Makói Népujság, 1945. szeptember (1. évfolyam, 179-195. szám)

1945-09-02 / 180. szám

MAKÓI NÉPÚJSÁG „ Bálint György volt felsőházi tagot ” évi fegyházra, 10 évi politikai jogvesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélte a Népbíróság Judas Ferdinánd magyar Csanádi lakost felmentette Amikor’ Népbíróság Bocsó-taná-coa csütörtökön reggel tárgyalta Rugós Ferdinánd ügyét, akit azzal vádolt a népügyészség, hogy Magyarcsanádon, 1945 január 17-én alispáni rendelet alapján a község elöljárósága által a szegedi híd építésére összehívott munkások között izgatott a munka, teljesítése ellen. A vádirat ismertetése után Rudas Ferdionánd védekezésében elmondotta hogy ő nem a munka teljesítése alől kívánta magát kivonni, hanem az, ellen emelt kifogást, hogy csak a Rogányembereket hívták be a szegeci híd építési munkálataihoz, a garcálát pedig nem. Fontos, hogy ebben a közérdekű munkában a társa lalom mindenrétege részt vegyen mondotta a vádlott. A tanúk, Lubényi András, Kerer /**', József, Varga Pál és Kardos János magyarcsanádi lakosok, egy Kacsai Márton — kivételével aztvallották, hogy Rudas Ferdinándvolt az, aki 8 társával megjelent a szegedi híd építési munkálatainál és ott kötelességét teljesítette. A bizonyítási, eljárás* befejezése után dr. Serényi György népügyész mondotta el vádbeszédét, mely ebben író, esetben védőbesívd volt. — A vádhatóság— kezdte beszédét dr. Serényi népügyész — vádat emelt ugyan Lucsai Péter feljelentve alapján Rudas Ferdinánd ellen, azonban a vádlott tagadásával szemlén és a kihallgatott tanúk alapján sanl lehetett ezt a vádat bizonyítani. .A tárgyalás adatai alapján megállapítható, hogy éppen a vádlott volt a szociális és demokratikus érzelmű magyar, aki kifogást emelt, az ellen, hogy ne csak a szegény embereket vigyék el munkára és ne vonják ki ebből a gazdákat sem. Úgy látszik, hogy inkább a vádlottnak a feljelentői voltak kevésbbé szocialisták, kevésbbé demokratikusak. Itt fontos közérdekű munkáról van szó, ahol a tározatom minden tagjának részt kell venni. Benne a szocializmus és a demokratikus lelkiség hangjai szólaltak meg, amikor a demokrácia szabad szólásánál jogán felszólalt d. vetette, hogy ■, gazdák is'vegyenek részt ebben az építésben. Ilyennek* kell lenni minden hazafin ’ fejezte be beszédét dr. Serény’ György népügyész. Tekmtettel arra, hogy az ügyész a vádlott - szervben a vádat elejtette, Népbíróság Rudas Ferdinánd nagyamsaná-b bognármestert a vád és következményei alól felmentette. S. Bálim György ügye Ezután került sor a nagy érdekéssel várt S. Hátim György volt felsőházi tag háborús és népellenes bűnügyének tárgyalására. A termet teljesen megtöltötte a hallgató közönség. A népügyészség vádat emelt többrendbeli háborús és népellenes bűnt, miatt 8. Bálint György 64 éves ;//,daági Hitelszövetkezeti ügyvezető igazgató ellen azért, mert Makin. 1948 december 26-án a makói Cszilasági Egyesület választmányi ülésén mondott beszédében ,. azon kijelentésével, hogy „a hadsereget elp.1 .sorban el kell látnunk mindennel 11, háborús bűntettet követett el, továbbá azzal, hogy ír hadiipar felkarolásának fontosságát hangoztatta. Mint követett el 1944 január 4-én a Makói Újságban írt cikkében azhogy a bomifkáálás és a belső 3 Aáborúi ellen összetartásra bűzök , ■ rámutatott mint „elrettentő pélli ".J‘ Olaszország sorsára, amelyre i. felüli az ellenség propagandájának és ellenségei kénye-kedvére megadta magát — írta S. Bálint György. 1944 május 7-én a makói Gazdasági Egyesületben tartott beszédében azt hangoztatta, hogy a gazdák termeljenek azért is, hogy a velünk szövetséges államoknak is tudjunk szállítani, ezekkel részint a nyilvánosság előtt elmondott beszédeiben, részint nyomtatványokban a háború fokozottabb mértékben való folytatása mellett izgatott. Vádlott 1944 január 4-én a Makói Újságban azt írta, miszerint Barta Jenő volt népbiztos elárulta, hogy milyen sorsot szántak Moszkvában a magyaroknak, kevéssel a teheráni találkozó után. — Velünk akarják felépíteni — írta — a lerombolt orosz városokat és falvakat, ami legalább 10 évi kényszermunkát jelent minden épkézláb magyarnak. 