Makói Népujság, 1946. július (2. évfolyam, 143-167. szám)

1946-07-02 / 143. szám

1948 július 2. Tildj ',vissölt a barack ünnepén Kecskemét. (MTI) Vasárnap délután a köztársasági elnök Kecskemétre érkezett, ahol barackünnepséget rendeztek. Az ünnepség során az elnök rövid beszédet mondott, azután megtekintette a főtéren felsorakozott szejkereket, mad a városházán rendezett barackkiállítást szemlélte meg. A bércséplők és munkavállalók szerződéskötése A bércséplők egyesületétől nyert információk alapján tudomásunkra jutott, hogy a cséplési munkára eze ideig a munkavállalók szerződést nem kötöttek. A fennálló rendelkezé- sek értelmében a közellátási kor- s mánybiztosi hivatal azzal a felhí- vással fárult a bércséplőkhöz, és aunkavállalókhoz, hogy a szerző- idést a legrövidebb idő alatt kössék meg annál is inkább, mert hiszen köztudomású, hogy úgy a cséplőgép felelős vezetőjének, mint a minikivállalók vezetőjének a cséplés meg- kezdése előtt az illetékes községi elöljáróság, vagy a város polgár-mesere előtt fogadalmat kell léten snie. Ebben az ügyben nyomatékosan figyelmezteti a kormánybiztosi hivatal az érdekelteket annál is inkább, mint nemzeti érdek az, hogy a cséplés megkezdését semmilyen körülmény ne zavarja. Ezzel kapcsolatosan hozzuk köztudomásra még azt, hogy a cséplő- géptulajdonosok a húzatásért meg kiállapított százalékos béren felül fél százalékot és a forgalmi adót kilött felszámíthatják. Szépen vizsgáztak a zeneiskola kezdő növendékei Hétfőn fél 6 órakor tettek vizsgát az évi tanulmányaik eredményéről a Makói Államilag Engedélyezett, Zeneiskola kezdő növendékei vizsgahangverseny keretében. A nívós hangversenyt Donáth Antal zeneiskolai igazgató nyitotta meg, üdvözölte Kiss Imrét, a város polgármesterét és a megjelent érdeklődőket. Lélekemelő és impozáns látványt nyújtott a, kis, alig 8—10 éves em- ‘ berkek nagy akaraterővel, kedvvel és felnőtt ember komolyságával, tudásuk legjavával előadott, műsorszámaik. Az egyes számok nem csakszórakoztatóak voltak, de nem mindennapi tehetségre is vallottak. Minden szereplő kis művészet egyformán kapta a szűnni nem akaró tapsvihart, azonban .ha a legnagyob tapsos avatottakat keressük, akkor: SzirbikTuditot, Dégi Zsuzsannát, ifjú Donáth Antalt. Szűcs Lászlót és Kiss Imrét kell megemlí- tenünk, bár a többi vizsgázó neve is papírra kívánkoznék. Az elhangzott számokból bízni merünk, hogy pár év múlva, egyesek nemcsak Makó város zenekultúúra kedvelő közönsége, hanem a nagy nyilvánosság előtt is csillogtatni fogják majd tudásukat és aratják a zenekultúra diadalát. Ma, kedden ugyancsak fél 6 órakor tartja záróvizsgáját az iskola haladó csoportja, amelyre mindenkit ■szeretettel vár a rendezőség. Szeged. (MTI.) Péter Pál napján ünnepelték meg Szegeden a magyar kenyér ünnepét. A magyar kormány részéről jelen volt Tildy Zoltán köztársasági elnök, Nagy Ferenc miniszterelnök, Tombor Jenő honvédelmi miniszter, Gyöngyösi Jánoskülügyminiszter, Dobi István földművelésügyi miniszter, Keresstury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter, Balogh István államtitkár. Rajtuk kívül ott voltak még Hamvas Endre ,megyéspüspök, Szeged város főispánja és polgármestere, valamint a külföldi sajtó képviselői. Az ünnepségeken lefolyt felvonulás után Török Ferenc, a szegedi Kisgazdapárt elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd felkérte a köztársasági elnököt beszéde megtartására. Úgy érzem — mondotta az elnök —, ez a felvonulás igazságtétel elsősorban a munka és a munkás megbecsülése mellett. Bőséges időkben kevesen gondoltak a szántó-vető ember munkájára. Ma a városi ember gondja is kint volt veletek együtt a földeken, az ipari üzemekben, a bányák táján lesték munkátok eredményét. Hogy becsüljük meg ezt a kenyeret igazán? Amikor kevés van belőle. Ha a dolgozó embereké ez az ország, az új magyar világ meg fogja becsülni azokat, akik dolgoznak felépítésén kinn a földeken, a műhelyekben vagy