Magyarság, 1944. február (25. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-01 / 25. szám
belátják-e ennek a ténynek igazságát, vagy pedig nem. Méginkább lényegtelen, vájjon az egyik, vagy másik országban azt hiszik-e, hogy a saját maguk által kitenyésztett zsidó baktériumok mérgét alázatos simogatással kivonhatják. Ha Németország nem győzne, úgy az északi, közép- és délkeleteurópai államok, sorsa megpecsételődnék- A nyugat is a legrövidebb időn belül sorra kerülne. Tíz évvel később a legöregebb kulturkontinens életének leglényegesebb vonásait elveszítette volna, egy több, mint kétezeréves kulturális és civilizációs fejlődésnek számunkra annyira kedves és drága képe, megsemmisülne. A népek, mint ennek a kultúrának hordozói, a nemzetek szellemi vezetésének képviselői pedig valahol Szibéria mocsaraiban, vagy erdeiben pusztulnának és kallódnának el, hacsak nem intézné el őket már hamarább a tarkólövés. A pusztító zsidó ahasvérus azonban ekkor megünnepelhetné az elpusztított Európát egy második, diadalmas Purimünneppel. Hogy azonban a német nép ma képes arra, hogy ezt a döntő sorsküzdelmet megvívhassa saját maga és az egész európai kontinens fennmaradása érdekében, azt az Isten ama kegyelmének köszönheti, amely megengedte, hogy a hatalomért vívott hosszú harc után végül tizenegy év előtt a nemzetiszocializmus győzelmesen elérje célját. Az 1933 január harmincadika zöld zsidó szerződés 1933 január 30-ika és a nemzetiszocialista forradalom, annak hatalmas belső tisztító és újjáépítő munkája nélkül ma nem lenne olyan tényező Európában, amely szembe tudta szállani a bolsevista kolosszussal. Mert az akkori Németország maga annyira beteg volt és az egyre növekvő zsidó fertetes annyira meggyengítette, hogy nem is gondolhatott an a, hogy a bolsevista veszedelmet saját országában legyőzze, nemhogy kifelé védekezhessen vele szemben. Ugyanúgy, mint a többi államokban, a zsidóságnál okozott gazdasági csőd, a németek millióinak munkanélkülivé tétele, a parasztság megsemmisítése, a kézműipar és nagyipar elpusztítása, a belső összeomlás tervszerű előkészítésének számíthatott. inZCeiumOktuibOiLa az ez tenne nenne várt osztályállamok fenntartása is, amely már csak arra szolgálhatott, hogy a széles naptömegek józanságát gyümnöde változtassa át, hogy azokat, min a bolsevista forradalom engedelmeseszközeit lehessen felhasználni. A proletár szlávok mozgósításával azt remélték, hogy a nemzeti intelligencia kureása után végleg kuuvá alacsonyíthatják le. Ha azonban a bolsevista forradalomnak ez a folyamata Németországban magában nem is verett volna teljes sikert, az allam mégis wennari dem.kidm alkotmanyával a jelen nagy világporikai feladataival szonnosn csupán nevetséges, tenetelen jelenség lett voln Hogy fel legyünk készülve a küzdelemre — éppen ezért nemcsak nan.a.om, hanem mindenekelőtt tarsavanni es gazdasági kérdéseket is meg kellett oldani. Németország történelmi huilleáése A nemzetiszocializmus tizenegy évvel ezelőtt haladéktalanul hozzáfogott programjának a megvalósításához, úgyhogy éppen idejében sikerült neki megteremteni azt az államot, amely nemcsak belső erejénél fogva, hanem hatalmi szempontból kálé is képes arra, hogy teljesítse azt az európai küldetést, amelyet az ókorban egykor Görögország a perzsák, Róma a hunok és a későbbi évszázadokban a Nyugat végül a Kelet letörésével szemben magára vállalt. 1933-ban éppen ezért négy nagy feladatot kellett megoldani, számos más feladat mellett, amely négy feladat megoldásától nemcsak a Birodalom jövője, hanem Búréra, sőt talán az egész emberi civilizáció megmentése függött. A n£gy fetotlaf 1. A Birodalomnak a szociális kérdések megoldásával ismét biztosítani kellett a veszendőbe ment belső társadalmi békét. Ez annyit jelent, hogy az osztály ellentéteik elemeit a polgárság és a proletariátus számos megjelenési formájában meg kellett szüntetni és helyébe a népközösséget kellett tenni. Az értelemhez való apellálást ki kellett erősíteni a minden táborig meglévő rosszakaratú ellenálló elemek kíméletlen eltávolításával. 