Makói Népujság, 1946. március (2. évfolyam, 49-72. szám)

1946-03-02 / 50. szám

2 Jól szórakozni, kitűnően mulatni a Park Moziba kell jönni. Szombat este 8 órakor. Hifial — Esküvő. Szabó Jucika és Várhegyi Mihály rendőralhadnagy ma délután 3 órakor tartják es­küvőjüket az újvárosi református templomban. (Minden külön érte­sítés helyett.) — Esküvő. Szűcs Rozália és Rácz Lajos ma délután 4 órakor tartják esküvőjüket a belvárosi ref. templomban. (Minden külön értesítés helyett.) — Esküvő. Gyulai Ernő és Mé­száros Ilonka március 2 án fél 5 órakor tartják esküvőjüket a gör. kat. templomban. (Minden külön értesítés helyett.) — Esküvő. Varga Imre és Sár­vári Éva ma délután 5 órakor tartják esküvőjüket a belvárosi katolikus templomban. (Minden külön értesítés helyett.) — Várunk a kommunisták farsangi báljára. Szombat este 8 órakor a Park Moziban. Jegyek elővétel­ben: a Szabadság könyvesbolt­ban, Vida könyvkereskedőnél és Molnárné könyvkereskedésében, valamint a Magyar Kommunista Párt összes kerületi székházaiban.­­ Betiltották a Ludas Matyit és a Parasztújságot. (Budapest, MTI.) A belügyminiszter a Ludas Matyi című lapot az ország külpolitikai érdekeit sértő közleménye miatt egy hétre be­tiltotta. Ugyancsak betiltotta a Pa­­rasztújság című lapot az ország köz­ellátási érdekeit veszélyeztető közle­ménye miatt egy hétre. — Helyesbítés. Pénteki számunk­ban a cukorkiutalásról szóló vá­rosi hirdetményben elírás történt. Az O betűtől egész végig kez­dődő nevűek és az elmaradottak ne március 3 án, vasárnap, ha­nem március 4-én, hétfőn jelent­kezzenek az igénybejelentésre. A fodránaaxakosztály március 3-án délelőtt 9 órakor az Ipartestület­ben gyűlést tart. Vezetőség: A bognéraxakoaztály március 3 án, vasárnap délelőtt 9 órakor faügy­ben szakosztályi ülést tart. Vezetőség. Kisfaludy Károly egyfelvonásos vígjátéka a Mátyás diák, kedve­sen tarkították a műsort. A ver­sek tolmácsolói: Bilitzky Éva, Apjok Margit, Holly Magda, Haj­nal Miklós és a kis Kozma Já­nos szép bensőséges perceket szereztek a közönségnek. A mű­sor legmulatságosabb száma Kiss Ernő és Sóskúti Márton cigány jelenete volt, amelynek minden mondatát végignevette a hálás publikum. A Hagymaház műsorát Döme Mihály gimnáziumi tanár szívderítő, ízes konferansza tette teljessé, míg a Gazdasági Egylet bemondója egy bájos kis polgá­­rista lány volt. Sikert aratott a „Magyar gyermekért" est a Hagymaházban 27-én, szerdán este volt a „Ma­gyar gyermekért" műsoros est a Gazdasági Egyesületben és a Hagymaházban. Sajnos, az előadás iránt — amelynek szereplői pedig az ösz­­szes pártokból, társadalmi egye­sületekből és az iskolák növen­dékeiből kerültek ki —, nem nyilvánult meg a kívánt érdek­lődés, nem mozdult meg oly mér­tékben a város társadalma, mint azt a cél megkívánta volna. A műsor első részében csak­nem csupa gyermekszámokat lát­tunk. Az újvárosi róni­­kát, iskola növendékei, a csöpp óvodások, a polgári leányiskola tánccsoportja szép és kedves számaikkal óriási sikert arattak. Antal Ilona Benedek Elek : Fiam lakodalma című monológjának elmondásával nagyszerű előadó­­készségről tett tanúságot Sztoján Ilus, Kádasi Júlia és Hajnal Mik­lós énekszámai