Makó és Vidéke, 1947. november-december (2. évfolyam, 222-227. szám)
1947-11-09 / 222. szám
4 Takács Ferenc földművelésügyi államtitkár Csanád vármegyében Takács Ferenc, mint Csanád vármegye szociáldemokrata képviselője, sok és fontos ügyeinek, elfoglaltsága dacára is tud szakítani időt arra, hogy a vármegyei szociáldemokrata pártszervezeteket meglátogassa és így tájékoztassa magát a vármegye problémáiról. November 2-án Kiszomboron tartott népgyűlést a mozi helyiségében, melyet ez alkalommal a kiszombori lakosság megtöltött. Balla Tibor pártelnök megnyitója után Takács Ferenc elvtárs állt az előadói asztalhoz és ismertette a politikai helyzetet, de kitért a választási pártharcokra is és a hatalomféltésre is, rámutatott arra, hogy hetven nap után még csak a mai napokban intéződött el az államtitkárok és a főispánok kérdése és hetven nap nagy idő egy államnak a kormányzásában, tehát azok a vezetők, akik intézik az ország ügyeit, nem fejthették ki munkásságukat, mert nem tudták maradnak-e vagy nem. Majd rátért arra, hogy a parasztságnak az érdeke egyenlő az ország érdekével és mindenütt előtérbe kell helyeznünk a parasztság érdekeit, de nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az ipari munkásság, akik az iparcikkeket előállítják, nem húzhatja mindig a nadrágszíjjat, mert végeredményben az ereje is elfogy a sok nélkülözéstől és a sok éhezéstől. Tehát összhangba kell hozni az ipari munkásság és a többi dolgozóknak az érdekeit, hogy felvirágoztassuk ezt a szerencsétlen országok Majd rátért a szövetkezeti gondolat terjesztésére és felhívta a parasztságot, hogy a szövetkezés és a szövetkezeti értékesítés még nem jelenti a kolhász-rendszert. Szükség van a központi elosztó és beszerző szervre, amely azután kiküszöböli a nagykereskedelmet, de ki fogja küszöbölni a feketekereskedelmet is. Majd rémhírterjesztésre és rámutatott arra, hogy ma, amikor mindenki undorodik a háborútól, még mindig vannak olyanok, akik el akarják hitetni, hogy van még ebben az országban olyan ember, aki háborút akar. Mi mindig a béke pártja voltunk, vagyunk és azok is akarunk maradni és azon dolgozunk, hogy soha többé ne legyen háború. Végezetül bejelentette, hogy a tél folyamán rendszeresen fel fogja keresni Csanád vármegye községeit és barátságos eszmecserével fogja megtárgyalni azokat a kérdéseket, amelyek közelebbről érintik a vármegye községeit, mert célja az, hogy nem Budapestről, hivatali szobából intézi a nép ügyes-bajos dolgait, hanem személyesen akar azokról tapasztalatokat szerezni. Kérte a megjelenteket, hogy bizalommal és hűséggel támogassák a Szociáldemokrata Pártot, hogy az a maga programját meg tudja valósítani.* A jól sikerült gyűlést Balla Tibor elnök zárta be. Magyar gazda! Ne várj tétlenül, ne lessed az esőt ! Múlnak a hetek, a fagy beálltával már hasztalan fogsz munkához, nem lesz kenyered ! Szánts inkább sekélyen, hogy ne legyen rögös földed ! Vess inkább porba, mert az eső megjön. Azonnal kezdj munkához, mert ebéd kifagy a földből ! Segíts magadon, az Isten is megsegít] Szépre olcaó 906 függönyök kaphatók Tömös Zoltán kézimunka üzletében. Főtér 3. sz. 1 MAKÓ és VIDÉKE 1947. november 9. Beszéljünk őszintén is. A földesúr, a gyáros, a bankár nem dolgozik, sem ezek gyermekei, sem ezek feleségei. Kik dolgoznak érettük és helyettük? A földesúr helyett a paraszt, a gyáros helyett a gyári munkás, a bankár helyett, aki rá van kényszerülve arra, hogy kölcsönt vegyen fel, a földesurnak, tekintve, hogy nem dolgozik és csak akkor lesz pénze, ha valaki más megműveli a földjét, a terményt neki beszolgáltatja és béreként csak annyit tarthat meg, ami a maga és családja megélhetéséhez szükséges. Azt mondhatnák most nekem, hogy a földesúr úgy is szerezhet pénzt, ha földjét eladja.De gondolkozzunk. Ha a földesur ükapja is így tett volna, akkor az unokák, dédunokák már régen felezték volna a még oly hatalmas összeget is és akkor