Makó és Vidéke, 1947. november-december (2. évfolyam, 222-227. szám)

1947-11-09 / 222. szám

4 Takács Ferenc földművelésügyi államtitkár Csanád vármegyében Takács Ferenc, mint Csanád vár­megye szociáldemokrata képviselője, sok és fontos ügyeinek, elfoglaltsága dacára is tud szakítani időt arra, hogy a vármegyei szociáldemokrata párt­­szervezeteket meglátogassa és így tá­jékoztassa magát a vármegye problé­máiról. November 2-án Kiszomboron tartott népgyűlést a mozi helyiségében, me­lyet ez alkalommal a kiszombori la­kosság megtöltött. Balla Tibor párt­elnök megnyitója után Takács Ferenc elvtárs állt az előadói asztalhoz és ismertette a politikai helyzetet, de ki­tért a választási pártharcokra is és a hatalomféltésre is, rámutatott arra, hogy hetven nap után még csak a mai napokban intéződött el az államtitká­rok és a főispánok kérdése és hetven nap nagy idő egy államnak a kor­mányzásában, tehát azok a vezetők, akik intézik az ország ügyeit, nem fejthették ki munkásságukat, mert nem tudták maradnak-e vagy nem. Majd rátért arra, hogy a parasztságnak az érdeke egyenlő az ország érdekével és mindenütt előtérbe kell helyeznünk a parasztság érdekeit, de nem feled­kezhetünk meg arról sem, hogy az ipari munkásság, akik az iparcikke­ket előállítják, nem húzhatja mindig a nadrágszíjjat, mert végeredményben az ereje is elfogy a sok nélkülözéstől és a sok éhezéstől. Tehát összhangba kell hozni az ipari munkásság és a többi dolgozóknak az érdekeit, hogy felvirágoztassuk ezt a szerencsétlen országok Majd rátért a szövetkezeti gondolat terjesztésére és felhívta a parasztságot, hogy a szövetkezés és a szövetkezeti értékesítés még nem jelenti a kolhász-rendszert. Szükség van a központi elosztó és beszerző szervre, amely azután kiküszöböli a nagykereskedelmet, de ki fogja küszö­bölni a feketekereskedelmet is. Majd rémhírterjesztésre és rámutatott arra, hogy ma, amikor mindenki undorodik a­ háborútól, még mindig vannak olyanok, akik el akarják hitetni, hogy van még ebben az országban olyan ember, aki háborút akar. Mi mindig a béke pártja voltunk, vagyunk és azok is akarunk maradni és azon dolgozunk, hogy soha többé ne legyen háború. Végezetül bejelentette, hogy a tél folyamán rendszeresen fel fogja ke­resni Csanád vármegye községeit és barátságos eszmecserével fogja meg­tárgyalni azokat a kérdéseket, ame­lyek közelebbről érintik a vármegye községeit, mert célja az, hogy nem Budapestről, hivatali szobából intézi a nép ügyes-bajos dolgait, hanem személyesen akar azokról tapasztala­tokat szerezni. Kérte a megjelenteket, hogy biza­lommal és hűséggel támogassák a Szociáldemokrata Pártot, hogy az a maga programját meg tudja valósítani.* A jól sikerült gyűlést Balla Tibor elnök zárta be. Magyar gazda!­ ­ Ne várj tétlenül, ne lessed az esőt ! Múlnak a hetek, a fagy beálltával már hasztalan fogsz munkához, nem lesz kenyered ! Szánts inkább seké­lyen, hogy ne legyen rögös földed ! Vess inkább porba, mert az eső megjön. Azonnal kezdj munkához, mert ebéd kifagy a földből ! Segíts magadon, az Isten is megsegít] Szép­re olcaó 906 függönyök kaphatók Tömös Zoltán kézimunka üzletében. Főtér 3. sz. 1 MAKÓ és VIDÉKE 1947. november 9. Beszéljünk őszintén is. A földesúr, a gyáros, a bankár nem dolgozik, sem ezek gyermekei, sem ezek feleségei. Kik dolgoznak érettük és helyettük? A földesúr helyett a paraszt, a gyáros helyett a gyári mun­­kás, a bankár helyett, aki rá van kényszerülve arra, hogy kölcsönt ve­gyen fel, a földesurnak, tekintve, hogy nem dolgozik és csak akkor lesz pénze, ha valaki más megműveli a földjét, a terményt neki beszolgáltatja és béreként csak annyit tarthat meg, ami a maga és családja megélheté­séhez szükséges. Azt mondhatnák most nekem, hogy a földesúr úgy is szerezhet pénzt, ha földjét eladja.