2. A nép szociálpolitikai egyesítését ki keltt egészíteni a nemzetpolitikával, vagyis a nemcsak politikailag, hanem államilag is széttagolt birodaom helyébe a nemzetiszocialista egységállamnak kellett lépnie olyan szerkezettel és olyan vezetéssel, amely alkalmas lehetett arra, hogy a jövő legsúlyosabb támadásaival és terhelési próbáival szemben hatékonyan léphessen fel és állhasson helyt. 3. A nép és politikai szempontból megalapozott egységállamnak az volt a feladata, hogy azonnal megteremtse "azt a véderőt, amely szellemi beállítottságával, erkölcsi magatartásával, erejével és anyagi felszerelésével elegendő volt arra, hogy az önfenntartás feladatát megoldhassa. Miután a velünk szembenálló világ a fegyverkezés korlátozására vonatkozó német javaslatokat elutasította, a Német Birodalomnak saját felfegyverkezését ennek megfelelően kellett alakítania. 4. Hogy birodalmunk európai létét eredményesen biztosíthassa, szükség volt mindama országok összefogására, amelyeket németek laktak, avagy pedig több, mint egy évezredig a Német Birodalomhoz tartoztak, amelyek népi és gazdasági szempontból a Birodalom fenntartása, vagyis politikai-katonai védelme érdekében nélkülözhetetlenek. Csak mindezeknek a kérdéseknek megoldása eredményezhetett egy olyan államot, amely azután befelé és kifelé képes volt arra, hogy megvívhassa a harcot önmaga és az európai népesülés fennmaradása érdekében! A mozgalom alakította ki az államot! Amikor tizenegy évvel ezelőtt a nemzetiszocialista mozgalom az államhatalmat hosszú, törvényes küzdelem után megszerezte, e feladat eredményes megoldásának számos nagy előfeltételét már megteremtettük. A német népközösség megtalálta megtestesítését a mozgalomban. Tehát nem az állam alakította az elkövetkezendő évek során a mozgalmat, hanem a mozgalom alakította az államot. Ami nagyot ez idő óta teljesítettünk: a nemzetiszocialista forradalom minden tettének élén kétségtelenül a német népközösség felépítése áll, az egykori osztályállamnak óvatos, de következetes átalakítása a népi állam új szocialiszitikus szervezetévé. Mert csupán ezzel lett a Német Birodalom immúnis minden bolsevista fertőzési kísérlettel szemben. Hogy a nemzettestnek ez a szocialisztikus felépítése milyen gyorsan megy végbe, az most a háborúban mutatkozik meg a legerősebben. Mert már a véderő is bekapcsolódott ebbe a fejlődésbe. A fiatal tiszteknek több, mint hatvan százaléka a legénységi állományból került ki, akik ilymódon hidat alkotnak a munkások, parasztok és a kis középosztály százezreihez. A fiatal tiszten 69 százaléka legénységi csoményból került ki Hogy ebben az államban minden fiatal német, tekintet nélkül születésére, származására, vagyonára, szüleinek pozíciójára, azoknak úgynevezett műveltségére, stb. csupán saját érdemei alapján minden ifiket, az a nemzetiszocialista forradalom egyik legdöntőbb jelentőségű eredménye. A nemzeti szocializmus alaptételeit más nemzeteit is magukévá tesziü A történelemben, mint a legnagyobb teljesítmények egyike fog számítani, hogy ebben a nagy államban sikerült egy szocialisztikus forradalmat kezdeményezni és végrehajtani, amely a nemzeti vagyon minden pusztítása és a régi rendek teremtő erejének minden korlátozása nélkül érte el minden ember teljes egyenjogúságát. Ezt a fejlődést a nemzetiszocializmus változtathatatlan kitartással, következetességgel viszi tovább. Ezzel egyben a nemzetközi zsidóságot megfosztja attól a lehetőségtől, hogy belülről aláássa nemzettestünket. Anemzetiszocialista közösséget tehát már most, mint minden európai védelmi szándék megtámadhatatlan központjának kell tekinteni. Mert csak az az állam szállhat szembe sikeresen kifelé is a bolsevsz rmssal, amely belsejében teljesen mentes az asszociális fertőzési gócoktól. A zsidóság maga a mi nagy birodalmunkban elveszítette minden hatalmát. Mivel Ő robbantotta ki a nemzetiszociolista