőttek le. Egy további szovjet vadászgép a német légvédelmi tüzérség tüzelésének esett áldozatául. (MTI­) Szerdán 36 repülőgépet vesztett a szovjet Berlin, április 30. (Német Távirati Iroda) A véderő főparancs­nokságához eddig beérkezett jelentések szerint a német vadászok szerdán egyedül az Ilmen tó vidékén — saját veszteség nélkül — 17 szovjet repülőgépet lőttek le. A keleti arcvonal déli sza­kaszán a német vadászok 12 szovjet gépet sem­misítenek meg. A szovjet légihaderő tehát az északon lelőtt hét vadászgéppel együtt szerdán ismét 36 repülőgépet vesztett. (MTI) 40 m­mr meghalt, sokan megsebesültek Paris újabjbi bombázásánál Clermont F­errand, április 30. (OFI.) Angol repülők szerdán este Paris észak­­nyugati részére bombákat dobtak. Sok ház rombadőlt. Egy kórházat is eltaláltak. Két angol repülőgépet lelőttek. (MTI.­ Vichy, április 30. (OFI.) A Paris környéke ellen intézett angol légitámadások áldozatainak számáról leg­újabban a következő adatok váltak ismere­tessé : Seine megyében 18 halott és 60 se­besült, Seine et Oise megyében 34 halott és 40 sebesült. (MTI.) A Wilhelmstrasse nyilatkozata a kulturháborúról Berlin, április 30. (TP) A műemlékek bombázásával kapcsolat­ban elhangzott angol nyilatkozatokra vonatkozó kérdésre a Wilhelmstrasse illetékes szóvivője ki­jelentette: Németország az ilyen emlékműveket közös európai kulturális értéknek tekinti is minden időben igyekezett kímélni ezeket. Angol részről viszont győzelmi mámorban úsznak, va­lahányszor értékes történelmi nevezetességű épü­leteket sikerül szétrombolniuk. Az angolok nem utalhatnak Varsó, Belgrád és Rotterdam bom­bázására, mivel ezek esetében olyan városokról van szó, amelyek hadműveleti területen feküd­tek és részben hadászatilag is meg voltak erő­sítve. Ugyanez azonban nem mondható el Lü­­beckről, ahol a keletnémet építőművészet leg­régibb emlékei találhatók, sem pedig Rostock­ról, de még kevésbbé Kölnről. Ezekben az ese­tekben a támadás tervszerűen mindig a belváros ellen irányult, ahol természetesen nincsenek ha­­dászatlak fontos objektumok, annál több azon­ban a művészettörténetileg értékes régi templom és tanácsház. Feltehető, — mondotta a Wilhelm­­strasse illetékes szóvivője, — hogy az amerikaiak, akik köztudomás szerint több érzékkel rendel­keznek a jégszekrények, mintsem a régi művé­szettörténeti emlékek iránt és a bolsevisták, akik Kievben és több más helységben értékes művé­szeti emlékműveket robbantottak fel — kény­­szerítették a briteket ezekre a vállalkozásokra, amelyeknek következményeit most Anglia kény­­telen viselni. A német megtorló bombázások nyomán hangos jajveszékelés kezdődött meg a bombázott városokban Berlin, április 30. (NST) A Börsenzeitung csütörtök reggel cikket közöl arról, milyen új merényleteket követ el „az angolok balsors­ miniszterelnöke’’ német lakóhelyek és a kultúra otthonai ellen. A lap utal a brit miniszterelnök léha meggondolat­­lan­ságára és megállapítja, hogy Angliának most nagy árat kell fizetne ezért. A Bör­­senzeitung ezután ezt írja: A londoni Times azt írta, hogy Németor­szágot a keleti arcvonal köti le s ezért a né­met légierő nem képes visszaülni" a mon­dat leleplezi, hogyan vélekednek az angolok lakónegyedek és kultúr­javak elpusztításáról: hacsak nem jár számukra veszedelemmel, ak­kor alkalmas eszközt látnak az európai kul­túra kincseinek barbár elpusztl­ágában. A lap ezután kigúnyolja ezt az ép oly ci­nikus, mint gyermekes brit önámítást.