­­De gondolkozzunk. Ha a földesur ükapja is így tett volna, akkor az unokák, dédunokák már régen felezték volna a még oly hatalmas összeget is és ak­kor a mi földesurunk most kénytelen volna dolgozni, hogy kenyerét meg­keresse. Tegyük fel, hogy valaki 400— 500 évvel ezelőtt ,nagy hőstettért, föld­birtokot kapott a királytól, a valóság­ban ezek a hőstettek legtöbbször olyan szolgálatok voltak, amelyek a nép szabadságmozgalmát segítették leverni. Évszázadok folyamán sze­gényember munkájából a kései unoka nemcsak hogy ehet, ihat annyit, amennyit megkíván, hanem mindig gazdagabb lesz és birtokát növeli. Ezzel szemben a munkás, aki érette dolgozik, mindig szegényebb lesz, ha ugyan­ez lehetséges, mert hiszen töb­bet úgysem keresett soha, mint ami­ből meg tudott élni. Akik azt mondják a szegényembernek, hogy takarékos­kodjon, majd akkor neki is többje lesz, azok vagy nagyon buták, vagy nagyon aljasak, mert tudjuk azt, hogy félretenni csak az tud, akinek nagyobb a jövedelme, mint amennyi a megél­hetéshez szükséges. De mit tegyen félre az a szegény asszony, aki gyer­mekeinek még cipőt se tud vásárolni. No de menjünk tovább. Úgy mond­ják, a gépek korszakában élünk. Ré­gebben minden mesterember saját szerszámával készítette el a megren­­deléseket. Ma a gyáros szerszámaival a gyári munkás az, aki a gyáros szá­mára elkészíti az eladásra szánt árut. A gyáros nem dolgozik, mégis gya­rapszik, vagyona vállalatát gyarapítja, esetleg újat alapít, a gyári munkás pedig ugyan úgy jár, mint a paraszt: nincstelen marad. Ha a gyáros ol­csóbban adja a cipőt, azért teszi, hogy az, akinek cipőre telik, az ő gyártmányát vásárolja. Pillanatig sem gondol arra, hogy mindenkinek fázik a lába, ha nincs cipője. Fontos szá­mára az, hogy minél több hasznot húzzon, profitra törekszik. Ezt csak úgy érheti el, ha minél magasabb áron adja el portékáját és minél ke­vesebb munkabért fizet. Talán már elérkeztünk odáig, hogy felháborodva megkérdezzék tőlem, hogy: az a szegény földmunkás, gyárimunkás kötnivaló bolond, hogy így kiszolgálja az ingyenélőket és szó nélkül tűrik nyomorúságos életüket? Jogos a kérdés. De ha jól emlék­szünk, már elmondottam, ha a dol­gozó nép kizsákmányolása ilyen nyíl­tan és egyszerűen történne és ha nagy tömegünket — mert sokkal többen, vagyunk mint elnyomóink —, nem uralták volna erőszakkal, félreveze­téssel, butítással, akkor ma már sok­kal szebb világban élhetnénk, nem­csak a dolgozók szabadultak volna meg kizsákmányolóiktól, hanem az egész emberiség a háború borzalmai­tól is. Jól tudjuk, hogy nem lehetett minden embert egyformán megszólí­tani. Volt tekintetes, nagyságos, m­él­­tóságos, kegyelmes és nemes ember, báró, gróf, herceg, a különböző rangú és rendű emberek, különböző rend ruhákat írt elő a törvény, nehogy a főrendeket köznemesnek, a köznemest meg porivadéknak nézzék. Úgy kép­zeljük el ezt a társadalmat, mint egy tornyos, emeletes épületet. A legma­gasabb torony a király, a kisebb tor­nyok a kiskirályok, vagyis a főren­dek. A főrendek egymást püfölték, majd ha a helyzet úgy kívánta, egy­mással szövetkeztek, hogy a király uralmát megtörjék. Persze a gyerme­keknek a történelemben a királyokat és a nemeseket nagy hősökként mu­tatták be. Mi sem tanultuk másként, mert ez is alapja volt annak, hogy őket tekintélytiszteletre neveljék. Meg­hamisították az eseményeket azért, hogy a nagyon is gyarló emberi mivol­tuk ki ne derüljön. Ha most megnézzük az előbbi épü­letet, láthatjuk, hogy az egész ráne­hezedik a talpazatra, a pincére, vagyis a dolgozó jogtalanokra, a nincstele­nekre, jobbágyra, parasztra, polgárra, kézművesre. Ez a nagy tömeg terem­tette elő az élelmet, ruhát, lakást, fizette a töménytelen adót, hogy a kiváltságosok költséges életét, hábo­rúskodásait lehetővé tegye. Ezt a ré­teget egyaránt fejte a király, a főne­mes, a köznemes. A városokat a király adóztatta, a jobbágyokat a nemesség szipolyozta, még az egyház is tőlük szedte az egyházi adót. Azonban a világ nem áll meg. Hatalmassá fejlődött városokban a polgárság nagyon meggazdagszik. Már nemcsak kér, hanem követel jogokat. Forradalmak rázzák meg Európát. Ezzel