Magyarság, 1943. október (24. évfolyam, 222-246. szám)

1943-10-01 / 222. szám

2 magyar álláspont a mussolini-koralánnyal szemben . A Magyar Távirati Irodat Jelenti: Jagow német birodalmi követ­kövő hó 25-én megjelent Ghyczy Jenő külügyminiszter­­nél és átadta a német birodalmi kormány üzenetét, amelynek értelmében a német birodalmi kormány elismerte a Benito Mussolini átal alakított olasz köztársasági fasiszta kormányt. A német követ a német birodalmi kormány nevében kérte további­­ magyar kormányt, hogy hasonlóképpen cselekedjék. Egyidejűleg a német követ hozzáfűzte, hogy ezen kérését a Duce nevében is közvetíti, tekintettel arra, hogy közvetlen érintkezési kapcsolat nem ál fenn a magyar kormány és a Dnce között. A magyar kormány nevében Ghyczy Jenő külügyminiszter folyó hó 29-én a következő levelet intézte Ribbentrop német birodalmi külügyminiszterhez: ..Birodalmi Külügyminiszter Úr! Különös köszönettel vettem Nagyméltóságod­nak azon közlését, mely szerint Benito Mus­solini kormányt alakított. Ezen kormány fennállását a magyar királyi kormány elismerte. Tekintettel arra, hogy ez időszerint nem áll módomban a Ducéval közvetlen kapcsolatot felvenni, bátor vagyok Nagyméltóságodat arra kérni, hogy a fentieket szíveskedjék a Duce tudomására hozni és vele egyidejűleg közölni, hogy a magyar nemzet soha sem fogja elfe­lejteni, hogy mit tett érdekében és hogy ezért a magyar nemzet örök hálára van neki köte­lezve. Kiváló nagyrabecsülésem kifejezésével ma­radok Birodalmi Külügyminiszter Úr őszinte ■ive GHYCZY JENŐ s. k. Mussolini átvette a köztársasági fasiszta állam vezetését Róma, szeptember 29. (Német Távirati Iroda) A Duce aban a pillanatban, amikor az új köztársasági fasiszta állam főnöki teendőit átvette, a következő felhívást intézte az olaszokhoz: Az 1943. szeptember 26-i minisztertanács által jóváhagyott nyilatkozattal életbe lé­pett az új köztársasági fasiszta állam, amely a legközelebb összehívandó alkot­mányozó nemzetgyűlésen kapja meg végleges alkotmányos funkcióinak megerősítését. Addig a na­pig ma átveszem az új köztársasági fasiszta állam fejének teendőit. , Aláírás: MUSSOLINI Bizonytalanság Londonban a Badoglio-kormány helyzete mia­t­ ­­ London, szeptember 30. A Nemzetközi Sajtó Tudósító jelenti: A Badoglio-kormány jövő helyzetének kérdése egyre jobban nyugtalanítja az itteni politi­kai köröket s egyes lapok már attól tarta­nak, hogy Olaszországban újabb Darlan-eset van kialakulóban. A liberális párti News Chronicle diplomáciai levelezője Vernon Bartlett elkeseredett harcot indított az el­len, hogy Anglia szövetségesnek ismerje el Badogluiot. Az ilyen irányú aggodalmakat növelik azok a lapjelentések is, hogy Brin­­disiben állítólag fontos megbeszélések foly­nak a szövetségesek és Badoglio megbízot­tai között. Az angol haditudósítók délolasz­országi jelentései szerint maguk az olaszok is nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy szö­vetségeseknek tekintsék őket, nem pedig legyőzött ellenségnek. A Badoglio hadsereg tisztjei fegyvertársnak szólítják az angol és amerikai tiszteket, s a 8. brit hadsereg tábori újságja már panaszkodik is, hogy az olaszok hirtelen megint saját uruk akarnak len­n­i a maguk portá­ján. A lakosság az angolszász csapatok által lefoglalt élelmisze­­rkért és egyéb tárgyakért olasz valutát kö­vetel, nem fogadja el a font startinget, vagy a dollárt s már a beszállásolásokért is pénzt kér. Londoni politikai körökben főleg attól tartanak, hogy a Churchill kormány a múlt heti alsóházi illés után bekövetkezett rö­vid parlamenti szünetet ama használja fel, hogy az alsóház kikapcsolásával kimondja a Badoglio-kormány szövetségesként való elismerését. Ezeket