­­ A Bath, Norwich és legutóbb York elle­ni megtorló támadások oly súlyosak és hatá­sosak voltak­, amint az megfelel a megtorlás jellegének. Amint a Vezér legutóbbi birodal­mi gyűlési beszédében megjósolta, máris han­gos jajveszékelés kezdődött meg a felsorolt angol városokban okozott károk miatt. Most, miután pótolhatatlan kultúrjavakat romboltak össze Lübschben és Rostockban, a­ németek pusztító dühéről k­ák­óznak, mert nem kiél­ték Bath építészeti mesterműveit, amelyeket a világ minden építésze megcsodált. Most vér­könnyeket sírnak Bath, Anglia egyik leg­szebb és legbékésebb városa miatt. Azelőtt azonban nem teltek be újságjaikban és rádió­­előadáso­kban az ujjongással, amiért Lübeck belterülete olyan, mint egy város halott szí­ve, hogy egész háztömböket elpusztítottak és hogy nagy területen mindössze egy háznak van már csak teteje. Erre a példátlanul szé­gyenteljes cselekedetre most kapták meg a német választ és Churchill úr nemtelen cim­boráival együtt ne adja át magát ábrándké­peknek. Minden csapást megtorolunk. A német vezérlet nem hajlandó megenged­ni, hogy rombadöntsenek német kultúrjavakat és lakóhelyeket csak­ azért, mert Churchill úr­nak az a véleménye, hogy ez lenne Ang­in számára a hadviselés legolcsóbb és legveszély­­telenebb módja, annál is inkább, mert az el­vesztett angol repülőgépekben amúgy sem an­golok, hanem kanadaiak, újzéland­iak, lengye­lek és más, egyébként megvetett segédnépek fiai ülnek. Katonai szempontból teljesen értel­metlenek ezek a támadások. Még az olyan Szeszgőzös bolond, mint Churchill sem hheti, Szeszgőzös bolond, mint Churchill sem hiheti, a német hadvezetésre, vagy bolsevista bará­tainak tehermentsí­tésére valami második axl­­vonalfélét létesíthet. Churchill a terrort akar­ja. De már egyszer megtörtént, hogy vihart aratott ott, ahol szelet vetett. Ismét a hadvi­selés legdurvább módjához folyamodott. Most fizetnie kell érte. A legnagyobb eréllyel torolunk meg mindent, míg el nem bukik ez a gonosztevő és össze nem törik műve. ! ­ Fotókópia-okmán­yfénykép, RAD, Andrássy-út 52 (Mussolini-térnél). Telefon: 110—640. Interpelláció az angol alsóházban Lübeck és Rostock műemlékeinek bombázása miatt Cinikus választ adott az angol légügyi miniszter Stockholm, április 30. (NST) Az angol alsóház szerdai ülésén inter­pellációt intéztek Sinclair légügyi minisz­terhez a Lübeck és Rostock ellen végre­hajtott angol légitámadások ügyében. Az angol légügyi miniszter kijelentette, hogy a támadásokkal lényegesen támogatják a szovjet szövetségest. Az alsóház egyes képviselői ezzel kapcsolatban arra céloz­tak, hogy a kultúrjavak megsemmisítését az ilyen légitámadásoknál kerülni kelle­ne. Sinclair válaszából kitűnik, hogy a brit légügyi minisztérium nem szándéko­zik e kívánságot teljesíteni. Sinclair mi­niszter ugyan kijelentette, hogy a legjobb módszer az ilyen megsemmisítések meg­akadályozására, ha a háborút, amilyen gyorsan csak lehet. megnyerik■ A továb­biakban a miniszter bejelentette, hogy a légierő, a szárazföldi hadsereg és a flotta együttműködését tovább tökéletesítik. „Egyetlen harcvonalat alakítanak a tengely­hatalmak és szövetségeseik és összpontosított hadműveletekkel semmisítik meg az ellenséget." Róma, április 30-(Magyar Távirati Iroda.) Az