széttörik a korlátokat és sza­baddá teszik a jobbágyokat és a nyüzsgő hangyabolyban mindinkább kialakul az a kép, amelyet ma is lá­tunk. A mai korban már világosab­ban látszik, hogy miért olyan a világ, mint amilyen. Ahogy a múltban a főnemesek idegen népekkel saját faj­tájuk ellen szövetkeztek a minél na­gyobb hatalomért, mint ma is a tő­kések háború esetén, ha jobban meg­fizetik, akkor az ellenségnek szállítanak akár fegyvereket is. Ma már tudott dolog, hogy az 1914—18-as világhá­borúban a német gyárosok szállítot­tak Amerikába vegyi termékeket. Amerikai gyárosok adtak el Német­országnak gumit, rezet és német gyá­rakban gyártották a drótsövényeket Franciaország számára, amelyen né­met katonák ezrei véreztek el. Láthatják kedves asszonytársaim, hogy így fest a valóságban a mellét verő, nagy hazafiságukat hirdető há­borús uszítók arcképe, így alakul át a mindent a hazáért jelszavuk, min­dent az üzletért, haszonért cseleke­detté. Megállapíthatjuk, hogy gyárak­ban ezer és ezer ember adja el munkaerejét azért, hogy megélni tud­jon. Akinek nincs annyi ereje, hogy az ő kiszámításukhoz megfelelő mun­kateljesítménnyel álljon elő, ezt ők már nem alkalmazzák. Ilyenek a gyengébb szervezetűek és az öregek. Ezért kerülnek utcára mindazok, akik­nek az erejét a sok robot kiszívta. Ezért gondolkodnak megöregedve azon, hogy a koldulást, vagy az ön­gyilkosságot válasszák- e . .. Makó megyei város polgármesterétől. 25.516-1947. Vásári hirdetmény Közhírré teszem, hogy Makó megyei vá­rosban a legközelebbi országos állatvásár 1947. évi november hó 11-én (kedden) fog megtartatni, kirakodóvásár 12-én (szerdán). Az állatvásárra szabályszerű marhalevél­lel mindenféle állat felhajtható. Makó, 1947 október 28. Klaa Imre polgármester PÁRTHÍREK „Bármilyen is legyen a politi­kai helyzet, a legnehezebb feladat szociáldemokratának lenni és maradni”. Jean Jaurés A Szociáldemokrata Párt orvos­csoportja november 9 én d. e. 11 órakor Makón, a párt nagytermében orvostudományi előadást tart buda­pesti előadóval. A helybeli és vidéki orvoskartársakat meghívja és szívesen látja a csoport vezetősége. • Vasárnap a SzIM ifjúsága a Korzó Mozi helyiségében 11 órai kezdettel filmbemutatót tart. Belépés díjtalan. * A Szociáldemokrata „R* gárda makói csoportja vasárnap este 7 órai kezdettel műsoros estet tart. Utána vacsora és tánc. Jegyek az „R* gár­distáknál kaphatók. Hétfőn délután 3 órakor a városi frakció ülés­t tart.* Hétfőn este 6 órakor a Szerkesztő bizottság ülést tart. * Hétfőn este 7 órakor a Végrehajtó­bizottság ülése. Kedden délután 4 órakor a pos­tásoknál pártnap. Előadó Lukács Pál. * Kedden este 7 órakor Barátság SE választmányi és taggyűlése. Az összes játékosok és vezetőségi tagok pontos megjelenését kérjük, mert az igazoló lapokat ki kell tölteni. Szerdán délután 4 órakor a városi szervezeteknél pártnap. Előadó Lukács Pál. - Szerdán este 6 órakor pártnap. Előadó dr. Bánáthy Béla. * Csütörtökön este 6 órakor az Ar­­dics­ utcai párthelyiségben pártnap. Előadó Lukács Pál. • Pénteken délután 4 órakor a me­gyei alkalmazottak pártnapja. Előadó Lukács Pál. * . '­ Pénteken este 6 órakor össz­­vezetőségi ülés. * Szombaton este 6 órakor Kunffi­­gárda ülése. A keletcsanádi földosztások A legutóbbi időben Keletcsanád­­ban földosztási láz vett erőt egyik­másik község lakosságán. Azo­kat a földterületeket, amelyeket a földbirtokrendezés során a tulajdo­nosaiknak visszahagytak, állítóla­gos népakarat folytán igénybe vettek tulajdonosaiktól és kishaszonbér­­letben osztották fel maguk között. A tulajdonosok panaszára és a tör­vényesség helyreállítása szempont­jából a termelés országos minisz­teri biztosa dr. Vass rendőrőrna­gyot küldte ki az ügy kivizsgálására és a törvényes rend helyreállítására. Dr. Vass rendőrőrnagy a vizs­gálatot szerdán este befejezte, az anyagról jelentését elkészítette, melynek alapján a földművelési és belügyminisztérium fog dönteni. Hirdessen a Makó és Vidékében

Next