Makói Népujság, 1946. február (2. évfolyam, 28-48. szám)

1946-02-05 / 28. szám

1946 február 5. Rozsnyai Mihály pártitkár örömmel üdvözölte az elhang­zott beszédek szónokait és an­nak jó meggyőződésének adott kifejezést, hogy a kommunisták mindenkivel szívesen munkál­kodnak együtt, ha e munka a demokrácia kiépítését szolgálja, ellenkező esetben azonban a párt a súlyos ökölcsapásoktól sem riad vissza. Ezzel a gyűlés véget­ért. HIRÉIC Jeget hordtak És a tanagyamáta-kufffusz uralta a farsangi estéket Nagy közönségsikere volt a Nyomdász-bálnak, as ELTE ka­baré-estjének és a Szárító-üzemi munkásság színi-előadásának A farsang kellős közepén egy szép és jól sikerült estét jelentett a nagy érdeklődéssel várt Nyom­dász Bál. A Gazdasági Egyesület nagytermét csaknem zsúfolásig megtöltötte a nyomdászok isme­rőseinek nagy száma. A nyom­dász címer alatt öregek, fiatalok, különböző társadalmi osztálybeli­ek csillogó jókedvvel, gondtalanul táncoltak hajnali négyig. Hogy a hangulatot jellemezzük, idézzük a Báli Újság riportjából: „ .. . A Báli Újság helyzetjelentése e percben . Innen most elmenekült a gond. A­ Mosoly és az Öröm uralkodik ma este a Gazdasági Egyesületben...“, amiben nagy része volt Szűcs Marci zeneka­rának is.* Pontban éjfélkor jelent meg a Báli Újság, amit percek alatt szétkapkodott a közönség, szinte rikkancsaival együtt. Új képet láttunk ezen a bálon: éjfélkor és a hangverseny után olvasott a közönség. A hölgyek természete­sen elsősorban saját nevüket ke­resték meg, de akadt más ol­vasnivaló is, a nyomdászok kol­legiális életéről, a Bálról, mindez farsangi hangulatnak megfelelően humorral körítve. Az est fénypontja volt a kitű­nően összeállított magyarnóta­ MAKÓI NÉPÚJSÁG Tildy Zoltán, a magyar köztár­saság­i­nSkéa©ís életrajza Tildy Zoltán, a magyar köztár­saság elnöke, 1889 november 18-án született Losoncon, földmű­ves családból. Hivatásául a refor­mátus lelkészi pályát választotta. A szülői házból a nép szeretetét és a szabadság szellemét örö­költe. Egyetemi tanulmányai so­rán a pápai teológiai főiskolán és az északírországi Belfastban ezek az érzések csak megerő­södtek lelkében. Somogy megyé­ben, Szennán, Orcziban és Tahi­­tótfalun lelkészkedett, majd a szeghalmi református egyház lel­készének hívták meg. Az első vi­lágháború után kezdett el politi­zálni. Frtus­ élt, a parasztság kö­zött, látta annak nehéz helyzetét és elnyomatását és mint annyi más jóindulatú ember a Nagy­atádi-féle kisgazdapárti mozga­lomhoz csatlakozott. Mikor néhány év múlva látta, hogy a Nagyatádi pártban érvé­nyesülő jobboldali áramlat el­árulta a parasztság jogos köve­teléseit, hozzálátott a Független Kisgazdapárt megalakításához. A párt 1930-ban meg is alakult s ügyvezető alelnökévé válasz­totta meg Tildy Zoltánt. Az új pártot országos viszonylatban is meg kellett szervezni és ezért Tildy Zoltán a díszes pozíciókba képviselői mandátum helyett a nehezebb, de politikailag fonto­sabb szerepet vállalta. Ezernél több népgyűlésen mondott beszé­det és ezek során óriási népsze­rűségre tett szert. 1936-ban választották meg kép­viselőnek Szeghalmon. Képviselő- s házi felszólalásaiban egyre eré­lyesebben követelte a magyar parasztság sorsának megjavítását és egyre harcosabban és kemé­nyebben állott, ki Magyarország demokratizálásáért, a földreform megvalósításáért és az­­általános, titkos választójog bevezetéséért. A háború kitörése után élesen szembehelyezkedett a német zsoldban álló magyar jobboldali politikával. Csakhamar felismerte, hogy ebben a harcban meg kell teremteni a demokratikus erők egységfrontját. Ő volt az első vezető politikus a Független Kis­gazdapártban, aki