Makói Népujság, 1945. október (1. évfolyam, 220-227. szám)

1945-10-23 / 220. szám

2 gazdasági élet területén, pénz-­­­ügyi politikánkban, közellátásunk-­­­bán olyan súlyossá vált a hely-­­­zet, hogy ezzel felmerült a leg- s­­úlyosabb viszonyoknak a kér­dése és ez a felelősség arra is­­ alkalmas, hogy kiélezze a poli- s tikai ellentéteket.­­ Valóban tehát válság van.­­ Ha a választások azonban úgy tör- j­ténnek meg, ahogy azt a válasz- | tási törvények előírják, akkor |­s természetesen ez a válság felöl- | dódik. A mostani választás ered- | ménye lesz az alapja annak, hogy | milyen kormányzás alakul ki és | hogyan visszük tovább az ország | dolgait. Ugyanakkor azonban ez­­ a választás olyan kockázatokkal­­ jár, amelyeket felelős emberek ] megítélése szerint jó volna el-­­ kerülni. — Mi ez a kockázat ? Egyik , oldalon a választási harc, amely­­ hihetetlen módon kezd kiélesedni. Ha azt elképzeljük, hogy így megy tovább két hétig, akkor olyan méreteket ölthet — miután közben, a pénzügyi romlás, vala­mint közellátási viszonyaink a­ nagy politizálás közben csak romlanak — hogy méltán erősít­hetik az elkeseredést. — Másik oldalon jelentkezik az indulat. Kiderült, hogy a há­ború következtében olyan álla­potban van a magyar társadalom,­­ hogy túlságosan sok érzés és in­dulat dolgozik és az emberek nagy tömege nem képes politikai­­ öntudattal felfogni, hogy miről is­­ van szó, hanem továbbra is a­­ régi világ felfogásában élve úgy | gondolkodik, hogy nem is kel­ | lene itt semmi mást csinálni, mint a változások folytán előke­rült különféle akaratokat meg­szüntetni és lehetőleg a régi nyu­galmát visszaállítani az életnek. Tehát nyilvánvaló, hogy ez a nagy tömeg nem hajlandó együtt me­netelni azokkal a demokratikus törekvésekkel, amelyeket a tör­ténelem világos útmutatása sze­rint követelünk, mert megijednek azoktól a nehézségektől, amelyek tulajdonképen nem is a demo­krácia folytán, hanem a háború következtében álltak elő.­­ Feltámad tehát a felelős té-­­­nyezőkben a felelősség komoly kérdése a tekintetben, hogy nem kellene szabadjára engedni eze­ket az indulatokat, amelyeket különben a demagógia jobban és jobban szít, hanem valamilyen megegyezéssel el kellene vágni az útját. Megegyezést kellene ke­resni arra, hogy az energikusabb és radikálisabb demokratikus pár­tok megtalálják az egyensúlyt és az egyezséget azzal a párttal, amely komoly, demokratikus tö­rekvéseket tűz maga elé. Ehhez a párthoz azonban olyan tömeg tapad, amely nem akar az egyen­súly útján haladni, Így született meg a választási egyezségnek a gondolata, a közös lista fogalma.­­ — Ebben a pillanatban nincs | megegyezés. A megegyezés létre­ | jöttét több körülmény gátolta meg. I — Mindegyik pártnak van olyan | része, olyan ellenzéke, amely 5 helyesebbnek tartaná, hogy a vá­­­ lasztást csináljuk végig. (Helyes!) f Ilyen módon megegyezés nem i i jöhetett létre. — A megegyezés azonban létre­­­jöt­t. Minden párt felelős vezet­e­tőségében a mostani helyzetért,­­ a holnapunkért, a holnaputánun­­kért való felelősség erősebb és­­ meg­van a hajlam a pártok fele­lős vezetőiben arra, hogy bizo­nyos lemondással, igényeik bizo­nyos feladásával megteremtsék az egyetértést, hogy tovább tudjunk haladni és tovább tudjuk vinni közösen a kormányzást. — Felmerült az a gondolat is, hogy halasszuk el a választáso­kat. Távolabbi időre alkudjunk meg, azoknak a hatalmi viszo­nyoknak megfelelően, amelyeket ma éreznek a pártok. __ — A másik lehetőség: Rövid időre halasszuk el a választást, teremtsünk új koalíciós alapot és ennek megfelelően alakítsuk át a kormányt és amikor majd megé nyugodnak a kedélyek, tartsuk meg a választást.