a mi földesurunk most kénytelen volna dolgozni, hogy kenyerét megkeresse. Tegyük fel, hogy valaki 400— 500 évvel ezelőtt ,nagy hőstettért, földbirtokot kapott a királytól, a valóságban ezek a hőstettek legtöbbször olyan szolgálatok voltak, amelyek a nép szabadságmozgalmát segítették leverni. Évszázadok folyamán szegényember munkájából a kései unoka nemcsak hogy ehet, ihat annyit, amennyit megkíván, hanem mindig gazdagabb lesz és birtokát növeli. Ezzel szemben a munkás, aki érette dolgozik, mindig szegényebb lesz, ha ugyanez lehetséges, mert hiszen többet úgysem keresett soha, mint amiből meg tudott élni. Akik azt mondják a szegényembernek, hogy takarékoskodjon, majd akkor neki is többje lesz, azok vagy nagyon buták, vagy nagyon aljasak, mert tudjuk azt, hogy félretenni csak az tud, akinek nagyobb a jövedelme, mint amennyi a megélhetéshez szükséges. De mit tegyen félre az a szegény asszony, aki gyermekeinek még cipőt se tud vásárolni. No de menjünk tovább. Úgy mondják, a gépek korszakában élünk. Régebben minden mesterember saját szerszámával készítette el a megrendeléseket. Ma a gyáros szerszámaival a gyári munkás az, aki a gyáros számára elkészíti az eladásra szánt árut. A gyáros nem dolgozik, mégis gyarapszik, vagyona vállalatát gyarapítja, esetleg újat alapít, a gyári munkás pedig ugyan úgy jár, mint a paraszt: nincstelen marad. Ha a gyáros olcsóbban adja a cipőt, azért teszi, hogy az, akinek cipőre telik, az ő gyártmányát vásárolja. Pillanatig sem gondol arra, hogy mindenkinek fázik a lába, ha nincs cipője. Fontos számára az, hogy minél több hasznot húzzon, profitra törekszik. Ezt csak úgy érheti el, ha minél magasabb áron adja el portékáját és minél kevesebb munkabért fizet. Talán már elérkeztünk odáig, hogy felháborodva megkérdezzék tőlem, hogy: az a szegény földmunkás, gyárimunkás kötnivaló bolond, hogy így kiszolgálja az ingyenélőket és szó nélkül tűrik nyomorúságos életüket? Jogos a kérdés. De ha jól emlékszünk, már elmondottam, ha a dolgozó nép kizsákmányolása ilyen nyíltan és egyszerűen történne és ha nagy tömegünket — mert sokkal többen, vagyunk mint elnyomóink —, nem uralták volna erőszakkal, félrevezetéssel, butítással, akkor ma már sokkal szebb világban élhetnénk, nemcsak a dolgozók szabadultak volna meg kizsákmányolóiktól, hanem az egész emberiség a háború borzalmaitól is. Jól tudjuk, hogy nem lehetett minden embert egyformán megszólítani. Volt tekintetes, nagyságos, méltóságos, kegyelmes és nemes ember, báró, gróf, herceg, a különböző rangú és rendű emberek, különböző rend ruhákat írt elő a törvény, nehogy a főrendeket köznemesnek, a köznemest meg porivadéknak nézzék. Úgy képzeljük el ezt a társadalmat, mint egy tornyos, emeletes épületet. A legmagasabb torony a király, a kisebb tornyok a kiskirályok, vagyis a főrendek. A főrendek egymást püfölték, majd ha a helyzet úgy kívánta, egymással szövetkeztek, hogy a király uralmát megtörjék. Persze a gyermekeknek a történelemben a királyokat és a nemeseket nagy hősökként mutatták be. Mi sem tanultuk másként, mert ez is alapja volt annak, hogy őket tekintélytiszteletre neveljék. Meghamisították az eseményeket azért, hogy a nagyon is gyarló emberi mivoltuk ki ne derüljön. Ha most megnézzük az előbbi épületet, láthatjuk, hogy az egész ránehezedik a talpazatra, a pincére, vagyis a dolgozó jogtalanokra, a nincstelenekre, jobbágyra, parasztra, polgárra, kézművesre. Ez a nagy tömeg teremtette elő az élelmet, ruhát, lakást, fizette a töménytelen adót, hogy a kiváltságosok költséges életét, háborúskodásait lehetővé tegye. Ezt a réteget egyaránt fejte a király, a főnemes, a köznemes. A városokat a király adóztatta, a jobbágyokat a nemesség szipolyozta, még az egyház is tőlük szedte az egyházi adót. Azonban a világ nem áll meg. Hatalmassá fejlődött városokban a polgárság nagyon meggazdagszik. Már nemcsak kér, hanem követel jogokat. Forradalmak rázzák meg