olasz fővá­rosban feltűnést keltett Virginio Gagda vezércikke a Popolo d’Italiában. A vezér­cikk a többi között ezeket mondja: — A háború nagy eseményeinek küszö­bén állunk, politikai és katonai vonatko­zásban egyaránt. A háborúnak ez az új szakasza egybe­esik a tengelyhatalmak és a háromhatalmi csoport közötti személyes érintkezésének, mélyreható eszmecserék és fontos elhatározások új sorozatával. A ten­gelyhatalmaknak és szövetségeseiknek az a céljuk, hogy a most folyó világháború összes hadszíntereiből egyetlen hatalmas arcvonalat csináljanak és összpontosított hadműveletekkel semmisítsék meg az el­lenséges erőket. A frontnak ez az egysé­gesítésére irányuló törekvése már egészen világosan megnyilvánul Európában, neve­zetesen a Földközi-tengeren és az Atlanti­óceánon, de egyre egységesebbnek tűnik fel —, ha nem is földrajzi, hanem had­műveleti szempontból — a keleti arc­vonal és a földközi-tengeri hadszinten, ahol a britek mellett most amerikai tengerészeti erők is megjelentek. A tengelyhatalmak mindenütt egységesen vették fel a harcot az ellenséggel és mindenütt a leghatható­­sabb eszközöket helyezik szembe az ellen­séges erőfeszítéssel. Olaszország nagyobb erővel lesz jelen a keleti arcvonalon és annak minden lehető fejleményében. Ép­­pen úgy Németország is jelen van a Földközi tengeren, amely egyre inkább az európai ellenállás központjává válik az angol im­perializmus törekvéseivel szemben. Olasz­ország és Németország — fejezi be cikkét Virgino Gayda — megegyeznek egymással mindazokban a kérdésekben, amelyek ki­hatással lehetnek a hadműveletekre. Olasz hivatalos jelentés ROMA, április 30. (Stefani) Az olasz főhadiszállás 698. közleménye: A kirenaikai arcvonalon járőreink a heves homokvihar mellett is élénk felderítő tevé­kenységet folytattak. Repülőink sikeresen tá­madták Tobruk kikötőjét és az erődtől nyu­gatra géppuskatűz alá vettek ellenséges gép­jármű-táborhelyeket. Német vadászgépek le­lőttek ey Curtiss-repülőgépet. Erős német és olasz légi kötelékek ismétel­ten bombázták Málta szigetét és nagy pusztí­tásokat okoztak. Egy olasz felderítő repülőgép, amely hajó­karavánt kísért a Földközi-tenger középső ré­szén, diadalmasan visszaverte három Bristol- Blenheim-gép támadását és egyiküket súlyo­san eltalálta. Az olasz gép, amely a harc so­rán megsérült, fedélzetén három sebesülttel visszatért támaszpontjára. A sittangi arcvonalon 180.000 kínai katonát kerítettek be a japánok— Újabb japán győzelmek Mindanao szigetén A CSUNKINGI hadügyminisztérium csütör­tök este a következő jelentést adta ki: — A japán csapatok gyorsan nyomulnak előre észak felé, megkerül­i a kínai keleti szárnyat és ar­ra törekszenek, hogy a L­ashio-tól délnyugatra száz kilométernyire levő Shinpaw-t megszáll­ják, s ezzel megszakítsák a Lashio és Manda­lay közötti vasúti összeköttetést. A japánok csütörtökön reggel elérték Új-Lashio külváro­sait, a Namang városát, Himpaw-tól délke­letre. Részletek még hiányoznak, de nyilván­való, hogy Hsiapan megszállásának súlyos következményei lennének. Csungkingi katonai körök jelentése szerint a japán csapatok a thai­földi Csiep Majból kiindulva indították el tá­madásukat Lashio ellen. Kínai körök szemre­hányásokkal illetik a szövetséges csapatok burmai főparancsnokságát, mert az azt re­­mélt­e, hogy a nehéz burmai terep jelentős mértékben késleltetni