az aggodalmakat fo­kozza az a hír is, hogy Sforza gróf elhagyta az Egyesült Államokat és Olaszországba utazott, nyilván azért, hogy belépjen a Ba­doglio kormányba. A brit sajtó szerint Olaszország nem szövetséges, hanem legyőzött ellenség­ kenf, szeptember 30. (TP) A brit sajtót élénken foglalkoztatja az a kérdés, milyen hely illeti meg Olaszországot, illetőleg Olasz­országnak azt a részét, amely a Badoglio kor­mány uralma alatt áll. Badoglio a fegyverszü­neti tárgyalások során a szövetség teljes meg­változtatását ajánlotta fel, minden bizonnyal azzal a hátsó gondolattal, hogy ily módon el­kerülheti a feltétlen megadást. Badoglio to­vábbra is arra törekszik, hogy a szövetségesek oldalán küzdő hadviselő félnek tekintsék. Fi­gyelemreméltó, hogy Randall Neale, a Reu­ter diplomáciai szerkesztője is beavatkozott a vitába és félreérthetetlenül megállapította, hogy hivatalos angol felfogás szerint Olaszor­szág nem más, mint legyőzött ellenség. A Reuter diplomáciai szerkesztője különben többek között ezt írja: „Olaszország jelenlegi helyzetét illető össze­függéstelen jelentésekre való tekintettel Lon­donban hivatalosan a következőket állapítják meg: Olaszország technikailag még mindig le­­győzött ellenség. A fegyverszüneti feltételek érvényben vannak.” . Ez alkalomból brit részről ismét felszólítják Badogliot, hogy baloldali elemeket is vegyen fel kormányába. A szövetségesek — írja a Reuter — elvárják, hogy baloldali és liberális elemek felvételével a Badoglio-kormány ki­szélesíti alapjait és erről értesítették Badog­liot is. Tehát Badoglio rendszerének belső kérdései tekintetében is köteles követni Lon­don parancsait. Brit hang Vittor Emánuelról és Dadoglióról Stockholm, szeptember 30. (TP) A News Statesman and Nation brit heti folyóirat ve­zércikkében az olaszországi hadvezetés várat­lan nehézségeiről és arról a körülményről pa­naszkodik, hogy meghiúsultak azok a remé­nyek, amelyeket a Badogliohoz és a király­hoz fűzött a szövetségesek főparancsnoksága A németek nagyon okosan határozták el, hogy harcolnak Nápolyért, mivel ily módon meg­akadályozhatják, illetőleg késleltethetik a partraszállást más helyeken, amelyek esetleg többet ígérőek lesnnének. A hadjárat politikai vonatkozásaival foglalkozva, a lap megálla­pítja, hogy az események jelentőségének he­lyes felismerésében a németek egészségesebb felfogásról tanúskodtak, mint a szövetsége­sek. Ha a király és Badoglio most mint mene­kültek húzódnak meg a szövetségesek frontja mögött, akkor inkább tehertételt jelentenek a szövetségesekre nézve, mint előnyt. Aligha akad még olyan olasz, aki hallgat rájuk. A cikk azzal a megállapítással zárja le fejtege­téseit, hogy az olaszországi harc sokkal ke­ményebb lesz, mintsem várták. ­i olasz lakosság ellenséges magatartást fam­il­­ai angolszász megszállókkal szemben Londozo, szeptember 30-A Nemzetközi Sajtó Tudósító jelenti: A Daily Telegraph kiküldött haditudósítója, Christopher Buckley, a következőket írja Bariból: — A 8. angol hadsereg keserűen panasz­kodik, hogy nincs meg a kellő együttműkö­dés az olasz polgári lakossággal. Az új olaszországi helyzet egyre kényelmetlenebb főre platókat hoz a brit csapatoknak. Ter­mészetellenes lenne, ha most fegyvertárs­ként fogadnák és lelkesedéssel üdvözölnék a hozzájuk pártolt olasz katonákat. Noha az olasz katonai vezetőség mindent megtesz, hogy kedvében járjon az angoloknak, egyre újabb és újabb súrlódások támadnak, kü­lönösen a polgári lakossággal való érintke­zésben. Angol ré­sról sajnálják, hogy nem szabad többé rekvirdálni az új szövetsége­seknél, ami néhány nappal ezelőtt még ma­­gától értetődő volt. Most már mindenért fizetni kell és a lakosság