1944 május 5-én a Makói Újságban megjelent cikkében a szovjetet „vörös zsidómételynek* és annak, elveit a „judeo-bolsevik szellemcsíráinak“ hirdette. Ezáltal olyan tevékenységet, fejtett ki, amely a szovjet és a magyar nép háború utáni békéjének és együttműködésének megnehezítésére alkalmas. Bűnt követett el azáltal is, hogy 1944 május 7-én a makói Gazdasági Egyesület, választmányiülésén at mondta, hogy ,,meg kell tisztítani a zsidóktól a gazdasági életet, mert megértek a zsidók erre.“ A gyülekezet előtt nyilvánosan, a zsidóság elleni, tehát a népellenes intézkedések meghozatalát sürgette. 1944 május 5-én a Makói Újságban Erdei Ferenc és társai szociológiai műveiben vallott szocialista elvekről úgy, nyilatkozott, hogy ,,ott próbálták a magyar nemzet és a lélek bomlasztását, ahol 1918-bani szellemi elődeik abbahagyták.** Magyarországnak a trianoni békeszerződésben történt szétdarabolását az 1919. évi kommunista forradalom, következményének tekinti. 1944 január 4-én azt írta a Makói Újságban: — Ha az 1918-as állapotokkal szemben helyén kitart, a parasztság, helyén lesz a szíve és az esze, ebben az országban nem borul fel a rend, a nyugalom és sohasem vesznek erőt rajtunk az ellenséges propaganda eszközei, valamint belső ellenségünk áskálódásai. S. Bálint György ezáltal kényszerű szükség nélkül a nép- és demokráciaellenes hírverés latolgatóba szegődött. A tárgyalás során a népügyész vádat emelt ellene azért, mert 1944 június 13-án a csanádvármegyei közigazgatósági bizottság ülésén kijosolta, hogy a gettó ellenére a zsidók szabadon járkálnak és a legtöbbnek engedélye van erre. Ezt tarthatatlan állapotnak nevezte, ezzel pedig feldicsérte a népellenes intézkedéseket, illetőleg még szigorúbb intézkedések hozatalát sürgette. Az ügyész a vádat ezzel még utólag kiegészítette. S. Bálint György a nyomozás, valamint a főtárgyalók során tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését, és bűnösségét. Ezen tagadásával szemben azonban a makói Gazdasági Egyesület 1943 december 26-án és 1944 május 7-én tartott választmányi ülést jegyzőkönyvekbe rögzített beszédeiből és a Makói Újságnak 1944 január 4-én és 1944 május 5-én megjelent cikkeiből bűnössége megállapítható. A bizonyítás befejezése után dr. Serényi György mondotta el vádbeszédét, mellyel igen nagy hatást keltett. Többek között ezeket mondta: — Az előttünk ülő S. Bálint György vádlott, mind a nyomozás, mind a főtárgyalás során tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését. Tagadásával szemben azonban a vád tökéletesen bizonyította az újságcikkekkel és az egyesületi jegyzőkönyvekkel a vád tárgyává tett bűncselekmények elkövetését és bűnösségét. Megállapítható, hogy ő Makón több esetben beszédet tartott, újságcikkeket sugalmazott és ezen beszédekkel, cikkekkel a háború fokozottabb folytatása mellett izgatott. A szovjet és a magyar nép háborúutáni megbékélését, együttműködését késleltette. Megállapítható az is, hogy kényszerű szükség nélkül a nép- és demokráciaellenes hírverés szolgálatába szegődött, tovább népellenes rendelkezések meghozatalát sürgette és ilyeneket feldicsért. — A vád Iejes már lékben bízó nyitást nyert — mondotta az ügyész. — A vádlottnak számot kell adni mindazokért, amiket tett, amiket elmondott. Számot kell adni különösen azért, mert ő a múltban Makó városának és az egész vármegye politikai életének szellemi irányítója volt, de szellemi irányítója volt a Makói Újságnak is. Bűnössége tehát igen súlyos. Egyik és legveszélyesebb formája a háborús bűntetteknek, amit a sajtó és a nyilvánosság előtt elmondott, beszéd során követtek el a múltban. Ezek a bűntettek nemcsak egy-két embert, a közvetlen hallgatóságot metelyezik meg a tudatlanság és a sötétség bacillusaival, hanem ezreket, százezreket, sőt milliókat is. Az újságcikkeket Makó városa, Csanád vármegye közönsége, a délkeleti országrészek népes lakossága olvasta és ezek között sokan voltak olyanok, akiknek józan ítélőképességük, politikai tudásuk nem volt olyan, hogy az összefüggéseket ezek között a világesemények között megállapíthattákvolna. Bedőltek a szavaknak, nyomtatványoknak, beszédeknek. A büntetésnek tehát arányban kell állni a vádlott bűnösségével — mondotta az ügyész. — .