Európát. Ezzel széttörik a korlátokat és szabaddá teszik a jobbágyokat és a nyüzsgő hangyabolyban mindinkább kialakul az a kép, amelyet ma is látunk. A mai korban már világosabban látszik, hogy miért olyan a világ, mint amilyen. Ahogy a múltban a főnemesek idegen népekkel saját fajtájuk ellen szövetkeztek a minél nagyobb hatalomért, mint ma is a tőkések háború esetén, ha jobban megfizetik, akkor az ellenségnek szállítanak akár fegyvereket is. Ma már tudott dolog, hogy az 1914—18-as világháborúban a német gyárosok szállítottak Amerikába vegyi termékeket. Amerikai gyárosok adtak el Németországnak gumit, rezet és német gyárakban gyártották a drótsövényeket Franciaország számára, amelyen német katonák ezrei véreztek el. Láthatják kedves asszonytársaim, hogy így fest a valóságban a mellét verő, nagy hazafiságukat hirdető háborús uszítók arcképe, így alakul át a mindent a hazáért jelszavuk, mindent az üzletért, haszonért cselekedetté. Megállapíthatjuk, hogy gyárakban ezer és ezer ember adja el munkaerejét azért, hogy megélni tudjon. Akinek nincs annyi ereje, hogy az ő kiszámításukhoz megfelelő munkateljesítménnyel álljon elő, ezt ők már nem alkalmazzák. Ilyenek a gyengébb szervezetűek és az öregek. Ezért kerülnek utcára mindazok, akiknek az erejét a sok robot kiszívta. Ezért gondolkodnak megöregedve azon, hogy a koldulást, vagy az öngyilkosságot válasszák- e . .. Makó megyei város polgármesterétől. 25.516-1947. Vásári hirdetmény Közhírré teszem, hogy Makó megyei városban a legközelebbi országos állatvásár 1947. évi november hó 11-én (kedden) fog megtartatni, kirakodóvásár 12-én (szerdán). Az állatvásárra szabályszerű marhalevéllel mindenféle állat felhajtható. Makó, 1947 október 28. Klaa Imre polgármester PÁRTHÍREK „Bármilyen is legyen a politikai helyzet, a legnehezebb feladat szociáldemokratának lenni és maradni”. Jean Jaurés A Szociáldemokrata Párt orvoscsoportja november 9 én d. e. 11 órakor Makón, a párt nagytermében orvostudományi előadást tart budapesti előadóval. A helybeli és vidéki orvoskartársakat meghívja és szívesen látja a csoport vezetősége. • Vasárnap a SzIM ifjúsága a Korzó Mozi helyiségében 11 órai kezdettel filmbemutatót tart. Belépés díjtalan. * A Szociáldemokrata „R* gárda makói csoportja vasárnap este 7 órai kezdettel műsoros estet tart. Utána vacsora és tánc. Jegyek az „R* gárdistáknál kaphatók. Hétfőn délután 3 órakor a városi frakció ülést tart.* Hétfőn este 6 órakor a Szerkesztő bizottság ülést tart. * Hétfőn este 7 órakor a Végrehajtóbizottság ülése. Kedden délután 4 órakor a postásoknál pártnap. Előadó Lukács Pál. * Kedden este 7 órakor Barátság SE választmányi és taggyűlése. Az összes játékosok és vezetőségi tagok pontos megjelenését kérjük, mert az igazoló lapokat ki kell tölteni. Szerdán délután 4 órakor a városi szervezeteknél pártnap. Előadó Lukács Pál. - Szerdán este 6 órakor pártnap. Előadó dr. Bánáthy Béla. * Csütörtökön este 6 órakor az Ardics utcai párthelyiségben pártnap. Előadó Lukács Pál. • Pénteken délután 4 órakor a megyei alkalmazottak pártnapja. Előadó Lukács Pál. * . ' Pénteken este 6 órakor összvezetőségi ülés. * Szombaton este 6 órakor Kunffigárda ülése. A keletcsanádi földosztások A legutóbbi időben Keletcsanádban földosztási láz vett erőt egyikmásik község lakosságán. Azokat a földterületeket, amelyeket a földbirtokrendezés során a tulajdonosaiknak visszahagytak, állítólagos népakarat folytán igénybe vettek tulajdonosaiktól és kishaszonbérletben osztották fel maguk között. A tulajdonosok panaszára és a törvényesség helyreállítása szempontjából a termelés országos miniszteri biztosa dr. Vass rendőrőrnagyot küldte ki az ügy kivizsgálására és a törvényes rend helyreállítására. Dr. Vass rendőrőrnagy a vizsgálatot szerdán este befejezte, az anyagról jelentését elkészítette, melynek alapján a földművelési és belügyminisztérium fog dönteni. Hirdessen a Makó és Vidékében