ennek a fel­ismerésnek a következményeit le is vonta. A képviselőházban akció­­közösséget teremtett a Független Kisgazdapárt és a magyar mun­kásság akkori egyedüli legális képviselője, a Szociáldemokrata Párt között. Közvetlenül a néme­tek bevonulása előtt, 1944 már­cius 8 án a Kisgazdapárt választ­mányi ülésén Tildy Zoltán hatal­mas beszédet mondott, amelyben figyelmeztette az országot a kö­zelgő, mérhetetlen veszélyre. Mi­kor a fasiszta, soviniszta uszítás tetőpontjára ért, Magyarországon, nyíltan megmondotta, hogy Ma­gyarország egyetlen életlehető­sége a tiszta, demokratikus ál­lamforma és pártjának álláspont­ja, hogy minden embernek jog­­egyenlőség jár, fajra, vallásra, nemzetiségre való tekintet nél­kül. A német megszállás után Tildy­­ Zoltán illegalitásba vonult. A Ma­­­ gyar Kommunista Párt kezdemé-­­ nyezésére létrejött Nemzeti Füg-­­ getlenségi Front kiáltványát ő ■ írta alá a Független Kisgazdapárt nevében. A felszabadulás után rendíthe­tetlen híve maradt a nemzet de­mokratikus erőit egységbe tömö­­­­rítő politikának. Ezt az álláspont­­­­ját következetesen és szilárdan­­ vallotta az egység megbontására­­ törekvő reakciósokkal szemben.­­ Az országos választások után­­ megalakuló új magyar kormány-­­ nak Tildy Zoltán lett a minisz-­­ terelnöke. Súlyos időkben, nagy­­ nehézségek között, mély politikai­­ bölcseséggel, gondos előrelátás-­­ - sal vitte az ország ügyeit. Kor-­­­mánya legnagyobb sikereként­­ könyvelhető el, hogy a Szovjet- f­­únió és az Egyesült Államok­­ helyreállították Magyarországgal­­ a normális diplomáciai viszonyt , és más külföldi országok is fel­­­ vették velünk a diplomáciai kap-­­­csolatokat.­­ Múltja, gondolkodása és cse-­­ lekedetei bizalmat ébresztettek­­ iránta minden demokratikus gon-­­ dolkodású emberben Magyaror-­­ szágon és a demokratikus kül- s földön egyaránt. Ez az osztatlan • bizalom és szeretet fogadja őt új­­ állásában, Magyarország legma- i gasabb közjogi méltóságában , a­­ köztársasági elnöki székben,­­ amelyben a nemzetgyűlés egy-­­ hangú állásfoglalása alapján köz-­­ felkiáltással választották­ meg. hangverseny. A bál közönsége nagy szeretettel fogadta a mind­nyájunk által kedvelt magyar nótákat és elhallgatta volna reg­gelig. Mind a négy énekes me­leg átérzéssel tolmácsolta a mű­sorra tűzött magyar dalokat. Szűn­ni nem akaró tapssal jutalmazta őket a hallgatóság, amely szívébe fogadta a szívvel énekelt dalo­kat és azok előadóit. Nem is tud­juk, kit emeljünk ki jobban. Fo­dor Jolánka merengő hallgatói és lendületes csárdásai adták meg a hangverseny meleg han­gulatának kezdetét. Nagy Gy. Já­nos behízelgő, érzésekkel teli hangja pillanatok alatt megta­lálta az utat a közönség szívé­hez. Kovács Lászlóné rutinos éneke különösen széppé tette az általa előadott régi magyar nó­tákat és népdalt. Ezt követték Szedlacsek Ilonka csengő szop­ránjának hallgatói és magával ragadó, temperamentumos csár­dása. Nagy sikerüket bizonyítja, hogy a közönség nem akarta el­engedni egyiküket sem és állan­dóan újabb dalokat követelt a lelkes tapsorkán. A nótákat mes­terien kísérte a zenekar Ivanics Jancsi vezetésével. A hangversenyen megjelent Kiss János főispán és felesége, Mészáros József kormánybiztos és felesége, akik hajnali 3 óráig időztek a jól sikerült, hangulatos bálon. Hatalmas sikerű műsoros far­sangi táncestélyt rendezett szom­baton este az alig egy évvel ez­előtt alakult MMTE. Az új sport­klub lelkes futballgálája olyan stílszerű és ötletes kabaréműsort állított össze, amelynek mindvé­gig tomboló sikere volt. A Park Mozi nagyterme már este 7 órára zsúfolásig megtelt, úgyhogy a későbben érkezők ré­szére nem tudtak