Ő annak idején nem jelentéktelen személy, úgynevezett „kis ember** volt. Nem enyhíti a felelősséget, hogy tudatlan, megtévesztett volt, anyagi hátránytól félt. Ő egyik kimagasló alakja volt a múltbeli Makó társadalmának és éppen tehetségénél fogva, választották őt meg felsőházi tagnak. Éppen ezért ezek nagy súllyal esnek, nála latba. Nagy különbség van egy kisebb súlyú egyén által tett ilyen kijelentések és a társadalom kimagasló tagjaként, szereplő egyén kijelentései között. Éppen ez a magasabb hivatás vezérelhette volna arra, hogy a rábízottaknak atyja, érdekeiknek védelmezője legyen. Az események azt igazolják, hogy a vádlott a jóhiszemű embereket belcsapta és nagy jelentősége volt, a vádlott beszédeinek akkor, amikor 1944 őszén a menekülés láza a vidéken erőt vett. Azokat, akik emberek életét vették el, a törvények és a népbírósági rendeletek súlyosan büntetik. A vádlott azonban sötétségbe zúdította az embereket és így a szellemet ölte meg, ami súlyosan büntetendő. A tények igazolják ezeket a vádakat és a vádlottnak szigorú megbüntetését indítványozom — fejezte be beszédét dr. Serényi György népügyész — amit a terem hallgatósága nagy tapssal és hangos helyesléssel fogadott. Dr. Fodor Jenő hivatalból kirendelt védőbeszédének elhangzása után a bíróság ítélethozatalra vonult vissza. Hosszabb tanácskozás után hirdette ki az ítéletet dr. Bozsó Ferenc tanácselnök a — Magyar Nép — nevében. — A makói Népbíróság S. Bálint György makói születésű kisbirtokost bűnösnek mondja, ki többrendbeli háborús és népellenes bűntettben és ezért öt 6 évi fegyházra mint főbüntetésre és 10 évi politikai jogvesztésre és teljes vagyonelkobzásra, ítéli. A bíróság a büntetés kitöltésénél a fogságban eltöltött időt — 3 hónapot és 21 napot — kitöltőinek vesz. A büntetés kiszabásánál a bíróság tekintettel volt öreg korára és büntetlen előéletére. Az ügyész súlyosbításért, a védő enyhítésért, fellebbezett az ítélet ellen, így az ügy iratait felterjesztik a Népbíróságok Országos Tanácsához. A bíróság elrendelte — a népügyész indítványára — a vádlott előzetes letartóztatását a felsőbb bíróság ítéletének meghozataláig. PAftftt DIOXI Ma, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor bemutatjuk Telefon : 276. ________ a francia fimgyártás egyik legszebb filmjét --------............ Eltévedt emberek Két nő és egy férfi nagy és tragikus szerelme. Főszereplők: Annie Duceaux, Pierre Blanchar, Jacques Dumesuil. Pénztárnyitás fél 6 órakor, vasárnap 11.12-ig. 1945 szeptember 2 A Tiszántúli Egyeztetta elhnti a tisztítást Előreláthatólag Révész Imre lesz ismét az egyházkerület püspöke Budapest. (MTI) A Tiszántúli Egyházkerület Debrecenben ülést tartott. Az ülés az összes egyházkerületi tisztségekre elrensdelte a tisztújjítást. Az egyházkerületi tisztviselők megválasztása általában 12 esztendőre szólt és most lejárt. Csak a püspök és a főgondnok tisztsége szólt élet-, hossziglanig. Révész Imre püspök az ülésen bejelentette, hogy szintén részt akar venni a tisztújjí- tásban és tisztségét rendelkezésre bocsátotta. Révész Imre püspök ugyanis 1938-ban az élethossziglani megbízatást azzal a feltétellel fogadta el, hogy a legközelebbi tisztújjító ülés alkalmával püspöki székét rendelkezésre bocsátja. A közgyűlésen nagyszámban megjelent tagok értekezletet tartottak és ezen ismét Révész Imrét jelölték a Tiszántúli Egyházkerület püspöki tisztségére, így tehát a püspök megválasztása biztosra vehető. Az egyházkerületi bizottság fegyelmi eljárást rendelt el a távollévő Vay László főgondnok ellen. — Időjárásjelentés: Budapest Várható időjárás. Meteorológia Intézet jelenti: Élénk déli, délnyugati, a Dunántúlon nyugati déli szél. Felhősebb égbolt, egy két helyen futó eső. A mese alig mérséklődik.