­­ A történelem távolabbi szem­lélete nagyon egyszerűen teszi fel a kérdést. Úgy szól, hogy dön­teni kell a magyar népnek: mit akar? Azt akarja e, hogy utat engedjünk a régi rendszer külön­féle utakon való visszanyomulá­sának, vagy akarunk-e határo­zóiban és elszántan tovább menni és megerősíteni a demokrácia alapjait, hogy ki tudja heverni kezdeti betegségeit és tudjon erőt és cselekvőképességet mutatni ahhoz, hogy meg is tudja oldani azokat a rendkívüli kérdéseket, amelyek előttünk állanak.­­ Más szóval úgy is fel lehetne tenni a kérdést: döntenünk kell a tekintetben, vissza akarunk-e fordulni, vagy tovább akarunk-e menni előre. Nyilvánvaló, hogy józan, épeszű ember számára csak egyféle válasz jöhet ebben a kér­désben. A Parasztpárt gyűlése után kö­rülbelül fél 5 órakor került sor a Független Kisgazdapárt nagy­gyűlésére. Szőnyi Imre elnök nyitotta meg a gyűlést, üdvözölte a megjelen­teket és közölte a hallgatósággal, hogy Tildy Zoltán, a párt orszá­gos elnöke sürgős és nagyjelen­tőségű belpolitikai tárgyalásai miatt nem jöhetett le Makóra s helyette Berecszky Antal kultusz­­államtitkár mond beszédet. Bereczky Antal bevezető ré­szében sajnálatának adott kifeje­zést, hogy Tildy Zoltán pártve­zér ezen a nagyfontosságú gyű­lésen nem tudott megjelenni igen fontos politikai elfoglaltsága mi­att. —■ Mindenki tudja azt, hogy mit köszönhet az ország annak, hogy ő most a helyén van. Köny­­nyű programokat csinálni, a mi pártunk azonban a maga prog­ramját nem most csinálta. Ez a párt a programját a magyar nép­ért, különösen pedig a magyar parasztságért nem most kellett hogy kitalálja, hanem 15 kemény esztendő óta hirdetjük azt, ami a magyar népnek a legmélyebb . Két* nyavalyával küzdünk. Az egyik a háború következmé­nye, a másik a demokrácia gyer­mekbetegségei azok az okok, amelyek miatt e keserű körül­mény alakult ki. A háború követ­kezménye az, hogy komoly és súlyos jóvátételi terhek nyomják az országot.­­ A háború következménye­­képen súlyos terhekkel jár az orosz hadsereg ellátása és egy­általában a háború minden más­fajta következményei ott vannak a nyakunkon. — Súlyos visszaélések vannak a malomipar terén. Ezt a leg­gyorsabban meg kell szüntetni.­­ Nem alap nélkül való az a nagy­fokú elkeseredés a nép körében, amelyet már fokozni nem lehet. (Bejelentette a miniszter, hogy a hagymakérdésről szintén nem akar korteskérdést csinálni, ezért külön hagymaértekezletet hív ösz­sze.) — Mi, akármi történjék is, tiszta fegyverekkel dolgozunk. Mi semmi körülmények között sem hagyjuk cserben a dolgozó­ népet és hisszük, hogy ők sem fognak bennünket cserbenhagyni — fe­jezte be beszédét Erdei mi­niszter. Ismét B. Papp Mihály emelke­dett szólásra. Megköszönte a szó­nokok közreműködését, majd a nőkhöz szólott. Felhívta figyel­müket a választásokra, tudatta velük, hogy fontos szerep vár a magyar nőtársadalomra ezekben a súlyos időkben. Több időszerű­­ kérdés felvetése után a Paraszt-­­ párt népgyűlése végetért, ösztöneiben benne van. Ennek az országnak jövendőjét, az éle­tét és boldogságát nem lehet biz­tosítani csak akkor, ha mi öncélú és független, csak a magyarság érdekeire tekintő szabad magyar politikát folytatunk. Ezt a­­politi­kát hangsúlyosan képviselte ez a párt a német uralom betörésé­vel szemben. Hivatkozhatunk arra, hogy egyedül volt pártunk a porondon akkor és sehol senki sem volt rajta kívül ezen a ma­gyar földön, aki a német impe­rializmussal szemben a magyar­ság érdekeit védelmezte volna. Ezt a tényt nem lehet letagadni és becsületes ember nem is akarja letagadni. Ennek a párt­nak volt alkalma bebizonyítani a maga