a bányák mélyén, vagy a szellemi munka területein. Meg fogja becsülni a dolgozókat és csak a dolgozókat fogja megbecsülni, mert olyan országot akarunk, amelyben a munkásnak és a munkának egyformán megvan a tisztessége, a becsülete, a bére és a jutalma. Legyen hitetek abban, hogy megvan a mi biztos jövendőnk, csak dolgozni kell érte, áldozatokat vállalni érte, építünk országot, amely a tiétek lesz, boldog, szabad és független Magyarországot. Ezután Nagy Ferenc miniszterel-•nök emelkedett szólásra. . . Meghatottan néztem végig, mennyi szeretettel fogadja enneka városnak a lakossága azt a magyar parasztot, aki íme Péter-Pál napjaira, elhozta, az új kenyeret Magyarország minden dolgozójának. Igen nagy jelentősége van az új kenyérnek. Amikor most itt van az új kenyér, megígérem, itt Magyarország dolgozó társadalmának, hogy ebből az új kényükből igazságosabban,egyenlőbben és nagyobb mértékben fog részesedniagyarország minden dolgozója. Ezután Nagy Ferenc, beszámolt nyugati útjáról. Ennek a nyugati látogatásnak az eredményeit különösképpen az adta meg, hogy május 7-én Párizsban a külügyminiszterek értekezlete olyan döntést hozott, ami a magyarnépnek — érzésünk szerint — roppantsok keserűséget és nyugtalanságot okozott, amikor előzetes döntésben kimondta , hogy visszaállítja a trianoni határtegész Erdélyi Romániának adja, oda. Sgy éreztük hogy a magyar kérdéseket, a magyar békecélokat személyesen kell felvetnünk a nagyhatalmak kormányai előtt. Utazásunk célja tehát egyrészről az volt, hogy személyes kapcsolatokat teremtsünk az angolszász nagyhatalmak vezetőivel, másrészről pedig élő szóval, de hivatalos formában világítsunk rá a magyar békeproblémákra. Első útnak az Észaakamerikai Egyesült Államokba vezetett, itt rámutattunk arra, hogy a magyar nép a maga reménységeit nem önmagából merítette, azoknak tápot adtak bizonyos megnyilatkozások, amelyek elhangzottak több ízben a nagyhatalmak vezetői részéről, amelyek úgy hangzottak el, hogy igazságos békét kell kötni, olyan békét, amely a népek lelkében nem hagy keserűséget, a békekötés alapja, nem lehet a bosszúállás, a népek önrendelkezési jogát figyelembe kell venni, a trianoni tévedések beismerése, mind úgy hangzottak el, hogy az igazságra vágyó és az igaz ■ságra törekvő magyar nép azokból reménységet merített. Elmondottuk tárgyalásaink során azt, hogy szégyene lenne Európának, ha fennmaradna az az állapot, hogy Európa kellős közepén 650 ezer Csehszlovákiában élő magyar az örökös rettegésnek és félelemnek az állapotában éljen. Elmondottuk azt is, hogy nincs a világnak még egy olyan országa, amelyet akkora háborús veszteség ért volna közgazdasági téren, rámni Magyarországot. Az Egyesült Államok kormánya nemcsak szóban, de írásban is közölte velünk, hogy a Nemzeti Bank egész aranykészletét, minden megkötés nélkül azonnal visszaadja. 1945 január 20. után elhurcolt és elvben már magyar értékek átadására nézve azonnal utasítást ad a megszálló hatóságoknak, míg 1944 október 15. után elhurcolt értékek visszaadására nézve korsiet minél előbb kedvező kormánydöntést hozni. Magyar zászlók alatt és magyar vezetés alatt forgalomba helyezi 540, tehát, valamennyi hajónkat a Dunán. Politikai kérdéseink felvetését is megértéssel hallgatták meg az Egyesült Államokban, később pedig Angliában, Londonban is. Tárgyalásaink során felkerestük a Szovjetúnió külügyminiszterét, Molotov urat, is és ajánlottuk, járuljon hozzá a külügyminiszterek értekezletén, hogy mi magunk lehessünk a békecélok újrakezdeményezői a külügyminiszterek értekezlete előtt,s így nem kell vállalnia egyetlen nagyhatalomnak sem a kezdeményezés nehézségeit. De vannak a látogatásnak ezen túl még egyéb jelentőségei. Mi vagyunk azok, akik először tudtuk megteremteni a személyes kapcsolatokat a világ sorsát intéző nagyhaz falmak vezetőivel. Egyet elmondhatok még: mindent megtettünk azért, hogy a magyar kérdéseket megvilágítsuk és ezek iránt a megértést