emellett még csak nem is hajlandó elfogadni a brit katonai bankjegyeket. Az utóbbi napokban az an­gol katonák Tarentoban, Brindisi­ben és Ba­riban már semmit sem kaptak a pénzükért, hiába igyekeztek jószóval rábeszélni az ola­szokat. Bariban egyre többen tagadják meg a szállást az angoloktól. Szeptember 23-án az Imperial-szálloda vezetősége egyszerűen kijelentette, hogy nem fogad be brit tiszte­ket. Enni csak ol­asz élelmiszerjegyek le­adása ellentében adnak az angoloknak. A Bariban tartózkodó rangidős angol tiszt, aki néhány nappal ezelőtt még városparancsnok volt, most már semmit sem tud tenni, mert városparancsnoki minősége átváltozott úsz­­szakötőtisztté az olasz csapaúokho®, j Christophar Buckley azzal fejezi be tudó­sítását, hogy az olasz polgári személyek barátságtalan magatartást tanúsítanak az angol hadsereg tagjaival szemben és ezért „rossz állampolgároknak“ kell tekinteni őket, cáfoltán­­ a Graziani elleni merénylet hírét Róma, szeptember 30. (MTI) Azokkal az angol állításokkal szemben, hogy Graziani tábornagy ellen merényletet követtek el, hivatalos részről kijelentik, hogy a jelentés a normális termelés 23 százalékára csökkentették és minden szakmunkást behívtak Ennek az volt a következménye, hogy a majorságok elcsendesültek és ami még rosszabb, több ezer arcre szójabab, rozs, burgonya és az élelmezés szempontjából fontos egyéb termék a földön elrothadt, mert sem munkaerő, sem gép nem volt a termés betakarítására”. A földmívelés­­ügyi minisztérium által közölt derűlátó számok nem felelnek meg a valóságnak, — állapítja meg a cikk a továbbiakban. Annak a ténynek ellenére, hogy minden újság statisztikája a kenyérmagvak ter­melésében az 1943. évi bevetett terület fokozatosan eső görbéjét mutatta be, hi­vatalos részről folyton azt állították, hogy 1943-ban a termelési terület 10 mil­lió acre-rel növekedett Miután végül vi­ Péntek, 1343 október 1. 4|B. p. 1 C/OKOLÁDO ÚA/MENÉ/ n I I ELLEN, FELNŐTTNEK, £ . V* I A___GYERMEKNEK. hhthabaHkapható! nem felel meg a valóságnak. Emlékeztetnek arra a jelenté­sre, hogy állítólag Rizzi altábor­nagy, a fasiszta milícia parancsnoka ellen ugyancsak merényletet követelt volna el és megállapítják, hogy mindkét esetben rosszin­dulatú koholmányról van szó. (MTI). A Readers Digest érdekes cikke Amerika élelmezési nemzetéről Berlin, szeptember 30. (TP). A Readers Digest című amerikai folyóiratban Louis Bromfield mezőgaz­dasági szakértő hónapokon át tartó vizs­gálat után cikket írt Amerika élelmezési helyzetéről, amelyben a következőket mondja: „Februárban polgáraink leg­nagyobb része olyan étlap szerint fog élni, amely nagyon alatta fog mozogni annak, amit átlagos táplálásnak tartunk . A dolgok ilyetén állásáért az Egyesült Államok elnökét és környezetét teszi fe­lelőssé, akik ugyan felelősek a honi front biztonságáért, azonban ez év áprilisáig egyáltalán semmit sem tettek a kétség­beejtő élelmezési helyzet megjavítására. Azután már késő volt és még azután is­­kevés történt Ennek ellenére az élelmi­szer termelés terén felelős hivatalos kö­zeg kijelentette, hogy az amerikai nép kevesebb táplálkozás mellett jobb egész­ségnek fog örvendeni. A tanulm­ány szer­zője ezután a következőképen bírálja az élelmiszer politikában uralkodó állapo­tokat: „Ugyanakkor, amikor a farmerek­től követelték, hogy több gabonát ter­meljenek, a mezőgazdasági gépek terme­lését­logossá vált, hogy a szövetségi élelmezési igazgatás teljesen összeomlott, az elnök első ízben tanúsított megdöbbenést és hajtott végre személyi változtatásokat. Később eszelős kísérleteket tettek, hogy a valódi helyzetet elködösítsék, a való­ságiban azonban semmi sem­ történt, hogy „az alapvető rosszat, tudniillik