megérdemelt si­kert arattak. Csitos Emi és Csá­­vás Rozália magyar tánca, Kecs­kés László harmónika száma és MAKÓI NÉPÚJSÁG A makói MSZDSz tiltakozó táviratot küldött a feülügy­­miniszterhez A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének makói csoportja tiltakozó táviratot intézet Gyön­­gyössi János külügyminiszterhez, amelyben élesen elítéli a Franco­­féle uralom halálos ítéleteit és kéri, hogy a magyar kormány nevében erélyes lépésekkel til­takozzék a külügyminiszter a sza­badságharcos nők kivégzése el­len. Jelentkezés sertés­­tenyészigazolvány megszer­zésére Az Álattenyésztő Egyesületben jelentkezzenek mindazok a ser­téstenyésztők, akik tenyészállat­igazolványt még nem kaptak. Akik rozskönyvezni akarják faj­­tahibátlan sertéseiket, a várme­gyeháza szárnyépületében lévő Álattenyésztő Egyesületnél jelent­kezzenek. Mozik műsora Koraó Moxi. Szerdán, csütörtö­kön, pénteken, szombaton fél 6 és fél 8 órakor és utoljára vasárnap 4, 6 és 8 órakor bemutatjuk a magyar filmgyár­tás nagysikerű vígjátékát, Cifra nyomorúság c. filmet. Főszerep­ben: Simor Erzsi, Uray Tivadar, Mály Gerő. Bevezetésül: Magyar hír­adó. Pénztárnyitás egy órával az elő­adások kezdete előtt. Jegyelővétel va­sárnap délelőtt 10—12-ig. Telefon: 281. Közalkalmazottakat igazoló bizottság, Makó. 162—1946. ikt. sz. Hirdetmény Közhírré teszem, hogy az 1080— 1945. M. E. számú rendeletre meg­alakult igazolóbizottság tárgyalását az alábbiak szerint folytatja. Tárgyalni fogjuk: Demeter Zoltán jogszágfelügyelő, mezőhegyesi lakos, Bodvai János oki. mezőgazda, Szabó Mária varrónő, Bicski Mihály pü-őri I. o. felvigyázó, Perjési Ferenc pü-őri fővigyázó, Ko­­tormán Lajos pénzügyi irodatiszt, Biró István rendőralhadnagy, Rozs­­nyai Imre őrsparancsnok, Erki Kis Pál, Hegyesi János, Kiss István rend­őrök, Müncz Miksa bőrkereskedő, Müncz Sándor bőrkereskedősegéd, Müncz Ádám bőrkereskedő, Biró Ist­ván rendőralhadnagy, Erdei János szíjgyártósegéd, Szedlák Gusztáv ál­lampénztári tanácsos, Katona József­­né Mály Ilona tanítónő Mezőkovács­­háza, Töröcsik Viktória postakiadó Dombegyháza, Ketskeméti­­János ta­nító Battonya, Dreisziger Rózsa ta­nítónő Dombegyháza, Sólyom Antal vezetőjegyző Battonya, Komáromi Mihály szíjgyártó, Pusztavári Viktó­ria községi díjnok Battonya, Horváth András gazdász Mezőhegyes, Szundi Béláné tanítónő Mezőhegyes, Gyüdi Sándor pénzügyőri főszemlész, Krie- ger Ferencné tanítónő Battonya, In­­stitoris Ernő jegyző Csanádapáca, Grosz János tanító Dombegyháza, Biró Ferenc közellátási tisztviselő, Pollák Mihály vármegyei kisegítő, Papesch Béla rendőrs. hiv. altiszt, dr. Kuli András orvos Battonya, Ru­­zsinszky Zoltán forgalmi adóhivatali I. o. tiszt, Nagy István MÁV napi­díjas, Erdei Sándor villamostelepi raktárnak és Gombkötő Istvánná sza­tócs igazolási ügyét. Felhívom a lakosságot, hogy mind­azok, akik fentnevezett köz- vagy ma­gánalkalmazott, iparos, kereskedő olyan magatartásáról tudomással jár­nak, amely a magyar nép érdekeit sértette vagy sérti, ezt és a vonat­kozó bizonyítékaikat, tanúikat ne­kem, a bizottság elnökének 8 napon belül szóban vagy írásban jelent­sék be. Ezen bejelentés írásban a közalkal­mazottakat