Magyarság, 1981 (56. évfolyam, 1-24. szám)

1981-01-09 / 1. szám

1981. január 9. OLAJ ( Folytatós a* 1. oldalnál ) tán lassan csökkenteni lehet az importált olaj mennyi­ ] ségét... ] Szem előtt kell tartanunk azt, hogy minden iyen­s megkötöttség elleni lépésnek a hatása természetesen­­ nem mutatkozik egyik napról a másikra. Minden tech- | nikai és tudományos lépés megvalósítása a petróleum­nak, mint elsődleges energia forrásnak a helyettesítésé­­re, éveket vesz ignybe. Sőt­ még a legkézenfekvőbb és “legegyszerűbb”­ intézkedés is, mint pl. a hazai petróle-­­­um nyersanyag források fokozottabb kiaknázása és ki­építése is éveket vesz igénybe! Szem előtt tartván azt is, hogy a hazai energia­források kiépítése, beleértve a hazai petróleum tartalékot, igen nagy befektetéssel jár­nak. Ilyen módon esetleg a petróleum árak további e­­melkedésével és fokozott inflációval számolhatunk­? A Carter-Schlessingers takarékossági elvvel szem­ben az új adminisztráció álláspontja sokkal inkább a fokozott energia termelés és fogyasztás lesz. Ezért is nevezte ki Reagan energia­politikájának vezetőjévé a texasi Michel Harboury-t. Aki, úgy látszik, azok közé az “olajosok” közé tartozik, ki meg van győződve arról­­hogy a kereket sikerül majd vissza­forgatni? — Nos, van itt elég, van itt miből, csak hagyják az ipart és eb­ben az esetben az olaj­ipart szabadon tevékenykedni! A Halboury típusú­ “rámenős” embereknek sem szabad szem elől téveszteniük azt, hogy a kivitelezéshez idő kell! És, ami még ennél is fontosabb, hogy az eset­legesen felfokozandó fogyasztás következtében már majd a napi tizenhétmillió hordó olaj sem lesz elegen­dő. Az első kérdés persze, az, mennyi ideig lehet majd egyetlen országnak ezt a töménytelen mennyiségű ola­­­­jat elégetni? Meddig lehet ezt, ha nem is szusszal, de olajjal bír­ni ? Továbbá, mennyi időre van szükség az újabb ener­gia­források kiépítéséhez ? Az ilyen nagylelkű elkép-­­­zelése és beképzelések a korai hatvanas évek (abban a­­­ pillanatban talán jogosult) prosperitásra emlékeztetnek,­­ amikor még kinevették a kis kocsit vezető polgárt! (Ab­ban a pillanatban még senki sem vette tudomásul­ azt hogy fejünk felett vészes viharfelhők tornyosulnak!) Emlékszem, egyszer Pittsburghban, “dovontown”, kis fárab kocsimat vezetve, egy nagy otromba hodály kocsiból kikiáltott gúnyos hangon egy néger "mondja, nem adná el nekem a kocsiját! Félő, ha más skálában is, de nem meg hasonlóan, az új texasi energia­cár, Michel Harboury is iyenszerű nagyzási hibába eshet. Hogyh­át, sej-haj sose halunk meg! Csak bízzatok ránk, mert nat van itten elég, majd nn kiaknázzuk:­­ meg csak fogyasszatok- p­ersze, az a kérdés- hogy meddig b­í ! ! Ugyanis az eziaoszennit, rideg realitás az, hogy egyelőre a petróleumot, mint a­z energia­forrást pó­tolni nem lehet! statisztikai adatok viszont arra utal­nak, hogy a belföldi, amerikai olajtermelés fokozatosan csökkenő tendenciát mutat, tehát ennél is inkább relá leszünk utalva a középkeleti pertóleum importra. Már­pedig Reaganek ambíciója a hazai olajtermelés nagy­mérvű fokozását tűzte ki céljául, amely csaknem olyan gigászi feladat, mint az ezidőszerinti feltétlenül szüksé­ges középkeleti olaj beh­oztalának a biztosítása. Mindenesetre, a legismertebb ekonomisták fóruma­­december 15-iki beszámolójában ráutal arra, hogy a küzködő amerikai ekonomia 1981-ben csupán 1,2 %-os növekedéssel szá­m­olhat- Ugyan, az összes nemzeti ter­melés 10, 1 %-os növekedést könyvelhet majd el, azon­ban abból csupán 1.2% a valódi növekedés, a többi inf­lációs “növekedés”. Továbbá ezek a prominens ekono­misták 1981-re a fogyasztási cikkek árának 107 %-os emelkedésével számolnak.Míg a föderális költségvetés kiegyensúlyozását (deficit­mentességét)­, még 1984- ben sem tartják lehetségesnek. Viszont, ezeknek az a­­merikai ekonomistáknak a fóruma sem nem ajánlja, sem nem hiszi azt, hogy a politikai vezetőség végül is drasztikusabb esközökhöz fordulna, mint pl. a bérek és árak ellenőrzéséhez ? Az ilyen széni kijelentések persze arra is utalhat­nak, hogy a szakértők nem ítélik rózsásnak a helyze­tet és számolnak a bér- és áz­ellenőrzés bevezetésének a lehetőségével is ? Az átlag polgárnak, elsősorban nyugdíjas félék­nek, valamint a fizetéseseknek (dolgozóknak) többsége napról-napra kénytelen csökkenteni életszíntjét. Lassan odda jutottunk, hogy ki mer manapság­ a tízezer doláros új kocsi, vagy a hetvenötezer dolláros, közepes ház megvásárlására gondolni ? Még csak annyit az energia problémával kapcsolat­ban, hogy olyan vegyi üzemnek a felállítása, amelyben napi