a zűrza­varba jutott, beteg és elaggott igazgatást kiküszöböljék”. Az elnök ismert sémáját követte. Inkább egy párhuzamos hivatali közeget állított fel, semhogy a már fenn­állót rendbehozza. A cikkíró befejezőben a következőket mondja: „Azok a káros visszahatások, amelyek a közélelmezés összevisszaságából a politikai és gazdasági életre adódnak, végnélküliek. A kölcsön-­ és bérleti törvény alkalmazásának véget vethetnek és egy olyan hatalmas szövet­ségest mint Oroszországot arra kényszeríthetik, hogy a háborúból kiváljon Megváltoztathatják az amerikai nép hangulatát és visszataszíthatják a legfe­ketébb elszigetelődési állapotba. Azt je­lenthetik, hogy befolyásuk a béketárgya­láson sokkal kevésbbé lesz erős és hogy a béke talán olyan gyűlöletes ügy lesz, amely gyermekeinknek és unokáinknak számára új háború csíráit rejti. Úgy hi­szem, hogy most csak kevés ember fogja mondani, hogy a közélelmezés kevésbbé fontos, mint a katonai erőfeszítés, vagy a fegyverkezés. Az élelmezés ma is ez, mint ami idők kezdete óta volt. A győze­lem és béke alapja”. Londonban lesz a három hatalmi találkozó ? Lisszabon, szeptember 30. Az angol hírszolgálat washingtoni jelentése szerint Cordell Hull amerikai külügyminiszter közölte minisztertársaival, véglegesen elhatá­rozta, hogy részt vesz a háromhatalmi érte­kezleten. Ezek szerint úgy szám­ítják, hogy az értekezletet Londonban és nem Moszkvában tartják meg, mert ismeretes, hogy Cordell Hull nem szívesen utazik repülőgépen. (MTI) Londonnak kezd idegeire menni a második front körül folyó vita Stockholm, szeptember 30. (TP) Londonnak kezd az idegeire menni az a szüntelen nyo­más, amelyet a Szovjet fejt ki Nagybritanniá­­ra és az USA-ra a nyugateurópai má­sdik front felállítása ügyében. A News Statesman and Nation egyik cikkében élesen elítéli a második front felállításának halogatását bí­­rálgató kritikát, amely a szovjet, részben pe­dig a szovjetbarát brit közvélemény ré­méről hangzik el tinos-untalan és azt írja, a legbu­tább propagandafogás úgy kezelni a második frontot, mintha csupán politikai, nem pedig rendkívül kényes technikai kérdésről lenne szó. Még ostobább az a propaganda, amely a Szovjet javára könyvel el minden győzelmet. Egyenesen gyerekes az a beállítás, mintha csak a jóakarat hiányozna ahhoz, hogy hatal­mas szövetségi haderőt vigyenek át a csator­nán és vonultassanak Berlin ellen. Berlinben fölöslegesnek tartják állást foglalni a német­­szovjet titkos megegyezésről való találgatásokhoz Berlin, szeptember 30. Illetékes német helyről közült tájékoz­tatásul. A birodalmi főváros irányadó köreiben feleslegesnek tartják állást foglalni az an­golszász, sőt részben a nemleges sajtóban néhány nap óta napvilágot látó találgatá­shoz a további katonai és politikai fes­­eményről, mely találgatások még egy né­met-szovjet titkos szerződésről is tudni vélnek. A birodalmi külügyminiszter leg­utolsó szeptember 27-i beszédében benne van a német álláspont megítéléséhez szük­séges valamennyi elem­. Ebben a beszédben illetékes helyről tisztán és világosan kife­jezésre jut a bolsevizmus elleni harcot il­lető német állásfoglalás. (MTI) A Wilh­elmstrasse a német-francia viszonyról Berlin, szeptember 30. (NST) A Wilhelmstrasse sajtóértekezletén szerdán külföldi újságírók szóbahozták az utóbbi he­tekben elterjedt angol-amerikai jelentéseket a német-francia viszony esetleges megváltozását és Laval francia miniszterelnök magatartását illetően. A német külügyminisztéru­m rész­ről kijelenteték, hogy ezek az angol-amerik­ai jelen­­tések nyilván zavaró célzatúak. Laval túlságo­san realista és jó politikus ahhoz, mintsem hogy ezek az ármánykodások befolyásolhatnák. .4

Next