Németország elleni háborút, hozzájárul ahhoz, hogy a nemzetiszocialista forradalom gondolatai elterjedjenek és e kérdés tudományos felismerésének és tárgyilagos megoldásának elemeit más nemzetek is magukévá tegyék. Az 1939. évi világháború egykor úgy kerül be a történelembe, mint a párttal szemben 1924-b ben indított pernek gigantikus megismétlődése. Úgy mint akkor, a mozgalom megemmisítésére ,szánt támadás a mozgalom eszmevilágát arobbanás erejével terjesztette el egész Németországban, úgy ez a küzdelem a népek szemét néhány év alatt kinyitja a zsidókérdés tekintetében és a nemzetiszocialista feleletet, valamint a kérdés megoldására irányuló intézkedéseket éppen annyira követésre méltóvá, mint magától értetődővé fogja tenni. A világtörténelmi jelentőségű harc nagysága képessé teszi majd a nemzetek szemét. 63 eszét arra, hogy ilyen hatalmas történelmi dimenzióik méreteiben gondolkodjannak és cselekedjenek. A katonák és hadifoglyok millióiból egykor ennek a felismerésnek sokmilló propagandistája támad! Hogy a nemzetiszocialisda forradalomezen túlmenőleg belső szervezeti vonatkozásban gazdaság és hatalmi szempontból biztosította a német népnek az önfenntartáshoz szükséges fegyvereket, azt semmi sem bizonyítja jobban, mint az a gigantikus harc, amely már öt éve tombol. v4. Kedd, 1944. február 1. ■MU BHOBmV A győzelem Belső bizonysága Ez a birkózás nem érhet másként véget, mint ahogy eddig ezen a földön minden más nagy háború is végetért. Az események föl-lehullámzása éppen ezért csak arra hatott nyomasztólag, ahd nem tanult meg történelmileg sem lakni, sem gondolkozni. A félvak katonának 1918 évi víziójától a nemzetiszocialista birodalom 1944. évi valóságáig vezető út hatalmasabb és minden bizonnyal nehezebb volt, mint a mostani birodalom útja a végleges győzelemig. Hogy ennek a küzdelemnek végén Németország és ezzel Európa győzelme áll majd nyugati és keleti gonosz támadóival szemben, ez minden nemzetiszocialista számára nemcsak hitet, hanem mint az eddigi harcnak befejése, belső bizonyosságot is jelent. Ennek a győzelemnek biztosítékai nemcsak a fronton harcoló katonák, hanem az otthoni harcosok is. Úgy, amint az első világháborúból a nemzetiszocializmus született meg, ugyanúgy, a második világháború hozza meg külső megerősödését és megszilárdulását. Az otthon, bármilyen nehéz is lesz helyzete, mégsem fog sohasem kétségbe esni, mert ismeri sorsát és látja fiait a frontokon érte harcolni. A front sohasem lesz kishitlivé, hanem a legnehezebb napok után is küzdőképes marad, mert kezébe van letéve a nemcsak, dolgozó, hanem nem kevésbé vitézül küzdő otthon sorsa is. Ellenségeink kísérlete, hogy a német népet és birodalmat romboló- és gyújtóbombákkal összeroppantsák — végül mindig jobban megerősíti annak szocialhatikus egységét és megteremti azt a kemény államot, amelyet a Gondviselés arra szemelt ki, hogy Európa sorsát az eljövő éztő századokban alakítsa. Hogy ez a hatalmas, a világot megrázó folyamat szenvedés és fájdalom közepette játszódik le, az megfelel a Gondviselés örök törvényének, amely szerint nemcsek minden nagy dolog harcbanszületik meg, hanem minden egyes ember is fájdalmak közepette pillantja meg a napvilágot. Nettünk újjászervezésének tizenkettedik éve a fronttal és otthonnal szemben is a legkeményebb követelményeket támasztja. Bárhogy is tomboljon a vihar eredünk körül, végül is egy szép napon minden zivatar lecsendesedik és a sötét felhők mögül újra kisüt a nap mindazokra, akik kitartóan és megingathatatlanul, hitükhöz hűen teljesítenék kötelességüket. Minél nagyobbak tehát ma a gondok, annál nagyobbra fogja értékelni egykor a Mindenható azoknak teljesítményeit, és annál nagyobb jutalomban részesíti, akik az ellenséges világgal szemben a zászlót magasra emelték hű kezükben és lankadatlanul vitték előre! Ez a harc tehát végül ellenségeink minden ördögi tette ellenére a Német Birodalom legnagyobb győzelméhez vezet majd. A Helyettes birodalmi