fogja a japán csapatok előnyomulását. Csungkingbban már ne­m remé­lik, hogy a Burmán keresztül vezető útvona­lakat meg lehet menteni. A Mesaggero bangkoki jelentése szerint a japán csapatok előnyomulása az egész vona­lon tovább folytatódik. Katonai szakértők sze­­­r­nt a japán hadvezetőség hatalmas erőfeszí­tése azzal magyarázható, hogy a japánét még a monszun szelek és az esős időszak bekövet­­kezte előtt akarják elérni a legfontosabb bur­­r­­si hadászati célokat. Csangkaisek balszár­­nyának helyzete már egészen reménytelen. Stillwell tábornok még abban bízik, hogy Loi­­lem irányában ellenlökést tud adni. Egyelőre meg nem erősített hírek arról számolnak be, hogy Alexander angol é­s Stillwell amerikai tábornok elrendelték az általános visszavonu­­lást. Londonban elveszettnek tekintik a burmai csatát Bangkoki japán katonai körökben utalnak arra, hogy a sittangi arcvonalon küzdő kínai haderő zöme bekerítettnek tekinthető, — je­lenti a Popolo di Roma tudósítója. Észak fóé a visszavonulás minden útját elvágták előlük. A bekerített kínai haderő létszámát 180.000 emberre becsülik. A szerdai angol lapok már elveszettnek te­kintik a burmai csatát. A Daily Express ka­tonai tudósítója azt írja, hogy Burma a Ma­láj félsziget sorsára jut. Felveti a kérdést, milyen visszavonulási lehetőség nyílik meg az angol és kínai csapatok számára. Véleménye szerint Burma elvesztése után, amely biztosra vehető, a brit csapatok való­színűleg megkísérlik, hogy Assam tartomány­ba vonuljanak vissza. A legégetőbb kérdés most már nem az, hogy Mandalayt és a Bur­­mai-utat védjék, hanem hogy Alexander tá­bornok csapatai idejében vissza­ tudjanak vo­nulni a fenyegető japán átkarolás elől. A bur­mai csata a szövetségesek számára immár végérvényesen elveszett. Londonban most azt a kérdést teszik fel, hogy a legközelebbi ja­pán támadás merre irányul majd, várjon Ausztrália, India vagy Kína felé törnek előre a japánok. A szakértők legnagyobb része azt hiszi, hogy Japán most főképpen az India felé vezető tengeri utakon törekszik majd bizto­sítani teljes tengeri uralmát. A következő lé­pés az lenne a japánok számára, hogy elvág­ják az összeköttetést India és a Közelkelet között. Ugyanakkor pedig előkészítik Ceylon elfoglalását. Ha Indiát elvágják az angliai és északamerikai utánpótlástól, akkor semmi­nemű komoly ellenállst nem fejthet ki többé a japánok ellen. Illetékes angol körök nagy aggodalommal találgatják, hogy hol lehet most az a japán hajóraj, amely az Indiai-óceánon működött és amely két angol cirkáló elsüly­­lyesztése óta nem adott magáról életjelt. Úgy vélik, hogy ez a japán hajóraj meglepetés­­szerű támadást készít elő Ceylon szigete ellen. A Svenska Dagbladet londoni tudósítója je­lenti, hogy az angol-kínai csaták nemcsak a japánok ellenállhatatlan lendülete miatt kény­szerülnek sürgős visszavonulásra, hanem a burmaiak támadásai elől is, akik felkelő ban­dákat szerveztek, elfogják az angol szállító oszlopokat, akadályokat emelnek az útvona­lakon, felgyújtják az üzemanyag- és élelmi­szerraktárakat és megmérgezik a kutakat, hogy késleltessék az angol csapatok vissza­vonulását. Ez a gerilla-csatározás — írja a Times — valóban kimerítő. A FÜLÖPSZIGETI japán expedíciós had­sereg főhadiszállása jelenti, hogy Mindanao szigetén a japán csapatok szerdán reggel el­foglalták Cotta-Bato városát.

Next