igazoló bizottság, Makó címre küldendő, míg szóban a vár­megyeház, szárnyépület, II. emelet 30. számú szobában tehető meg d. e. 10—12 óra között. Figyelmeztetem a bejelentőket, hogy az írásbeli bejelentés csak az esetben képezheti az igazolási eljárás alapját, ha bejelentő bejelentésében nevét és pontos lakcímét feltünteti. Makó, 1946 február 13. Veszeley József s. k. igazolóbizottsági elnök. Makó város termelési bizottságától: 1854—1946. Tárgy: Gyomnövényzet kötelező irtása. Felhívás Csanád vármegye termelési minisz­teri biztosának a gyomnövények kö­telező irtása tárgyában kibocsátott körrendeletét az alábbiakban köz­hírré teszem: „Az ország szántóföldi területének majdnem felét még ma is méteres gyomnövényekkel borított, művelet­len területek foglalják el. A gyom­területek nemcsak mezőgazdasági életünk hallatlan visszaesésének szo­morú képe és népünk­­élelmezési ne­hézségeinek tanúsága, de a megmű­velt területek állati és rovar­kártevői­nek kiváló búvóhelyei, a különböző növénybetegségek és gyommagvak terjesztői is egyben. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy amennyiben még ez év tavaszán ezek a gyomterü­letek meg nem semmisíttetnek, úgy a megművelt területeken elvégzett verejték s munka is kárbeveszhet és az ország népe a legnagyobb nélkü­lözéseknek lehet továbbra is kitéve. Mindezeket könnyen megérthetjük, ha megfigyeljük egyes gyomterülete­ken a hörcsögöknek, ürgéknek, ege­reknek elszaporodását. Ismeretes, hogy a hörcsög télire egy-egy q kö­rüli gabonamennyiséget tárol föld­alatti vackában, az ürge ennek fe­lét, az egerek kártétele pedig köz­ismert. Már ebben az esztendőben is megfigyelhettük, hogy a gyomterüle­tek melletti répa-, burgonya- és ten­geri­ vetésekben a vetési bagolypille álcája (népiesen mocskos kukac) rá­gása által milyen nagy kárt okozott. Az is közismert, hogy a futrinkának milyen nagymérvű a kártétele, amely kártevő ezeken a­ gyomterületeken za­vartalanul szaporodhatott. A gyommagvakat a szél még a leg­távolabbi művelt területekre is el­hordja és így azokat elgyomosítja. Nyilvánvaló, hogy az állati és rovar­kártevés mellett még rengeteg gyom­­lálás és kapálási munkát is fog igé­nyelni az elkövetkező termelési esz­tendő, ha a gyomterületeket tovább­ra is tűrjük. A gyomterületek megtisztításánál, módjai: a) a talajba való beművelés, vagy b) a talajról való lehordás, c) vagy az égetés. Tudnunk kell a gyomirtással kap­csolatosan azt, hogy ha a talajba még korhadásnak nem indult szerves anyag került — éretlen trágya, szal­ma, erős tarló- vagy nyommaradvá­nyok — az anyag elkorhadásáig a talaj termőképessége csökken, üreges marad a talaj, tehát nagyon légjárá­­sos lesz és kiszárad, a korh­adást elő­idéző baktériumok pedig működésük­höz a talajban már kész és a kultúr­növény által már fölvehető nitrogén­készletből igen sokat elvonnak. A felsorolt okok miatt az idei ta­vasszal bevetésre kerülő talajokon a gyomnövényeknek a talajba való szántása tehát még akkor sem kívá­natos, hogy ha egyébként az alább tárgyalandó feltételek ehhez adva vannak. A tavasszal bevetésre kerülő talajokon lévő gyomnövényzetet el kell égetni. Az elégetés többféleképen történik: 1. Ha elég sűrű a gyomnövényzet s azt már a böjti szelek felszárítot­ták, a szél irányában meggyújtandó. Ott, ahol a tűz terjedése megakad, al­kalmas módon elő kell segíteni ter­jedését. Ügyelni kell arra, hogy álló gyomfoltok meg ne maradjanak, mert különben a valódi célt el nem érhet­jük. 2. Ha a gyomterület ligetes, akkor kedvező szélben az égethető területe­ket meggyújtjuk és utána a meg­maradt ritkaállású gyomfoltokat le­kaszáljuk és petrencékben elégetjük. 