kiadói jegyeket. A feldíszített és hangulatvilágítá­­sos teremben Csorba István, a vigalmi bizottság elnöke jelent meg a függöny előtt, üdvözölte a meg­jelent közönséget és ismertette az est jelentőségét A bevezető be­széd elhangzása után Lakatos Pál szellemes és sportélményekkel tűzdelt konferansza után egymás­után peregtek le a műsor szóra­koztató szám­ai. A tartalmas mű­sor szereplői valamennyien tu­dásuk legjavát adták, igyekeztek az est sikerét emelni. Pén­ Nusi nagyszerű szavalata után Szed­lacsek Ilonka énekszámai, majd Fodor Jolán és Nagy Gy. János magyar nótái arattak újrázással végződő sikereket.* Pető Lajos imitátor- és Bosch Ferenc tánc­száma csak fokozta az előző szá­mok sikerét, amikor André Gyula, a szemérmes szobrász frappáns megjátszásával, majd Pluhár Ist­ván rádióbemondó utánzásával érte el az est legnagyobb sikerét. A jól sikerült műsor összes sze­replői közül mégis ki kell emelni az est kis primadonnáját, illetve énekesnőjét, a 12 éves Péli Babát, aki született énektehetség. Máris nagyszerű hanganyaggal és elő­adói készséggel rendelkezik s ha ezt a tehetségét kellő kezekbe fektetve csiszolják, bizonyára so­kat szerepel neve a lapok ha­sábjain. A jól sikerült műsort tánc kö­vette, amely a legjobb hangulat­ban hajnali 4 óráig tartott. A hangulatvilágítással kapcsolatban csak annyit kell megjegyeznünk, hogy szép és jó is, azonban el- Ebben a farsangi műsoros és öűcestélyes makói télben jóleső érzéssel hallottuk, hogy jeget hord­tak a makói Szociáldemokrata Párt ismeretlen és névtelen fu­varos tagjai a kórház pincéjébe. Jeget hordtak, mert megtudták, hogy a makói közkórháznak nincs ötvenmillió pengője, hogy a je­get behordassa. A Szociáldemo­krata Párt derék fuvarosai mellé csatlakoztak más pártbeliek is és feláldozták ünnepnapjukat, hogy beszállítsák a makói kórház számára annyira szükséges jeget. — Nem pénzért, ingyen! Fogjuk meg a közösségi áldozatos munka vállalóinak a kérges kezét sze­retettel és a farsangi estélyek műsoros világában e műsoron kívüli szám hallatára tapsoljon a szívünk — a szereplők megér­demlik a tapsot. 3 LAPOK ül ARA, Budapest (MTI) A Lapkiadók Ország Szövetségének határozata értelm­ében a napilapok árát február 1-től 2033 pengőben ál­lapítottak meg. — IdőjárásJeleiszál. Várható idő­járás: Élénk szél, felhős, borús idő, egyes helyeken, főleg nyu­gaton és északon eső. A hőmér­séklet fagypont körüli. — Dr. Ed­enburg Andor gyásza. Sú­lyos csapás éne dr. Édenburg Andor vármegyei főügyészt. Fe­lesége, Balogh Gizella Mária hét­főn hajnalban 52 éves korában váratlanul elhunyt. A város szé­les társadalmában ismert Eden­burg Andorné hirtelen halálával férjét és az orosz fogságban lévő fiát, dr. Benke Tibort döntötte mély gyászba. Temetése február 5-én, kedden délután 3 órakor lesz az Apponyi Albert­ utca 5. számú gyászháztól a római ka­tolikus temetőbe. — Népművelési naptár. Február 5-én délután fél 6 órakor a vá­rosháza nagytermében Szabó Mi­hály­né dr. Szekrényesy Margit tart szabadnevelési előadást Tö­mörkény Istvánról, a múlt szá­zad nagy alföldi elbeszélőjéről. Ismét felhívjuk a figyelmet a Hon­­védban szerdán délutánonként, Újvároson kedden délutánonként és a Vertán-telepen vasárnap dél­utánonként folyó szabadművelő­dési előadásokra is. — Felhívás. Felhívom Makó vá­ros közönségét, ha valaki Debre­ceni Sándor politikai, vagy nép­­ellenes cselekedetéről tud, az jelentse a városi kapitányság II. emelet 39-es számú helyisé­gében. Szűcs Imre rendőrőrnagy, pol. oszt. vezető. — A Nemzeti Parasztpárt ifjú­sága ma délután 5 órakor tag­gyűlést tart, melyre kéri a ta­gok teljesszámú pontos megjele­nését a vezetőség. 3

Next