megteremtsük. Meggyőztük a világ vezetőit, arról, hogy békét akarunk. Be kell azonban bizonyítanunk, hogy a demokráciánk azt jelenti, hogy ez a nép magának építi fel az országot, magának építi fel nemcsak jelszavakra és politikai szólamokra, hanem tulajdonjogra is. Az ország népé, a politikai vezetés a népé. — H Hadd mondjam meg még, hogy a magyar demokráciának békességre, belső nyugalomra van szüksége és árulást követ el a magyar fejlődéssel szemben, aki ezt a belső békességet és nyugalmat veszélyezteti. Én csak azt kérem a magyar néptől, feszítse meg továbbra, is minden ere jét azért, hogy a magyar emelkedés útja egy pillanatra sem lankadjon meg." Tildy elnök és Nagy Ferenc szegedi beszéde Nagy Ferenc beszámolt nyugati útjáról MAKÓI NÉPÚJSÁG Felemelték a dollár hitelkeretét Budapest. (MTI) Washingtoni jelentés szerint, az Egyesült Államok hivatalosan közölte, hogy Magyarország részére az amerikai hadsereg Európában lévő hadfelszerelési készletének felvásárlását megkönnyítő hitelkeret összegét 15 millió dollárra emelte fel. Az erre vonatkozó részletes megállapodást rövidesen aláírják. »■. ,"i*|www CMIXH « ■ Veres Péter alföldhöz juttatottakkal, Erdei Ferenc a hagymásokkal tartott értekezletet A hagymások a szabadkereskedelem mellett foglaltak állást A Parasztnap keretében délután 4 órakor tartott hagymásértekezletet ír Erdei Ferenc a Hagymaházban. A város és környékének hagymakertészeit nagy számmal vonzotta a, régóta vajúdó fontos problémáinak megvitatása ,és bajai orvoslásának lehetősége, amikor i s dr Erdei Ferenc a hagymások időszerű kérdéseit hallgatta, meg s adott fontos felvilágosításokat a jövőre nézve. Az értekezletet Nagy István, a Parasztpárt titkára, nyitotta meg, üdvözölte az országos alelnököt és a megjelenteket. Ezután Erdei Ferenc szólt, szeretettel köszöntötte a kertészeket, s csakhamar rátért az érdeklődök időszerű problémáinak fejtegetésére. Ismertette a kereskedelem és közellátásügyi miniszterek új tervezeteit, ami először a belföldi hagymaszükséglet fedezésére vonatkozik, a másik pedig a„ kertészeik beszolgáltatási kötelezettségeinek módosításával és feleslegeinek értékesítését és exportálását szabályozza. Az első tervezet szerint a termelők a beszolgáltatási kötelezettségüket részbeni hagymamegváltással eszközölhetik, vagy ha ez nem megfelelő, akkor esetleg ,,dézsma” útján szedik be a termelőktől a közellátásra szükséges hagymamennyiséget a kereskedőkön keresztül. A kertészek több felszólalás után egyhangúlag a beszolgáltatásnak hagymával való megváltása mellett döntöttek. Másik és fontos kérdés merült fel ezután éspedig: a beszolgáltatás után a termelőnek megmaradt hagymájának az értékesítése. Erdei Ferenc megvilágítolta a helyzetet, rámutatott, a szövetkezetek altruisztikus törekvésére. Két lehetőség áll módunkban, vagy a, szövetkezeteknek adjuk a felesleges hagymánkat, vagy pedig szabad forgalom útján értékesítjük azt. — mondotta az alelnök — Szabad keresdelmet akarunk, szabad forgalmat a hagymának, elég volt, a szövetkezetekből, elég volt ,az egykezekből, azok csak a mi bőrünkön nyerészkedtek- nem kell a közöldalapú értékes! A.. — mondták egyöntetűen. Dr Erdei Ferenc ezután felhívta az érdekeltek figyelmét arra, hogy ne legyenek elvakultak, mert fontos tudni, mint már a múltban tapasztalhatta a kertésztársadalom , szabadkereskedelem nem minden esetben üdvös. Van eset, amikor ez nem k Százszorosára emelték a postát Budapest. (MTI) A postavezérigazgatóság közli, hogy július 1-én a posta, távíró, távbeszélő és rádiódíjak a jelenlegi díjaknak százszorosára emelkednek. Az úti díjszabás szerint a 20 grammos levél díja helyben 244 billió, vidékre 40 billió, külföldre 160 billió. Levelezőlep helyben 15 billió, vidékre 24, külföldre 100 billió. Közönséges távirat szódíja 20 billió, telefon vidékre 21 billió. Távolsági beszélgetés díja 3 percenként díjövezetenként: 120—600 billió. A rádió előfizetési díja 400 billió.