3. Ha pedig olyan ritkás a gyom­terület, hogy az égetés nem vezethető célhoz, akkor a gyomokat le kell ka­szálni, petrencézni és elégetni. 4. Olyan esetekben, amikor az ége­tés a szomszédos épületekre, vagy a szalma-, szénakészletekre veszélyt rejt magában, kívánatos a gyomnö­vényzetet lekaszálni és lehordani. Ilyen eljárást egész télen át hómen­tes időben végezhetünk és a talajt a tavaszi műveléshez kellő időben előkészíthetjük. A behordott gyom­növényzetet alkalmas helyen vagy el­égetjük, vagy trágyalé felszívására és trágyaszaporításra használhatjuk fel. Égetés vagy lehordás után a talaj művelése megtörténhetik: a) talajfordítással (szántással), , b) fordításnélküli műveléssel (tár­csázással, lókapával, kultivátorral). Ha a vályogos vagy agyagos tala­jokat — tavasszal szántunk — csak sekélyen szántsuk meg és akkor, ami­kor már a szántás nem lesz szalon­­nás. Ha tárcsázunk, a talajt ne dol­gozzuk mélyebben, mint 5—10 cm-es, illetőleg mint amilyen mélyre a ma­got vetni kívánjuk. A tavaszi vetések sikere érdeké­ben mindent el kell követnünk, hogy lehetőleg üregmentes, porhanyó, om­lós talajba tegyük a magot. A kötött talajokon ugyanis a tavaszi mélymű­velés mindig káros. Az égetést, h­a erre szükség mutat­kozik, közmunka igénybevételével, ha­tósági ellenőrzés és felügyelet mel­lett kell lefolytatni különösen ott, ahol nagyobb összefüggő gyomterü­letek égetéséről van szó, mert ilyen helyeken a tűz könnyen nem kívána­tos helyre is átcsaphat. Az égetés eredménye és gyorsabb lebonyolítása érdekében kívánatos, hogy a meggyújtáshoz szalmát, vagy e célból lekaszált megszárított gyo­mot használjuk fel. Gyomnövényeknek a talajba való beműveléséhez csak abban az eset­ben folyamodjunk, hogyha gépi tár­csa áll rendelkezésre s ha nem az idén tavaszi vetésre, hanem csak ősszel fogjuk a talajt felhasználni és amel­lett a gyomnövényzet gyér, vagy ala­csony, avagy a talaj homokos. Ilyen esetekben a száraz gyomnövényt le­­hengerezzük, és utána gépi tárcsával dolgozzuk be a talajt." Az, aki a gyomnövények kötelező irtását el nem végzi, ellene az 1894: XII. tc. 52—53. §-aiban foglaltak alapján eljárást fogok indítani. Makó, 1946 február 21. Pallagi Ferenc 1594 ____v. termelési biz. elnök. Egy segéd és bék­énonc~ün­vétetik Bénák kovácsnál, Szegedi­ utca 21. szám, 1644 1946 március 2. MAKÓI NÉPÚJSÁG a Demokratikus Nemzeti Bizottság lapja. Szerkesztőbizottság: Dr. Diósszilágyi Sámuel, Gubacsy Mihály, Kiss Imre, Lukács Pál, ifj. Stumpf György, Gy. Varga Sándor. Felelős szerkesztő: Koncsek László. Felelős kiadó: Demokratikus Nemzeti Bizottság. Makói „Szabadság" Nyomdaipari Kft. Makó, Szegedi­ utca 1. sz. Felelős nyomdavezető: Halász Ferdinánd.

Next