sajtófőntök a Hatalomátvttellnek 11. Évfordulótor. Berlin, január 30. (NTI.) Sündermann helyettes birodalmi sajtófőnök január 30-án, a hatalomnak a nemzetiszocializmus által történt átvétele évfordulóján többi között a következőket mondotta: „A nemzetiszocialista birodalom 11. esztendejére vetett pillantás alkalmas arra, hogy a kívülálló is fogalmat kapjon arról a magas etikai erőről, melyet a nemzetiszocializmus kölcsönzött a német embernek. A német sajtó a január 3-li évrorantóról Berlin, január 31. A nemzetiszocializmus németországi uralomrajutásának évfordulója alkalmából a német sajtó ezúttal tömör és kemény vezércikkeket szentel a megemlékezésnek. A lapok különösen kiemelik, hogy milyen teljesítményeket mutatott fel a nemzetiszocializmus nem csupán a békében, hanem a háborúban is és hangsúlyozzák a német nép bizakodását és elszántságát, hogy ezt a háborút győzelmesen fejezi be. A Berliner Lokalanzel- der többek között a következőket írta: „Aki bepillant a jelenlegi politikai dzsungelbe. fel kel ismernie, hogy ellenségeink nem látják többé útjukat és sehol sem látnak világosságot Mi azonban el fogjuk érni az új pártot, amelyre 1933 január 30-án léptünk és fel fogjuk építeni életünket olyan szociálisan, nagyszabású, ragyogó és emberhez méltó módon, ahogyan csak elgondolni lehet Smmi sincs a világon, ami bennünket visszafordulásra kényszeríthetne. A Völkischer Beobachter vezércikkében a következőket írja: „Csak hatszor adatott meg nekünk, hogy január 16-át békében éljük át és most már ötödször nyomja rá bélyegét a háború az évfordulóra. Minden progáramunk és jelszavunk nem akart mást, mint boldogságot, biztonságot és békét a német népnek. Nem akarták ezt nekünk megengedni. Boldogságunkat, békénket és biztonságunkat ma halálos veszedelemmel fenyegetik. E fenyegetés hatása alatt még szorosabban ossza agirr.k. Közötünk nem tátong többé elválasztó szakadék és az tény, hogy életre-haálra bejtársakká váltunk, akik meg tudunk együtt halni, de sohasem uszíthatnak többé egymás ellen bennünket, a kemény idő áldása, amelyet minden borzalma ellenére hálával fogadunk. A német nép fogadalma 1944 január 30-án így hangzik: „Kemények maradunk, megálljuk helyünket és győzünk!” . Mussolini beszéde a főhadiszálláson az új olasz köztársasági véderőről Róma, január 31. (MTI) Graziani tábornagy, hadügyminiszter pénteken magához kérette az új köztársasági hadsereg valamennyi tábornokát, hogy meghallgassa jelentésüket az olasz véderő felépítéséről. Ezután — mint a római rádió közölte — a Duce főhadiszállásán fogadta Graziani tábornagyot és a többi tábornokot. A Duce beszédében örömének adott kifejezést, hogy ily sok régi háborús bajtársát viszontláthatja az új olasz hadseregben. Méltatta Graziani tábornagy érdemeit az olasz véderő helyreállítása terén s általában az egész olasz haza érdekében végzett munkáját. Az új köztársasági véderő, hangsúlyozta Mussolini, semmiesetre sem lehet a régi hadseregnek egyszerű utánzata. A Duceemlékeztet azután arra az esküre, amelyet a nála egybegyűlt tábornokok törzskarukkal együtt letesznek. Ez az eskü új szövegezésében nemcsak azt jelenti, hogy alárendelik magukat a köztársaságnak, hanem egyúttal új erkölcsi szabály kifejezője is. Aki ezt az esküt leteszi, az lerombol maga mögött mindezt hidat. Az új véderő feladata — mondotta azután Mussolini — egyetlen problémával függ öszsze, nevezetesen azzal, hogy az új véder végre ismét felvehesse a harcot a német szövetségese oldalán. Mussolini végül méltatta a német katonák teljesíteményeit az európai harcban és a német véderőt állította követendő példakép gyanánt a fiatal olasz véderő elé. (MTI) / A castelgandolfói pápai birtokok őrzése Stockhlm, január 31. A Skandináv Távirati Iroda jelntése alapján közli a brit hírszolgálat, hogy a castelgandolfói pápai birtokok őrzésére 31 pápai gárdistát rendeltek ki. A pápai birtok épületeire kitűzték a vatikáni zászlót a légitámadások elhárítása céljából. (MTI)