gerincességét akkor, ami­kor egy hatalmas ellenséges vi­lágnézettel kellett megküzdenie. -- Magyar embernek boldog­sággal és büszkeséggel kell hi­vatkozni arra, hogy volt egy té­nyező, amely a parlamentben til­takozott az ellen, hogy a német szövetséghez csatlakozzunk és álláspontjának hatalmas memo­randumban adott kifejezést. Haza kell hozni az orosz harctereken küzdő magyar katonát, ezt hir­dette ez a párt, úgyhogy az egész világ tudomást szerezhetett róla, hogy nekünk nincs semmi he­lyünk a hatalmas Szovjetbiroda­­lom elleni támadók között, mert minket nem támadtak meg. — Ennek a pártnak belpoliti­kai téren sincs szégyelni valója. Kérdezem, melyik volt az a té­nyező, amelyik határozottabban kívánta volna a földreformot, mint ez a párt.­Határozottan kijelen­tem, hogy ez a párt a radikális becsületes földreformnak a végre­­hajtását szorgalmazta és senki, józaneszű ember nem fogja el­hinni, hogy ez a párt, amely 15 évig harcolt a demokráciáért, an­­nak most egyszerre nem tetszik a saját programja. Bel- és kül­politikai téren egyaránt igazolt bennünket idő és történelem. Amit mi hirdettünk, az mind be is bizonyosodott. — Az ország újjáépítésének első feltétele az, ami nélkül az ember nem ember és a magyar nem magyar. Ez a szabadság. A világ összes népei között nincs talán egyetlen egy sem, amely­nek olyan drága dolog volna a szabadsága és függetlensége, mint nekünk magyaroknak. Ezt a szabadságot pedig csak egy­féleképpen lehet értelmezni, be­csületesen és magyarul. — Nem szabadságszerető em­ber az, aki csak magának kö­vetel szabadságot, a másiknak pedig nem akarja megadni. Nem becsületes ember az, aki nem tisztességes meggyőzés eszközei­vel akar dolgozni. Nyíltan be­szélek, igenis ennek az ország­nak jövője szempontjából a demokrácia egyetlen érdeke ép­pen azt kívánja, hogy végre meg­értsük mindnyájan egymást. Sza­bad különbözőknek lennünk, de a különbözőségek között lehet összhang, csak legyen becsület a másik ember megértése iránt. — Pártunk soha nem akarta és nem is akarja — akármilyen nagy többségben van is — el­fojtani a más meggyőződését. „Szabad hazában szabad magyar nép!" — ez a mi*’programmunk, ahogy azt vezérünk, Tildy Zoltán megfogalmazta és ezt a formát mi részleteiben is a legkomo­lyabban vettük eddig is és vesz­­szük ezután is és ez a programra, amelyet mi meg is fogunk való­sítani. — Választások előtt vagyunk, az ország ezeréves történelmé­nek legnehezebb korszakát éli. Bizalmat kérünk mindenkitől azok számára, akik kipróbált veze­tőink, akiknek politikai látása és erkölcsi tisztasága nekünk ,ga­rancia arra, hogy mindent az or­szág javára fognak csinálni. — Nem erről az egy válasz­tásról van szó. Többről és na­­gyobbról. A magyarság jövendő­jéről, életformánkról. Erről gon­dolkozzatok, azután döntsetek — fejezte be szavait az államtitkár Gyulai László, a párt orszá­gos titkára szólt ezután a hall­gatósághoz . — A politikai pártokat 3 szem­pontból lehet és kell nézni. Az első szempont a cél, a második a programm és a harmadik az a módszer, amivel az illető politi­kai párt a célját és programmját meg akarja valósítani. A de­mokráciában mindháromnak de­mokratikusnak kell lenni. Nem lehet az, hogy módszerem terve- Tildy Zoltán helyett Bereczky államtitkár és Gyulai párttitkár beszéltek a Kisgazdapárt nagygyűlésén PARK MOZI Ma, kedden utoljára 6­8 órai kezdettel repriz­­ben bemutatjuk egyik legjobb magyar filmet Havasi napsütés Főszereplők: Tolnai­ Klári, Makay Margit, Ladomerszky­­ Margit, Csortos Gyula, Perényi László, Rajnay Gábor,­­ Pénztárnyitás 5 órakor, vasárnap 11. 12-ig. Telefon 275. . MAKÓI NÉPÚJSÁG 1945 október 23.

Next