ötvenezer hordó szintetikus olajat lehet előállítani, (itt viszont napi tizenhét millió hordóra van szükség), közel három billió dollárba kerül! Lassan annyi etilalkoholt igyekszünk előállítani, keményítő termékek erjesztése útján- hogy az végül is benzin szükségletünknek tíz százalékát fogja pótolni. (Tíz százaléknál több alkoholt nem keverhetünk a ben­zinbe, anélkül, hogy az a motorban kárt ne okozna.) Természetesen, ebben az esetben is gondolnunk kell a költségekre és arra, hogy magához az alkohol előállítá­sához menyi energiára van szükségünk... Tehát lassabban az agarakkal ! Nem csupán Car­­terék hatásfoka volt elégtelen, de az új adminisztráció sem lesz képes csodákat művelni! — Sem a politikai­, sem a szín­művészet nem tudja magát túltenni azon a tényen, hogy s­o­k az ember és a legfontosabb: az ener­gia és nyersanyag források csökkennek. Magától értetődően, éppen ezért is minden erőnk­kel segítenünk kelll­ hogy az esetleges katasztrófát el­kerüljük . Pittsburgh, 1981-1. MAGYAR WLAG Dr. Csikós Zoltán: A közelmúlt napok eseményei Egy magasrangú amerikai katonai és nemzetbiz­tonsági szakemberekből álló tanács decemberben jelen­tést adott ki, mely szerint a jelenlegi nemzetközi hely­zet megöveteli, hogy az USA és szövetségesei úgy épít­sék ki a katonai erejüket, hogy képesek legyenek egy­szerre három háborút vívni, — beleértve a Perzsa Oböl környéki olajforrások védelmére vívandó háborút. — Szerintük az USA stratégiája jelenleg egy és fél hábo­rú szükségességére van alapozva. Hogy a Szovjetuniót elriasszák attól a törekvésé­től­ hogy a Középkeleten a befolyását kiterjessze, vagy megszerezze a kontrollt a Perzsa Öböl környéki olaj­források fölött, ott a legsürgősebben ki kell építeni egy olyan haderőt, amely képes a földön, tengeren és levegő­ben kombinált feladatokat végrehajtani-A jelentés megállapítja, hogy Japánnak és Euró­pának nem szabad továbbra is egyedül az USA-ra há­rítani a közös biztonsághoz szükséges források kiakná­zását, NATO-nak és Japánnak vállalniuk kell bizo­nyos feladatokat.­­ Franciaországnak, Nyugat-Németország­­nak, Angliának és Kanadának gondoskodniuk kell a megfelelő katonai erőről a Közelkelet és a Perzsa Öböl térségében, hogy ez növelje a szövetségesek képességét és demonstrálja azok szolidaritását.­­ Egyéb NATO nemzetek és Japán növel­jék a polgári berendezkedéseik kapacitását, beleért­ve a tengeri és légi szállításokat, hogy ezekkel is támo­gassák szövetségeseik jelenlétét a Perzsa Öböl térségében A jelentés végül figyelmezteti a szövetségeseket arra, hogy a Szovjet elleni politikájukat ne helyezzék egyedül arra az alapra, hogy a Szovjet és Kína jelenleg egymással szemben állanak... Lehet, hogy ez az állapot nem fog sokáig tartani. Ha Kína majd azt látja, hogy az USA és szövetségesei egysége lazulóban van és csu­pán védelemre szorítkoznak, ez ismét létre­hozhatja a Szovjet és Kína között a szövetséget­.. .... E sorok írója ehhez azt is bátorkodik hozzá­fűzni, hogy több régebbi írásában kitért erre a kétség­­(Folytatás az 5. oldalon ) 8. oldal (Folytatás az 1. oldalról) Aztán mégis csak meg­­vacsoráztam és tízkor elin­dul­ a nagy masina, hogy a ‘ ‘ Feketék, karácsonyára” pontot tegyen. Az eset után negyed órá­ra a rendőrség részéről be­kopogott egy­ déli fiatalem­ber, meg egy csinos női rendőr, aki rádiókészüléké­nek hangjaival zenei alá­festést nyújtott a nekem feltett kérdésekhez és vála­szaimhoz. — Rutin kérdése az egész; az elmúlt évtize­dek során ez volt a 6. eset­­melynek szenvedő alanya voltam. — Először történt, hogy megtámoltak. Ö­tször csak betörés volt és szer­számaimból a mozdítható­­kat vitték el. Ja, egyszer a szomszédos Caron-báróba akartak bejutni, de kemény fal van közöttünk­. — Szerencsés vagy, hogy nem lőttek beléd! — ekkép­pen vígasztalt a zsaru. Szóval, szerencsés vagyok! A vállamat, derekamat napokig éreztem. Vastag bunda volt rajtam..­­Ilyen a szerencse. Ilyen a szerecsen! Olvasható a lapokban, hogy a Belvárosban a kora reggeli, órákban is leütnek férfit, nőt, pár dollárért! Eüry Raja írta, hogy ép­pen a napokban egy vasár­nap délben, Clevelandban, mise után leütötték Eszter­­hás Psitát, ki hazafelé tar­tott­.. Kifosztották­ Szere­­csenek. Nem bántalmazták. Ezt a ‘fekete karácsonyt­ azért kellett megírnom Elő­fizetőinknek, mert megígér­tem a Postának, kimagya­rázkodom, miért marad el a dec­i második lapunk. Nos, ezért! Meg hogy a szedőgépem nem akart adni a betű­szekrényből a kis “e” betűt! — Próbáljon csak kis “e” nélkül bárki magyar újságot szedni.­. Minden egyenesbe került és most: BÚÉK! (szeje)

Next